Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

LÁTÓHATÁR 1993. október 13., szerda Közlekedésbiztonsági akció Nógrádban is E héten nincs pardon Beszélgetés Kalocsai János rendőr alezredessel Forgalombiztonsági akciót tart a rendőrség ezen a héten. Az akcióval kapcsolatos tudni­valókról kérdeztük Kalocsai János rendőr alezredest, aki Só­lyom József közlekedési osz­tályvezető tartós távolléte miatt jelenleg a megyei rendőr-főka­pitányság közlekedési osztályá­nak munkáját irányítja.-Alezredes úr, csak a me­gyében vagy országosan lesz akció?- Az akció országos méretű, de október hónapban sor kerül még a megye által szervezett akcióra is.- Mi a célja az akciónak?-A közlekedés biztonságá­nak fokozása. Noha megyénk közlekedésbiztonsági mutatói jók, az idén kevesebben haltak meg az útjainkon, csökkent a sérüléssel járó balesetek száma, mégis a biztonságos közlekedés fenntartása csak egyre nagyobb erőfeszítéssel lehetséges. Ebben számítunk azokra a „közleke- dős” emberekre, akik eddig is segítették munkánkat. A pozitív irányú változás mellett figyel­meztető, hogy együtt kell köz­lekedni azokkal a járműveze­tőkkel és gyalogosokkal is, akik magatartására a türelmetlenség, agresszivitás, a legalapvetőbb közlekedési normákat is fi­gyelmen kívül hagyó szándékos szabályszegés jellemző. Ez a helyzet arra kötelez bennünket, hogy javítsunk a közlekedési morálon, hatéko­nyabbá tegyük a szabálysértők kiszűrésére irányuló tevékeny­ségünket. Nos, ennek egyik módszere a fokozott közúti el­lenőrzések rendszeressé tétele. — Kik, hol és mit ellenőriz­nek?-A közlekedési rendőrök a közrendvédelmi, igazgatásren­dészeti szolgálat, a közlekedési felügyelet szakembereivel egy­ütt a vám- és pénzügyőrök és polgárőrök segítségével ellenő­riznek a közlekedési útvonalak lakott területen kívüli és a tele­püléseken átvezető szakaszain, a belterületek útvonalain, isko­lák környékén. Kiemelt figyelmet fordítunk a sebességkorlátozást túllépő, az áthaladási elsőbbség és elő­zés szabályait megsértő, tilos jelzést figyelmen kívül hagyó, engedély nélkül, vagy ittasan járművet vezetőkre. Ellenőrizzük a vezetői, for­galmi engedélyek érvényessé­gét, hitelességét is. Intézkedünk a tiltott helyen áthaladó gyalo­gosokkal, a biztonsági öv vise­lési kötelezettségét elmulasz­tókkal.-Mit tanácsol az őszi, téli közlekedéssel kapcsolatban a járművezetőknek?- Ellenőrizzék járművük mű­szaki állapotát, üzembiztonsá­gát. A megváltozott időjárási és útviszonyokhoz igazodó sebes­ségi normák betartása, a leghe­lyesebb vezetési stílus alkalma­zása mellett a kifogástalan futó- és kormányművekkel, hatékony fékrendszerrel ellátott gépjár­művekkel közlekedhetnek biz­tonságosan. Az őszi, téli ködös útszaka­szon történő közlekedés külö­nösen veszélyes, sok a váratlan­sági tényező, ezért nagyon fon­tos a világítási szabályok szi­gorú betartása. Legyenek körül­tekintőek, közlekedjenek óvato­san!-Mi történik a szabályt vé­tőkkel?- Az ellenőrzések során a szabálysértések észlelése esetén a cselekmény elkövetési körül­ményeihez igazodó felelősségre vonást alkalmazunk - fejezte be szavait Kalocsai János. Pádár András Kerámia a könyvtárban Salgótarján. A Balassi Bálint Könyvtár kiállítási programjában ezúttal Antal András kerámikusművész falitálaival mutatkozik be. A tárlat november 5-éig tekinthető meg.Fotó: Gyurkó Péter Privatizáció a mezőgazdaságban Kárvallottak a munkavállalók (FEB) A Földművelésügyi Minisztérium és a Mezőgazda- sági Erdészeti és Vízgazdálko­dási Dolgozók Szakszervezeté­nek Szövetsége (MEDOSZ) kö­zött a napokban létrejött megál­lapodás értelmében a két fél vál­lalta, hogy elősegíti a privatizá­ciós törvényben előírtak végre­hajtását és segít a munkanélkü­liek újraelhelyezkedésében. Czirmay Tibort, a MEDOSZ főtitkárát a szakszervezeti el­képzelésekről kérdeztük:- Kezdettől nem rejtettük véka alá a véleményünket, mi­szerint a privatizáció fő veszte­sei a munkavállalók. Azóta si­került elérnünk az ÁVÜ-nél, hogy ma már a szakszervezetek véleménye nélkül nem fogad­nak el privatizációs csomagter­vet. Az átalakulással járó bi­zonytalanság légkörét enyhí­tendő arra törekszünk, hogy az átalakulási tervek mellé foglal­koztatáspolitikai elképzeléseket tartalmazó javaslatokat is ké­szítsenek. Meggyőződésem, hogy, a Foglalkoztatási Alap az eddiginél racionálisabban is felhasználható lenne. Ma a falvakban minden ne­gyedik embernek nincs állása, de térségeként igen eltérő a helyzet. A szociális feszültsé­gek néhány megyében robba­nással fenyegetnek, naponta ta­lálkozunk egy új jelenséggel, az úgynevezett megélhetési lopá­sokkal.- Önök bejelentették, hogy egy éven belül az érdekelt mun­kaadó szervezetekkel és a szak­tárca segítségével a rászorulók felkarolására alapítványt kí­vánnak létrehozni. Konkrétan kikre gondolnak?-Az alapítványt azért szer­vezzük, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek átalakulása kap­csán felszabaduló munkaerő ré­szére új munkalehetőséget te­remtsen és elősegítse az állásu­kat vésztők át- és továbbképzé­sét. Nemsokára új programmal szeretnénk előállni, amelyben elsőbbséget kap a munkahely­védelem, a foglalkoztatáspoli­tika, a szociális biztonság és a minimálbérek emelésének kér­dése. A mezőgazdaságban jelenleg 7000 - de van olyan szövetke­zet, ahol csupán 5000 - forint a minimálbér. Sajnos a mai napig nem tudtunk megállapodni az il­letékesekkel, hogy ezt a ma már nevetségesen alacsony összeget legalább az országos szintre, azaz 9000 forintra emeljék fel. Pedig sürget az idő, törvény kö­telez mindenkit, hogy december elsejéig a mezőgazdaságban és az iparban dolgozók minimál­bére azonos szintre kerüljön. Hulló szeletek Ezek nem hulló őszi faleve­lek. Nógrád megye határánál érem utól őket a 21-es főútvona­lon. Az XMN 7.. ,-es rend­számú pótkocsiról csapódik elém f halványszürke valami egyre sűrűbben. Pattog. Csak nem sóder? Számtalan fény­szóró és szélvédő üveg bánja már a kavicsot, szétterített zúza­lékot. Szurdokpüspöki táján - lesz ami lesz - előzök. Mennyit átkozódtunk a régi, átkos rend­szerben, amikor értékes búza-, kukoricaszem pergett lefelé a vendégoldalak rései közül! Kit érdekelt? Kisebb kanyar, aztán újabb áldás ér az XBJ O . , v pótkocsis teherautó ma­gasából a csécsei és pásztói le­ágazás szakaszán. Jól megpa­kolták a kocsit, le-leszakad a fölösleg. Szóródik az apró, vilá­gosszürke, szúrós szagú anyag. A forgalom légáramában táncra perdül sok-sok cukorré­paszelet. Jóféle takarmány. Vi­szont rosszul viseli, ha valaki ráfékez. Végül is nem búza, kukorica vagy veszélyes sóderszemcse szóródik a nagyvilágba. Hát le­het egy szavam? - sztrapák ­Itáliai fiatalok az ISZI-ben Olasz fiúk és lányok voltak a vendégei tíz napon át a salgótarjáni 211. sz. szakmunkásképzőnek. Nógrád és Calabria megye két éve kezdődött kapcsolata alapján szövődött barátság az Enaip Ca­labria Alapítvány catanzarói intézete és a salgótarjáni intézmény között. Az idén először került sor diákcserére: a nyáron magyar diákok jártak Catanzaróban. Az olasz fiatalok látogatásukróí is­kolájuk videósai, Rizzuti Carlo, Monteleone Francesco, Ioná Francesco és Talarico Adriana készítettek filmet. Fotó: M. I. Köszönet Pásztónak Anyagi és erkölcsi segítség A kecskeméti HELP-SOS Alapítvány elismeréssel adózik a pásztói Teleki László Városi Könyvtár valamint a városi mű­velődési központ ifjúsági zenei klubjának, az alapítvány javára rendezett pásztói és salgótarjáni segélykoncertért. Az alapítvány 1993-ban kezdte meg munkáját s a múlt év júniusában országos pályáza­tot írt ki nagycsaládosok, nyug­díjasok, szellemi fogyatékos és mozgássérült gyermekek támo­gatására. A pályázatot benyújtók közül mintegy negyvenen részesültek eleddig anyagi segítségben. Közöttük körülbelül másfél mil­lió forintot osztottak szét. Adósságba keveredett az útalap Kilencmilliárdos hitel vidékre (FEB) A napokban bejelen­tették, hogy a közlekedési tárca az útalap terhére ki- lencmilliárd forint hosszúle­járatú hitelt vett fel. Mint köztudott, az üzemanyagárak sorozatos emelése miatt az elmúlt években jelentősen visszaesett a gépkocsik átla­gos futásteljesítménye és ezzel arányosan csökkentek az üzemanyagok eladásából származó adóbevételek, va­lamint az útalap forrásai is. A kormányzat „kivonult” az au­tópálya-építési programból, a nagyobb vállalkozásokat kon­cesszióba adta hazai és kül­földi befektetői csoportoknak. Mire kell akkor az útalap még meglévő forrásain túl kért 9 milliárd forint? Mint azt a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumban megtudtuk, a hitelből elsősor­ban a vidéki úthálózatot sze­retnék javítani. Az M 1-es au­tópálya Győrt elkerülő szaka­szának építésére 2,1 milliár­dot szánnak ebből a pénzből, 650 millióból pedig a 4-es főút és az M 5-ös pálya összekötő szakaszát építenék meg. A 10-es főút Dorogot megkerülő első szakaszának területbizto­sításához 170, a 2-es főút váci elkerülésének területbiztosí­tásához pedig 500 milliót irá­nyoznak elő. Az M 3-as to­vábbépítésének feltétele a mintegy 800 millió forintot érő nyomvonal kisajátítása, ugyanez az M 5-ösön 1,5 mil- liárdba kerül. Nem lesz olcsó az időközben elöregedett fő­úthálózat és az azokhoz tar­tozó hidak, felüljárók rehabi­litációja sem: a minisztéri­umban a hitelből 1,7 milliárd forintot különítettek el erre a célra. Cigánd és Dombrád kö­zött 470 millió forintért Ti- sza-híd épül, Orosházán a Szőlő körúton 120 milliót köl­tenek majd az új felüljáróra, 55 millióért kell megerősíteni a ráckevei Dunaág-hidat. 60 millióba kerül a tervek szerint a 83-as főút ménfőcsanaki, 40 millióba a 86-87-es út szom­bathelyi, 50 millióba a 6-os főút szigetvári megkerülő szakasza. A 82-es és a 83-as út győri bevezetésének második és harmadik ütemére 135 mil­liót szánnak, a 84-es út sop­roni megkerülő szakaszának megépítésére pedig 115 mil­liót. A 9 milliárdos hitelből kell megoldani a 70/a út sió­foki tehermentesítését, ami mintegy 70 milliót igényel és 90 milliót költenek majd a 8-as út 41-44. kilométere kö­zött a négysávosításra. Várha­tóan 50 millióba kerül majd a 38-as út tokaji átkelő szaka­szának kiépítése, 110 millióba a szolnoki megkerülő szakasz második üteme, 140 millióba a harmadik ütem. A „mara­dék” 75 millió forintból 13 ve­szélyes forgalmi csomópontot szeretnének átépíteni az út­alap terhére adósságba keve­redő közlekedési tárca illeté­kesei. (s. p.) Civil szervezetek találkozója Salgótarjánban Közös eszmecserére hívja a megye civil egyesületeit, köreit, szervezeteit, klubjait alapítvá­nyait a Társadalmi Egyesülések Szövetsége megyei egyesülete. A TESZ célja, hogy fórumot teremtsen a párton kívüli szer­veződéseknek, a társadalmi vi­tának. Vallja, hogy egymás ér­dekeinek véleményének meg­ismerésével, kölcsönös segít­séggel ezek előbbre léphetnek, erősítve ezáltal az úgynevezett második társadalom vonalát. A rendezvény a megyeházán, október 16-án, délelőtt tízkor kezdődik. A megnyitó kereté­ben Korill Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke a megye gaz­dasági, társadalmi helyzetéről ad tájékoztatást. Majd Lengyel László politológus tart előadást a civil szervezetek szerepéről, helyéről. A jelenlévők kérdése­ket tehetnek fel dr. Harsányt Lászlónak, a Gazdaságkutató In­tézet osztályvezetőjének, Kirschner Péternek, a Magyar Rádió munkatársának, valamint dr. Havas Miklósnak, a TESZ Országos Irodája ügyvivőjének. A zár-show-t vidám, műsoros összeállítás jelenti. Újabb leértékelés után - 1980-tól 460 százalékos drágulás Mi a forint helyes árfolyama? (Ferenczy Europress) Ha a belső, hazai vásárlóerőnél ma­gasabb árfolyamot állapítanak meg, akkor a pénz viszonylagos túlértékeltségéről beszélünk, ha pedig alacsonyabbat, akkor vi­szonylagos alulértékeltség ala­kul ki. Mivel pedig az árszínvo­nal nálunk lényegesen gyorsab­ban emelkedik, mint azokban a fejlett országokban, amelyekkel kereskedünk, ahonnan a legtöbb turistát fogadjuk, s amelyekkel a legélénkebb a tőkeforgal­munk, a kérdés az, hogy milyen sűrűn és mekkora arányban iga­zítsuk hozzá valuta- és deviza- árfolyamainkat a megváltozott belföldi árszínvonalhoz? A Magyar Nemzeti Bank arra törekszik, hogy a forint árfo­lyamát enyhén felértékelt álla­potban tartsa. Ez annyit jelent, hogy az infláció mértékénél ki­sebb százalékban, s nem sűrű időközökben értékeli le a forin­tot, illetve tesz a kormánynak leértékelési javaslatot, amikor a saját éves leértékelési kerete kimerül. Ezzel fékezi az import drágulását. Ugyanakkor meg­nehezíti, hogy ez exportőrök legalább akkora mértékben nö­veljék bevételüket forintban, mint amennyivel az infláció kö­vetkeztében hazai ráfordításaik nőttek. Egységnyi devizabevé­telükért nem juthatnak annyival több forinthoz, mint amennyit az infláció felemészt. Ez csök­kenti az exporttevékenység nye­reségét különösen azoknál a cé­geknél, amelyek túlnyomórészt itthon előállított termékeiket külföldön értékesítik. Az árfolyam alakulása kü­lönböző társadalmi csoportokat, érdekeltségeket, ágazatokat el­térő módon érint, s ezért az ér­dekharcok középpontjában áll. A konvertibilis devizával rendelkező országok jegybank­jai ugyan devizatartalékaik apasztásával vagy gyarapításá­val beavatkozhatnak a deviza­piaci folyamatokba, e beavat­kozásnak azonban az ő esetük­ben is tartalékaik szabnak korlá­tokat. Nálunk az export jelentős visszaesését annak tulajdonít­ják, hogy a forint árfolyama ki­sebb mértékben csökken, mint amennyire az árszínvonal emel­kedik. Ezzel szemben a jegy­bank úgy véli, hogy a leértéke­lés mértékének nem kell akko­rának lennie, amekkora az ár­színvonal emelkedése, az ár­színvonal ugyanis a fogyasztói árakat fejezi ki, s azoknak leg­feljebb az idegenforgalomra le­het hatásuk. Az export viszont a hazai termelői árakon történik, s azok a fogyasztói áraknál lé­nyegesen kisebb mértékben szoktak emelkedni. A fogyasz­tói árak 1980-as színvonalát 100 százaléknak tekintve 1992 végére azok 460 százalékra emelkedtek, ugyanakkor a ter­melői árak emelkedése - egy év kivételével - az infláció rátájá­nál lényegesen alacsonyabb volt, 1993-ban pedig az általá­nos árszintemelkedés fele alatt maradt. Az erősebb leértékelés ellen­felei azzal érvelnek, hogy az ár­folyam csak egyik, bár fontos tényezője az exportérdekeltség­nek és az import korlátozásnak. Árualapok - különösen a mező- gazdasági árualapok - hiányán a leértékelés nem segít. Az im­port megdrágítása csak akkor csökkenti az importkeresletet, ha kiváltásukra megfelelő hazai helyettesítő termékek állnak rendelkezésre. A mai magyar gazdaságra ez aligha áll. Egy olyan kereskedő ország­nak, amelynek az olcsóság ma még a csaknem egyedüli verse­nyelőnye, a valuta kismérvű, vi­szonylagos alulértékeltsége tű­nik az egyetlen ügyes pénzpoli­tikai kiútnak. B. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom