Nógrád Megyei Hírlap, 1993. november (4. évfolyam, 254-279. szám)

1993-11-13-14 / 265. szám

4 HÍRLAP SZEMTŐL SZEMBE 1993. november 13-14., szombat-vasárnap Váitozott-e a Fiatal Demokraták Szövetségének arca? Most a liberális irányon a sor Deutsch Tamás a jobbos és balos bélyegekről Deutsch Tamás, a Fidesz alelnöke lapunknak adott inter­jújában válaszol arra is, miért láthatja őket maguknál kon­zervatívabb liberálisnak szövetségesük, az SZDSZ elnöke?- Hogyan változott a Fidesz arca?- A változásban temérdek tudatos elem van, de még több esetleges véletlen - hol ked­vező, hol kedvezőtlen irányban. Húsz-harmincéves korunk kö­zött akkor is sokat változnánk, ha nem politikusok lennénk. De változik egy politikai párt is. Egészen mást jelentett a rend­szer ellenzékének lenni, mint immár parlamenti tényezőnek.- Három évvel ezelőtt na­gyon furcsán vette volna ki Deutsch Tamás 1990-ben, a Parlamentben... magát, ha nemzeti konzerva­tív liberális pártnak nevezzük a Fideszt.-Ez ma sem igaz. 1989-től próbálnak a pártok saját maguk és mások homlokára bélyegeket ragasztani. Az elmúlt hónapok­ban a Fidesszel kapcsolatban ez a senki által meg nem magyará­zott besorolás vetődött föl. A Fidesz nemzeti elkötelezettségű liberális néppárt. Önmagában szerintem nem negatív a kon­zervatív liberalizmus, de a Fi­desz által megtestesített értékek összessége nem ezzel írható le.- Végül is milyen összefüg­gésben merült ez föl?-Egyrészről: a korábbi idő­szakhoz képest, amikor a Fidesz próbálta magát megkülönböz­tetni az SZDSZ-től, most az SZDSZ próbálja ezt, saját maga szociállíberális besorolása el­lenpárjaként felállítva a konzer­vatív liberalizmust - aminek a valósághoz nem sok köze van. Másrészt: a liberális pártok a politikai értékskála középpont­jában helyezkednek el. A tőlük jobbra álló pártok balra-, a tőlük balra állók jobbratolódással vá­dolják őket. Azt gondolom, hogy amíg a Fideszt két-három havonta jobbra-, majd újra bal- ratolódással vádolják, addig nyugodtak lehetünk, hogy jó he­lyen vagyunk. Ami a legfonto­sabb: nem az döntő, hogy a pár­tok mit gondolnak magukról vagy a többi pártról, hanem hogy a választópolgárok mit gondolnak a pártokról. Ők min­ket a centrumban helyeznek el. És ebből a szempontból a Fi­desz nem változott '89 óta.- Pető Iván valóban pártjá­tól konzervatívabb liberális­nak nevezte a Fideszt. Hogyan ismerheti ennyire félre az SZDSZ elnöke lehetséges vá­lasztási szövetségesét?- Nem hiszem, hogy félreis­meri, inkább rosszul értékeli a helyzetet.- Miként képzeli el az ön- kormányzati középszintet a Fidesz?- Tényleges feladat- és ha­táskörökkel bíró önkormányzati középszintre van szükség. Ha nincs ilyen, akkor a középszintű __________________________ __1993. augusztusában a h ollókői találkozón ... feladatokat kizárólag állami szervek látják el, ami sem a te­lepüléseknek, sem a közigazga­tás egészének nem jó. Elképze­lésünk szerint olyan önkor­mányzati törvényre van szük­ség, amely tételesen felsorolja a középszint elvégzendő felada­tait. Ezeket a megyék illetve a kötelezően létrehozandó kistér­ségi társulások látnák el. Arra lenne lehetőség, hogy a társulá­sok átadhatják a megyének azo­kat a teendőket, amelyeket nem kívánnak ellátni.- Önállóan gazdálkodva?- Igen. A megyei jogú váro­sok pedig döntésük alapján ma­guk is megoldhatnák a közép­szintű feladatokat.- Milyen politikai irányza­tok tudnak helyes válaszokat adni a jelenkor kérdéseire ön szerint?- Ma úgy látom, hogy a libe­rális pártok meghatározó ténye­zők lehetnek 1994 után. Az el­múlt négy évben a konzervatív pártok kormánya bebizonyí­totta, hogy nem volt képes megoldani a gondokat. A szoci­alista párt előretört, ugyanakkor azt gondolom, hogy a megfo­galmazott szocialista irány - amely nem egységes, hiszen nagy különbség van Hóm Gyula irányvonala és a szá­munkra az adott körülmények között tárgyalási alapnak is te­kinthető Békési-program között - kevésbé alkalmas arra, hogy az ország kijusson a mostani válságos helyzetből.- Lezsák Sándor azt mondta, az MDF vezette kormány visszafordíthatatlan stabilizáblódást hajtott végre.- Nem állí­tom, hogy a kormány min­denben csak kudarcot val­lott. Azt vi­szont állítom, hogy a célkitű­zéseit nem tudta teljesí­teni. Elké­pesztő nehéz­ségeket örö­költ, de nem tudott úrrá lenni ezeken. Ehhez képest választható a liberális pártok által nyújtott lehetőség. Az elmúlt negy­ven évben be­bizonyosodott, hogy a szocia­lista alterna­tíva nem al­kalmas, az el­múlt négy év­ben a konzer­vatív igazolta az alkalmat­lanságát. Most a liberális út vezethet ered­ményre.- Elképzelhető, hogy nem tudná megvalósítania az el­képzeléseit a liberális blokk, ha konzervatív párttal kor­mányozna?- Az MDF-kormány legna­gyobb hibája az volt, hogy nem európai értelemben vett koalíciós megállapodás alapján jött létre. 1994 után a Fidesz kizárólag olyan kormánytársulásban tudja elképzelni a részvételét, ahol a koalíciót alkotó pártok által meg­fogalmazott programokat mind­egyik párt számára vállalható kö­zös kormányprogrammá csiszol­ják. Ezek után még mindig el­képzelhető, hogy a kormány nem tudja teljesíteni a programját, de már komoly előfeltétele van a si­kerének. Dudellai Ildikó . .majd 1993. november 10-én, amikor Salgótarjánban járt Kisebbségi törvény a kisebbségi hivatal szemszögéből Erdei emberek Az önkormányzat maga dönti el, hogyan használja fel vagyonát A kisebbségi önkormányzat átvehet vagy létrehozhat műve­lődési, oktatási intézményeket. A kisebbség életét befolyásoló kérdésekben sok esetben egyetértési joga van az önkormány­zatban - hangzott el abban az interjúban, amelyet DR. CSE­RESNYÉS JANOS, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal jogi főosztályvezetője adott lapunknak.- A nemzetiségiek nem mindig vállalják kisebbségi lé­tüket. A kisebbségi törvénnyel esetleg mesterségesen hozunk létre nemzetiségi csoportokat?- A törvény lehetővé teszi a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó állampolgároknak ki­sebbségi önkormányzatok lét­rehozását. Az mindenféle nem­zetközi jogi elvvel ellentétes lenne, ha regisztrációt vezet­nénk be, igazolásra kényszerí- tenénk őket. A szabad azonos­ságválasztásból indul ki a tör­vény, és elismeri a többes kötő­dést is. A választás szintén nincs igazoláshoz kötve.- Eddig is vállalhatták a ket­tős kötődést, mégsem tették.-Ez eddig meg sem nyilvá­nult. Legfeljebb népszámlálás alkalmával kérdeztek rá.- A kisebbségi önkormány­zat nem láthat el államigazga­tási feladatokat. Egyáltalán milyen feladatokat lát el?-A kisebbségi önkormány­zatok jogait a kisebbség érdeke­Dr. Cseresnyés János: Sok esetben egyetértési joguk van ihez igazodva határozták meg. Ezek nem az egész helyi közös­ségre vonatkoznak. Átvehet vagy létrehozhat - ha fenn tudja tartani — művelődési, oktatási intézményeket. A kisebbség életét befolyásoló kérdésekben sok esetben egyetértési joga van az önkormányzatban. Megaka­dályozhat olyan döntéseket, amelyek a kisebbségeket e mi­nőségükben netán hátrányosan érintik.- Vagyis foglalkozhat okta­tással, kultúrával, de például segélyezéssel nem?-Ä kisebbségi önkormány­zat dönti el, hogyan osztja el vagyoni eszközeit. Ha úgy gon­dolja, adhat segélyt is.- Például a szlovákok már szlovákul tölthetik ki a hivata­lokban a nyomtatványokat. Valamennyi helyre, ahová a nyomtatványokat továbbít­ják, felvesznek szlovákul tudó munkatársakat?- Ha törvényi előírás van arra, hogy milyen nyelven sze­repelhet a nyomtatványon a szöveg, akkor az államnak azt hivatalból meg kell értenie. A Belügyminisztériumban meg­történtek az előkészületek a tör­vény végrehajtására. A nyom­tatványok egyébként nem lesz­nek egynyelvűek.- Kiszámolta-e valaki, hogy mennyi pénzbe kerülhet en­nek a törvénynek a megvalósí­tása, és ez rendelkezésre áll-e?- A Pénzügyminisztérium dolga kiszámolni. Meglesz a garanciája. D. I. Mai „macskakor ömpörkölt" írók mondják íróasztalán kifőzte: Zöldi László Rendszer­váltás Nem mi szabadultunk föl, hanem a szenvedélye­ink. Csoóri Sándor Titokzatos szakma Nem akartam, hogy meg­tudják, mire gondolok. A gon­dolat az magánügy. Mégis el akartam mondani. Ezért let­tem író. Odze György Kései felismerés A kiadók fejőstehene vol­tam. Szilvási Lajos Szúrós parti Benne volt a pakliban a tö­viskoszorú is, nemcsak a babér. Bárány i Ferenc Van benne valami Előbb tehetségesnek kell lenni. Gyurkovics Tibor Bukaresti üzenet A tévedhetetlenség a kö­zépszerűek öncsalása. Szász János Rezső, a vadász... A városban olyasmi, hogy a vaddisznó valakit a fára kényszerít, hogyan is történ­hetne meg! Ahhoz bizony vadász, meg erdő kell. Annak is a legmé­lyebb rejteke. Ott, csakis ott történ­het meg ilyesmi. A vadászemberre nem is szégyen, ellenkezőleg el­ismerés, amikor a malacait védő fel­bőszült anyakocát nem lövéssel ál­lítja meg, hanem inkább a kéz­nél lévő fát választja. Na de nézzük csak sorjában! Bodros Rezső kitűnő vadász. Még sehol arcán a korosodás. Nyílt a tekintete. Most is sze­mében az őszinteség.- Én ezt nem restellem, el­lenkezőleg örülök, hogy nem lőttem ... A jó vadászember nagyon szereti az erdőt. Ha módja van, vadászik is, gyönyörködik is abban. Azon a kora hajnalon Bodros Rezső a Nagyhegynek vette az útját. A legmagasabb részt cser, tölgy vegyesen bo­rítja. A szálerdőig nehéz tere­pen kell átvergődni. Az északi hegyek mögött még pici csí­kokban csupán készülődött a virradat. A vadász botladozott a hegy felé, tüskés ágak kapasz­kodtak beléje. Nehezen, de át­vergődött rajtuk. Igaz, a feje már gőzölgött, hátán izzadság­tól tapadt az inge. Amikor a töl­gyesbe ért, a hegy lábánál meg­állt pihenni egy testes fa tövé­nél, ami hallgatódzásra is jó. Csend volt, mélységes csend. De a hegy mögött szépen vasta­godott az aranyszínű hajnal. A vadász már belátott az erdőbe, akkor is, ha a sötétség csak fosz­ladozott. De a hajnal siettette a sötétet, a szellőcske is ébresz­tette a lombokat, amelyek zajos táncba kezdtek. Az ilyen moz­gás nem ízlik a vadásznak. Bod­ros Rezsőt is zavarta a hallás­ban. Elindult hát felfelé, az egyre világosodó Hallgató tete­jére. De ott a szél még élénkebb volt. Annak, aki vadra cserkel, onnan mennie kell. Meg a vad sem szereti a zajos forgatagot. A hegy túloldala, az a szélvé­dettebb. A völgyben ráfénylett a Páskom zöldjére a virradat. Ak­kor ötlött a vadász fejébe, hogy egy anyadisznó tanyája a völgy sűrű, indás bozótja. Még ta­vasszal megfigyelte népes csa­ládját. Most, az ősz derekára már nagyokra nőhettek a mala­cok. Izgatta a kíváncsiság: mi­lyenek is lehetnek? I tt, a Hallgatónak ezen az ol­dalán tiszta az erdő alja, míg nem éri el a völgyi bozótost. Elindult lefelé. Puha léptei alatt nem roppant árulkodón a száraz ágacska, nem csörgött az avar sem. Egy nagy ágas tölgy tövé­ben állapodott meg, mert a bo­zótosra jó kilátása nyílt innen. Szembe vele a Várjuhegy mö­gül felkelt a Nap. A lombok kö­zül sugarakat bocsátott az erdő aljára. A levegőben finom pára lebegett. Csend volt. Szinte ri­asztóan hatott a cinkecsapat hangos bukdácsolása az ágak között. De Bodros Rezső finom hallásával érzékelte a minden zajtól megkülönböztethető ne­szelést a bozótosban. A finom röffenéssel rendre tanított sülde- lékek nyiffanását. Az anya­disznó a nappali lepihenés előtt még engedélyt adhatott család­jának a bogarászásra, mert a süldők a sűrűből a lábas erdőbe váltottak. Szőrük — télre ké­szülve - szépen kifeketedve csillogott. Testük kigömbö- lyödve. Kedvükre turkálgatva suhancosan virgonckodtak. Rezső az anyát várta. Amikor a szép testű, hosszú fejű, őszü­lésbe forduló anya a malacai után kilépett maga is a sűrű rej- tekéből, mi tagadás, megdob­bant a vadász szíve. Szép volt, ahogyan éberen figyelt minden irányba, malacait követve. A konda erős szagával megtelt a hegyoldal. A lenyűgöző lát­ványt szétrombolva egy horpadt hasú, féllába híján bukdácsoló, a fejlődésben szánalmasan el­maradt süldő kódorgott a töb­biek után. A vadászt meghök­kentette a látvány, a szánalom mardosta. Ragadozó vagy lövés bánt el így vele? Mit tegyek? Ki kell akasztani közülük, határo­zott. Gyorsan kellett cselekedni, mert a konda haladt a maga út­ján - turkálva, röfögve, gyanút­lanul. A vadász felemelte a fegyve­rét, távcsövét a rokkant malacra helyezte és lőtt. A lövés dara­bokra szaggatta a csendet. A konda egy kupacba bújt anyjuk­hoz. Az meg gyors forgásba kezdve ellenségét kereste. Ti­porta az aljnövényt, felvágta a harasztot, repült a föld is, amikor elejtett malaca egy utolsót visí­tott. Bodros Rezső kilépett a fa mögül. Az anyadisznó - észlelve a mozgását - feléje fordult és rá­rontott a vadászra. Csak pilla­natnyi idő maradt Bodrosnak át­gondolni, mit tegyen. Nem, lőni nem! Anyadisznó! Támadóját már csak pár méter választotta el tőle. Fegyverét átdobta a vállán, és fellépett a tölgyfa ágára. A felbőszültén rohanó vad eldü- börgött alatta. Pár méterre meg­torpant, fújt, dúlt, és rohant az övéihez. Aztán meglódultak, és eltűntek az erdő mélyén. B odros Rezső, a vadász megállt a mozdulatlan süldő fölött. Az erdőben mélységes nagy csend lett, a szél sem mozdult. Egy zöld ágat tett a tetemre, és megemelte horpadt kalapját. Bobál Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom