Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-13 / 239. szám

BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. OKTÓBER 13., SZERDA IV. ÉVFOLYAM 239. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT ASftTfUEH . r, ....... F elhívjuk ; ügyfeleink figyelmetT^^ hogy telefaxszámunk megváltozott. Hirdetését mától a (32) 311-504 telefaxon adhatja fel, amely egyben a hirdetési csoport telefonszáma is. A KDNP tilalmi kezdeményezése A Kereszténydemokrata Néppárt törvényben kívánja megtiltani, hogy volt állam védel­misek, karhatalmisták, az ’56-os forradalom leverésében résztve­vők, illetve azért kitüntetést átve­vők parlamenti, illetve önkor­mányzati képviselők lehessenek. Gáspár Miklós frakcióvezető­helyettes tájékoztatóján szó volt arról is: meg kellene tiltani a szakszervezeti funkcionáriusok bekerülését a Parlamentbe. Ismét sztrájkolnak a szlovén határrenddrök Kedden 0 órától újabb 48 órás munkalassító sztrájkba kezdtek a szlovén határrendőrök, ezért Rédicsnél már kora reggel hat órát kellett várakozniuk a teher­autóval a kilépőknek, és befelé is négy órába telt a határátlépés. A Határőrség ezért a bajánsenyei és a tornyiszentmiklósi átkelőt javasolja a személyautóval uta­zóknak. Rabló az ABC-áruházban Tiszavasváriban hétfőn dél­után egy álarcos férfi bement a Tiszavasvári és Vidéke Afész ABC-áruházába,ahol F. Ferenc- né 53 éves pénztárost egy pisz­tolynak látszó tárggyal a 40 ezer forintos bevétel átadására kény­szerítette. Az ügyben nyomoz­nak. Megfúrta a magas nyomású gázvezetéket Komárom-Esztergom megyé­ben a rendőrség nyomozást indí­tott az ellen az ismeretlen tettes ellen, aki Almásfüzitő külterüle­tén a Magyar Olaj- és Gázipari Rt. magas nyomású gázvezetékét egy 4 milliméteres fúróval meg­fúrta, mert azt hitte, hogy ily mó­don üzemanyaghoz juthat. A sé­rülés következtében jelentős mennyiségű gáz szökött meg a vezetékből. Az anyagi kár mint­egy 3,5 millió forint. Csökkend húsárak Hétfőtől csökkentette a sertés­hús nagykereskedelmi árát a Bu­dapesti Hús-nagykereskedelmi Vállalat. Az árcsökkentésre azért kényszerült a vállalat, mi­vel a legutóbbi áremelések hatá­sára erősen visszaesett a forgal­ma. A fél sertés 222 forintos ki­lónkénti árának 5 forintos csök­kentésétől azt várják, hogy vala­melyest élénkül a kereslet. Megalakult a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. A hazai értékpapír- és tőkepi­ac új, jelentős intézménnyel bő­vült a Központi Elszámolóház és Értéktár Rt. (KELÉR) megala­pításával. A KELER egyfajta új nemzeti intézmény lesz, amely lehetővé teszi, hogy nemzetközi szinten hazánk bekapcsolódjon a hasonló tevékenységet folytató intézmények munkájába. A KE­LER 500 millió forintos alaptő­kével jött létre. Salgótarjánban a Centrum Áruházban is javában zajlik a magyar áruk hetének rendezvénysoro­zata. Az eddigi tapasztalatokról a 3. oldalon számolunk be. Fotó: Gyurkó Péter Szécsényi téglák. Az ÁVÜ „áldása” hiányzik... Munka is lesz, ha feltámad a gyár Abban, hogy Szécsény és a városkörnyék a munkanélküliség fordított előjelű rekordere legyen, a már két éve nem termelő téglagyárnak is jutott szerep. Tény az is, hogy az anyacég - a mályi Tégla- és Cserépipari Vállalat - gazdaságtalan egységétől szabadulni kívánt, ezért meghirdette azt. S már hónapokkal ko­rábban híre ment, hogy nem hiába keresték a vevőket, sőt, - meg nem erősített források szerint - a lehetséges, új tulajdono­sok külföldiek bevonását is megkísérlik. A gyár újraindítása - érthe­tően - nem csak a vásárlásra je­lentkezőket, hanem az annak idején elbocsájtottak és az azóta állástalanná váltak százait is iz­galomban tartja Szécsényben. Garbóczi János, a vállalat igaz­gatója a nyilvánvaló szándékok ellenére sem számolhatott be az eladásról. Az ok a következő:- Az Állami Vagyonügynök­ség jóváhagyása még mindig hátra van, de előszerződést már kötöttünk az ingatlanra a buda­pesti Verba Kft-vel - mondta Garbóczi János. Néhány szécsényit mint ve­vőt is érdekel a téglagyár „életre keltése”. Tresó Antal és Sümegi Ferenc ez ügyben már folytatott megbeszéléseket, de a lényegi döntésükre csak ezek után ke­rülhet sor, tekintettel például az ÁVÜ említett jóváhagyására. Kálmán László, a Verba Kft. ügyvezető igazgatója azonban a bizonytalansági tényező elle­nére már biztató híreket mon­dott:-Tervünk, hogy a jövő év elején elkezdjük a termelést. Kisméretű téglát szeretnénk (Folytatás a 3. oldalon) Pártoktól függetlenül Pártoktól független civil szer­vezetek választási szövetséget ala­kítottak Tatabányán. Az alapítók: a Lakossági Érdekegyeztető és Érdekvédelmi Tömörülés, a La­kóközösségi Képviselők Érdek- védelmi Egyesülete és a Társashá­zi Tulajdonosok és Bérlők Egye­sülete. Az úi szövetség alapítói szerint meglehetősen nagy a kiáb­rándultság a város lakóiban, mivel úgy vélik, hogy a testületekbe de­legált képviselőik egy részének munkájában pártok, klikkek és egyéni érdekek érvényesülnek. A most alakult választási szövetség elhatározta: olyan képviselőjelöl­teket indít a jövő évi választáso­kon, akik nem kötelezték el ma­gukat pártérdekeknek, függetle­nül dolgoznak a városért, a közös­ségekért. Halálesetek gerincfestés után Nem felelősök az orvosok Nem történt orvosi mulasztás a tatabányaikórházban végzett ge­rincfestések során — állapította meg a rendőrségi vizsgálat. A megyei kórház idegosztályán a múlt évben végzett gerincfesté- ses beavatkozásokat követően történtek rendkívüli halálesetek. Tavaly március 4-én négy sze­mélynél alkalmaztak ilyen eljá­rást, és rövidesen rosszullétek, görcsös rohamok jelentkeztek a kezeiteknél. Közülük még e na­pon egy 35 éves tatabányai fia­talember elhunyt, majd március 19-én egy 45 éves tatabányai nő is meghalt. A feltárt hiányossá­gok sem közvetlen, sem közve­tett okozati összefüggésbe nem hozhatók a rendkívüli halálese­tekkel. (MTI) Rágalomkampány Király Béla ellen Öngyilkosságra is felszólították Király Béla SZDSZ-es parla­menti képviselő az ellene indított rágalomkampányról beszélt a sajtó képviselőinek, hangsúlyoz­va, hogy nincs még egy személy az országban, akit ennyit és ilyen makacsul rágalmaznának. Szóvá tette, hogy az Ország- gyűlés Hivatala hivatalos posta keretében valamennyi képvise­lőhöz eljuttatta azt a levelet, amelyet Szűcs István még képvi­selői minőségében küldetett szét, s amelyben megrágalmazta őt, és öngyilkosságra szólította fel. Tiltakozott a Magyar Fórum és annak főszerkesztője, Csurka István ellene indított támadásai miatt, amelyek véleménye sze­rint a Kádár-rezsim személye el­len szóló rágalmaira épülnek, s emellett megkérdőjelezték a zsi­dók megmentéséért kapott Yad Vashem kitüntetése jogosságát. Jövő évi költségvetés Nem számol gazdasági növekedéssel A kormány a jövő esztendőben nem számol gazdasági növeke­déssel, a többi között azért nem, mert a Magyar Nemzeti Bank az elmúlt hónapban jelentősen megemelte a kamatokat. Erről Szabó Iván pénzügyminiszter beszélt a Parlamentben a jövő évi költségvetés expozéjában. Elmondta többek között, hogy rövidesen tárgyalások kez­dődnek a Jegybankkal a túlfűtött kamatemelés kiigazítására. Szólt arról is, hogy jövőre az eredeti tervvel ellentétben nem 250 mil­liárd, hanem 350 milliárd forint lesz a költségvetés hiánya, egye­bek mellett a társadalombiztosí­tás hiányának rendezése és a ka­matterhek emelkedése miatt. Az infláció pedig 16 és 22 százalék között várható. A lakosság sze­mélyi jövedelemadó-terhe évi egymillió forint bevétel alatt csökken. Ezzel megkezdődött az 1994. évi költségvetés parlamenti vitá­ja. Az Alkotmánybíróság határozata az igazságtételről Ellentétes az alaptörvénnyel Az 1956. októberiforradalom és szabadságharc során elköve­tett egyes bűncselekményekkel kapcsolatos eljárásról szoló, az Országgyűlés által február 16-án elfogadott, de ki nem hirdetett törvény első paragrafusa ellenté­tes az alkotmány rendelkezései­vel. A törvény 2. szakaszának al­kalmazása azon keretek között alkotmányos, amelyeket az Al­kotmánybíróság határozatában kijelölt. Ezt állapította meg az Alkotmánybíróság határozata, amelyet dr. Sólyom László, ates- tület elnöke hirdetett ki kedden nyilvános ülésen. Eszerint „a népek háború utá­ni békéjének megbontására al­kalmas bármely cselekmény” nem minősül a nemzetközi jog ér­telmében sem háborús, sem em­beriség elleni bűncselekménynek. Erre a cselekményre tehát csakis az elkövetéskori magyar jog al­kalmazható. Mivel 1956-ban nem volt olyan törvény, amely szerint ez a bűntett nem évül el, elévülhetetlenségének utólagos kimondása ellentétes az alkot­mánnyal. A háborús „súlyos jog­sértések” és az emberiség elleni bűntettek azonban nem évülnek el, így e bűncselekmények elkö­vetőivel szemben alkotmányosan eljárhatnak a nyomozóhatóságok és bíróságok. A határozathirdetésen jelen volt Göncz Árpád köztársasági elnök, dr. Solt Pál, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, dr. Balsai István igazságügy-miniszter és dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész. Mint ismeretes, az Országgyű­lés elfogadta a kormány úgyne­vezett igazságtételi törvényja­vaslatát, a köztársasági elnök azonban a törvényt nem írta alá, hanem előzetes alkotmányossági vizsgálatot kért az Alkotmánybí­róságtól. . A határozat kihirdetése után Balsai István kijelentette: az Al­kotmánybíróság látványosan megcáfolta azokat a jogi aggá­lyokat, amelyek a kormány igaz­ságtételi törvényének alkalma­zásával szemben fogalmazódtak meg. Hozzátette: a döntést úgy értelmezte, hogy a köztársasági elnöknek a törvényt alá kell írnia, ki kell hirdetnie, a bíróságoknak, az ügyészségeknek és a rendőr­ségnek alkalmaznia kell. Az Alkotmánybíróságról szó­ló törvény szerint ha a testület „a törvény aggályosnak tartott ren­delkezésének alkotmányellenes­ségét állapítja meg, a köztársasá­gi elnök a törvényt mindaddig nem hirdetheti ki, amíg az Or­szággyűlés az alkotmányellenes­séget meg nem szüntette”. Támadás az üzletvezető ellen Pisztolylövés az autóból A Pest megyei rendőrség őri­zetbe vette S. László32 éves gyá- li lakost, mert a településen va­sárnap késő este személygépko­csijából egy engedély nélkül tar­tott pisztolyból — eddig ismeret­len ok miatt — két lövést adott le egy másik személygépkocsival közlekedő T. Lászlói8 éves bu­dapesti üzletvezetőre. Utóbbi férfi az egyik lövedék­től életveszélyes fejsérülést szen­vedett. Az ügyben a bűnüldöző hatóság folytatja a vizsgálatot. Iliescu nyilatkozata megdöbbentő Megdöbbenést váltott ki Ma­gyarországon Ion Iliescu román elnök beszéde, amely a „Keleti románság” rendezvényen hang­zottéi, és amelyet a Dimineata cí­mű román lap adott közre. A bu­dapesti megítélés szerint a ked­vezőtlen felhangú megnyilatko­zást igen nehéz elhelyezni a ma­gyar-román kapcsolatok leg­utóbbi eseményeinek sorában. Ezzel kezdte keddi sajtókonfe­renciáját Herman János külügyi szóvivő. Az előzmény: Jeszenszky Gé­za külügyminisztert a közelmúlt­ban tett romániai látogatása al­kalmával fogadta Iliescu elnök is. A beszélgetésen a román ál­lamfő kifejtette: a magyar politi­ka kötődése a romániai magyar­sághoz, és az a tény, hogy Buda­pest felelősséget érez a határain kívül élő magyar nemzetiségért, hasonlatos a II. világháború előtt Hitler által alkalmazott gyakor­lathoz, amikor a kisebbségekkel eljátszatták az ötödik hadoszlop felforgató szerepét. A magyar külügyminiszter akkor visszautasította ezt az ot­romba feltételezést. Ám a kiala­kulójó légkör megóvása érdeké­ben nem adott nyilvánosságot ennek a vádaskodásnak. Most a Dimineatában közölt Iliescu-be- széd éles kirohanást tartalmaz a jelenlegi magyar politika ellen, és már meghaladottnak remélt kliséket elevenít fel. A román el­nök nem kevesebbet állít, mint hogy Magyarország szervezetileg és politikailag gyámkodni akar a szomszédos országokban élő magyar kisebbségi szervezetek fölött. A lap ez alkalommal nyil­vánosan is megismétli azt a gon­dolatot, hogy a magyar magatar­tás a Hitler által folytatott gya­korlathoz hasonlatos. Iliescu szerint a magyar kisebbség auto­nómia-törekvése szegregációt jelent, és az így keletkezett hely­zetben „elegendő egyetlen szik­ra, és egész Európa lángba bo­rul”. — Mindennek ellenére — szö­f ezte le a szóvivő — a magyar ormány úgy véli: lehetséges kétoldalú kapcsolatunknak ked­vező irányt adni. Lehetséges, hogy egész régiónk integrálódjék az európai struktúrákba. Lehet­séges továbbá, hogy a 10-20 év­vel ezelőtti szlogeneket kihagy­juk szótárunkból. A villamosenergiaár- emeiés miniszteri indokolása Korszerűtlenek a háztartási gépek Mindeddig a nagy fogyasztók — amelyek kilowattóránként egységesen 6,30 forintért kapták az elektromos energiát —fizették mega lakosság pazarlását, ám ez sem fedezte akiadásokat, hiszen a villamosművek egy részénél az előállítás költsége elérte a kilo­wattóránkénti 10 forintot — kommentálta Latorcai János ipari és kereskedelmi miniszter az elektromosenergia-árak no­vemberi emelésének okát. Elmondta: az áramfogyasztás az elmúlt években közel sem csökkent olyan mértékben, mint az ipari termelés. Ennek elsősor­ban az az oka, hogy a háztartá­sokban gazdaságtalan, korsze­rűtlen, rossz hatékonyságú gépe­ket használnak, ezek jó része egyébként illegális csatornákon került az országba. Másfelől, mint számos példa bizonyítja, aránytalanul magasak az elekt­romos energia előállítási költsé­gei Az eredetileg javasoltnál ki­sebb mértékű áremelés célja ket­tős: visszaszorítani a felesleges és indokolatlan áramfogyasztást, emellett gazdálkodási tartalékai kiaknázására serkenteni a villa­mos műveket. Az új tarifák november 1-jétől lépnek érvénybe, tehát decem- bertőljelenik meg a nagyobb ösz- szeg a villanyszámlákon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom