Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-20-21 / 271. szám

4 HÍRLAP SZEMTŐL - SZEMBE 1993. november 20-21., szombat-vasárnap Nógrád szépe ’93 - Szavazzon az olvasó! Tanul, zenét hallgat és komolyságot remél Imre Erika, Salgótarján Magasság: 170 centiméter Súly: 57 kilogramm Csípőbőség: 96 centiméter Derékbőség: 68 centiméter Mellbőség: 96 centiméter Haja színe: barna Szeme színe: barna- Magadtól jelentkeztél a szépségver­senyre, vagy biztatott va­laki?- A szüleim biztattak, de persze én is akartam.-A barátod mit szólt hozzá?- Akkoriban még nem vol­tunk olyan vi­szonyban, hogy beleszól­jon. Azóta per­sze változott a helyzet, de ő is örül neki.- Dolgozol valahol?- Igen, a Fok-Gyem Kisszö­vetkezetnél, mint betanított munkás. Emellett iskolába is já­rok, esti tagozaton harmadikos vagyok a gimiben. Érettségi után mik a terveid?- Egyre többször jut eszembe, hogy jó lenne tovább­tanulni. A legfontosabb persze egyelőre az érettségi. Nagyon szeretnék nyelvet is tanulni, a gimnáziumban lenne is rá lehe­tőség, de sajnos kénytelen va­gyok kihagyni, mivel a munka mellett nem marad rá időm.- Van valami hobbid?- Sokat szoktam olvasni és zenét hallgatni. Legjobban Les­lie L. Lawrance könyveit szere­tem, zenében pedig meghallga­tok mindent, de elsősorban a diszkó a kedvencem.- Jársz kozmetikushoz?- A saját magam kozmeti­kusa vagyok, de a felkészülés miatt most hivatásos szakem­berhez megyek.- Szereted az ékszereket?- Igen, és mindegy, hogy mi­lyen: mindig a ruha és az alka­lom határozza meg.-Megváltozna az életed, ha te nyernél?- Talán egy kicsit. Egyébként nem gondolkodom azon, hogy mi lesz, de talán egy kicsit majd megkomolyodom. Utóbbi per­sze egyáltalán nem biztos! Szöveg: Faragó Zoltán Fotók: Herbst Rudolf A közönségdíjról olva­sóink szavazatai dönte­nek. Ehhez a fenti port­A SZÉPSÉGVERSENY TÁMOGATÓI MERLIN ÉS GECSE Kft Salgótarján Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft. Salgótarján ISTVÁN VENDÉGLŐ Salgótarján ORIGÓ férfi - női divat Salgótarján MARUZS PRINT Magyar - Kanadai Kft. Salgótarján SOMOSI FOGADÓ Somoskőújfalu Gigi Collection Triumph International FEHÉRARANY ÉKSZERBOLT Salgótarján MÁTKA Esküvői ruhaszalon Salgótarján STUDIO CHANCE Alakformáló és Szépségszalon Salgótarján Mai „macskakor ömpörkölt" Európa kilyukadt közepéről mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Kevésbé diplomatikus Két ország vezetésének tárgyalásán minden szónál többet jelent egy modem harcászati re­pülőgép. Raffai Ernő történész, volt honvédelmi államtitkár, az Árpád-alapítvány elnöke Trianon, Jalta A huszadik század két bé- ! kekötése úgy omlott össze kö- | rülöttünk, mint a ház, melyet a | patkányok szétrágtak. Csoóri Sándor költő, a Magyarok Világszövetségének elnöke Magyar csepp Kevesen vagyunk a szláv tengerben. Pálos Miklós államtitkár a kereszténydemokrata néppárt alelnöke Utószégyen? Szeretném, ha nem oktatna ki egy mai harmincéves, hogy most, így utólag szégyelljem magam, mert nem szóltam bele a jaltai egyezmény meg­szövegezésébe. László György szerkesztő, a Magyar Rádió szórakoztató főosztályának vezetője Diplomatikus megállapítás Mindnyájan gyakorló ideg­orvosok vagyunk, akiknek környezetében túlfűtött, meg­keseredett emberek élnek. Granasztói György történész, Magyarország brüsszeli nagykövete Augusztusi program Rövid ideig nyaralunk a horvát tengerparton, hátha nem lőnek a fenekünkbe. Sas József humorista, a Mikroszkóp Színpad igazgatója Asszimiláció Tágyeme na városházu, te­lekadó zaplatyi. Kardos G. György író — Vajh kire gondolhatott? Én Funart akkor se szere­tem, ha Pista. Bodor Pál közíró, a Muosz volt elnöke | Szokatlan hasonlat Trianonban hazánkat sza­bályszerűen körülmetélték. Szakály Ferenc történész Mi a balkanizmus? Dús aranyozás és fokhagy­maszag. Kvári Sinkó Zoltán veszprémi humorista Vadászemberek A puskafogás számai Felgyorsultak a téli va­dászszezon eseményei. A társaságokat és tagjait egyre nagyobb terhek sújt­ják. Sokan nem tudják kö­vetni a költségeket, és fáj­dalommal a szívükben ki­lépnek, eladják vagy hatás­talanítják a fegyvert. Szo­bafalra kerül halott, emlé­keztető dísznek a kétcsövű sörétes puska. Mint a tró­feák, amelyeket elejtettek vele. Mit lehet tenni - itt és most? KOLLÁR JÓZSEF vadászati főfelügyelő társa­ival együtt igyekszik men­teni, ami menthető: készül a vadászjegyek évi felújítá­sára, feltérképezi a helyze­tet és kitörési módokat a társaságok képviselőivel. szükséges emberek ellátását, a vadász utazási költségét stb., akkor bizony olyan kiadás ke­rekedik, hogy a vadásznak el­megy a kedve a lövéstől. Jó, mondhatjuk, ne vadász- szón! A dolog viszont nem ilyen egyszerű. Kollár József kimutatta: a megyében a becsült állomány alapján 3000 vad­disznó kilövése ajánlatos az ál­taluk okozható vadkár megelő­zése érdekében. Egy vadkana­gyar bírálati díja (akár 12 vagy 25 centis) 900 forint + 25 száza­lék áfa. És íme, az idén már a hetedik bírálati nap múlt el, kö­zeledik az év vége, de az elejtett disznóból csupán 41 trófeát mu­tattak be. Ki hiheti el, hogy csak íme a Rárós fölött elejtett szarvas szép agancsa. A trófea bronzérmes, mert hét kilónyi súlya ritka csontozatról árulkodik: könnyűnek találtatott Aki ma a megyei vadászatról a valósághoz leghitelesebb ké­pet tudja nyújtani, az Kollár Jó­zsef, a Nógrád Megyei Földmű­velésügyi Hivatal főtanácsosa, megyei vadászati főfelügyelő. Véleményét most így összegzi: „A vadásztársaságoknak hozzá kell szokniuk a szigorúan fe­gyelmezett magatartáshoz, ah­hoz, hogy a vadászat létét vagy nem létét az eredményes vad- gazdálkodás, végül a gazdasági helyzetük alakulása határozza meg.” Fizetség nélkül is Nem újkeletű, hanem örök­érvényű elvek ezek. Kiegyensú­lyozott gazdasági helyzet nélkül sem a régmúlt időkben, sem a két háború között, de az elmúlt negyven évben sem, a törvé­nyes vadászat nem érvényesül­hetett volna. A rendszerváltás előtt - ha hinni lehet a hivatalos statiszti­kának - az államnak évi 40-45 millió dollár bevételt hozott az ágazat. De gyorsan tegyük hozzá, ez minden különösebb befektetés nélkül - a természet­szerető, vadászat iránt elkötele­zett emberek jórészt ingyen vál­lalt munkája nyomán - valósul­hatott meg. Miről ítélhető meg az igazi vadász? Számára az első az el­végzésre váró feladat. Hóban, fagyban létfennmaradást bizto­sítani a vadnak. Nem egy va­dász egészsége ment rá arra, hogy kötésig érő hóban, hátán szemesterménnyel telt zsákban, izzadástól csurom vizesen ci­pelte a takarmányt. A terményé­rés idején pedig éjszakába me­nően is őrzi a mezőgazdasági kultúrát a mohó vadonélő állat­tól. Az idényt megelőző idő­szak: vetés, betakarítás a vad­földekről, etetők építése, ma­gaslesek javítgatása, dagonyák takarítása a gaztól, sózok feltöl­tése, cserkeutak tisztítása, s csak ezután következhet a vad terítékre selejtezése. Kispénzű talpas Még ha új rend született is, a főszereplő mindig a vadász ma­rad, akit most hihetetlenül nagy terhek nyomasztanak. Például a kötelező szakmai és egészség- ügyi vizsgáztatás, a fegyver műszaki ké­szenlétben tar­tása - a bérleti díjon, engedé­lyeken, külön biztosításon túl - mind—mind pénzbe kerül. Az idén már ehhez párosul az új trófeabí­rálati eljárás és a megemelke­dett tagsági díj. Mit tegyen a talpas, a kis­pénzű, a min­denes, a vad­gazdálkodás biztosítékát megtestesítő ember? Pedig mint Szász Imre írja: „A vadászok két­harmada köz­rendű ember volt. .Te­gyük hozzá: ma is az. Most hason­lóan, mint régen, a vadgazdál­kodást ezeknek a közrendű em­bereknek a munkájával lehet megvalósítani. Kollár József a megmondhatója, hogy most - a vadászra nehezedő súlyos anyagi terhek miatt - sokan le­mondanak az éltető szenvedé­lyükről, és veszélybe kerül a vadgazdálkodás. Újak és újak lépnek ugyan helyükre, de ne­kik még mindent tanulni kell. A trófeabírálat A jól képzett vadászok távo­zásával a társaságok többsége adós marad a vadkilövéssel. A hátrányossá váló helyzethez já­rul a megváltozott trófeabírálat is, amelyet a vadászati főfelü­gyelőség irányításával szakértői bizottság végez. Szükség van erre, mert a trófeákból kiolvas­ható az állomány minőségének, a vadász hozzáértésének, a vad­létszám szakszerű apasztásának alakulása. De itt is a pénz a meghatá­rozó. A szarvasbika trófeájának vizsgálata után a helyszínen 1500 forintot + 25 százalék áfát kell leszurkolnia az elejtőnek. Ha ehhez hozzátesszük a csak­nem kétmázsás szarvasnak az erdőből való beszállításához ennyi kant kaptak puskavégre? A tervezett 450 őzbakból is csupán 250 trófea jutott a bi­zottság elé. (A bírálati díj 1100 forint + 25 százalék áfa). És eljöhet a vég Az előbbiekből következtet­hető: aki meg tudja lőni a vadat annak kevés a pénze, vagy nem vadászik, vagy ha igen, a tró- feás helyett suta vad lelövését jelenti be. Igaz - a főfelügyelő szerint is -, hogy a bírálaton nem differenciálnak kiváló és egészen gyenge trófeák között a bírálati díjat illetően. A terve­zett kilövés és a bemutatott tró­feák közötti eltérés tehát ennek is lehet a következménye. Igen ám, de ebből adódik a vadásztársaságok csapdája. A kilövési terv elmaradását ható­sági vizsgálat követi. Ha a kilö­vés nem egyezik a tervezettel, akkor megteszik a szükséges in­tézkedést, amely a területbér emelésével jár, és ez elérheti a félmillió forintot is. Ha a kisza­bott összeget nem sikerül tör­leszteni, következhet a bérleti szerződés felbontása: a vég. Mentsük tehát, ami menthető! Bobál Gyula Az Aerosmith megküzdött a magyar téllel Böfögtek, köpködtek, arattak .. Amerikából jöttek, mesterségbeli tudásukról legutóbb a ’70-es évek évek közepén győződhettek meg az öreg kontinens rockrajongói. A (volt) vasfüggöny mögé először múlt szombaton léptek. Akkor, amikor Nógrád megyéből is sokak szálltak vo­natra az Aerosmith névre hallgató rockbanda miatt. Jegy nincs! Hirdeti a felirat. De láss csodát: akad, aki kivirít két belépőt. Licitál a tömeg. Míg a legtöbbet ígérő mámoro­sán szurkol le nyolc darab ez­rest (!), a többiek csalódottan elkullognak. Az előzenekarként fellépett Mr. Big után színpadátépítés. Van idő nézelődni: a küzdőté­ren ácsorgó tömegben a hazai popélet nagyjai is ott cseverész- nek. Közben szépen, csendben megtelik a Budapest Sportcsar­nok. A közönség arcán a vágy és a várakozás feszültséggel teli keveréke: sok-sok lemez, ka­zetta és videoklip után végre élőben hallhatják a bandát. Az énekes Steven Tyler az első szám után félbeszakítja a taps­orkánban kitörő közönséget:-Várjatok egy pillanatot - kiáltja, s böfög egy óriást. Régi és új slágerek, mindenki mozog, Tyler pedig, ha nem énekel, hatalmasakat köpdös. De a rajongókat ez csöppet sem zavarja. A ráadásra legalább öt percen át feszítik az amerikaiak a hódolók idegeit, aztán le­nyomnak még három számot, legutolsóként a Run DMC rap- perjeivel slágerré tett Walk this way-t. Tayler a végén szűksza­vúan csak ennyit mond az eksz­Steven Tyler amikor énekel tázisig jutott közönségnek: - Kiba .. .ottul jól csináltá­tok! - vallus ­réképet kell beküldeni szerkesztőségünk címére (3100 Salgótarján, Er­zsébet tér 6., Pf. 96.) A borítékra írják rá: „Nógrád szépe”.

Next

/
Oldalképek
Tartalom