Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-20-21 / 271. szám

1993. november 20-21., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 7 Mona Lisa mosolya - szép ifjú is lehetett Leonardót fiatalon homoszexualitással vádolták a bíróságon Csillag-estet szervezett — Újra itt járt Szabó Lőrinc A párizsi professzor Balassagyarmat egyik legjobb úszója volt Nyéki Lajos a Balassi-gimnáziumtól a Sorbonne-ig Fél évezrede festette meg Le­onardo da Vinci a világ aligha­nem leghíresebb női portréját, s Mona Lisa rejtélyes mosolya az­óta foglalkoztatja a művészeket és művészettörténészeket. Su­zanne Giroux kanadai fotómű­vésznő most azt állította, hogy megfejtette e mosoly titkát: „A mosolygós ajak, amelyet Leo­nardo festett, valójában nem más, mint egy szép ifjú háta!” Mire alapozza Giroux ezt a fantasztikusnak tűnő „megol­dást?” Négy esztendeje annak, hogy „Élő Mona Lisa” címmel fotómontázsokat állított ki Leo­nardo műveiből, s ezeken a hí­res portré részletei erősen fel­nagyítva villantak fel a képer­nyőn. Giroux tovább kísérlete­zett a nagyításokkal, s egy évvel ezelőtt rádöbbent arra, hogy amennyiben 90 fokkal elfordítja Versét átadtuk lírai kritiku­sunknak, s ö a címre vonatkozó­lag kijelentette: „Azért, mert szerencséje van, hogy nem saját maga hozta he ezt a förmed­a képet, a száj helyén kirajzoló­dik egy ifjú férfi háta, s izmos hátsó felének részlete, „oly meggyőzően - állítja a mű­vésznő - hogy a keretezőm elpi­rult, amikor először látta!” Mindehhez jó adag fantázia kell, de Giroux szerint Leo­nardo, akit huszonnégy éves ko­rában már bíróság elé állítottak homoszexualizmus vádjával, szívesen festett férfihátakat és - a reneszánsz nem egy mesteré­hez hasonlóan - titkos fantáziá­jának világát „rejtette el” a szép hölgy portréjában. Az új elmélet vegyes fogadta­tásra talált. Míg Kanadában tar­tózkodó kétkedéssel fogadták, a francia művészeti körök meg­hívták Giroux-t Párizsba, ahol a bekeretezett Mona Lisa-nagyí- tások a most kezdődő modem művészeti vásár szenzációi. vényt, hanem postán küldte he!” — Már most tudja, hogy miért él még? („A Munka” című lapból, Salgótarján, 1923) „Balassagyarmathoz most is családias érzések fűznek” — mondja Nyéki Lajos Nyéki Lajos, Párizsban élő nyelvészprofesszor, költő és író november elejétől egy hónapon át a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem vendégta­náraként tart előadásokat min­den kedden A magyar mint ide­gen nyelv leírásának módszer­tani problémái a modern fran­cia nyelvészeti irányzatok tük­rében címmel az egyetemen. A jeles professzor egykor Ba­lassagyarmat egyik legjobb úszója volt, tanult és tanított a Balassi-gimnáziumban, később pedig Párizsig, a Sorbonne-ig vezetett az útja. November 12-én szülővárosába látogatott, ahol megkapta a Balassagyar­mat díszpolgára címet. Itt be­szélgettünk vele.- A nyugati magyar iroda­lomról szóló művekből is tud­juk, hogy 1956. december 5-én telepedett le feleségével együtt Franciaországban. Mi történt addig és azután?- Sok minden. Közben, a bu­dapesti egyetemi diploma után, új főiskolai oklevelet szerez­tem, gyermekeim születtek, dolgoztam az Alliance Franca- ise párizsi központjában, útja aztán - magyarországi fogal­makkal élve - elnyertem a kis- és a nagydoktorátusi címeket, 1976-ban a CNRS, a francia ku­tatási központ bronzérmese let­tem. Ezután megbízott előadó­ként dolgoztam a Párizs 3 új Sorbonne-on. Később a párizsi Keleti Nyelvek és Kultúrák In­tézetben voltam magyartanár. Francia nyelvű magyar nyelvta­nom, amely eléggé nagy hír­névre tett szert, 1988-ban jelent meg, 1990-ben megkaptam egyetemi tanári kinevezésemet. Többször jártam Magyarorszá­gon kiküldetésben, a Nyelvtu­dományi Intézetben és másutt tartottam előadásokat.- Mire a legbüszkébb?-Körülbelül 1939-ben itt­hon, Balassagyarmaton meg­kaptam a „város legjobb úszója” bronzplakettet. Erre va­gyok a legbüszkébb.- A régi gyarmatiak arra is emlékeznek, hogy „a Nyéki Lali sok színdarabban is sze­repelt”.- Elemi iskolás és gimnázi­umi diákként tényleg játszottam több színdarabban, másokkal együtt. Balassagyarmat kisvá­ros volt, a családias érzés nem­csak a szülőkkel, hanem a vá­rossal kapcsolatban is elevenen élt. Egyébként ezt most is így érzem. A Balassi Bálint Főgim­náziumba jártam. Egyszer a Nagyligetben előadtuk a Tibe­rius császárt, ebben Serenus prokonzul fiát alakítottam. Erre állítólag sokan emlékeznek.- Később tanára is lett en­nek az iskolának.- A budapesti bölcsészkaron 1951-ben végeztem ma­gyar-francia szakon. Hallgathat­tam például Eckhardt Sándort, Gyergyai Albertet, Győri Já­nost, Gáldi Lászlót, Pais De­zsőt. Király István szemináriu­mára jártam. Fölfigyelt rám. Szerette volna, ha bent maradok az egyetemen, de ez akkoriban komoly ideológiai elkötelezett­séggel járt volna. Ezért, amikor ki kellett tölteni az űrlapot, hogy ki hova szeretne menni ta­nítani, én egy nagyobb vidéki gimnáziumot jelöltem meg. így kerültem az egyetem után a szombathelyi Nagy Lajos Gim­náziumba, ahol akkor Palkó Ist­ván volt az igazgató. De vissza­kívánkoztam Balassagyarmatra, így 1952-től 1956-ig a Balassi­ban tanítottam magyart és fran­ciát. Közben a Természet- és Társadalomtudományi Ismeret- terjesztő Társulat titkára is vol­tam, a kultúrházban irodalmi szakkört vezettem, irodalmi es­teket szerveztem, előadásokat tartottam, például Komjáthy Je­nőről is, aki akkoriban bizony még nem volt divatban. Szer­veztem 1954-ben novemberé­ben Csillag-estet is.- Ekkor járt ismét Balassa­gyarmaton Szabó Lőrinc, aki gyermekkorának legfogéko­nyabb éveit itt töltötte?- Igen, a folyóirat több írójá­val, költőjével, szerkesztőjével beszélgettünk akkor Balassa­gyarmaton, Illyés Gyulával, Ri­deg Sándorral, Sarkadi Imrével, Polgár Istvánnal, Király Ist­vánnal. Szabó Lőrinc pedig az Ipollyal, a gyarmati tájakkal kapcsolatos gyermekkori emlé­keit elevenítette föl, amelyeket remekbe formált a „Tücsök- zene" című kötetének verseiben. Bódi Tóth Elemér Völgyi Erika 4. D. osztályos tanuló köszönti Nyéki Lajos professzort, az iskola hajdani diákját és tanárát a Balassi Bálint Gimnáziumban Hát miért élek? Mit mutatnak az ég vándorai? A Mikszáth Kiadó új könyve Horoszkópjeles művelődéstörténet Somosköy Ödön az életről és kedves tárgyairól Somoskőy Ödön legkedvesebb tárgya az otthoni petróleum- lámpa, aminek még most is me­legít a fénye Somoskőy Ödön festőmű­vész, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium képzőmű­vész-tanára a Kos jegyében szü­letett, uralkodó bolygója a Mars. Meghatározó személyi­ségjegye, hogy az egyenrangú kapcsolatokban érzi jól magát. Legalábbis, ez áll róla a horosz­kópban. Tűzzománcok ragyognak Mindez azonban láthatóan hidegen hagyja. Jóllehet éppen ő készítette el azt a 24 részből álló tüzzománckép-sorozatot, amely most az iskola belső terét beragyogja. A horoszkópjelek, -képek és -betűk ürügyén úgy­szólván az egész művelődéstör­ténetet varázsolta a diákok feje fölé. Kicsit ravasz, ám nyilván­valóan hatásos tanári ötlet. Hi­szen igaz, se szeri, se száma a híres Zodiákus-ábrázolásoknak, de az is tény, hogy aki elmélyed a jelek, képek és betűk tanul­mányozásában, művelődéstör­ténetet, művészettörténetet „ta­nul”, az ősidőktől napjainkig. Ugyanis, beláthatatlan régi- ségű a csillagok tisztelete. A „csillagvallás”, ami korántsem elsősorban babonaságból, ha­nem inkább az idő számítás kényszeréből fakadt, legalább tízezer esztendős. Minden ős­régi kultúrában jelen van, s át­vette az európai is. Születéstől a halálig Az időistenségek tiszteletét, amelyek csillagokban és csil­lagképekben befolyásolták az emberi történetet, a keresztény­ség, a később született minden­ható Egyház is átvette a helle­nizmusból, hozzájuk „igazítva” saját ünnepeit. így ez a jelkép- rendszer az egész középkorban nagyon is elevenen élt tovább. Népszerű formában átszivárgóit a mai hétköznapokba is. Van­nak, akik reggel az újságban azt nézik először, mit mutatnak a csillagok. Ezért a horoszkópot böngészik.- Az emberi jellemet jelké­pező betűk és képek a magatar­tások sokféleségét is kifejezik - teszi mindehhez hozzá a mű­vész. - Véle­ményem sze­rint az egyes jegyek (hóna­pok) ember­típusokat is je­leznek, de mindenekelőtt azt, hogy az ember a világ­gal próbál összhangba kerülni. Ugyanakkor Somoskőy Ödön kiállított vegyes techni­kával készült grafikai sorozatot is, amely tíz lapos, és az ember élettörténe­tének meghatározó pillanataira utal, a születéstől a halálig. Van ebben öröm és bánat, tűnődés és dráma, mert nem lehet az em­bert megakadályozni abban, hogy éljen, s az élet ezekből áll. Sebesült szobor Somoskőújfalui műtermében mindazonáltal nem a csillago­kon töpreng a művész. Műter­mében kedves tárgyai veszik körül, egy gyöngyösi rokontól származó ódon falióra, vagy a kedves petróleumlámpa, ami még a baglyasi szülőházban vi­lágított egykor. Van még itt egy gipszöntvény is Bóna Kovács Károly ugyancsak baglyasi mű­terméből. A szobrász tárgyait 1956 után szétdobálták. Ezt a női fejet ábrázoló öntvényt So­moskőy Ödön a szántóföldön találta meg. A szobor nyakát va­laki átlőtte. Ez is történelem, ha nem is égi. Az otthoni lámpafény pedig néha fényesebb, mint a valódi csillagok. —mér Fotók: R. Tóth Sándor A Bóna Kovács Károly műterméből való női portré nyakát 1956-ban átlőtték - mutatja a művész Márai Sándor titkai nyomában Fried István tanulmányai M ost jelent meg Fried István: Márai Sán­dor titkai nyomában című tanulmánykö­tete Salgótarjánban, a Mikszáth Kiadó gondozásában. A kötet része A Magyar Irodalomtörté­neti Társaság Kiskönyvtára so­rozatnak, amelynek sorozat- szerkesztője Praznovszky Mi­hály. Ez a sorozat nyolcadik kö­tete. Jelen kötetében Fried István a Márai-életmű keveset emlege­tett darabjairól szól. Ezzel első­sorban az volt a célja, hogy sür­gesse a további kutatást, például Márai és a német expresszio- nizmus témakörben, vagy más, az életművel kapcsolatos vitás pontok tisztázásában, amelyek közül többet maga a szerző is érint tanulmányaiban. Márai Sándort Magyarorszá­gon az 1980-as évek elejétől kezdték újra „fölfedezni”, kissé az elégtétel és a jóvátétel jegyé­ben a több évtizedes hazai el­hallgattatásért. Művei sorozato­Márai Sándor, a titkos lírikus san megjelennek, irodalomtör­ténészek több kötetnyi elemzést adtak közre életművéről. Mind­azonáltal nagy az elmaradás is. A többi között természetesen a Márai-filológiával is adós még a kutatás. Föltáraltlan az író tel­jes hagyatéka. Például nincse­nek összegyűjtve újságcikkei, amelyek magyarországi, cseh­szlovákiai, erdélyi és nyu­gat-európai lapokban jelentek meg. További kutatásra van szükség a korai művek megje­lenésével, címváltozásaival kapcsolatban, és így tovább. Mindezekre Fried István a Pro­lógusban hangsúlyozottan föl­hívja a figyelmet. Miként aria is, hogy az egyik főmű, az Egy polgár vallomásai szövegét sem tekinthetjük még véglegesnek. Annak idején ugyanis az írót sajtóper kényszerítette jelentős húzásokra. A szerző mostani köte­tében öt tanulmányát adja közre: Bevezetés a Márai-világba, Két epizód az ifjú Márai Sándor éle­téből, A rejtőzködő lírikus Má­rai Sándor, „De hol a sziget?”, Kassa mint szellemi életforma. Az Epilógusban pedig a Márai- val kapcsolatos írásainak jegy­zékét találhatja meg az olvasó. (te) Megnyílt a Grand Louvre November 18- án nyílt meg, a Louvre új ré­sze. 1300 em­ber 21 hónapig dolgozott az épületkomple­xumon. Négy nagy kiállító­termen kívül, számos butik (60), tárgyaló­terem, divat- bemutató te­rem lesz egye­bek között az új részben. rEös:

Next

/
Oldalképek
Tartalom