Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)
1993-11-02 / 255. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. november 2., kedd Védtelen mezőgazdaság - Megélhetési gondok — Átütemezik a hiteleket az üzemek többségénél Beszélgetés Elekes Józseffel, a Mezőbank Rt. területi igazgatójával Az igazgató hiányolja a földhitel intézményét, melyre várni kell. A mezőgazdaságból biztosítható külföldi árualap jelentős csökkenése rádöbbentette a kormányt: ha nem változtatja meg eddigi magatartását az ágazattal szemben, akkor az továbbra is mélyponton marad. Az érdekeltek szerint az egyeztető tárgyalásokon nehezen kicsikart állami támogatás csupán könyöradomány. Vajon a csaknem kizárólag mezőgazdasági termelőkre szakosodott pénzintézet, a Mezőbank Rt. Területi Igazgatóságának igazgatója Elekes József milyennek látja az ágazat megyei helyzetét, a kilábaláshoz szükséges feltétel- rendszer megteremtését? Kényszerhelyzet-A kormány által hektáronként adott vissza nem térítendő támogatás mennyiben javította a mezőgazdasági üzemek pénzügyi helyzetét?- A mezőgazdasági üzemek helyett inkább a mezőgazdasági termelő kifejezést használnám. Sokan a szövetkezeteket értik ezalatt, bár szerepük továbbra és hosszabb távon is meghatározó megyénk gazdaságában. Ehhez adottak a tárgyi és személyi feltételek. Az alapkérdés nem a kormány támogatása, hanem az, hogy az ágazat össztá- mogatása csaknem tíz százalék körüli, szemben az Európai Közösség államainak csaknem 55 százalékos támogatottságával. Emiatt megyénk mezőgazdasága is teljesen védtelenné vált, főleg az ipari termékek áremelkedésével szemben. A mai árviszonyokat tekintve azért nem számottevő az állami támogatás, mert nem szünteti meg a pénzügyi hiányt. Azt a kényszerhelyzetet, miszerint a mezőgazdasági termelők ne kerüljenek függésbe egyes felvásárló és ellátó szervezetektől, illetve ne kényszerüljenek jövedelmezőségi rátájukat meghaladó kamatozású hitel felvételére. Nem a bankok, hanem a felsőszintű vezetés feladata olyan pénzügyi rendszert teremteni, amely hosszabb távon normális feltételeket biztosít a kiegyensúlyozott termeléshez. Aszálykár- Mit jelent az önök bankjának a kihelyezett hitelek megtérülés, tekintettel a megye agrárgazdaságát ért aszálykárra?- A hitelek megtérülését valóban nagyban befolyásolja a többszáz milliós aszálykár. A működési feltételek további megtartása, az aszálykárból adódó gondok enyhítése céljából a fedezetek megkövetelése mellett az üzemek döntő többségénél teljesen átütemeztük a hitel visszafizetésének határidejét - 1994. augusztus végéig. Kamat és biztonság- A hitelnyújtás követelményeiben meghatározó szerepe van a jelentős fedezet előteremtésének. Ez megjelenhet a várható termés egy részének lekötésében, a vagyonfelélésben, vagy egyéb más módon is.- A részvényesek osztalékot, a betétesek kamatot és biztonságot várnak tőlünk, nem pedig jótékonykodást az ágazat javára. Ezért a jövőben is csak értékesíthető javakat fogadunk el fedezetként. Ezt azonban nehéz elérni, mert a napi megélhetési gondok megoldása érdekében a termelők kénytelenek azokat az eszközeiket értékesíteni, amelyek a hitel fedezetéül szolgálnak. Ezen a helyzeten a földhitel intézmény létrehozása jelentősen segítene.-Nemrégiben elhangzott: az ágazat megmentése a működőképesség fenntartásának függvénye. Egyetért ön ezzel?- Igen. A mezőgazdaság nem kapja meg a megfelelő támogatást. Csak a működés feltételeinek biztosításával menthető meg az ágazat. Venesz Károly Idén kevés napraforgót arattak az aszály miatt Már most kevés a föld és a vagyontárgy Idő kérdése csupán és újra lehetőséget kapnak kárpótlási igényük benyújtására mindazok, akik a három kárpótlási törvény alapján jogosultak kárpótlásra, de valamilyen oknál fogva kicsúsztak az igénybejelentési határidőből. Az ügyben érintettek számát mintegy ötvenezerre becsülik az illetékesek. A törvénymódosításra vonatkozó javaslatot a kormány benyújtotta, s ha a T.Ház is elfogadja, akkor 1994 elején újabb 30 napra lehetőség nyílik a jog érvényesítésére. E lépés költségvetési kihatását a kormány mintegy 4 milliárd forintra becsüli, ellenzékiek 20 -30 milliárd forintról beszélnek. Az előterjesztés szerint módosulna a kárpótlási jegy kamatozása is. A korábbi rendelkezések szerint a kibocsátás naptári negyedévének első napjától számított 3 évig kamatozik a jegy. Ezentúl ezt dátumokhoz kötnék: az első kárpótlási törvény hatályba lépésének időpontjától 1994 december 31-ig kamatoznának a kárpótlási jegyek. A törvényjavaslat szerint az igénybejelentési határidők megnyitása nem eredményezne újabb földkijelölési kötelezettséget, ám nem zárható ki, hogy valaki ezekért a késve igényelt kárpótlási jegyekért nem tud földet venni, mert a második és a harmadik kárpótlási törvény jogosultjai számára is alig jut. Kérdés: ha újra megnyílik a kárpótlási folyamat, a termőföldvásárlás iránti igényekre honnan lehet megfelelő „árualapot” elkülöníteni? Valószínűleg az ezekre a kérdésekre adható válaszokon múlik majd, hogy a parlamenti bizottsági szűrőn fennakad-e a javaslat, vagy sem. A kormány előterjesztését az általános vitára bocsátás előtt megtárgyalja a költségvetési, a gazdasági és a mezőgazdasági bizottság is. Mihály Zoltán (MDF) képviselő szerint aligha fogja örömmel fogadni a közvélemény a lépést, ha az nem párosul az állami vagyon gazdagabb kínálatával. Juhász Pál SZDSZ-es ho- natya szerint nem szabad újranyitni a törvényt, hanem a korábbi jogszabályok értelmében decemberben, legkésőbb januárban le kell zárni a kárpótlási ügyeket. Ha ezt a határidőt kitolják,a mezőgazdaságban továbbra is megmarad a termelési és tulajdoni bizonytalanság. Öregeket köszöntenek Karancskesziben A polgármesteri hivatalban dolgozó Kadlót Andrásné és Rozgo- nyi Endréné összeállítja az ajándékcsomagokat Fotó: Mikuska Az öregek napjára készülnek Karancskesziben. Az immár hagyományos eseményt november 6-án 14 órától a kultúr- házban tartják. Nem kevesebb, mint 34 házaspárféS t56 egyedülállót hívtak meg. Verseginé László Lídia polgármester asz- szony köszönti az időseket, majd kulturális program következik. Műsort adnak a helybeli zeneiskolások, fellép a tánccsoport, szerepel a közkedvelt két Mari néni - Balázs Gyuláné és Kovács Pálné -, s a megyehatárainkon túl is ismert Dűvő együttes zenél. A köszöntöttek 600 forint értékű ajándékcsomagot kapnak. Végezetül vendégül látják az idős embereket. Jelmeztervező volt Hoffman tolmácsa Miközben továbbra is a titkolódzás köde fedi a rejtélyes osztrák, Dieter Hoffman kémkedési ügyét, Vincze Béla megerősítette: valóban kapcsolatban állt a bécsi férfival.- Szerencsésebbnek tartottam volna, ha engem kérdeznek meg, s nem féligazságokat, álhíreket közölnek- mondja a 44 éves férfi. Nem kém, hanem díszlet- és jelmeztervező vagyok.- 1973-tól hivatalosan az NDK-ban éltem. Ott volt ugyanis jelmez- és díszlet- tervező képzés és munkalehetőség. Öt színházi évadot dolgoztam végig, 50 premierem volt. A nyolcvanas évek elején Nyíregyházára kerültem, az ottani Móricz Zsig- mond színháznál dolgoztam. Később Ausztriába kerültem, a Badeni Színház tervezője lettem.-Ausztriai éveim utolsó szakaszában üzletet alapítottam. Később a budapesti Hargita Kft-vel kötöttem szerződést. Ez a cég Magyar Ernő ügyvezetésével egy építőipari szövetkezetből alakult át, s akkoriban nagyon jól működött. Hoff- mant én ajánlottam a Hargitához. Én hoztam össze őt a magyar rendőrség néhány illetékesével. Később viszont Hoffman önálló kapcsolatra talált, rám már nem volt tolmácsként szüksége. Én szakítottam a Hargitával és új üzleti vállalkozásba fogtam vidéken. Csak a lapokból értesültem arról, mivel vádolják Hoffmant. Ősvilág - Kőbe vésett csillagképek - Petesejtek a mélyhűtőben A nagy kérdés: feltámaszthatók-e a dinoszauruszok? A dinoszaurusz génekkel való kísérletek ez idáig csak a filmen voltak sikeresek. De van-e reális lehetősége annak, hogy életre keltsük a földtörténeti középkorban, úgy 65 millió évvel ezelőtt kihalt őslényeket? A kérdés horrorfilmekbe való, mégis tudósok tesznek erőfeszítéseket a gének elkülönítésére, mely a „feltámasztás” első lépése. Dr. Jack Homer, egy montanai (USA) egyetem professzora, Spielberg Jurassic Parkjának tudományos tanácsadója komolyan reménykedik abban, hogy egy éven belül sikerül az izolálás. Kissé megkésve Jack Homer nagyon értékes l el fedezést tett: olyan dinoszaurusz csontokra bukkant, melyek nem kövesedtek meg, hanem a jég fogságában mumifi- kálódtak. Lázas kutatás kezdődött, amelyet leginkább a tű és a szénakazal esetéhez lehetne hasonlítani, hiszen a csontdarabok és a sejtek is sérültek. A sza- uruszfaj jellemzése körülbelül 50000 gén alapján lehetséges, amelyek mindegyike legalább 1000 építőkőből áll. Az élőlények pontos lemásolásához - hiszen erről lenne szó egy évmilliókkal ezelőtt kihalt faj esetében - a sejtmag összes génjére szükség lenne. A dinoszauruszoknak nem kellett volna kipusztulniuk. Betsy Dresser professzor meg tudta volna menteni az óriásokat. Sajnos azonban a kutató 65 millió évet késett. Betsy Dresser a cincinnati állatkert veszélyeztetett állat- és növényfajtákkal foglalkozó kutató laboratóriumának igazgatója. Folyékony nitrogénbe fagyasztja be olyan élőlényfajták embrióit, spermiumait és petesejtjeit, melyeket a kihalás veszélye fenyeget.- Ha ez az eljárás már a dinoszauruszok idejében létezett volna, ma visszahozhatnánk őket — mondja. A megfagyott embriók ugyanis elvileg több ezer évvel később felolvaszthatok és életre kelthetők. A döntő tényező a dezoxiribonukleinsav (DNS). Ez hordozza az öröklési információkat, amelyek - mondja Betsy Dresser „továbbélnek a hűtőszekrényben”. Mostanáig a kutató 500 különböző állatfajta embrióit, spermiumait és petesejtjeit őrzi. A 120 x 90 centiméter nagyságú mélyhűtőben azonban még 9500 embrió számára van hely. Projektjeit mégis vitatják. A Cincinnati Egyetemről Thomas Long professzor kérdezi:- Használ ez a technológia az állatoknak vagy az embereknek? A természet végül is számtalan fajtát különböző okokból kioltott, mert életképtelennek bizonyultak. A dinoszauruszok jelentik erre a legjobb példát. Naponta kihal földünkön egy állatfajta és ezért csaknem mindenkor az állatfajta életterét elpusztító ember a felelős. Az ember felelős Ugyanez az ember azonban állatfajtákat ment meg a kihalástól, hisz az utóbbi évtizedekben számos olyan fajtát tartottak az állatkertekben, amelyek már nem fordultak elő a szabad természetben. Még olyan sikeres tenyésztésre is akadt példa, hogy az utódokat sikerült visz- szatelepíteni oda, ahonnan kipusztultak! A legismertebb példa a kétméteres magasságú tonnás óriásé, az európai bölényé. Az utolsó szabadon élő bölényt századunk elején ejtették el orosz földön, de ma már újra 8000 európai bölény él a világ állatkertjeiben. A francia David atya a múlt század második felében bukkant rá a róla elnevezett szarvasra Pekingben, a kínai császár állatkertjében. Ez a szarvas már oly régóta kiveszett a szabad természetben, hogy a tudósok semmit sem tudtak róla. David atyának sikerült bőr- és szarvmintákat szereznie, s ezeknek csodájára jártak Párizsban. Később néhány élő David-szarvas is Európába került. Szerencsére, mert az 1900. évi kínai boxerlá- zadás során levágták Peking összes David szarvasát. A berlini állatkertben sikerült szaporítani őket, ma már többezren vannak, s azt tervezik, hogy néhányukat vissztelepítik Kínába! Amikor a növények több mint 300 millió évvel ezelőtt elkezdték benépesíteni a Földet, mindössze néhány fajtájuk létezett. Ezek úgynevezett váltivarú nyitvatermők (gymnospermae) voltak, amelyek magkezdeményei védtelenül ültek a szikleveleken. A magok elterjedése a szél segítségével történik. Ezeknek az ősrégi növénycsaládoknak egyes fajtái ma is léteznek. Ilyenek a páfrányok, a tűlevelű fák, vagy a páfrányfenyő, amelynek leveleit már a dinoszauruszok is legelhették. Őslakók holdnaptára Az ausztrál őslakók, az „abo- riginik” ismerték a csillagképeket: erre a feltevésre jutottak kutatásaik során a sydneyi egyetem geofizikusai. Szerintük az őslakók nemcsak ismerték a csillagokat, de segítségükkel holdnaptárt is öszeállítottak. Sydneytől északra most egy olyan homokkő-táblát találtak, amelynek évekig tartó vizsgálata után biztosra veszik, hogy csíkozását és bemélyedéseit emberi kéz alkotta. A táblán hét különféle csíkozás és bemélyedés található. A kutatók a mintákat a csillagokkal hozták ösz- szefüggésbe. így több mint egy tucat csillagképet fedeztek fel kőbe vésve. Nagy sikert aratott a mozikban az Őslénypark című film
