Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-19 / 270. szám

1993. november 19., péntek RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Üzleti élet az utcán Nyugati piacra kerülhet a felsőpetényi alapanyag A fejlesztés nem ragad agyagba Gatyánkat is elviszi a német • RÉTSÁG. November 24-én, szerdán a település képvi- selő-testülete 15 óra 30 perctől ülést tart a városháza tanács­kozó termében. A téma az 1994 évi költségvetés és a város álta­lános iskolájának helyzete. Házasulandóknak • KESZEG. A polgármesteri hivatal épületében új házasság- kötő termet alakíttatott ki a költségvetés terhére a község önkormányzata. A felújítás és a bútorok, lámpák, függönyök, szőnyegek beszerzése több, mint 150 ezer forintjuka került. Szociális támogatás • FELSŐPETÉNY. A község önkormányzata az idén eddig 460 ezer forintot fizetett ki ápo­lási díjként a rászoruló helybe­liek hozzátartozóinak. Heten ré­szesednek e támogatásban, fe­jenként havi ötezer és kilence­zer forint közötti összegben. Felvételünk a havazást megelőző napon készült Kétbodonyban: Varga István és Bobák János kőművesek az utolsó simításokat végezték a község művelődési házának külső munkálatain. A belső felújítást a téli hónapokban végzik. Fotó: -RT­Havas örömök az óvoda udvarán- Bánki születésű vagyok, mindig is itt éltem. Kőműves­ként dolgozom, és amit a falu­ért tettem, nem magamnak csináltam, hanem a közösség­nek. Amikor önállósodott a te­lepülés, nem volt rendes pol­gármesteri hivatala. A mostani épület igen rossz állapotban volt, és én éreztem annyi fe­lelősséget a szülőfalum iránt, hogy társadalmi munkában nekiálljak a javításnak. Segítettem a víziszínpad öl­tözőjének kialakításában is, hi­szen az érkező művészeknek valahol fel is kell készülniük az előadásra. Én készítettem az ottani burkolatokat, szintén társadalmi munkában.-Szeretném segíteni a pol­gármesterünk munkáját, mivel egy ilyen kisközségben az em­berek egymásra utáltán élnek. Amikor a szabadidőm és az időjárás is engedi, igyekszem mindig valami hasznosat csi­nálni ...-Mit szeretnék a közeljö­vőben? Több tervet dédelge­tek. Például a posta rossz he­lyen van, vizes a talaj, ezért süllyed. Előbb-utóbb el kell költöztetni, és le kell bontani az épületet. Ezek után igazi fa­luközpontot is kialakíthatnánk a hivatal és a házasságkötő te­rem szomszédságában. A kő­műveskedés mellett műköves megrendeléseim is vannak, és természetesen rendelkezem a tevékenységhez szükséges eszközökkel. Ezért nemrégi­ben felajánlottam a falunak, hogy készítek egy szökőkutat a kialakítandó új térre. Gömba­lakot képzeltem el, amelynek a felső részéből csobog a víz. Egyéb munkáim mellett Buda­pesten csináltam már egy ha­sonló köztéri csobogót. Megfe­lelő parkosítás és a padok elhe­lyezése után igen vonzó kör­nyezetet teremtene ez a falu közepén. A működtetés nem kerülne sokba, hiszen felesle­ges volna, hogy állandóan follyon belőle a víz.- Mit kaptam cserébe a munkámért? A legnagyobb el­ismerést, amit helybeli illető­ségű megkaphat: én lettem Bánk első díszpolgára! „Elviszi a német a búzánkat!” - siránkozott évszázadokkal ezelőtt és évszázadokon keresztül a ma­gyar parasztság. Azóta hová fejlődtünk? A német még a gatyánkat is elviszi! Nagyorosziban ugyanis szó szerint ez a helyzet, bár becsületére legyen mondva a német megrendelőnek, alapanyagot ő ad a tulajdon alsójához. A Ramóna Finomkötöttáru Szövetkezet helyi üzemében ugyanis kizárólag férfi fehérneműt, elsősorban jégeralsót állítanak össze a varrónők, előre kiszabott anyagból. Dulkai Fe- rencné, Czellahó Jánosné és Brozán Pálné éppen az áru minőségét ellenőrzi. Fotó: -RT­Képeslap a faluról ŐSAGÁRD. Az önkormány­zat színes képeslapot készítte­tett a községről, amelyen töb­bek között a helyi népviselet is látható. A megélénkülő falusi turizmus miatt van erre szük­ség, de egyben kortörténeti do­kumentum is a településről. tudtommal különleges tulaj­donságai vannak.- Igen, hiszen tűzálló és na­gyon jól folyósítható. Éppen ezért is vásárolja tőlünk nagy mennyiségben a romhányi épí­tési kerámiagyár Viszonylag közel van, ráadásul vasúton is elérhető, mentesítve a közút le­terheltségét. Budapesten szintén jelentős mennyiséget értékesí­tünk. A jövőben szeretnénk a nemzetközi piacra is kilépni. Ehhez azonban bizonyos fej­lesztéseket kell megvalósíta­nunk.- Melyek ezek?- A hasonló minőségű, Nyu­gat-európai szabványoknak is megfelelő agyagbányászati termékekhez képest a Felsőpe- tényben kitermelt agyagnak túl­ságosan magas a vastartalma. Léteznek azonban bizonyos be­rendezések: segítségükkel kikü­szöbölhető ez a hátrány, eltávo­lítható a felesleges vastartalom. Meglehetősen bonyolult, a mágnesesség elvén működő ké­szülékről van szó. Ha sikerül a beruházást megvalósítanunk, akkor versenyképesek lehetünk a külföldi, elsősorban Nyu­gat-európai piacokon is.- Bizonyára a külföldi partner érdekei is ezt kívánja.-Igen, persze a fejlesztésre jelentős összegeket kell fordíta­nia. Nem egyik napról a má­sikra akarja átalakítani a terme­lést, hanem középtávú, néhány esztendeig tartó program kere­tében. A nyereség itthon marad- Jelentős eredménynek tar­tom továbbá, és nagyra értéke­lem, hogy a tulajdonos nem vi­szi ki a nyereségét az országból, hanem itthoni beruházásokra fordítja. Különösen fontos ez a munkanélküliségtől nagyon súj­tott Nógrád megyében.-Nyereséges ma az agyag­bányászat Magyarországon?- Kijövünk nullára, azaz a befektetett tőke megtérül.- Hány ember foglalkoz­tatnak pillanatnyilag?- Összesen kilencvenen dol­goznak a felsőpetényi bányá ban. Ha minden jól megy, akkor ezt a létszámot tudjuk tartani. A romhányi kerámiagyárat leszá­mítva, ez a környék egyik leg­nagyobb üzeme, ezért is fontos a felsőpetényi munkahelyek megőrzése. Faragó Zoltán Gázhálózat építését szorgalmazza a térség Felújítás egy hónap alatt FELSŐPETÉNY, NŐ­TINCS, ŐSAGÁRD, SZEN­DEHELY önkormányzatai a közelmúltban finanszírozási szerződést kötöttek a környe­zetvédelmi alap tízmillió forin­tos támogatására, amelyet a tér­ség vezetékes gázhálózatának kiépítésére kaptak. (Korábban a minisztériumok tárcaközi bi­zottsága 53 millió forint anyagi hozzájárulást szavazott meg erre a célra, bár az engedély még a belügyminiszter aláírá­sára vár. Egyébként a Nógrád megye fejlesztésére szánt 500 millió forintos keretből ígérték az említett összeget.) Nemrégiben a Tigáz is ki­nyilvánította támogatási szán­dékát, a bekerülési költség 25 százalékának erejéig. Amennyiben az ígéretek va­lóra válnak, rövidesen meglesz a pénzügyi fedezet a százmillió forintot meghaladó értékű mun­kálatok kivitelezéséhez. Díszpolgárság és szökőkút Névjegy: Simon János bánki kőműves és kiscsoportos gyerekek inkább a hóemberek készí- jeleskedtek. A fapados, olvadó hóból Hegedűs Sándor, Péter, Kollárovics Tamás, Rózsa László, Gergely Dávid Oláh Sándor formáz emberhez hasonlatos alakot. tek az éhező cinegéknek az egymás mellett elhelyezett ma­dáretetőkbe. Ami azonban a legcsodálato­sabb volt az egészben: játék közben kisütött a nap, ólom­szürkéből kékre színeződött az ég, és mindez szinte tavaszt va­rázsolt a kastélyból átalakított óvoda parkjának öreg fái közé. Furcsa módon a falevelek csak ezek után kezdtek el hullani a fákról, barna avarszőnyeget te­rítve a fehér hóra .. . Az ez évi első hó bizonyára nem tart már ki sokáig, elolvad olyan gyorsan és váratlanul, ahogy jött. A gyerekek viszont óriási hancúrozások emlékével lesznek gazdagabbak. A nagyobb gyerekek a madáretetőkbe vittek dióbelet. Felvéte­lünkön megörökítettük, amint Petényi Mónika, Tóth Tamás, Ju­hász László, Borsos Péter és Kmety Gergő feltölti az éhező cine­gék „ingyenkonyháit”. Fotók: Rigó T. A Bánk, Alsópetény és Fel- sőpetény által bezárt három­szögben, az utóbbi községhez viszonylag közel egyre kisebb lesz a hegy. Az erdő is lassan fogyatkozik ... A műút mellett keskeny nyomtávú vasút sín­párja kanyarog, és néha csillé­ket vontató minimozdonyt is látni rajta, amint a bánki vas­útállomásra szállítja rakomá­nyát. Tudniillik itt van az or­szágos hírű felsőpetényi agyag­bánya. Az útról a szemlélődő nem lát mást, csak egy kis üle­pítő tavat, és néhány jókora fémtartályt.- Milyen vállalati formá­ban termel jelenleg a bánya? - kérdeztük Kuris Mihályt, a budapesti székhelyű cég Nóg­rád megyei származású ügyve­zető igazgatóját. Vastartalom ellen mágneses készülék- Egy évvel ezelőtt alakul­tunk át, az új nevünk Agyag-Ásvány Kft.- Magyar tulajdonban van a bányaüzem?-Nem, vállalatunk az átala­kulás óta német érdekeltség.- A felsőpetényi agyagnak BORSOSBERÉNY. Me gyénk nyugati részében, a Bör­zsöny-hegység lábánál sokkal nagyobb hó esett az elmúlt hét­végén, mint másfelé. Akadt olyan település, ahol a hóréteg vastagsága a 35 centimétert is elérte! Körülbelül ennyi csapa­dék hullott Borsosberényben is, ahol a község óvodájába járó gyerekek nagyon örültek a sok embernek bizony kellemetlen­séget okozó fehér hópaplannak. Vígan szaladgáltak a még érintetlen, nekik térden felül érő hóban, gyúrták az első hóem­bert, aztán mellé a másodikat, hogy ne unatkozzon ... Mások a madarak téli eteté­sére gondoltak, és dióbelet vit­Felvételünk Rútságon készült. Kanalas Györgyék Felsőgödről, Borsos Menyhértnéék Dunakesziből érkeztek, hogy fonott kosa­rakat és használati tárgyakat adjanak el. Kép: Rigó T. A laktanya humororából Történt egyszer, hogy két nagyoroszi honvédet budapesti laktanyába vezényeltek. Meg­éheztek útközben, s úgy gondol­ták, hogy a McDonaldsban megebédelnek. Be is tértek az étterembe, majd rendeltek:- Két Big Mac-et kérünk.-Éppen elfogyott fiúk, pe­chetek van ... - felelte az el­adó. — Akkor kérünk két peheteket! Rászorulók névjegyzéke NAGYOROSZI. A község önkormányzata a közelmúltban 300 darab, tartós élelmiszereket tartalmazó segélycsomagot ka­pott a Gyorssegély Alapítvány­tól. A lehetőségekhez mérten igazságosan szeretnék szétosz­tani az egyenként körülbelül kétezer forint értékű adomá­nyokat, ezért összeállították a legrászorultabbak listáját. Rétság és környéke Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Az oldalt szerkesztette: Faragó Zoltán Ülésezik a testület

Next

/
Oldalképek
Tartalom