Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-20-21 / 271. szám
1993. november 20-21., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP 7 Mona Lisa mosolya - szép ifjú is lehetett Leonardót fiatalon homoszexualitással vádolták a bíróságon Csillag-estet szervezett — Újra itt járt Szabó Lőrinc A párizsi professzor Balassagyarmat egyik legjobb úszója volt Nyéki Lajos a Balassi-gimnáziumtól a Sorbonne-ig Fél évezrede festette meg Leonardo da Vinci a világ alighanem leghíresebb női portréját, s Mona Lisa rejtélyes mosolya azóta foglalkoztatja a művészeket és művészettörténészeket. Suzanne Giroux kanadai fotóművésznő most azt állította, hogy megfejtette e mosoly titkát: „A mosolygós ajak, amelyet Leonardo festett, valójában nem más, mint egy szép ifjú háta!” Mire alapozza Giroux ezt a fantasztikusnak tűnő „megoldást?” Négy esztendeje annak, hogy „Élő Mona Lisa” címmel fotómontázsokat állított ki Leonardo műveiből, s ezeken a híres portré részletei erősen felnagyítva villantak fel a képernyőn. Giroux tovább kísérletezett a nagyításokkal, s egy évvel ezelőtt rádöbbent arra, hogy amennyiben 90 fokkal elfordítja Versét átadtuk lírai kritikusunknak, s ö a címre vonatkozólag kijelentette: „Azért, mert szerencséje van, hogy nem saját maga hozta he ezt a förmeda képet, a száj helyén kirajzolódik egy ifjú férfi háta, s izmos hátsó felének részlete, „oly meggyőzően - állítja a művésznő - hogy a keretezőm elpirult, amikor először látta!” Mindehhez jó adag fantázia kell, de Giroux szerint Leonardo, akit huszonnégy éves korában már bíróság elé állítottak homoszexualizmus vádjával, szívesen festett férfihátakat és - a reneszánsz nem egy mesteréhez hasonlóan - titkos fantáziájának világát „rejtette el” a szép hölgy portréjában. Az új elmélet vegyes fogadtatásra talált. Míg Kanadában tartózkodó kétkedéssel fogadták, a francia művészeti körök meghívták Giroux-t Párizsba, ahol a bekeretezett Mona Lisa-nagyí- tások a most kezdődő modem művészeti vásár szenzációi. vényt, hanem postán küldte he!” — Már most tudja, hogy miért él még? („A Munka” című lapból, Salgótarján, 1923) „Balassagyarmathoz most is családias érzések fűznek” — mondja Nyéki Lajos Nyéki Lajos, Párizsban élő nyelvészprofesszor, költő és író november elejétől egy hónapon át a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem vendégtanáraként tart előadásokat minden kedden A magyar mint idegen nyelv leírásának módszertani problémái a modern francia nyelvészeti irányzatok tükrében címmel az egyetemen. A jeles professzor egykor Balassagyarmat egyik legjobb úszója volt, tanult és tanított a Balassi-gimnáziumban, később pedig Párizsig, a Sorbonne-ig vezetett az útja. November 12-én szülővárosába látogatott, ahol megkapta a Balassagyarmat díszpolgára címet. Itt beszélgettünk vele.- A nyugati magyar irodalomról szóló művekből is tudjuk, hogy 1956. december 5-én telepedett le feleségével együtt Franciaországban. Mi történt addig és azután?- Sok minden. Közben, a budapesti egyetemi diploma után, új főiskolai oklevelet szereztem, gyermekeim születtek, dolgoztam az Alliance Franca- ise párizsi központjában, útja aztán - magyarországi fogalmakkal élve - elnyertem a kis- és a nagydoktorátusi címeket, 1976-ban a CNRS, a francia kutatási központ bronzérmese lettem. Ezután megbízott előadóként dolgoztam a Párizs 3 új Sorbonne-on. Később a párizsi Keleti Nyelvek és Kultúrák Intézetben voltam magyartanár. Francia nyelvű magyar nyelvtanom, amely eléggé nagy hírnévre tett szert, 1988-ban jelent meg, 1990-ben megkaptam egyetemi tanári kinevezésemet. Többször jártam Magyarországon kiküldetésben, a Nyelvtudományi Intézetben és másutt tartottam előadásokat.- Mire a legbüszkébb?-Körülbelül 1939-ben itthon, Balassagyarmaton megkaptam a „város legjobb úszója” bronzplakettet. Erre vagyok a legbüszkébb.- A régi gyarmatiak arra is emlékeznek, hogy „a Nyéki Lali sok színdarabban is szerepelt”.- Elemi iskolás és gimnáziumi diákként tényleg játszottam több színdarabban, másokkal együtt. Balassagyarmat kisváros volt, a családias érzés nemcsak a szülőkkel, hanem a várossal kapcsolatban is elevenen élt. Egyébként ezt most is így érzem. A Balassi Bálint Főgimnáziumba jártam. Egyszer a Nagyligetben előadtuk a Tiberius császárt, ebben Serenus prokonzul fiát alakítottam. Erre állítólag sokan emlékeznek.- Később tanára is lett ennek az iskolának.- A budapesti bölcsészkaron 1951-ben végeztem magyar-francia szakon. Hallgathattam például Eckhardt Sándort, Gyergyai Albertet, Győri Jánost, Gáldi Lászlót, Pais Dezsőt. Király István szemináriumára jártam. Fölfigyelt rám. Szerette volna, ha bent maradok az egyetemen, de ez akkoriban komoly ideológiai elkötelezettséggel járt volna. Ezért, amikor ki kellett tölteni az űrlapot, hogy ki hova szeretne menni tanítani, én egy nagyobb vidéki gimnáziumot jelöltem meg. így kerültem az egyetem után a szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumba, ahol akkor Palkó István volt az igazgató. De visszakívánkoztam Balassagyarmatra, így 1952-től 1956-ig a Balassiban tanítottam magyart és franciát. Közben a Természet- és Társadalomtudományi Ismeret- terjesztő Társulat titkára is voltam, a kultúrházban irodalmi szakkört vezettem, irodalmi esteket szerveztem, előadásokat tartottam, például Komjáthy Jenőről is, aki akkoriban bizony még nem volt divatban. Szerveztem 1954-ben novemberében Csillag-estet is.- Ekkor járt ismét Balassagyarmaton Szabó Lőrinc, aki gyermekkorának legfogékonyabb éveit itt töltötte?- Igen, a folyóirat több írójával, költőjével, szerkesztőjével beszélgettünk akkor Balassagyarmaton, Illyés Gyulával, Rideg Sándorral, Sarkadi Imrével, Polgár Istvánnal, Király Istvánnal. Szabó Lőrinc pedig az Ipollyal, a gyarmati tájakkal kapcsolatos gyermekkori emlékeit elevenítette föl, amelyeket remekbe formált a „Tücsök- zene" című kötetének verseiben. Bódi Tóth Elemér Völgyi Erika 4. D. osztályos tanuló köszönti Nyéki Lajos professzort, az iskola hajdani diákját és tanárát a Balassi Bálint Gimnáziumban Hát miért élek? Mit mutatnak az ég vándorai? A Mikszáth Kiadó új könyve Horoszkópjeles művelődéstörténet Somosköy Ödön az életről és kedves tárgyairól Somoskőy Ödön legkedvesebb tárgya az otthoni petróleum- lámpa, aminek még most is melegít a fénye Somoskőy Ödön festőművész, a salgótarjáni Madách Imre Gimnázium képzőművész-tanára a Kos jegyében született, uralkodó bolygója a Mars. Meghatározó személyiségjegye, hogy az egyenrangú kapcsolatokban érzi jól magát. Legalábbis, ez áll róla a horoszkópban. Tűzzománcok ragyognak Mindez azonban láthatóan hidegen hagyja. Jóllehet éppen ő készítette el azt a 24 részből álló tüzzománckép-sorozatot, amely most az iskola belső terét beragyogja. A horoszkópjelek, -képek és -betűk ürügyén úgyszólván az egész művelődéstörténetet varázsolta a diákok feje fölé. Kicsit ravasz, ám nyilvánvalóan hatásos tanári ötlet. Hiszen igaz, se szeri, se száma a híres Zodiákus-ábrázolásoknak, de az is tény, hogy aki elmélyed a jelek, képek és betűk tanulmányozásában, művelődéstörténetet, művészettörténetet „tanul”, az ősidőktől napjainkig. Ugyanis, beláthatatlan régi- ségű a csillagok tisztelete. A „csillagvallás”, ami korántsem elsősorban babonaságból, hanem inkább az idő számítás kényszeréből fakadt, legalább tízezer esztendős. Minden ősrégi kultúrában jelen van, s átvette az európai is. Születéstől a halálig Az időistenségek tiszteletét, amelyek csillagokban és csillagképekben befolyásolták az emberi történetet, a kereszténység, a később született mindenható Egyház is átvette a hellenizmusból, hozzájuk „igazítva” saját ünnepeit. így ez a jelkép- rendszer az egész középkorban nagyon is elevenen élt tovább. Népszerű formában átszivárgóit a mai hétköznapokba is. Vannak, akik reggel az újságban azt nézik először, mit mutatnak a csillagok. Ezért a horoszkópot böngészik.- Az emberi jellemet jelképező betűk és képek a magatartások sokféleségét is kifejezik - teszi mindehhez hozzá a művész. - Véleményem szerint az egyes jegyek (hónapok) embertípusokat is jeleznek, de mindenekelőtt azt, hogy az ember a világgal próbál összhangba kerülni. Ugyanakkor Somoskőy Ödön kiállított vegyes technikával készült grafikai sorozatot is, amely tíz lapos, és az ember élettörténetének meghatározó pillanataira utal, a születéstől a halálig. Van ebben öröm és bánat, tűnődés és dráma, mert nem lehet az embert megakadályozni abban, hogy éljen, s az élet ezekből áll. Sebesült szobor Somoskőújfalui műtermében mindazonáltal nem a csillagokon töpreng a művész. Műtermében kedves tárgyai veszik körül, egy gyöngyösi rokontól származó ódon falióra, vagy a kedves petróleumlámpa, ami még a baglyasi szülőházban világított egykor. Van még itt egy gipszöntvény is Bóna Kovács Károly ugyancsak baglyasi műterméből. A szobrász tárgyait 1956 után szétdobálták. Ezt a női fejet ábrázoló öntvényt Somoskőy Ödön a szántóföldön találta meg. A szobor nyakát valaki átlőtte. Ez is történelem, ha nem is égi. Az otthoni lámpafény pedig néha fényesebb, mint a valódi csillagok. —mér Fotók: R. Tóth Sándor A Bóna Kovács Károly műterméből való női portré nyakát 1956-ban átlőtték - mutatja a művész Márai Sándor titkai nyomában Fried István tanulmányai M ost jelent meg Fried István: Márai Sándor titkai nyomában című tanulmánykötete Salgótarjánban, a Mikszáth Kiadó gondozásában. A kötet része A Magyar Irodalomtörténeti Társaság Kiskönyvtára sorozatnak, amelynek sorozat- szerkesztője Praznovszky Mihály. Ez a sorozat nyolcadik kötete. Jelen kötetében Fried István a Márai-életmű keveset emlegetett darabjairól szól. Ezzel elsősorban az volt a célja, hogy sürgesse a további kutatást, például Márai és a német expresszio- nizmus témakörben, vagy más, az életművel kapcsolatos vitás pontok tisztázásában, amelyek közül többet maga a szerző is érint tanulmányaiban. Márai Sándort Magyarországon az 1980-as évek elejétől kezdték újra „fölfedezni”, kissé az elégtétel és a jóvátétel jegyében a több évtizedes hazai elhallgattatásért. Művei sorozatoMárai Sándor, a titkos lírikus san megjelennek, irodalomtörténészek több kötetnyi elemzést adtak közre életművéről. Mindazonáltal nagy az elmaradás is. A többi között természetesen a Márai-filológiával is adós még a kutatás. Föltáraltlan az író teljes hagyatéka. Például nincsenek összegyűjtve újságcikkei, amelyek magyarországi, csehszlovákiai, erdélyi és nyugat-európai lapokban jelentek meg. További kutatásra van szükség a korai művek megjelenésével, címváltozásaival kapcsolatban, és így tovább. Mindezekre Fried István a Prológusban hangsúlyozottan fölhívja a figyelmet. Miként aria is, hogy az egyik főmű, az Egy polgár vallomásai szövegét sem tekinthetjük még véglegesnek. Annak idején ugyanis az írót sajtóper kényszerítette jelentős húzásokra. A szerző mostani kötetében öt tanulmányát adja közre: Bevezetés a Márai-világba, Két epizód az ifjú Márai Sándor életéből, A rejtőzködő lírikus Márai Sándor, „De hol a sziget?”, Kassa mint szellemi életforma. Az Epilógusban pedig a Márai- val kapcsolatos írásainak jegyzékét találhatja meg az olvasó. (te) Megnyílt a Grand Louvre November 18- án nyílt meg, a Louvre új része. 1300 ember 21 hónapig dolgozott az épületkomplexumon. Négy nagy kiállítótermen kívül, számos butik (60), tárgyalóterem, divat- bemutató terem lesz egyebek között az új részben. rEös:
