Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-18 / 269. szám

1993. november 18., csütörtök ARCOK-HARCOK HÍRLAP 7 Ady Endre nem eladó A dy Endre nem tud visszaszólni. . . Hetvenöt éve csak a szí­veinkben él. így aztán a szélsőjobboldal hangadói még öt is gátlástalanul felhasználják „nemzetmentő” céljaik érdeké­ben. Senki nem mondja: tessék ezt abbahagyni! Itt már tessék megállni! 1993 novemberében, a szélsőjobb pártépítő konferenciája után érthetetlenül nagy a csend. Mintha fel se tűnt volna senkinek, hogy új magyar utak, igazságok nevében hangoskodók Adyt idéz­getik, holott ez a körülmény nemcsak elképesztő anakronizmus, de durva hazudozás is, amely a költő szellemiségét gyalázatos eszmék szolgálatába állítaná. Adyval akarni, Adyval merni szélsőjobboldali pártvezérnek ne legyen bátorsága! Az arcátlanságnak is van határa. Ady, ha élne, most is kimondaná: a nacionalista hangoskodókban, lármázó ki­rekesztőkben nincs egy csöpp igaz és hívő hazafiság, csak pén­zért, hatalomért látványosra felfújt hazaszeretés van. Ezek ha kell szónokolnak, ha kell ügynökölnek, ha kell harci riadókat fújnak. Ady a nemzedékenként újraélesztgetett nacionalizmust az or­szág szörnyetegének bélyegzi: nincs annál veszedelmesebb, pusz- títóbb hazugság a „harciporondon”. A z ezerarcú nacionalizmus ideig-óráig még a bölcs polgárt is megtévesztheti, mert „lefoglal magának minden emberi gyöngeséget", lefoglal tradíciót, kegyeletet, fajbüszkeséget, kenyéririgységet. . . Ahogyan Ady korában, úgy az ország ma is csőd szélén áll, s az elégedetlenségre utazó, habzószájú, vad nacionalisták már-már a harmincas évek pózait próbálgatják. Megtehetik!? A hivatalos Magyarország nemhogy elszigetelné bárgyú, komikus handaban- dázásukat, de nemzet ellen irányuló sértésnek fogja fel, ha valaki nevén nevezi a dolgokat. Sőt a hatalomféltésben riadtan kapkodó politikusok olyan hév­vel csatáznak a liberalizmus, a baloldaliság ellen, hogy már-már versenyre kelnek a szélsőjobb hangerejével, egy-egy „csoport” elszigetelésében. Fogjuk fel privilégiumnak: csakis a jobboldal, a konzervatí­vizmus lehet a hazafiság örizője és éltetője! Rendről, igazságról, erkölcsről születnek átlátszó prédikációk, miközben a leggátlás­talanabb, korrupt kaszálás kezdődött el. Hivatalosan a kaszálók rendszerint törvényes keretek között ártatlannak minősülnek. Ady tollára illő abszurditások esnek meg Kommandófalvától Dabas-Sáriig, pártszékházaktól, üzemanyag­tárolókig .. . A dy hetvenöt éve halott. Csak nevével, költészetével visszaélő új pártvezérek sorakoznak, üvöltöznek, magyarkodnak. Fa­jokat, vallásokat arányosítanak, kiírnák az országra: a csónak megtelt, az idegenek másütt boldoguljanak! Ady magyar­sága gyülöletharc helyett új karácsony-jel békéjét üzeni a jövő­nek. Hazát, ahol „ . . . most már a mi kezünk épít”. S az építést tessék komolyan venni. Akkor a hatalomőrülteknek nincs módjuk akarni, merni! Erdős István Interjú Speidl Zoltánnal az SVT-Wamsler igazgató tanácsi állásáról Képviselői fizetéskiegészítés, vagy valódi érdekképviselet? Két hete két kérdést tett fel a parlamentben Speidl Zoltán salgótarjáni országgyűlési képviselő (MDF). Kérdései és inter­júnk közös pontja az SVT-Wamsler Rt. A cég igazgató tanácsá­nak Speidl Zoltán az elnöke. Ennek kapcsán azt is megkérdez­tük: igaznak tartja-e, hogy az ilyen tisztségek egyszerűen fize­téskiegészítést jelentenek? Az első parlamenti kérdés az 500 millió forintos kor­mánytámogatást érintette. Konkrétan: milyen elképzelé­sek vannak a nógrádi térség fejlesztésére? Gyurkó János környezetvé­delmi és területfejlesztési mi­niszter ezt válaszolta:-Az illetékes miniszterek is elfogadták a megyére vonat­kozó javaslatokat. Az ez évi 200 millióból megvalósulhat hét település ivóvízellátása, két összekötő út, egy szennyvíztisz­tító és egy kommunális hulla­déklerakó hely megépítése. Döntés született a gázprogra­mok támogatásáról is. A megye hosszú távra szóló fejlesztési programjának kidolgozására az Ausztriától kapott segély szin­tén a megye rendelkezésére áll. Ezen kívül pályázat útján reali­zálható a területfejlesztési tá­mogatás igénybevétele is. Speidl Zoltán második kér­dése a salgótarjáni SVT- Wamsler Rt. több tízmillióra rúgó vámvisszatérítéséről szólt, melyet a Vám- és Pénz­ügyőrség - nehézségekre hi­vatkozva - csak hónapok múlva teljesített. Becker Pál, a Pénzügymi­nisztérium politikai államtitkára válaszában elmondta: az rt. ügyében a Vám- és Pénzügyőr­ség Országos Parancsnokságá­nak egyik munkatársa szemé­lyesen járt el, bár jóval lassab­ban a kívánatosnál. Az eset tisz­tázódott, a vámvisszatérítés összegét október 23-án átutalták a részvénytársaság számláira. * * *-Katona Béla, az MSZP képviselője önálló indítványt nyújtott be a parlamentben, melynek lényege: kerüljön nyilvánosságra, hogy milyen gazdasági tisztségeket vállal­tak az országgyűlési képvise­lők. Speidl Zoltánt, aki az SVT-Wamsler igazgató taná­csának elnökeként érintett, először arról kérdeztük, meg­szavazza-e a javaslatot?- Tekintettel arra, hogy Ka­tona Béla eredeti javaslata erő­sen politikai töltésű volt, hiszen célja szerint csakis a kormány- párti képviselők gazdasági tiszt­ségeinek „bevallását” követelte meg, ezt a javaslatot nem tud­tam volna elfogadni. Amennyi­ben a nyilvánosságra kerülő személyek köre bővül, akkor természetesen magam is meg­szavazom ezt. A törvény nem vonatkozhat csak az országgyű­lési képviselőkre. Ki kell ter­jednie a közfunkciót és köz­tisztséget viselők bizonyos kö­rére, így az önkormányzati kép­viselőkre. Megfontolandónak tartom a családtagok vizsgálatát is. Hiba lenne, ha a közvéle­ménnyel azt hitetnék el, hogy Magyarországon csakis az or­szággyűlési képviselők, mi több, azoknak is csak egy köre részesülhet egyes tisztsé­gekből. Tehát amennyiben a törvényja­vaslat így ki­bővül, szá­momra az a legtermészete­sebb, hogy azt megszavaz­zam, hiszen az állampolgá­roknak joguk van megtudni, milyen jövede­lemmel bírnak az érintettek.- Egyet- ért-e Katona Béla azon állí­tásával, hogy az ilyen tiszt­ségek betöl­tése a valódi képviselői munkától veszi el az időt?- A kérdésre először kérdés­sel válaszolok. Kérdezem Ka­tona Bélát: szerinte mi tartozik a valódi képviselői munkához? Magam úgy vélem, hogy min­den olyan ügy, mely az állam­polgárok egészét vagy részét érinti, egészen egyes fontosabb egyedi ügyekig. így az is, ha az illető képviselő egy gyár érde­keit - nemcsak azét, amelyik­ben tisztséget is betölt - úgy tudja képviselni, hogy az az ott dolgozóknak hasznára legyen. Én úgy érzem, kiállom a próbát, erről nemcsak az SVT-Wams­ler Rt.-ben tudnak referálni, de az SKÜ-ben, a síküveggyárban és a NÁÉV-nál is. (A felsorolás nem teljes.)- Cáfolja-e Katona Béla Speidl Zoltán: Nem csak az országgyűlési képvi- s.elpkorészesülhetnek egyes tisztségekből azon kijelentését, hogy a képvi selők többsége meg sem próbálta, hogy a legalapve­tőbb folyamatokat megértse, és elfogadja-e ennek folytatá­sát, miszerint: az ilyen gazda­sági tisztségek vállalását a képviselők egyszerűen fize­téskiegészítésnek nevezik?- Ez a megállapítás csak rosszindulattal általánosítható. Az pedig, hogy a gazdasági szférában vállalt tisztségeket a képviselő fizetéskiegészítésnek tekinti, igazolni nem tudom, mert ilyen kijelentéseket még nem hallottam. Magamról vi­szont tudom, hogy Katona Béla feltételezése minden alapot nél­külöz. Dudellai Ildikó A választási előjáték egész más, mint az aktus Menyasszony vagy vőlegény? Ha le akarnánk tagadni, akkor sem tudnánk: visszavonhatat­lanul itt a választási kampány. A pártok politikusainak sűrű­södő körútjai azt jelzik: noha az ország rettenetesen nehéz hely­zetben van, mégis „kapós” a kormányrúd, hiszen mindenki sze­retne irányítóként állni mellette 1994 után. A közelmúltban az MSZP képviseletében Jánosi György alelnök látogatott Salgó­tarjánba.- Ma szinte minden poli­tikai erő a „kisembere­ket” veszi célba. A pár­tok közt ha­bozó átlag­embereknek pedig nagy nehézségeket okoz az ese­mények nyo­mon követése, hiszen még messze a vok­solás, mégis zajlik a koalí­ciós esélyek latolgatása, esetleges vá­lasztási szö­vetségek kö­tődnek és szűnnek meg- szavakban. Jánosi György, az MSZP alelnöke: Dőreség De mi van bármilyen szövetséget kötni a választások előtt emögött? kérdeztük Jánosi Györgyöt. A szavazat a döntő- Nálunk kipróbáltabb de­mokráciákban ez már természe­tes. De ott azt is tudják: a pártok a választási előjáték során na­gyon szerethetik egymást, vagy éppen civakodhatnak is, azért a választási aktust követően mégis minden egészen más lesz. Amikor az urnák lezárul­tak és a szavazatokat összeszá­molták, már csak egy számít: kinek mennyi jutott belőle. Ezért dőreség bármilyen szö­vetséget előre kötni. A győztes azzal lép frigyre, akivel legin­kább össze tudja egyeztetni azt a programot, amit ő meghirde­tett.- Ha már frigyről beszélt: az MSZP-t a legtöbb parla­menti párt nem igazán sze­retné partneréül.- Ez nem szeretet, hanem voksok kérdése. Személy sze­rint nagyon bízom benne, hogy a szocialista párt nagyon kapós menyasszony lesz a koalíciós tárgyalásokon. Azt sem tartom kizártnak, hogy ne a menyasz- szony, hanem a vőlegény sze­repe jusson a szocialista pártnak a választási eredmények meg­ismerése után. Győzelmünk esetén mi a demokratikus erők közül senkit nem zárunk ki eleve a lehetséges partnerek kö­zül, csak az önmaguk számára is tisztázatlan helyzetű kisgaz­dák okoznának fejtörést. Nehéz örökség- Bárki kerüljön is hata­lomra, előbb-utóbb biztosan hivatkozni fog az örökségre. Hogyan ítéli meg: mit hagy utódaira a mai kormány?-Nagyon sok jót nem. Az oktatási törvényekkel az ágazat teljes tönkretételét mozdították elő, de akár a mezőgazdaságot, ipart nézzük, nem lesz kellemes örökösnek lenni. A következő kormányokat pedig azoknak a vállalásoknak a betartása állítja nehéz feladatok elé, amit a mai hatalom vállalt ugyan, de a kö­vetkezőnek vagy a még későb­binek kell viselni a terheit.- Az ön szívügye az oktatás. Mi a véleménye: lesz Magyar- országon pedagógussztrájk vagy nem?- Mint már említettem, az ok­tatási törvényeket nem úgy al­kották meg, hogy azokkal min­denki maradéktalanul elégedett legyen. Az pedig, hogy miként rendezik az oktatásban dolgo­zók fizetését a közalkalmazotti bértarifarendszer életbe lépése után, sokak számára megint kérdőjeles dolog. Nagyon bí­zom abban, hogy a pedagógu­sok a jövő esztendőben is taní­tani fognak, nem lesz olyan ala­csony a bérezésük, hogy a munkabeszüntetés legyen az egyetlen lehetséges tiltakozási módjuk.- Akármennyire is távolo­dunk 1992. október 23-diká- tól, a történtek még mindig „kísértenek”, sőt: egyre in­kább. Ön tagja volt az esemé­nyeket vizsgáló többpárti bi­zottságnak. Mi történt aznap a Kossuth téren? Hecckampány folyik- Az, ami jelenleg a Bánóék ellen folyik: hecckampány. Időtlen időkig lehet azon vitat­kozni, hogy a televízió mos­tanra egyetlen hírműsorában, a Híradóban ismét bemutatott szalag vágott vagy vágatlan-e, de azt semmiképpen nem lehet letagadni, hogy a köztársasági elnököt nemes egyszerűséggel kifütyülték, és ezzel beszédét megakadályozták. Ugyanígy azokat az egyenruhákat, sapká­kat sem lehet láthatatlanná tenni, amelyeket egyes fiatalok azon a helyszínen magukon vi­seltek. Ugyancsak tény, hogy miközben a hamis tájékoztatás vádját hangoztatják, merényle­tet követnek el a közszolgálati elvek ellen. A nekik nem tetsző hírműsort rekordgyorsasággal hozták lehetetlen helyzetbe.-Van esélye, hogy további műsorok kerülnek „lapátra”?- Sokan latolgatják, milyen műsorokat szüntetnek meg a jö­vőben. Az eddig is tapasztal­ható nagy tiltakozás miatt lehet, hogy nem szüntetnek meg egyet sem, „csak” éppen azokat a személyeket tüntetik el a mikro­fonok mellől és a kamerák elől, akik eddig csinálták azokat. Balázs József Ez itten, kérem, Magyarország Nevessünk kínunkban! Rosszul teszi, aki holmi mindennapos gondjain emészti magát, miközben körülötte zaj­lik az élet. Szakkönyvek iga­zolják, a nevetés jót tesz. Azt meg úgysem részletezik, befo- lyásolja-e ezt a hatást, ha kí­nunkban nevetünk? Van min. Mint tudják, létezik Nógrád megyében egy Nógrád Megyei Regionális és Területfejlesz­tési Tanács. Az a fő feladata, hogy elbírálja az 500 millió fo­rintos kormánytámogatásra beérkezett pályázatokat, majd a javasoltakat továbbítsa az il­letékeseknek. A tanács olykor ülésezik. Ülései rendszerint nehezen érthetők, de mi min­dig igyekeztünk tájékoztatni olvasóinkat a történésekről. Egyre nehezebb körülmények között: az első ülésekre hívtak. Egy idő után már nem kaptunk meghívót, de érdeklődésünkre készségesen elmondták, hogy mikor lesz a következő tanács­kozás. Kedden délután meg­tudtuk: éppen aznap maradt el az időjárás miatt. Kiküldték ugyan a meghívókat, de tele­fonon értesítettek mindenkit, hogy későbbre halasztják. La­punknak azért nem telefonál­tak, mert meghívót sem küld­tek. Furdal a lelkiismeret: va­lóban mi tehetünk arról, hogy késnek a pénzek és csökkentek az összegek, mert megváltoz­tak a juttatás feltételei? Arról is, hogy gyakran rosszak a pá­lyázatok? Meg arról is, hogy a résztvevők néha magukat sem tudják követni? Nem tudom. Hasonlóképpen tanácstalan vagyok, mint a Magyar Rádió Kossuth adó főszerkesztő-he­lyettese, Babiczky Klára. Jobb sorsra érdemes kollégánkat ki­nevezése óta^ zaklatják, mi több, Mester Ákos (többek kö­zött a 168 óra című rádióműsor felelős szerkesztője) egyene­sen libának nevezte őt. Ba­biczky Klárát ezek után még azért is csúfolták, mert erre ő frappásan visszavágót:- Ki az a Mester Ákos? Nem kevésbé frappánsan reagált, amikor a Kurír című országos napilap bátorkodta megkérdezni, hogyan éli meg az elmúlt hetek történéseit. Ezt mondta nekik:- Mi az a Kurír? Bár a szókészlet szegényes­nek mutatkozik, én mégsem merném lelibázni a főszer­kesztő-helyettes asszonyt. Akinek most még azt is a sze­mére vetik, hogy egy MDF-es vezető hozzászólását anélkül tudósította le, hogy az MDF-es vezető egyáltalán a helyszínen lett volna. Igaz ugyan, hogy Kónya Imre emiatt magyaráz­kodni kényszerült, na de a tu­dósító részéről ehhez mégis kellett némi kreativitás, nem igaz? Márpedig a liba köztu­dottan nem kreatív. Nahlik Gáborral, a televízió alelnökével szemben is gyak­ran tapasztalható alaptalan rosszindulat. Azt beszélik, hogy „kormánytelevíziót” ve­zet. Külföldi újságíróknak tar­tott sajtótájékoztatóján meg is kérdezték tőle, tudósított-e már a kormány visszaéléseiről a Híradó? Nahlik határozottan megválaszolt: nem, mert nem volt. A napokban két miniszter lakáspanamákkal kapcsolatos feljelentést tett. Erről már nyá­ron is írtak egyes újságok. Le­het, hogy az alelnök egyéb irá­nyú elfoglaltsága miatt nem olvasta őket. Pedig akkor még volt lapszemle a rádióban.- Dudellai -

Next

/
Oldalképek
Tartalom