Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-12 / 238. szám
4 LÁTÓHATÁR 1993. október 12., kedd Hetvenöt haláleset, kétezer fertőzött A hazai AIDS-helyzet a legújabb statisztikák tükrében (FEB) Az előtörténet rövid, a folytatás sajnos hosszúnak ígérkezik. Tizenkét évvel ezelőtt azonosították a vírust, amely az immunrendszert támadja meg, majd teljesen működésképtelenné teszi. Hiába az orvostudomány minden erőfeszítése: az AIDS tízezer számra szedi áldozatait a világ legkülönbözőbb országaiban, s ma már az emberiség egyik legveszedelmesebb ellenségeként tartják számon. A hazai egészségügyi statisztikák eddig szerencsére nem jeleztek tömeges hazai fertőzést. Föl is merült a kétely: nem „kozmetikázottak-e” a magyar adatok?- Elsősorban önmagunkkal szembeni vétség volna megszépíteni a valóságot - mondja dr. Dömök István professzor, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgató helyettese. - Hitelesek tehát a legfrissebb kimutatások is: Magyarországon összesen 355 HlV-fertő- zöttről tudunk; közülük 133-nál fejlődtek ki az AIDS-re jellemző klinikai tünetek, 75 beteg meghalt. Figyelemre méltó, hogy a fertőzöttek döntő többsége - szám szerint 326 - férfi. A nyilvántartott betegek egyötöde külföldi, közöttük a legtöbb, 23 Romániából érkezett.- A hazai tapasztalatok is alátámasztják, hogy a fertőzés elsősorban nemi érintkezéssel, zömmel a homo- és biszexuálisok között terjed?- Igen; az említett 133 - előrehaladott betegségi stádiumban levő - fertőzött közül 95 férfi ilyen szexuális kapcsolatokat tartott fenn. További 21 beteg régebben, 1985 előtt kapott vérátömlesztés következtében fertőződött meg. Itt jegyzem meg: 1986 óta hazánkban kötelező a véradás előtti AIDS-szűrés, ez év szeptemberéig mintegy 3.7 millió esetben, 600 000 személyt érintően zajlott le szűrővizsgálat, amihez a vér kötelező ellenőrzése is társul. így gyakorlatilag kizárható, hogy bárki vér vagy vérkészítmény révén fertőződjék. Nálunk kizárólag nemi úton terjedhet az AIDS - felelősségteljes párválasztással és megfelelő védekezéssel tehát megelőzhető a gyilkos kór. - Tisztában kell lenni azzal, hogy akár külön-, akár egyneműek viszonyáról van szó, nem tudható, hogy a másiknak korábban kivel volt szexuális kapcsolata. Életmentő lehet a testi partnerek és a korábban volt partnerek AIDS-szűrése! A vizsgálat ingyenes, a szűrés elvégzői nem kémek semmiféle igazolást, nem jegyzik föl a paciens nevét. Ha az eredmény pozitív, akkor az illetőnek haladéktalanul jelentkeznie kell az orvosnál.- Valószínűleg járnak-kelnek köztünk olyanok, akiknek szervezetében ott az AIDS-vírus, de talán sem ők, sem környezetük nem tud róla?- Sajnos biztosra vehető, hogy nálunk is vannak ilyenek. Szűrésen nem voltak, kimutatásainkban nem szerepelnek, számukat csak becsülni tudjuk: körülbelül 2 000-en lehetnek. Szabó Margit Ki érvényesíti a kártyát, ha lejár a munkanélküli-járadék? Betegbiztosítási kártyával kapcsolatos segítségkérés érkezett szerkesztőségünkbe. A munkanélküli-járadékon lévők betegbiztosítási kártyáját a munkaügyi központ állította ki. Ki érvényesíti a kártyát akkor, ha lejár a járadék folyósításának ideje és az illető már a munka- nélküliek jövedelempótló támogatását kapja? Morovnyán Tibornétól, a megyei egészségbiztosítási pénztár igazgatójától kértünk választ.- A munkanélküli-járadék megszűnését követő 90 napig még érvényes a kártya - mondta az igazgató. - Mivel a munka- nélküliek jövedelempótló támogatása önmagában nem jogosít fel betegbiztosítási kártya birtoklására, ezt követően három eset lehetséges. Ha az illetékes önkormányzat szociális rászorultságot állapít meg, akkor az önkormányzat állítja ki a kártyát. Előfordulhat azonban, hogy az illető nem tekinthető szociálisan rászorultnak. Ebben az esetben lép életbe az 54/1992-es kormányrendelet harmadik paragrafusa. Eszerint a munkanélküli-ellátásban már nem részesülők és önhibájukon kívül elhelyezkedni nem tudók és eltartott hozzátartozóik esetében - az illetékes munkaügyi központ vagy annak kirendeltsége igazolása alapján - az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság érvényesíti a betegbiztosítási kártyát. Szükségesnek tartom azonban megjegyezni, hogy az illetékes munkaügyi szerv abban az esetben adja ki az előbb említett igazolást, ha az érintett személy a munkaügyi szervvel továbbra is együttműködik, és az részére megfelelő munkahelyet felajánlani nem tud. A harmadik eset azokra vonatkozik, akiket sem az önkormányzat nem minősít szociálisan rászorultnak, sem a munkaügyi központtal nem működik közre, vagy nem fogadja el a számára felkínált állást. Ok havi 1500 forintos díj befizetése ellenében valamennyi egészség- ügyi szolgáltatásra jogosulttá válnak, erre vonatkozóan megállapodást kell kötniük a megyei egészségbiztosítási pénztárral. (dudellai) A tiszti főgyógyszerész sürgeti a patikaprivatizációt A törvény szerint a gyógyszerellátás biztosítása állami feladat Az Állami Vagyonügynökség október 7-én Budapestre hívta megbeszélésre a megyei önkormányzatok és Budapest önkormányzatának elnökeit, valamint az újonnan kinevezett privatizációs vállalati biztosokat, hogy megtárgyalják a gyógyszertárak privatizációjának az új helyzetből adódó problémáit. A találkozó után Bállá Tibor tiszti főgyógyszerészt kérdeztük az elhangzottakról és azzal kapcsolatos véleményéről.- A megbeszélésen a Népjóléti Minisztériumot dr. Hamvas József főosztályvezető, az ÁVÜ-t Csépi Lajos ügyvezető igazgató, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét dr. Köllner Ferenc főtitkár képviselte. Nógrád megyéből dr. Farkas Imre főjegyző és Petreczky Tibor vállalati biztos vett részt a megbeszélésen. Csépi és Köllner urak között országos szinten nincs megegyezés. Csomagtervet készítenek néhány napon belül és ha ebben sem lesz konszenzus, lehetséges, hogy külön kormánydöntés születik ez ügyben. Nógrád megyével kapcsolatban a főjegyző és a megyei biztos megegyeztek abban, hogy nincs akadálya a patikák privatizációjának, a biztos és dr. Szigeti József vállalati főgyógyszerész közösen intézi az ügyeket, melyekről tájékoztatják a megyei önkormányzatot. Saját véleményem - hiteles információ alapján - az, hogy dr. Köllner Ferenc minden olyan nyilatkozata, amely eddig bárhol elhangzott az évek során, (miszerint a gyógyszerellátás az önkormányzatok feladata és felelőssége) téves. Csak most tájékozódik arról, hogy a demokratikusan választott Parlament az önkormányzati törvény elfogadásakor 90 százalékban nemmel szavazott erre a kérdésre. így született az a törvényi kitétel, mely szerint az alapellátási felelősség csak az orvosi, gyermekorvosi, fogorvosi és védőnői ellátásra vonatkozik. Bállá Tibor a folyamatban lévő perekről is kifejtette véleményét: Cécó Etesen diszkóügyben All a bál Etesen. A szó valódi értelmében is, mert a diszkó ügyében korbácsolódtak fel az indulatok. Pro és kontra hangzanak el vélemények, hogy mi legyen a sorsa a nevezett műintézménynek. Vannak, akik a bezárása mellett érvelnek, mások azt hangoztatják, hogy igenis működjön tovább. A vitában a képviselő-testület a soron következő, november 11 -ei ülésén mondja ki a végső szót. Úgy kezdődött az egész, hogy az önkormányzat egy vállalkozónak bérbe adta a hosszú évekig kihasználatlan, a pénztelenség miatt egyre romló állagú művelődési házat zenés szórakozóhely céljára. A szécsényfelfalui fiatalember egymillió forintját ölte az épület felújításába, fejlesztésekbe. Úgy okoskodtak a döntéshozók, a lakosság érdekét is szolgálja, ha a saját rendezvényeiket színvonalasabb környezetben tarthatják meg. Május közepe tájékán kezdődtek a szombat éjszakai diszkók, mind népesebb látogatottsággal. Mostanra már kétszázan is megfordulnak itt egy-egy hétvégén, s még Salgótarjánból is tódulnak a fiatalok. Egyszóval: megyeszerte híre-neve lett az etesi Edennek. A helybeli ifjak boldogsága határtalan: végre van hol kikapcsolódni. Merthogy más szórakozási lehetőség nincs az ezerhatszáz lelket számláló településen. A szülők is elégedettek: csemetéiket biztonságban tudják, nem mászkálnak el máshová. Jó magyar szokás szerint azonban mégsem felhőtlen az öröm, mert egyeseknek nem tetszik a modernkori „népvándorlás". És mint lenni szokott minálunk: elkezdődött a feljelentge- tősdi. Az értelmi szerző egy annak idején Kanadába távozott és az idén visszatelepült hazánkfia. A művelődési házzal átellenben lakó férfiú zord hangú kérelemmel fordult a polgármesterhez, azonnal vonja vissza a diszkó működési engedélyét. Érvei között felemlegette: szombatonként mintegy száz autó parkol az utcákban, elzárva a házak bejáratát, érkezésükkor, távozásukkor motorok zaja veri fel a falut. A fiatalok három italboltban és a diszkóban is isznak, lerészegedve ordítoznak, törnek-zúznak, a kukákat például rendszeresen felborítják. Az óvoda és az iskola udvarát, a környék utcáit vécének és szemétdombnak használják, ezeken a helyeken már injekciós ampullákat és fecskendőket is találtak, ami a kábítószerre utal. A segélykérő telefon gyakran nem működik, segítséget sem lehetne hívni, ha baleset, vagy tragédia történne. Nincs állandó rendőrségi felügyelet. És így tovább . . . Emberünk elérte, hogy kézjegyükkel több mint százharmincon csatlakoztak a beadványhoz. Más kérdés, hogy állítólag idős, megtévesztett emberekről van szó, akik azt sem tudták, mit írnak alá. Egyremegy: a címzettnek a levéllel foglalkoznia, arra válaszolnia kellett. . Ami igaz: a diszkó közelében hangoskodnak az ifjak, az autók zúgnak, de egyetlen alkalommal sem fordult elő súlyos rendbontás. Valóban isznak a fiatalok a diszkóban és a reggel 3-ig meghosszabbított nyitvatartási engedéllyel működő italboltokban, ám ez szuverén joguk. Mi tagadás, egyszer találtak ampullát, de abban Re- tardilin nevű gyulladáscsökkentő volt, az injekciós tű pedig ketté volt törve, hogy használhatatlan legyen. Rendőr tényleg nincs állandóan a diszkóban, hiszen a községnek nincs rendőre, de az őrjáratok rendszeresen betérnek Etesre. A telefonhelyzet meg olyan, amilyen . . . A megkérdezett helybeliek kertelés nélkül elmondták véleményüket a diszkóval kapcsolatban, ám ragaszkodtak a névtelenséghez. Közülük csak egy idős asszony vélte úgy, talán be kellene zárni, mire a többiek lehurrogták: - Isten ments, ezt tenni! Egyikük emígyen fogalmazott: - A kanadai úr inkább térne vissza oda, ahová annak idején eltávozott Magyarországról. Felesleges lázítania Etes népét. Ha csendre vágyik, vegyen magának valahol egy tanyát, elvégre van rá pénze. Havonta sok tízezer forint nyugdíjat hoz neki a postás. Az ügy pikantériája: az egyik háromgyermekes szülő kész aláírást gyűjteni a diszkó mellett. Mindebből pediglen kiviláglik: jó ideig eltart még a cécó Etesen diszkó ügyben. Kolaj László Tárlat az iskolában Szurdokpüspöki. A helyi általános iskolában tegnap nyitották meg Ivitz László kiállítását. A rajztanárkolléga festményeit Pe- rényi Anna méltatta. Fotó: Kun Király József Mentőöv a konzerviparnak Gyermekbarátok gálája Budapest. A közelmúltban születésnapi gálát tartott a Gyermekbarátok Alapítványa és a Magyarországi Gyermek- barátok Mozgalma a vasasszakszervezet dísztermében. A műsorban fellépett többek között Dévényi Tibor, Dinnyés József, Gergely Róbert, Karda Beáta, Kincses Veronika. Az ünnepség keretében adták át a Gyermekbarát díjakat és ekkor avatták fel a területi szervezetek gyermekképviselőit is. — Azt gondolom, hogy az ön- kormányzatok államigazgatási perben állnak az állammal. (Nem az ÁVÜ-vel, amely végrehajtó szerv.) Ez a per ingyenes! így könnyű elhúzni az időt. Az eddig lezajlott pereket az önkormányzatok elveszítették, mert a bíróságok érvényes törvények szerint döntöttek. Magáról a patikaprivatizációról az a véleményem, hogy a szakterületek és az önkormányzatok összefogásával, az ÁVÜ segítségével minél előbb el kell kezdeni és be kell fejezni az átalakítást. Az ország érdeke sérül a késedelemmel. A vagyon a nemzeti vagyon része, senki se szakítsa ki egy-egy részét, működésképtelenné téve ezzel az egészet. Húzzunk egy irányba, ez a haladás parancsa. A Népjóléti Minisztérium elképzelésével teljesen egyetértve a gyógy- szerészettel foglalkozó emberek azt szeretnék, hogy minél kisebb megrázkódtatással történjék a lakosság számára a privatizáció. D. I. (FEB) A konzervipar súlyos pénzügyi zavarokkal küzd, néhány nyereségesen termelő üzemtől eltekintve, az ellehetetlenülés szélén áll. A válság okairól és a kilábalás - a privatizáció - lehetőségeiről szólva Lászlófi Sándor, a Földművelésügyi Minisztérium privatizációs főosztályának osztályvezetője a következőket mondta:- A belföldi és a külpiaci kereslet visszaesésén túl a megnövekedett alapanyagköltségek is sújtják az ágazatot. A növényvédőszerek ára egy év alatt 25, a műtrágyáé 27 százalékkal emelkedett. Az energia drágulása is jelentősen megnövelte az üzemek költségeit. Mindemellett csökkent a hazai fizetőképes kereslet is Az év első felének adatait összevetve a múlt év hasonló időszakával 6 százalékkal csők1 kent az árutermelés és 15 százalékkal az értékesítés. Nem egy helyen előfordult, hogy a termést le sem szedték, mivel a konzervgyárak nevetségesen keveset fizettek volna a termésért. A debreceni és a szegedi konzervgyárak esete azt mutatja, hogy a privatizáció sem mindenható gyógyír. Ezek az üzemek már a privatizáció után kerültek csődbe. Azok a befektetők részesülnek előnyben, akik megfelelő piaci háttérrel, forgóeszközzel, működő tőkével rendelkezhek. Nem szabad megengedni, hogy márkás termékeinkre német vagy angol felirat kerüljön. Bérek és árak Miből élünk az idén? (Ferenczy Europress) Fenti kérdésre egyre nehezebb a válasz. Az árak folyamatosan emelkednek, míg a bérek, a nyugdíjak a GYES, a GYED, a táppénz, a munkanélküli segély pedig nem tart lépést velük. Az élelmiszerek ára - a KSH felmérése szerint - egy év alatt 30 százalékkal nőtt. Ezen belül a kenyér 44, a tej 39, a burgonya 55, a szalonna 56 százalékkal kerül többe az idén. „Tanulságos” a sertéshús árának alakulása. 1991 végén még csak 270 forint volt kilója, 1992 első felében is 300 forint alatt maradt, 1993 febmárjában pedig elérte a 380 forintos rekordot. Ez a szint azonban tarthatatlannak bizonyult, drasztikusan visszaesett a fogyasztás, ezért a termelők idén júniusban csökkentették az árat. A 280 forintos mélypont után augusztusban már ismét 300 forintért adtak egy kiló disznóhúst, s most újabb - soha nem látott mértékű - áremelést jósolnak. A szeszesitalokért és a dohányért csupán 17 százalékkal, a ruhákért 16, a tartós fogyasztási ' cikkekért pedig 11 százalékkal kell többet fizetnünk idén. Vannak azonban egészen stabil áruk is a piacon. A fényezetlen rizs ára például 3 év alatt mindössze 10 forinttal emelkedett. De említhetnénk még a nőiharisnyát, a férficipőt vagy a farmernadrágot, amelyekért 5-10 %-al fizetünk többet, mint 1991-ben. Sőt, a színes televíziók ára még csökkent is! Persze, az árak még így is elmaradnak a bérektől. A létminimum augusztusban egy városban élő, négy tagú családnál 44.900, míg a falusi családoknál 42.300 forint volt. A helyzetre jellemző, hogy egy hónappal korábban, júliusban, még 800 forinttal kevesebbet számoltak létminimumként a statisztikusok. A nyugdíjas házaspárok városban minimum 20.200, községben 18.200 forintból élhetnek meg. A nettó átlagkeresetek - vagyis a munkavállalói járulék, a személyi jövedelemadó, a nyugdíj és az egészségbiztosítási járulék levonása utáni ösz- szeg - a következőképpen alakultak: a bányászatban a fizikai dolgozók havi bére 19 ezer, a szellemi foglalkozásúaké 35.500 forint. Az élelmiszeriparban a fizikaiaké 16.700, a szellemieké 26.300 forint. A vegyiparban 20.500 a fizikaiak és 32 ezer a szellemiek bére. A kohászatban 17 ezer a fizikaiaké és 26 ezer a szellemieké. Az építőiparban 15 ezer a fizikaiaké és 25 ezer a szellemieké, a kereskedelemben és a vendéglátásban 13 ezer, illetve 25 ezer a bér. A szállításban és a távközlésben dolgozó fizikaiak bére 16.700, a szellemieké 21 ezer forint. A pénzügyi szolgáltatást végzők 20 ezer, illetve 30 ezer forintot keresnek főállásban.
