Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-16 / 267. szám

2 HÍRLAP KÜLFÖLD 1993. november 16., kedd A SAS elhatározása A SAS skandináv légitársaság bejelentette, hogy több járatat szünetelteti és néhány gépét el­adja, hogy csökkentse növekvő veszteségeit. A svéd, dán és nor­vég közös tulajdonban lévő légi- társaság a költségcsökkentő in­tézkedésekkel mintegy 2,5 milli­árd koronát remél megtakaríta­ni. A bejelentés egy nappal kö­vette a SAS idei vesztesegeinek nyilvánosságra hozatalát. Esze­rint az idei ev első kilenc hónap­jában a légitársaság 1,13 milliárd korona (137 millió dollár) vesz­teséget könyvelhet el. A SAS to­vábbra is tárgyalni akar a Swiss­airrel, a KLM-mel és az Austrian Airlines-szal egy közös légifor­galmi társaság létrehozásáról. Növekszik a bérlakások bére Jövő év január elsejétől a Cseh Köztársaságban 40 százalékkal emelik az állami (önkormányza­ti) bérlakások lakbérét, 16 száza­lékkal pedig a távfűtési dijat. Mint a minapi prágai lapok írták, a kormányzat ilyen értelmű dön­tésével egyidejűleg a munkaügyi minisztérium feladatul kapta, hogy állapítsa meg a hivatalos létminimum új összegét. Azok a családok, amelyekben az egy fő­re eső jövedelem nem haladja meg a létminimum 130 százalé­kát, támogatást igényelhetnek a lakbémövekmény egy részének fedezésére. Amerikai polgárok véleménye A legújabb közvélemény-ku­tatások szerint az amerikai ál­lampolgárok elvetik az Észak­amerikai Szabadkereskedelmi Övezet gondolatát. Az ABC amerikai tévétársaság felmérése szerint a megkérdezettek 38 szá­zaléka támogatja, 46 százaléka elutasítja a NAFTA-t, amely há­rom ország, az Egyesült Álla­mok, Kanada és Mexikó szoro­sabb gazdasági integrációját irá­nyozza elő. A minap, amikor e témában összemérte erejét a tévé- készülékek képernyője előtt A1 Gore alelnök es Ross Perot — az elképzelés heves ellenzője —, 34:55 arányban hozták ki győz­tesnek az egykori elnökjelöltet. „Zűrös” privatizáció Kelet-Európábán az utóbbi időben a privatizáció a legzűrö- sebb politikai ügy, amely kormá­nyokat fenyeget bukással — írta a The Guardian. Szlovákiában Meciar miniszterelnök vesztett Kovac államfővel szemben, aki megvétózta a privatizációs mi­niszter kinevezését, mert ajelölt, Ivan Lexa apja vezető üzletem­ber. Albániában a pénzügymi­niszter lemondott, miután kor­rupcióval vádolták, és több ban­kárt is elbocsátottak, illetve le­tartóztattak. Bulgáriában a volt kommunisták támogatta kor­mány ellen bizalmatlansági in­dítványt teijesztett be a parla­mentben az ellenzék, és ezt a rossz gazdaságirányítással indo­kolta. Romániában Roman volt miniszterelnököt kihallgatták sikkasztási vádakkal kapcsolat­ban. Lengyelországban az új bal­oldali kormány beiktatása előtt egy kisebb lehetséges koalíciós partner lemondta részvételét a privatizációs nézeteltérések mi­att. Nyereséges a Volkswagen-csoport? Az ágazat szakértői is hitet­lenkedve fogadták a bejelentést: a Volkswagen-csoport — a leg­nagyobb német autóipari kong­lomerátum — 70 millió márkás hasznot mutatott ki harmadik negyedévi mérlegében. A VW AG, amely a csoporton belül a Volkswagen márkanevű kocsi­kat gyártja, maga is 177 millió márkás negyedévi tiszta haszon­ról számolt be. Ez fordulat a cég pénzügyeiben: az óriásvállalat idei évet szeptemberig nettó 1,53 milliárd márkás veszteség jelle­mezte. Lengyelországi reprivatizáció Lengyelországban rohamlép­tekkel halad a privatizációs fo­lyamat, de az eredeti tulajdono­sok ingatlanvagyonának vissza­juttatása, a reprivatizáció még az erre vonatkozó törvényjavaslat elkészüléséig sem jutott el. Kér­déses, hogy sikerül-e az eredeti elképzeléseknek megfelelően december elején benyújtani a törvényjavaslatot a parlament­nek. A reprivatizációs konzulta­tív tanács, amelyet az érintett mi­nisztériumok képviselőiből hoz­tak létre, május óta dolgozik a törvényjavaslaton. Üjabb adatok a határorgyilkosról Újabb, ellenőrzött és megerő­sített adatok érkeztek vissza Né­metországból az osztrák nyomo­zókhoz a felső-ausztriai kettős gyilkosságról, amelynek áldoza­ta két német határőr. Eszerint igaz a szombati Bild állítása, és a 32 éves Predrag Boskovic való­ban három gyermekével együtt a saarbrückeni Saarlouisban lakik. A hamis magyar útlevele alap­ján egészen mostanáig magyar­nak — Kis Istvánnak — hitt tettes személyazonossága teljes egé­szében tisztázódott: a férfi a szer­biai Stara Moravicán (Bácskos- suthfalván — a Vajdaságban) született és nőtt fel — innen szár­mazhat magyar tudása. Hat év­vel ezelőtt politikai menekült­ként érkezett Németországba. Az akkori Jugoszláviában min­den bizonnyal kifogásolt nagy­szerb álmai máig kitartottak, ezt bizonyítják a nála talált röpla­pok. Igaz a német bulvársajtó­Helmut Kohl német kancellár tegnap ötnapos hivatalos látoga­tásra Kínába érkezett. Útjának bevallottan elsődleges célja, hogy a német iparnak jelentős részt biztosítson a gyorsan bővü­lő kínai piacon. Látogatása előtt maga Kohl és kormányának szá­mos tagja is hangsúlyozta, hogy Németország élénken érdeklő­dik Kelet-Ázsia, kivált Kína len­A horvátok helikopterekkel juttatnak el segélyt a Közép- Boszniában körülzárt horvát csapatoknak, s ezzel megsértik a boszniai repülési tilalmat — kö­zölték ENSZ-források. Először vasárnapra virradóra jelentek meg horvát helikopterek, tegnap hajnalban pedig újra csomago­kat dobtak le ejtőernyővel Vitéz és Gomji Vakuf körzetében, ahol a számbeli fölényben levő muzulmán csapatok ostromgyű­rűbe fogták a horvát gárdistá­kat. A leghevesebb harcok Fojni- cánál dúlnak. A zágrábi televízió közlése szerint a horvátok meg­áhították a muzulmán támadást, s a környező hegyekben a muzul­mánok most csapatösszevonáso­kat hajtanak végre. Fojnica az nak az az értesülése is, hogy Bos- kovicnak három gyermeke van, és pincérként dolgozott — erősí­tette meg az osztrák belügymi­nisztérium a német hatóságok jelzései alapján. Boskovic alias Kis egyelőre a linzi kórházban fekszik. Magyar társát már elbocsátották a scha:rdingi kórházból, ahol ki­sebb műtétet hajtottak végre raj­ta. A nyomozás most arra össz­pontosít, hogy megtalálja a szlo­vák férfit, akitől állítólag a két határőr életét kioltó fegyver származik, s aki egyelőre csak a szerb férfi vallomásaiban szere­pel, senki nem látta, és semmit nem lehet tudni róla. A másik fontos fejlemény az lenne, ha ki­derítenék, van-e ténylegesen Farkas István Sándornak, a szerb útitársának köze az ügyhöz, vagy igaz-e mindkettejük egybehang­zó vallomása, miszerint csak a vonaton ismerkedtek meg. dületes gazdasági fejlődése iránt. Német tisztségviselők az elmúlt napokban többször is egyértel­műen kimondták, hogy számos jövedelmező üzleti megállapo­dás aláírását remélik a látogatás­tól. A Daimler-Benz például táv­közlési műholdak eladására, a Siemens pedig a kantoni metró építésére remél megrendelést kapni. egyik elszigetelt horvát központ Közép-Boszniában, Szarajevó és Új-Travnik között félúton fek­szik. A boszniai horvát kötelékek a jelek szerint elfoglalták a közép­boszniai Bakovici települést. Ezt a boszniai ENSZ-alakulatok (UNPROFOR) egy tisztje kö­zölte vasárnap a Reuterrel. A horvát offenzíva célja nyilvánva­lóan az, hogy összeköttetést léte­sítsen Vitéz és Kiseljak városok között. Ugyanakkor a muzul­mán vezetésű bosnyák hadsereg nagy létszámú kötelékei déli irányban nyomulnak előre, nyil­vánvalóan Fojnica védőinek megsegítésére — idézi ENSZ- körökben szerzett értesüléseit a brit hírügynökség. (MTI) Kravcsuk helyett jön a király? Optimista becslések szerint már nincs messze az idő, amikor Ukrajna megint méltó uralkodót tudhat az ország élén. A monar- chisták abban reménykednek, hogy a jelenleg Spanyolország­ban élő II. Olelko, aki a Roma- nov-dinasztia leszármazottjának mondja magát, már idén elláto­gathat Kievbe, s tárgyalásokat kezdhet a hatalom átvételéről. Oreszt Karelin-Romanyisin gróf, a trónörökös személyi tit­kára és képviselője több ukrán lapban is úgy nyilatkozott, hogy ennek megvan a realitása. Mint mondta: Olelko levélben kérte II. János Pál pápát, a brit, a spa­nyol és a dán uralkodókat, to­vábbá Borisz Jelcin orosz elnö­köt, hogy kerestessék az ottani archívumokban az orosz cári csa­ládra vonatkozó írásokat. Arra hivatkozott, hogy a család egy részének sikerült elmenekülnie az 1918-as kivégzés elől, s ezt a Vatikán is megerősíti, hiszen a Szentszék segített ebben. Olelko anyja a cárnő négy gyermekének egyike, Olga-Beáta Németor­szágban adott egyik nyilatkoza­tában közölte: kész a vérvizsgá­latra, vagyis tudja, hogy a DNS- szűrés bizonyítékul szolgálna fia, Olelko jogos trónkövetelésé­hez. Olelko egyébként nem bízza a véletlenre a dolgot, és más fontos politikai személyiségektől és or­szágoktól is támogatást vár. Egyebek között János Károly spanyol királytól, a kuvaiti ural­kodói családtól, a máltai lovag­rendtől, továbbá Mihail Gorba- csovtól, Borisz Jelcintől és ter­mészetesen Leonyid Kravcsuk ukrán elnöktől is. Az európai monarchiák többsége állítólag megígérte: trónra kerülése ese­tén anyagilag is támogatnák. Az ukrán trónkövetelő titkára a következő menetrendet vázol­ta föl arra az esetre, ha megtalál­nák a származást bizonyító irato­kat, illetve nyilvánosságra hoz­nák azokat. Eszerint Olelko megérkezne Ukrajnába, megis­mertetné a néppel országépítő programját, majd az alattvalók nagy ünneplése közepette elfog­lalná a trónt. Mindennek fejében pedig — részben a külföldi mo­narchiák adományából — 3,9 milliárd dollárt fektetne be az ukrán gazdaságba. Ez a csaknem négymilliárdos összeg fellendít­hetné az életet Ukrajnában, és az évezred küszöbén már megkez­dődhetne a teljes államrend ki­építése. Kohl Pekingben Bosznia Heves harcok Fojnicánál A változás szele Oroszországban Az orosz fővárosban nem mindenkit érint egyformán a vál­tozás szele: a moszkvai metró egyik jegypénztárában az idős pénztárosnolgy csupán egy pilla­natra hagyta nyitva a kisaolakot, hogy átszámolja a vevőktől ka­pott rubeleket, ám ekkor a moz­gólépcső felől érkező légörvény felkapta, majd szanaszét szórta a bankjegyeket. A pénztáros szid­ta az inflációt, a kapitalizmust, az életet úgy, ahogy van, majd be­csukta az ablakot, és nekiállt, hogy összeszedje a papírhal­mazt. Mindeközben az állomás falán elhelyezett plakátról a kommunizmus atyja, Vlagyimir Iljics Lenin nézett le rá, arcán a dac és a döbbenet keverékével — úja a Reuter tudósítója. Változnak az idők, változnak az árfolyamok — hirdeti az egyik plakát a metrószerelvény ajtaja fölött. Ezt a kijelentést még Le­nin is nehezen tudta volna cáfol­ni, akinek bebalzsamozott testét egyébként hamarosan eltemetik egy^szentpétervári temetőben. Borisz Jelcin a reformok vé­delmében október elején leverte a keményvonalas kommunisták lázadását, és ígéretet tett arra, hogy a szovjet Korszaknak még az árnyékát is eloszlatja az uj helyhatósági és központi válasz­tásokkal. A megtört, de kitartó kommunisták azzal érvelnek, hogy Jelcin rendőrállam kiépíté­sére törekszik, ám ennek ellenére a választásokon minden bizony­nyal súlyos vereséget fognak szenvedni. Az infláció mindenesetre soha nem látott iramban nő. Két évvel ezelőtt, az augusztusi puccs után egy dollár 53 rubelt ért. Most kö­rülbelül 1200-at. Annak idején csupán pár kopejkába került a metrózseton, jelenleg harminc rubelba. A kopejka egyébként — a kommunizmushoz hasonlóan — ma már történelmi ereklyének számít. És bár az infláció mérté­ke nem éri el a jugoszláviait, már itt is megjelentek az ezres, ötez­res, tízezres, sőt az ötvenezres bankók is. 1991-ben csak imitt-amott le­hetett látni maszek trafikokat, ahol korlátozott mennyiségben ugyan, de rubelért lehetett meg­vásárolni a rég óhajtott árukat. Igazán jó minőségű cikkeket azonban továbbra is csak a valu- I táért árusító üzletekben lehetett I találni. Mára gombamód elszaporod­tak a kioszkok, ahol a nyugati kiscsokoládék a legkeresetteb­bek. Egy-egy Mars, Bounty vagy Snickers 400 rubelba kerül. Az oroszországi üzletek polcai nyu­gati áruktól roskadoznak, a gyü- mülcsioghurttól az eldobható pelenkáig minden kapható, ru­belért is. A koszos, kátyús moszkvai utakon már mindennapi látvány­nak számítanak a nyugati luxus­autók. A jól öltözött, üzletember kinézetű orosz polgárok mel­lényzsebből fizetik ki a 18 dollá­ros reggelit valamelyik előkelő szállodában. A luxusautó-tulaj­donosok drágábbnál drágább ri­asztókkal szerelik fel autóikat, ám a kitartó autótolvajokat nem igazán tudják ezzel távol tartani. Amíg egyesek csodaszép au­tójukért izgulnak, addig mások nélkülöznék, és a mindennapi lé­tért küzdenek. Lent a metróban hajléktalanok melengetik egy­mást. Az egyik hatalmas, már­vánnyal díszített állomáson egy babakocsit toló nő gyermeke műtétjére próbálja összékoldulni a rá valót. A nyomorra jellemző, hogy az emberek még vért se akarnak ingyen adni. Á Moszk­vába látogatónak pedig számol­nia kell azzal, hogy az utcán még éjfél után is megpróbálhatnak rásózni egy pár, gyanús kinézetű virslit. A fővárost ellepik a vidékről és más volt szovjet köztársasá­gokból érkező emberek, tűrik kiskocsin húzzák maguk után batyujukat. A húhedt Ljubjan- kával, a KGB épületével szem­ben cipőt, cumisuveget áruló asz- szonyok sora kígyózik a Gyetsz- kij Mir (Gyermekvilág) áruház előtt. Az áruház földszintjén au­tószalon nyűt, az első emeleti ultoknál kapható csupán egy- ét silány „szovjet” játék. A vá­rost elárasztottak a kalóz video- és magnókazetták. A média kö­rül is teljes a zűrzavar. Kapható a New York Times orosz változata, két angol nyelvű napilap, és rossz minőségű bulvárlapok versenge­nek a vásárlókért. A bűnözés fé- kezhetetlenül teljed: bűnbandák tartják kezükben a kereskedel­met, és nem ritka a lövöldözés sem. A piacgazdaságra való áttérés során — úgy látszik — alkalmaz­kodni kell a kapitalizmus törvé­nyeihez. Ám ez nem mindenki­nek sikerül. Még ma is minden­napi a morcos, udvariatlan ki­szolgálás, és bizonyára az „Áruk rokkantaknak, második emelet” felirat sem vonz sok vevőt a szűk bejáratú, lift nélküli üzlet­be. Hillary Clinton a tévében Bili Clinton amerikai elnök felesége, Hillary látogatást tett a televí­zióban, ahol éppen a Sesame street forgatása zajlott. A magas ven­déget a Big Bird (Nagy Madár) fogadta. Az éppen forgatott film an­nak érdekében készült, hogy az amerikai gyermekek minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasszanak. A first lady pedig — mint hírlik — erősen támogatja ezt a programot... Parlamenti küldöttségünk venezuelai látogatásáról Mind Mexikóban, mind pedig Venezuelában példa értékűnek tartják a magyarországi demok­ratikus átalakulás békés megva­lósítását, s a közép-európai tér­ségben élenjárónak a moderni­záció terén eddig elért eredmé­nyeinket — hangoztatta az Or­szággyűlés két latin-amerikai or­szágban járt küldöttségének ta­pasztalatait összefoglalva Dörn­bach Alajos alelnök, a delegáció vezetője. A magyar törvényho­zók tegnap hajnalban Caracas- ból indultak vissza Budapestre. A küldöttség a venezuelai kongresszus vezetőivel, a köztár­sasági elnökkel és a külügymi­niszterrel folytatott megbeszélé­sek mellett felkereste Guayana tartományt, az ország nehézipari központját, ahol a világ második legnagyobb vízi erőművét is megtekintette, s találkozott a mintegy hatezres venezuelai ma­gyarság képviselőivel. Dömény János caracasi magyar nagykö­vet fogadást adott a delegáció tiszteletére, amelyen többek kö­zött Fernando Ochoa Antich külügyminiszter és a politikai, gazdasági élet számos más ki­emelkedő képviselője volt jelen. Dombach Alajos a látogatás eredményeiről szólva az MTI ki­küldött tudósítójának elmondta: a latin-amerikai törvényhozókat biztosították arról, hogy Ma­gyarországon a demokrácia in­tézményrendszere megerősö­dött, nem kell visszarendeződés­től tartam. A térség és hazánk ígéretesen fejlődő kapcsolat- rendszerét tehát magyar részről biztos alapokra lehet építeni. Ugyanakkor mind Mexikó­ban, mind pedig Venezuelában a hazaiakkal bizonyos mértékig rokon folyamatok figyelhetők meg: egyfajta átmenet, amelyet részben a képviseleti demokrá­cia megszilárdítása, másrészt pe­dig az állam gazdasági és szociá­lis szerepvállalásának csökken­tése jellemez. E kérdésekről tár­gyalva abban is egyetértettek a vendéglátókkal — tette hozzá az alelnök —, hogy a szociális prob­lémákat, a legnehezebb helyzetű társadalmi rétegek támogatását megkülönböztetett figyelemmel kell kezelni az átalakulás során. Dörnbach Alajos rámutatott, hogy a Magyarországon és a meglátogatott államokban zajló átmeneti időszak során a koráb­ban számottevő kétoldalú gaz­dasági együttműködés szálai meglazultak, ezért egymás újra­felfedezésére, a kereskedelmi le­hetőségek jobb kihasználására van szükség. „Igyekeztünk arra is felhívni barátaink figyelmét, hogy hazánkon keresztül hidat verhetnek a térség többi országa és a szovjet utódállamok felé” — mondta a Parlament alelnöke. „Győzedelmes” alga Legalábbis egyelőre vereséget szenved a tudomány a caulerpa taxifoliával vívott csatában. A Földközi-tenger vizében, a Cote dAzur partjánál alig néhány éve megjelent tropikus alga gyors terjedését nem sikerült megállí­tani, sőt pillanatnyilag még sem­miféle elgondolás sincs arra, mi­lyen eszközzel vessenek véget térhódításának. A francia hatóságok külön tu­dományos és technikai tanácsot hoztak létre korábban annak ta­nulmányozására, mit lehet tenni az alga ellen, és a tanács most rendkívül borúlátó jelentést tett közzé. A tropikus tengerek vizé­ben élő algafajtát alig kilenc év­vel ezelőtt észlelték először a tengervízből Monacóban vett mintákban, ma viszont már a francia partszakaszon több mint négyszáz hektárnyi vízfelületet hódított meg, és észlelték a Bale- ár-szigeteknél, valamint Olasz­ország part menti területein is. Az alga valószínűleg hajók közvetítésével jutott el a Földkö­zi-tengerre, s bár kezdetben azt hitték, hogy a melegebb vizek­hez szokott caulerpa nem élhet és szaporodhat ebben a tenger­ben, az rácáfolt a véleményre. A bizottság megállapítása szerint olyan genetikai mutáció jött lét­re, amely még az alig hétfokos vi­zekben is megtalálható, a felszín alatt csaknem száz méterre is megél. Az alga nagyobb összefüggő telepeket alkotott a part mentén. A víz felszínén csak kevés talál­ható, viszont a felszín alatt igen gyorsan terjed, és egyre sűrűbb. A caulerpa ráadásul olyan mér­gező anyagokat is tartalmaz, amely a halak szervezetébe ke­rülve vagy azok pusztulását okozza, vagy benne marad szer­vezetükben, és a halat fogyasztó emberre is ártalmas lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom