Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-17 / 268. szám

1993. november 17., szerda BATONYTERENYE ES KÖRNYÉKÉ HÍRLAP November 1-jétől rendel Két község orvosa NÁDÚJFALU,HOMOK- TERENYE. Véghné dr.Szabó Judit személyében új körzeti orvosa van a mintegy kétezer lelket számláló községrészek­nek. A mátraterenyei önkor­mányzat által már korábban a háziorvosi állás betöltésére kiírt pályázatra nyolcán jelentkeztek. Voltak olyanok, akik hiányos munkát küldtek, akadt, aki nem rendelkezett a jogszabályban előírt szakképesítéssel. A megyei tisztifőorvos há­rom pályamunkát emelt ki, és javasolt az önkormányzati testü­letnek megvitatásra. A képvise­lők az előzetesen kiadott tájé­koztató alapján is rangsorolták a pályázókat, és egymástól füg­getlenül szinte azonos vélemé­nyen voltak Véghné dr.Szabó Judit pályázatának kedvező ér­tékelésében. Megállapították: a doktornő számos esetben he­lyettesített mindkét községben. Munkája alapján elnyerte a be­tegek bizalmát és szeretetét, el­fogadták őt. Olyan szakember, akire hosszú távon lehet számí­tani. Nemtiben él. Sem most, sem a jövőben nem kívánja igénybe venni a rendelő melletti szolgálati lakást. A mátraterenyei önkormány­zat azt tervezi, hogy mindkét épületrészt, tehát a rendelőt és a szolgálati lakást belátható időn belül összevonják. Felújítási és átalakítási munkákat végeznek rajtuk, és egységes intézményt, a nagyközség egészségházát te­remtik meg a falak között. (sz) A mónárlaska íze és illata A hajdanvolt nyomdász, Kovács Dezső először a betűk világát hagyta ott, majd fuva­rozói vállalko­zását adta fel, miután fele sége munka- nélkülivé vált. Ám nem estek kétségbe. Volt kevéske tőké­jük, összedug­ták a fejüket: mire futja be­lőle? Gondol­kodtak: mit is tehetnének, amit senki nem művel a kör­nyéken? így lett Kovács Dezső és fel­esége ostyasütő kisiparos. Beruháztak: sütőműhelyt épí­tettek, vízvezetéket szereltek, csempéztek, öreg mestertől szerszámokat, sütőlapokat vásá­roltak. Megteremtették az os­tyaüzem indításának feltételeit. Mindez volt a kezdet. Jó egy éve már dolgoznak. Emberünk gépkocsival szállítja a környező községek boltjaiba a sajtos-ro­pogós mónárlaskát. Kóstoltam, finom. Mi a titka a lágy, omlós ízeknek? Ková­csék szerint a bevált recepthez való, hűséges ragaszkodás. A Miért mondott le a képviselő? Elege lett az árnyékbokszolásból Vilcsek Sándor, a bátonytere- nyei önkormányzat képviselője, a testület pénzügyi-ellenőrző bizottságának elnöke november 1-jei hatállyal lemondott man­dátumáról. Döntésének okairól kérdez­tük lakásán a 42 éves villamos­mérnököt, háromgyerekes csa­ládapát.- A képviselő-testületnek címzett másfél oldalas levelé­ben azt írja: nem vádol, nem okol senkit, csupán az önma­gával zajló hosszabb vitának kíván így végére járni.- Valóban. Az utóbbi két ön- kormányzati ülésen nem tudtam személyesen részt venni, ezért választottam ezt a módot. Vilcsek Sándor a több mint három évvel ezelőtti, Bátonyte- renye szétválásáról szóló helyi népszavazás előkészítésében vett részt. A kezdeményezés kudarccal végződött, de ő to­vábbra is maradt a kisterenyei közélet egyik lelkes szereplője. Eddig ...-A kudarc ellenére is úgy gondoltam: erkölcsi kötelessé­gem indulni a helyhatósági vá­lasztásokon, bár politikai ambí­cióim már akkor sem voltak. Az SZDSZ pártlistáján kerültem végül a városi testületbe.- Mit várt és mit kapott?-Úgy gondoltam, hogy az első két évben tapasztalt lendü­let, a közös érdekek érvényesí­téséért megnyilvánuló egységes Vilcsek Sándor: „Pezsgőbb közélet kellene.” akarat átsegít majd bennünket a szakmai és politikai felkészült­ség miatt keletkező szakadéko­kon. Nem így történt.- Egyre inkább azt tapasztal­tam, hogy a testületen kívül szü­lettek a döntések. Egyre jobban előtérbe kerültek az egyéni ér­dekek. Elleneztem a bátonyi sportcsarnok építését, s azzal a módszerrel sem értettem egyet, ahogyan a gáztársulásoknak megszavazott anyagi támogatá­sok kérdését kezeltük. A torna­csarnokról csak annyit: nem a fontosságát, hanem az időszerű­A sütőlapokról tálcára kerül a sajtos-ropogós liszt, a cukor, a margarin, az ízesítők arányának már-már pa­tikamérlegen történő kiporció- zása. Nem beszélve a tésztáról! Annak is idő kell, hogy megkel­jen, megpihenjen. Attól lesz ízes, zamatos, lágy. Ezért az este megkevert tésztát csak reg­gel dolgozzák fel, majd teszik sütőlapok közé. A finomságokat, mielőtt asz­talunkra kerülnének, a minősé­gellenőrzés, a KERMI szakem­berei is kóstolják. (szabó) Böllér helyett tolvaj érkezett Kilopták a cocát az ólból BATONYTERENYE. Va­lóban szerencsétlen nap volt a november 13-a T.Péternek és családjának. Azon a szombati kora hajnalon disznóvágásra ébredtek. Előző nap már mindent előkészítettek. A coca is ott gömbölyödött még az ólban, kétszáz kiló is lehe­tett. Az ördög azonban nem alszik alapon hatalmas lakat is biztosította a röfi éjszakai nyugalmát. Mindezt nem riasztotta el az éjszaka leple alatt érkező tolvajokat. Azonnal levágták a karámajtóról a lakatot, majd senkitől sem zavartatva kihúzták a kétmázsás hízott disznót az ólból. Végigvon­szolták az udvaron, ki a ház előtt álló furgonhoz, annak tetejére dobták a minden bi­zonnyal elkábított jószágot. Csak ezzel magyarázható, hogy a kárvallott tulajdono­sok mindebből semmit nem hallottak. A péntek éjszakai disznó­lopást, T.Péter másnap, szombaton hajnalban jelen­tette a bátonyterenyei városi rendőrkapitányságon.-szgys­Négy koszorú és a szégyen Az élet megszűnése - sajná­latos módon - a nap bármely órájának, percének, másodper­cének töredéke alatt megtörtén­het. Néhány napja Kányáson is így volt ez. Az idős asszony ha­lálát a késő este kihívott ügyele­tes orvos állapította meg. Szomorú, de törvényszerű a kegyetlen halál. Ennyi az egész?! De akik tovább élnek - a férj, a feleség, az anya, az apa, a gyermek, stb. azoknak még ott van a szomorú kötelességük: a temetés. Nem mindegy, ho­gyan búcsúzunk el szereltünktől az utolsó úton. A következő esetről Tóth József pásztói lakos számolt be:- Édesanyám szeptember 10-én, pénteken este meghalt. A kihívott ügyeletes doktor úr ja­vasolta nekünk, hogy az elszál­lítás és temetés ügyében keres­sük meg a kisterenyei Vincze Sándor temetkezési vállalko­zót, mivel neki van telefonja, őt lehet a leggyorsabban ilyenkor elérni - kezdte beszélgetésünket az elhunyt fia.- Mi történt ezután?-Gyorsan felhívtuk Vincze Sándort, éjjel egy óra előtt jött ki Kányásra. Ott akkor felaján­lotta a temetés teljes lebonyolí­tását. Meg is rendeltük tőle. Sőt, még azt is elmondta: ha koszo­rút akarunk kérni tőle, akkor szombaton délelőtt keressük meg őt majd Kisterenyén. A sógorom és a húgom be is ment hozzá, és négy, egyenként 20 szegfűszá­las koszorút rendeltek ne­künk, gyerme­keknek, az apám és az anyósom szá­mára. Vincze megmondta a koszorúk árát: ezerhatszáz fo­rintba került darabja. A temetés napján, hétfőn Mátraverebé- lyen aztán nem úgy sikerült Tóth Józsefék- nek az elhuny­tat utolsó útra kísérni, ahogy ők azt szeret­ték volna.- Miután édesanyámat elföldelték, kezd­ték a koszorúkat rakni a sírra - folytatta. - Elsőként apám ko­szorúját illet volna a fejfára tenni, de nem ez történt.- Miért?-Néhány perc múlva kide­rült: az általunk rendelt koszo­rúk nem érkeztek meg a teme­tőbe. Képzelje el, mekkora szé­gyen ért minket! Mit gondolhat­tak rólunk a megjelent rokonok, az ismerősök, a szomszédok, a jelenlévők...- Gondolom, azonnal szóvá tették a vétkes mulasztást.- A húgom odament Vincze Mikuska István illusztrációja úrhoz, és érthetően emelt han­gon megkérdezte tőle: hol van­nak a megrendelt koszorúk?- Milyen koszorú? - értet­lenkedett Vincze.- Amit magánál szombaton délelőtt megrendeltünk - így a húgom.- A virágárus tévedésből bi­zonyára a Maconkai temetésre szállította ki. Gyorsan beszala­dok hozzá Nagybátonyba - mentegetődzött a vállalkozó, majd elment. Mi rosszat sejtve gépkocsival követtük.' A feleségem és a hú­gom a helyszínre érkezve hal­lotta, amint a temetkezési vál­lalkozó felelősségre akarta vonni a virágárust, amiért nem szállította le a megrendelt négy koszorút. Közben Mátraverebélyen be­fejeződött a temetés. Az ottlé- vők meg ki tudja milyen gondo­latokkal tértek haza. Tóth József meg csak ismétli magát: „Nem elég a bánat, a gyász, még itt van ez a sárba- tipró szégyen is ...” Már egyedül volt édesanyja sírjánál, amikor 17 óra körül megérkeztek a frissen elkészí­tett koszorúk. Némán, szótlanul helyezték el, és csendben kissé megköny- nyebbülve hagyták el a mátra- verebélyi temetőt. A szomorú esetről természe­tesen a másik érintett felet, a vállalkozó Vincze Sándort is megkérdeztük.-Nézzék, tévedtem, valaho­gyan összecserélődtek a papí­rok. Megértem a hozzátartozók érzését, elnézést kérek tőlük. Virág- és koszorúrendeléssel nem foglalkozom, látva Tóth úrék bizonytalanságát, most el­vállaltam, már bánom. A szer­tartás alatt vettem észre, hogy hiányzanak a koszorúk, de ak­kor már késő volt. Hibámért csaknem 4 ezer forintot enged­tem el a temetés költségeiből. A bocsánatkérésen és az árcsök­kentésen kívül mást már igazán nem tehettem. zentai-szgys ségét vonom kétségbe.- Hasonló a helyzet a város­gazdálkodási vállalat gazdasági társasággá való alakításával. Nem a szükségszerűségét vita­tom, mert ezt mindenképpen meg kellett tenni, viszont jó lett volna az átalakuló vállalat cél­jait következetesebben megha­tározni. Gondolok a kommuná­lis feladatokra és az egyre romló állagú lakásállomány ke­zelésére.- A sorrendiségről csak any- nyit: gyönyörű tervekben szere­pel a két városrész, tehát Kiste- renye és Nagybátony közötti infrastrukturális különbségek mérséklése. A gyakorlatban azonban mindez másként törté­nik, Kisterenye hátrányára.- Úgy tűnik, magára ma­radt harcában.-Lehet, hogy az elveimmel igen. Szerintem a politika és az erkölcs összefügg. Sokak szá­mára kényelmetlen a nyilvános­ság, a vita. Én mindig azt vallot­tam, s ebben társaim is voltak, hogy vállalni kell a vitát, a ve­szekedést, a véleményütközte­tést. Csak így születhetnek ala­pos és jó döntések, működhet a demokrácia. Sokan vannak, akik büszkén mondják: a mi önkormányzatunk békésen mű­ködik. Szerintem túlságosan is . .. Mostanra fogyott el az az er­kölcsi erőtartalék, amely eddig átsegített a gyakori ámyékbok- szoláson. Szabó Gy. Sándor Bátonyterenyéről a skóciai Edinboróba Nemes Andrea, a bátonyte­renyei Erkel Ferenc Általános Iskola testnevelő tanára képvi­selte hazánkat a skóciai Edinbo- róban megtartott nemzetközi konferencián. Az ENSZ egész­ségügyi világszervezete, a WHO által szervezett eseményt november 6-a és 11-e között rendezték. Edinmoróban Nemes Andrea nemcsak a saját iskoláját képvi­selte, hanem a Nemzeti Egész­ségvédelmi Intézetet is. A ta­nárnő kiválóan beszél angolul, s az Erkel Ferenc Általános Is­kola egy hónapja az Egészsége­sebb Iskolákért Európai Hálózat megbecsült és aktív tagja. Különben az Egészségesebb Iskolákért Európai Hálózat ne­gyedévente rendez nemzetközi találkozókat; a legutóbbinak Strassburg adott helyet.-szgys­Bátonyterenye és környéke Hatmilliós pályázat • LUCFALVA. Az iskola ve­zetése 6 millió forintos pályáza­tot nyújtott be a Közoktatási Minisztériumhoz. Az összeget a nemzetiségi általános iskola belső felszerelésére, a fizikai és a kémiai szertár, a nyelvi labor berendezéseire szánják. Pékséget építenek • NAGYBÁRKÁNY. Oláh Zoltán vállalkozó sütőüzemet építtet a portáján. Jelenleg a belső munkálatokat végzik. Ha minden sikerül, akkor jövő ta­vasszal kisüthetik az első ke­nyereket. Idősek napja • KISTERENYE. November 17-én a mozgalmi házban, 19-én pedig a Petőfi Sándor Művelődési Házban látják ven­dégül az időseket. Visszatérít a Matáv • MÁTRATERENYE. Két­száznegyven család jutott tele­fonhoz a községben. Mindezért az igénylők 31 ezer forintot fi­zettek. A Matáv kétszer térített vissza pénzt ügyfeleinek, össze­sen 4-4 ezer forintot. Fogadónap • Bátnyterenye. Orosz Tamás alpolgármester ma 14-16 óráig a városházán tart fogadónapot. Holnapi számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Az oldalt szerkesztette: Szabó Gy. Sándor Hajdanvolt múltidéző sorok Az első megszállót Sulyoknak hívták 1864-ben Pesty Frigyes or­szágos gyűjtésére Bátonyból is beküldtek egy leírást, mely a faluról színes korabeli képet fest. Magáról a településről a következőket írja: „A község két sor házból áll, Utczája elég tágas, és a házak meglehetős sorba építvék, - Utczájában azonban Mind Szekéren, mind gyalog leg inkább vizenyős Esztendőkben azért Alkal­masonként) sári (sáros) a köz­lekedés, mert a hegyekből le­rohanó víz a községen hosszá­ban folyik végig, - a víz elapa­dás után is csak a víz által ásott szám nélküli kisebb Nagyobb gödrök összehúzésa Után lehet szekéren végig menni, - Melly Munka nem csekély kézi erőt emészt fel évenként.” Ezután a falu házairól, épü­leteiről az alábbiakat írja a megfigyelő: „A községben Vagyon 133 ház, - Vagyon benne igen szép dombon, s Úgy szólván a község közepén egy Templom Sz: György Vi­téz tiszteletére, Mellette szép és alkalmatos papiak. A Lako­sok házai Mind Szalmával Vannak fedve s belső fűtők, Mellyek az utast, vagy idegent Annál inkább Meglapik, mert ezen házban semmi sincs egyéb egy-egy asztalnál, s kö­rül a fal mellett lócza, melyik nappal ülő, éjjel pedig nyug helyül szolgálnak.” Á község keletkezésével kapcsolatos mondát így jegyzi le: ,,A község mikor keletke­zett, s nevét honnét vette, vol­taképpen tudni Nem lehet, ha­nem a Népi Monda Szerint az első megszállót Sulyoknak hívták.” Majd lejjebb így foly­tatja: ’’Méltán lehet a Tatárjá­rásra tenni azért, mert a mos­tani község délkeleti Maga­sabb részén a volt falunaki ma­radványai most is láthatók és a lakosság előtt Felsőfalu név alatt ösmeretes.” - Majd így folytatódik a leíró a múlton való elmélkedése: „Kik lakták, vagy hová húzódtak és a Mos­taniak azoktól származnak-e, azt tudni nem lehet.” Koczka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom