Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-20-21 / 271. szám
6 HÍRLAP RIPORT 1993. november 20-21., szombat-vasárnap Meghalt egy asszony Hu- gyagon. Tegnapi számunkban lánya levelét közöltük, amelyben azt kéri számon a riasztott ügyeletestől, miért nem adott esélyt a túlélésre? Megkerestük a körzet kollegiális vezető háziorvosát, aki elmondta véleményét a tragikus végű hajnali esetről. Arról is megkérdeztük, tarthatóak-e azok a körülmények, amelyek között az ügyeletesek dolgoznak. Nyilatkozik az érintett ügyeletes orvos, de személyiségi jogaira hivatkozva azt kérte, írásunkban ne közöljük a nevét. Akkor talán lenne édesanyám Halál a hegyi faluban Dr. Horváth Sándor kollegiális vezető házioorvos- Valóban lehet arra következtetni a tünetek alapján, hogy a halál oka hátsó fali szívinfarktus volt - kezdte véleményét az esetről dr. Horváth Sándor, kollegiális vezető háziorvos, akit Balassagyarmaton kerestünk meg. Nem volt boncolás- Utólag ez egyszerűbb. Helyszínen talán nem volt any- nyira nyilvánvaló. Kérdés: a beteg a hasi fájdalmon kívül említette-e a karzsibbadást? A leírás szerint bizonyos fokú halálfélelme volt, ez gyomorrontás esetén nem fellelhető. De nem volt boncolás, nem lehet egyértelműen mulasztásként felfogni ezt az esetet. Nem tudom, mennyire volt részletes a vizsgálat. Pontosan kellene tudni a kollégától: miért adott Nitromint tablettát? Gyanította-e, hogy nem csak gyomornyálkahártya- gyulladás, hanem esetleg a szív oxigénhiányos állapota áll fenn?-Pontosan mire jó a Nitromint?- Gyorshatású értágító. A szívbe jutó vérmennyiség csökken, a szív munkája javul. Életmentő gyógyszerként alkalmazzuk a szív oxigénhiányos állapotában. Szörnyű ügyelet- Milyen viszonyok között dolgozik egy ügyeletes orvos?- Szörnyű az orvosi ügyeletben, hogy a napi munka után további 14 órás szellemi frissességet követel az orvostól. Sőt, az ügyelet után tovább folytatódik a munka.- Tehát az orvos reggel 8-kor dolgozni kezd, folytatja az éjszakai ügyelettel, és másnap újra rendel?- Igen, ez a hétköznapi ügyeletben így van. Biztos, hogy nem lehet odafigyelni ugyanolyan hatásfokkal az ügyelet végén. Nem megy.- Az ügyeletesek háziorvosok?- Háziorvosnak kellene ügyelnie a központi ügyeletén. A tavaly óta élő reform szerint a háziorvos köteles folyamatos ellátást nyújtani. Ez alapján a minisztériumban olyan értelmezés tartja magát, hogy köteles ügyeletet vállalni. A területen gyermekgyógyász háziorvosok is vannak, akik nem a felnőtt betegellátásban szereztek tapasztalatot. Ok adják át az ügyeletü- ket háziorvosoknak, illetve a jelentkező kórházi orvosoknak. A doktor úr is gyermekorvos helyett ügyelt akkor éjjel.- És mit tud tenni az ügyeletes egy szál orvosi táskával?-Ezt nem úgy kell elképzelni, mint egy szál semmit. Az ügyeletén van például hordozható EKG-készülék. Rendelkezünk ultrahangvizsgálóval, gyorsdiagnosztikus tesztcsíkokkal.- Ezeket éjszaka is hasz- üálhatják?- Igen. Ez megoldható. Ha az ember használja. Ki milyen bátor vagy milyen a tapasztalata? Hangsúlyoznám: egy infarktus-diagnózis nem elsősorban EKG kérdése. A beteg panasza és a vizsgálat alapján gyanút kell fogni. Magam sem törekszem arra, hogy EKG-val bizonyítsam az infarktust. Nem kell bizonyítani. Ha a gyanú felmerül, akkor otthon nem kezelhető. Kórházba kell szállítani.- A mentőkkel és a kórházzal jó az ügyelet kapcsolata?- Igen.- Tehát „csak” a 24-36 órás készenlét nehezíti az ügyeletes orvos munkáját. Ezen lehet változtatni?-A jelenlegi ügyeleti ellátásban nem, de egy-két éven belül biztosan. A főállású ügyeletes orvosok jelenthetik a megoldást a mentőszolgálatra építve. így érezheti magát biztonságban az állampolgár. Mert napközben is előfordulhat, hogy- úgymond - nincs kéznél a háziorvos, mert másfelé szólították. Valami történt-Hajnali hívás volt. A lényege: gyomortáji fájdalom, hányinger, hányás - emlékezett vissza az orvos, akit ügyeletesként hívtak a beteg asszonyhoz, és aki azt kérte, ne közöljük nevét a cikkben.-A beteg fogadott az ajtóban. Jó általános állapotban volt, de valóban felfokozott állapotban a tekintetben, hogy ő most nagyon beteg. Megvizsgálva epigasztriális (gyomortáji) fájdalma volt. A vizsgálat után, támaszkodva arra, hogy töltöttkáposztát evett, az a véleményem alakult ki, hogy ez egyszerű gasztrointesztinális (gyomorral, béllel kapcsolatos) tünetcsoport lesz. Egy bevált görcsoldó-koktélt adtam. Ezután még valóban aggályoskodott, hogy nem kellene-e kórházba mennie, de nem emlékszem, hogy mondta volna: a szíve miatt. Nem éreztem megalapozottnak a kérését, próbáltam megnyugtatni, hogy nincs erre szükség.-Néhány nap múlva hallottam híreket, hogy valami történt a faluban, és emiatt neheztelnek egy orvosra. Újabb néhány nap múlva kiderült, hogy ez az eset, és én vagyok az orvos. Sosem tudjuk meg- Lehet, hogy hibáztam, de tiszta a lelkiismeretem. Felismerni egy nem jellegzetes tünetekkel járó infarktust ilyen jó állapotú betegen szinte lehetetlen. Gyanú esetén, EKG-val esetleg sikerül. Senki nem tudja biztosan, milyen betegségben halt meg a hölgy. Nem volt boncolás. Ha tegyük fel, délután kettőkor tényleg infarktusban halt meg, nem biztos, hogy hajnali öt órakor is infarktusa volt. Ez percek alatt kialakulhat. Arról nem beszélve, hogy hajnali fél hattól délután kettőig eltelt any- nyi idő, hogy ha kellett volna, még 8-10 orvos is megvizsgálhatta volna a beteget. Ha nem javult az állapota, hívhatta volna a háziorvost. Tudomásom van arról: délelőtt tíz órakor a szomszédok javasolták neki, hívják a háziorvost. Ő inkább a pihenést választotta.- Miért adott neki Nitro- mintet?- A Nitromint mellékhatásmentes szer. Ha olyan betegnek adjuk, akinek nincs koszorúérszűkülete, annak sem okoz enyhe vémyomáscsökkenésen kívül más panaszt.- Kórházba tehát semmiképpen nem kellett volna küldenie?- Akkor nem volt megalapozott indoka annak, hogy kórházba küldjem. Arról nem beszélve: ha valóban hátsó fali infarktusa volt - amit valószínűleg sosem fogunk megtudni -, nem biztos, hogy a kórházban is túléli. Akkor valóban több esélye lett volna kórházban. De ha nem éreztem, miért küldtem volna be? Dudellai Ildikó (A befejező rész, a Népjóléti Minisztériumból kért „utó- hang” a hétfői lapszámunk 4. oldalán jelenik meg) Pásztói példa - Vállalkozna-e dr. Szabó Tamás miniszter? Privatizálni csak nyilvánosan lehet A szerda délelőtti pásztói lakossági fórumot követően olyan gyorsan tűnt el, mint a kámfor. Mire az ír érdekeltségű Avon- more tejipari kft. üzemében utolértük, már a cégvezetéssel tárgyalt. A jó félórás értekezlet után gyorsan végigkalauzolták az üzemen, s már éppen indult volna következő úticélja felé, amikor sajtótitkára segítségével tollvégre tudtuk kapni. Dr. Szabó Tamással, a privatizációs ügyek miniszterével szolgálati Merce- desében készült az alábbi interjú.- Milyen tapasztalatokat szűrt le a hazánkba települt első, ír tejipari vállalkozásról?- Virágzó gyár van kialakulóban Pásztón. Amit a leglényegesebbnek tartok: az elkövetkező néhány évben több fokozatú fejlesztésen keresztül biztos élelmi- szeripari munkahelyek és stabil felvásárlóhelyek jönnek létre a mezőgazdaságban vállalkozó tejtermelők számára. Ha nem került volna sor privatizációra, akkor nem lehetett volna mindezt megcsinálni. Két kívánság- Meg kell kérdeznem: miért?- Mert egyrészt nem jött volna be az a többlettőke, amely szükséges az ilyen fejlesztésekhez, másrészt a többlettőke hiányában nem tudtak volna behozni többlettechnológiát, amely előállítja a korszerű, nálunk teljesen új tejterméket. Ha nincs ez a beruházás, akkor nem adódott volna lehetőség az új tejtermelési eljárás megtanulására. Dr. Szabó Tamás: Számomra az a fontos, hogy eredményesen haladjon a privatizáció- Kihasználták a tulajdonosok az ön jelenlétét?-Két kívánságukat mondták el. Az egyik: menjen előre határozottan a privatizáció, mert versenytársaik és üzleti partnereik a privatizációs közegben egészen másként viselkednek. Másrészt: szükségesnek tartják a tejtermelés állami támogatását, ugyanis másként nem lehet kihasználni az adódó piaci lehetőségeket.- Mit fűz hozzá mindehhez?-A magyar mezőgazdaságnak az a baja, hogy a piacai megszűntek létezni, s így a tömegtermékre épülő nagyüzemrendszere nem tud működni. Esetünkben adott egy tejfeldolgozó, amely új termékkel jelenik meg a piacon. Ahhoz, hogy meg tudja vetni a lábát, tervei megvalósításához támogatja a termelőit: azaz hitelt ad nekik. A sógorok nem érzik- Többen azt tartják, hogy a privatizáció elsietett, s az ország ár alatti kiárusítását szolgálja.- Akik ezt állítják, azok számára nem kell messzire menni, hogy lássák: Ausztriában a külföldi tőke 33 százalék, míg hazánkban eddig 10 százalék erejéig van jelen. Mindezek ellenére a „sógoroknál” senki sem érzi úgy, hogy kiárusítanák az országukat. Ugyanis tudják, hogy a külföldi tőke munkahelyet teremt, ami pénzt jelent számukra. Magyarországon is szükség van a magángazdaságra (legyen az külföldi avagy hazai tulajdonban), mivel kézzel tapintható annak ereje.-Megfelelőnek tartja a folyamat felügyeletét?- A parlamenti törvények, s a nyomukban felállított intézmények (ÁVÜ, ÁV Rt.) ellenőrzik a privatizációt. Ezek felügyeletét az Állami Számvevőszék illetve az országgyűlés gazdasági bizottságának privatizációs albizottsága látja el. Végül pedig ott a nyilvánosság kontrollja. Mindezek együttesen biztosítják hogy a tulajdonosváltás higgadtan és normálisan menjen előre. Nem hiszek abban, hogy ezt vita vagy politikai indulatok nélkül lehessen csinálni. Abban hiszek, hogy ennek menni kell. A bársonyszék ideje- A családtagjai közül vállalkozik-e valaki?- A szüleim nyugdíjasok, a feleségem tanárnő, a bátyám mezőgazdasági üzemben dolgozik. Nincs a családban, aki vállalkozna. Esetleg én, ha nem lennék politikus.- Gondolt már arra, mivel foglalkozik majd, ha kipoty- tyan a miniszteri bársonyszékből?- Ha eljön az ideje, majd akkor töröm ezen a fejem, most az a fontos számomra, hogy eredményesen haladjon a privatizáció a maga útján. Vallus Tibor Az ír technológiának köszöhetöen jutnak új termékhez, kis dobozos iskolatejhez a fogyasztók - mutatja Széplaki Zoltán, a pásztói kft. magyar vezetője a miniszternek Támadásban a Munkáspárt Thürmer Gyula a mozgalom salgótarjáni bázisán-A mai salgótarjáni gyűlés az első nagyszabású rendezvényünk a XVI. kongresszus óta. Tulajdonképpen visszatértünk most a mozgalom egyik bázisára, hogy újabb támadásba lendüljünk. A Munkáspárt csatába megy dolgozó osztályai érdekeiért, a munkásokért, parasztokért és természetesen azért, hogy a következő parlamentben legyen munkáspárti frakció. A Munkáspárt elnöke szerint ellenőrizni kell a hatalmat Egyebek között a fentieket jelentette ki Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke a minapi lakossági fórumot megelőzően. Az elnökkel a párt Rákóczi úti székházában beszélgettünk.- Milyen választási eredményekre számít?-Ä mai parlament alapvető gondja, hogy nem az egész társadalom van benne jelen. Ha a következő is ilyen lesz, nem lenne érdemes választásokat tartani. Az elmúlt 3-4 évben az emberek csalódtak a tőkés rendszerváltásban, a privatizációban, az ígérgetésekben. Arra biztatjuk a munkásokat, parasztokat: menjenek majd el szavazni, mert számukra ez nem egyszerűen jog, hanem lehetőség, s talán az utolsó, hogy sorsukon változtassanak. Minimum öt-nyolc százalékot szeretnénk elérni, ami elegendő az önálló frakció létrehozására.- A mai hatalom nagyon tart a baloldali visszarendeződés veszélyétől.- Ha én lennék a miniszterelnök, az igazságügy- vagy a belügyminiszter, én is borzalmasan tartanék a baloldaltól. Mert ha egy kicsit is beleszólhat a politikába, akkor ők nem lesznek miniszterek. De ez személyes ügyük. Az ország sorsa fontosabb dolog. Mi azt gondoljuk: az irányításban a dolgozóknak is szerepet kell kapni - és itt az „is”-en van a hangsúly.- Mit csinálnának másképp?- Leállítanánk a privatizációt jelenlegi formájában. Ami nyilvánvaló korrupcióból származott, azt el kell venni. Ami nem abból, azt nem. A megmaradt állami tulajdont ésszerűen kell kihasználni.- Hogyan működne ez a mezőgazdaságban?- Ott is nagy változtatás kellene. Ha a szövetkezetek szétverése folytatódik, katasztrófa lesz. Mi támogatnánk a vállalkozókat e szférában is. A gazdaságpolitikát átalakítanánk, mert ma beruházni kellene, fogyasztást bővíteni, új piacokat keresni. Komoly lakásépítési programot indítanánk állami forrásokból, csökkentenénk az adókat.- Hogyan bírná el e terheket a költségvetés?- Változtatnánk a politikai működésen is. Az elmúlt évek tapasztalatai jelzik: a hatalmat ellenőrizni kell. Egyrészt költségvetési reformmal, amely nem tenné lehetővé, hogy a kormány minden pénzt maga alá söpörjön. A képviselőt pedig, ha nem képviseli választóit, vissza lehessen hívni. Az államapparátus ma azért ilyen nagy, mert másra már nemigen tud támaszkodni az An- tall-rendszér. Magyarországnak nem erre van szüksége. Balázs József
