Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-11 / 237. szám

4 OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1993. október 11., hétfő Két legyet egy csapásra Ne kerékpározzanak a járdákon! Segítő szándékkal bíráljanak! A kötvény értelmezése Szeretném szóvátenni ezúton - a főtéri nyugdíjas pádról sok sorstársammal egyetértésben - hogy miért nem tiltják le a gya­logjárdákról a kerékpárosokat? Akik a gyalogosok között ci­kázva, össze-vissza száguldoz­nak, a most már kapható márkás kerékpárokkal egyre nagyobb sebességgel. Ők főleg gyerekek, kamasz srácok. De kerekeznek a járdákon magukat és kerék­párjukat fitogtató ficsúrok, sőt az egészségüket védő felnőttek is. S ebből már komoly baleset is származott korábban ( a konkrét eset és név megemlíté­sétől most eltekintek). Én nem hiszem el, hogy vá­rosunkon kívül az országban lenne még hasonló balesetve­szélyes állapot. Szerintem ezt megint nemcsak lakossági ösz- szefogással lehetne elsősorban megszüntetni - mint kaptam már más felvetésemre rendőr­ségi választ -, hanem hatósági, rendőri intézkedéssel. Szükség lenne a járdáról való leparan­csolásra, sőt ha kell, még súlyos büntetések kiszabásával is ér­vényt kellene szerezni a gyalo­gosok védelmének. Az úttesten végig ki kellene jelölni nekik a jobb szélen egy kerékpársávot /helyenként már ez meg is van/, záróvonallal. Ezzel két legyet is üthetnénk egy csapásra, ahogy ezt egy közmondásunk röviden, velő­sen kifejezi: a bicajosok - tet- szik-nem tetszik - szervezetten és józan megfontoltsággal köz- lekednének(hetnének) a saját testi épségük megóvása érdeké­ben; - a másik: ez a közlekedés az autós, motoros járművézető- ket is önmérsékletre in- tené(hetné), mert nem lehetne nekik sem felelőtlenül 80 km/ óra sebességgel száguldozni a városban. Ugyanis a kerékpáro­sokra is vigyázni kellene köz­vetlen az úttesten, nem csak a gyalogosokra az átkelőhelye­ken. (Név és cím a szerkesztőségben.) Nem első eset, hogy a Nóg- rád Megyei Hírlap az SBTC-ről megalapozatlanul, a jó szándék halvány csíráját elkerülve ír. Ilyen volt a szeptember 23-án megjelent írás is, amelyben Demjén Rózsi énekét idézik: „Ami volt, fújja el a szél". A szél fúj és sok mindent el­fújhat . . . Tudom, hogy ma már nincs „párt bácsi”, „állam bá­csi" meg „bánya bácsi" sem. Én magamról elmondhatom, nem vettem igénybe egyiket sem. Mert én becsületesen le­dolgoztam a salgótarjáni acél­gyárban 48 évet. Nekem a be­csületes munkám után nem volt szükségem „bácsikra”. Ne keverjék bele a politikát a sportba, mint ahogy ezt nem egy írásukban tették. Mi bízunk a város polgármesterében, hogy kedvezően bírálja el kérésünket, Vizslás. A közelmúltban mintegy félszáz aláírással leve­let kapott Sándor Tibor, Vizslás polgármestere. A levél aláírói azt kérelmezik, hogy a község Salgótarján felőli szélén rend­szeresítsenek számukra egy au­tóbusz leszállóhelyet. A kérést azzal indokolták, hogy a me­gyeszékhelyen megvásárolt csomagokkal innen sokkal ha­mert úgy gondoljuk, hogy nem jogtalant kértünk. Bízunk benne, hogy az SBTC megkapja a pénzt, és mi akkor énekeljük a mi nótánkat, szívből és őszin­tén: „Szeressük egymást gyere­kek . . .” Megértem a bírálatokat, de azok legyenek segítő szándé- kúak. Ne feledjék el, hogy Sal­gótarján múltja, sikerei a sportban az SBTC-hez kapcso­lódnak, legalábbis a labdarú­gásban. Ezzel én nem akarok egyetlen sportbarátot sem sér­teni; tudom, más sportágakban mások jártak az élvonalban. Levelemmel nem kívántam megbántani a megyei lapot, csak a szurkolók véleményét fe­jeztem ki. A szurkolók megbízottja: Id. Várszegi Sándor Salgótarján marabb és könnyebben az ott­honukba jutnak, mint a jóval messzebb lévő buszmegállóból. Az önkormányzat megvitatta az állampolgárok kérését és in­dokoltnak tartotta azt. Ezért rögvest el is határozták, hogy még az idén megépítik a leszál­lóhelyet, amelynek bekerülési költsége mintegy 80 ezer forint lesz. Napjainkban annak, aki jól el akar igazodni az életben, és boldogulni kíván, feltétlen is­mernie kell a pénzvilág néhány alapszabályát, kifejezéseit. Ez­úttal a kötvény értelmezéséhez adunk kapaszkodókat.- A kötvény típusa évszám­mal rovatban az évszám a köt­vény lejáratának évét jelöli, a betűjelzés a kibocsátás, illetve a lejárat időbeli sorrendjét.- Átlagárfolyam: a nettó vé­teli és eladási árfolyam átlaga (számtani közepe)- Nettó vételi és eladási árfo­lyam: felhalmozott kamatot nem tartalmazó árfolyam, ame­lyet az Magyar Nemzeti Bank az előző munkanapon kialakult tőzsdei átlagárfolyam alapján határoz meg. (A vételi és el­adási árfolyamok az MNB szempontjából értendők.)- Felhalmozott kamat: a ki­bocsátástól, illetve az utolsó kamatfizetéstől az. esedékesség napjáig számított kamat.- Bruttó árfolyam: nettó árfo­lyam + az esedékesség napjáig felhalmozott kamat. Példa: Ha a kötvénytulajdo­nos eladja az MNB-nek a köt­vényt, a kifizetendő összeg ki­számítása a következőképpen történik: (Névérték x nettó vételi árfo­lyam) + felhalmozott kamat Ha az ügyfél az MNB-tól kötvényt vásárol, a befizetendő összeg a következőképpen ala­kul: (Névérték x nettó eladási ár­folyam) + felhalmozott kamat. Táborozás pályázatból A hugyagi diákok és nevelőik a ráróspusztai táborban Indokolt volt a lakosok kérése Leszállóhelyet építenek Választ várnak az utasok Már a Volánhoz is betette lábát a maffia...? Életem első havi bérletje­gyét váltottam október 5-én a Nógrád Volán Rt. balassa­gyarmati kirendeltségéhez tartozó rétsági bérletpénz­tárnál. A Rétság-Vác viszony­latra 3520 kemény magyar forintot szurkoltam le az ot­tani pénztáros, Bőgér László kezébe. Igazolványom és bérletem mutattam a Rétságrói 16.20-kor induló és Vácig közlekedő 2034-es járat so­főrjének, de a szemüveges úr úgy nézett rám, mint aki most látott életében először Volán-bérletet... Én megunva az álldogá- lást leültem az egyik ülésre.-Hol vette a bérletet? - fordult hátra felém, mire mondtam neki, hogy itt Rét- ságon, a bérletpénztárnál.-Miért nem tőlem vesz. bérletet? - kérdezte és mu­tatta a rózsaszínű tömböt... Többet egészen Vácig nem váltottunk szót. Nem értet­tem az egészet. Másnap, október 6-án Bő­gér László pénztáros okosí­tott fel:- Hát uram, ez kész maf­fia! Azt a járatot, amellyel tegnap átázott a Nógrád Vo­lán Rt. üzemelteti és már több diák is panaszkodott, hogy a tereskei járaton a so­főr nem fogadja el tőlük a Rétságon vásárolt bérletet. Hogyan is van ez? Azt megértem, hogy a sofőrök jutalékot kapnak az eladott bérletek után, de hogy ne­kem, az utasnak előírják: hol vegyem a bérletem és ne­tán melyik járattal utazzam haza rétsági munkahelyem­ről, az felháborító! Avagy már a Volánhoz is betette lábát a malfía? Kérdésem a Nógrád Vo­lán Rt. vezetőjéhez: a BU 44-19-es rendszámú busz sofőrje „saját szakállára” ad tanácsot nekem, aki teljesen szabályosan utaztam meg­váltott bérletemmel, avagy felsőbb utasításra cseleke­dett? Mi a valós helyzet a bérletek körül? A választ a Nógrád Megyei Hírlap ha­sábjain kérem. Ketykó István Rétság Maradandó élményben volt részük a hugyagi alsó tagozatos általános iskola diákjainak. „A magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért” Alapít­ványhoz iskolánk pedagógusa, Farkas Józsefné pályázatot nyújtott be életmódtábor meg­szervezésére erdei iskola jelleg­gel. Pályázatával 60 000 forin­tot nyert az iskola tanulói ré­szére. Ennek alapján tudtuk megszervezni Ráróspusztán, szeptember végén 29 tanulónk táboroztatását. Az ötnapos tábor összkölt­sége közel százezer forint volt. A hiányzó összeget a helyi ön­kormányzat pótolta. A tábor célja: közösségi személyiség fejlesztése, új kreatív játékok és kommunikációs technikák meg­tanítása, következetes, egészsé­ges életmódra nevelés, a termé­szetben való jártasság fejlesz­tése, tájékozódási, természetvé­delmi ismeretek bővítése, a kömyezetismereti tananyag gyakorlatban való megfigye­lése, pozitív,' maradandó él­mény szerzése diákjainknak. Ezeket a célokat változatos programokkal sikerült megva­lósítanunk. Programjaink között szerepelt többek között az ipolytarnóci ősleletek és a mi- hálygergei vízmű megtekintése (gyalogtúrával), de volt termé­szetjárás, akadályverseny, ügyességi és szellemi vetél­kedő, szalonnasütéssel összekö­tött tábortűz is. A feladatok végrehajtását, a gyerekek ügyességét és a tábo­rozás ideje alatt tanúsított maga­tartásukat értékes ajándékokkal jutalmaztuk. Az általános iskola nevelőtestülete Hugyag Az értelem alkonya Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Hány éves korig jogosult a gyermek tartásdíjra? „Gyermekem sikeres szakmunkás vizsgát tett, de szeptem­bertől a dolgozók esti gimnáziumába jár. Kaptam egy hivatalos papírt, hogy írjam alá, mivel a gyermekem keresőképes, s így már nem jár részére tartásdíj. Sajnos aláírtam, de később meg­tudtam, hogy a gyermektartásdíj ugyanúgy 20 éves koráig jár, mint a családi pótlék. Igaz, a volt férjemnek két óvodáskorú gyermeke is van a mostani házasságából. Szeretném tudni, hogy ha járna a gyermektartásdíj, hány százalékot kapnék? Kezd- jek-e újabb pert?” - kérdezte egyik levélíró olvasónk, s miután pontos címét nem írta meg, kérte, hogy lapunk e rovatában ad­junk neki választ. Földünkön a kivédhetetlen természeti katasztrófák mellett harmincegynéhány országban, helyi háború, népirtás és érték- rombolás folyik! Az értelem he­lyett, a szított gyűlölködő érze­lem irányít. A Föld egyszerű népe tapasztalhatta, hogy mű­velt fők jellemtelenséggel páro­sulva, hatalmi gőgtől áthatva, az országokat, földrészeket mindenestől sajátjuknak tekin­tik. Katonai, műszaki terepasz­tallá átalakítva az általuk, az ő érdekeiket szolgáló törvé­nyekre, hazára, népre, Istenre hivatkozva, kiszolgáltatott kis-. emberek tömegeit hadviselésre, gyűlölködésre kényszerítik. A műholdak segítségével, embermilliók nézhették végig a döbbenetes szándékú, véres szélsőbalos és szélsőjobbos ha­talomátvételi kísérletet. Horog­kereszt és sarlókalapács össze­fogása a világ ellen nem új kí­sérlet, de az ilyen mindig tragé­diákba és bukásba fulladt. Magyarországot mindkét őrült terv súlyos helyzetbe so­dorta. Emberek sokasága gyil­kolta egymást, tette otthonta­lanná, testi-lelki nyomorékká magát és másokat. A napokban orosz harcolt orosz ellen, bizo­nyítva a széthullott szovjet biro­dalom utódállamaiban a barát­ságtalan magatartás kialakulá­sát. Hazánkban a szovjet mintát ma is sok szélsőséges megszál­lott szeretné lemásolni. Ideje lenne hát országszerte és me­gyénkben a még le nem bontott, a diktatúrára emlékeztető szob­rokat, jelképeket eltávolítani, amelyre hatályos parlamenti törvény módot ad. Többszörösen sértő látvány a salgótarjáni Kemerovo(!) lakó­telepen a „szovjet-magyar ba­rátság” (?) pánszláv világu­ralmi vágyálmát jelképező csil­lagkompozíció köztéri eltűrése, más hasonló fasiszta, kommu­nista diktatúrára emlékeztető szobrokkal, jelképekkel. A moszkvai hátalomátvételi őrületnek itt is lennének köve­tői. Ideje lenne ennek ismereté­ben a négy évtized főbűnöseinek tetteit feltárni, törvényes kere­tek között elszámoltatni, hará­csolt vagyonaikat elkobozni és lezárni a múltat. Ennyi számon­kérést megérdemelnek! Jól pél­dázza szellemi korlátoltságukat, szadizmusukat, hogy Jelcint már halálra ítélték a hatalom megszerzésének reményében. Nem lehet addig béke, míg e szándékok, ha rövid időre is, de teret nyernék. Természetesnek tartjuk, ha bárki a kertjében, lakásában egy letűnt korra emlékeztető szobrot, jelképet elhelyez. Ez mindenki magánügye, mindad­dig, amíg fegyverrel, erőszakkal másokat nem terrorizál. Beda József, Jecsmenik Andor, a POFŐSZ megyei elnöke és elnökhelyettese A gyermek akkor jogosult tartásra, ha arra rászorul, vagyis munkaképtelen (kiskorú), illető­leg ha munkaképes, de szüksé­ges tanulmányainak folytatása miatt önmagát nem tudja el­látni. A 14 éven aluli gyermeket munkavégzésre kötelezni nem lehet, de a 14. életévét betöltött gyermeknek már lehet olyan önálló keresete, melyet a tartás- díj megállapításánál figyelembe kell venni. További tanulmá­nyokat nem folytató gyermek­nél főként a 16. életév betöltése után kell vizsgálni, hogy mun­kaképes-e és hogy keresetéből képes-e önmagát eltartani. A 16 éves kora után további tanulmányokat folytató gyer­mek esetében általában nem a keresőképességet, hanem azt kell vizsgálni, hogy a gyermek képességeire, szorgalmára, előmenetelére figyelemmel mi tekinthető „szükséges tanul­mánynak” . A gyermek érdekeinek vé­delmére és a társadalmi érde­kekre is figyelemmel a Legfel­sőbb Bíróság már több állásfog­lalásban foglalkozott a tanul­mányait folytató gyermek tar­tási igényének és a tartás mérté­kének kérdésével. A bíróságok ítélkezési gyakorlatát az ezek­ben kifejtett irányelvek vezérlik a törvényi és egyéb jogszabályi előírások mellett. A konkrét esetben az összes körülmény­nek beható mérlegelésével hoz­nak határozatot (ítéletet.) A kialakult bírósági gyakor­lat a szakmunkástanuló iskola elvégzését szükséges tanul­mánynak tekinti, mint ahogyan szükséges tanulmánynak minő­sül - megfelelő tanulmányi eredmény esetén- a középis­kola és az egyetem is. Az első és legfontosabb té­nyező mindig a gyermek indo­kolt szükséglete. Megalapozott lehet az igény, ha például a gyermek egészségi állapotára figyelemmel feltétlenül indo­kolt az új életpálya s az ahhoz szükséges tanulmányok elvég­zése a korábban nem megfele­lően választott életpálya helyett. A leírtakból is megállapít­ható, hogy nem húzható egyen- lőségi jel a családi pótlékra való jogosultság és a 16., de különö­sen a 18. életévét betöltött gyermek tartásdíjra való jogo­sultsága közé. Az olvasónk által írt esetben szükségesnek látszik még a munkaügyi hivatal olyan igazo­lása is, hogy a korábbi szakké­pesítésnek megfelelő munka­körben el tudja-e helyezni az esetleges tartást igénylő gyer­meket. A levélből nem tűnik ki, hogy a dolgozók esti gimnázi­umába járó gyermek betöl- tötte-e már a 18. életévét. Ha igen, akkor az 1974. évi I. tör­vénnyel módosított 1952. évi IV.tv. (ismert megjelöléssel Családjogi törvény) 60.§-ának (2.) bekezdésében írtak szerint „Tartásra a munkaképes le­származó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folyta­tása érdekében rászorul.” Ebben az esetben viszont nagy jelentőséggel bír, hogy nem köteles a szülő tartani a szükséges tanulmányait folytató munkaképes nagykorú gyerme­ket akkor, ha: a. / a gyermek továbbtanu­lásra alkalmatlan, b. / a gyermek a tartásra köte­lezettel vagy a vele együttélő közeli hozzátartozójával szem­ben olyan súlyosan kifogásol­ható magatartást tanúsít, amelyre tekintettel a társadalmi felfogás szerint a tartásra nem méltó (érdemtelenség), c. / vagy ha ezáltal a szülő a saját szükséges tartását, vagy kiskorú gyermekének (gyerme­keinek) tartását veszélyeztetné. A tartás mértékének megál­lapításánál a gyermek szükség­lete mellett a kötelezett szülő teherbíró képességét s a másik szülő vagyoni, jövedelmi vi­szonyait is vizsgálni kell és fi­gyelembe kell venni. Tehát az összes körülmény­nek beható vizsgálata és mérle­gelése szükséges a megállapít­ható tartásdíj mértéke tekinteté­ben is. Dr. Verebélyi Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom