Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-11 / 237. szám

2 KÜLFÖLD - HIRDETÉS 1993. október 11hétfő A mezőgazdaság és a nemzeti jövőkép (Folytatás az 1. oldalról) Ennek ellenére ebben az esz­tendőben — szeptemberig — már annyi minőségi vetőmag fo­gyott, amennyi tavaly összesen. Beszélt a finanszírozás problé­máiról, mivel a bankvilág nehe­zen alkalmazkodik a megválto­zott gazdasági körülményekhez. A vetési hitelt például még a mai napig nem folyósították, pedig az igénybevevők állami garancia- vállalásban és kamattámogatás­ban is részesülnek. Fontos körül­ményként említette a kezdő vál­lalkozók segítését. Leszögezte, hogy minél hamarabb meg kell teremteni a vidék bankhálózatát. A harmadik részben a piac és az értékesítés nehézségeit elemez­te. Ennek oka elsősorban a kül­földi piacvesztés és a belföldi pi­ac felvevőképességének csökke­nése. A mezőgazdasággal kapcsola­tos állásfoglalás lényeges mozza­nata, hogy az új mezőgazdasági vállalkozásoknak külön támo­gatást javasol. A szombati sajtó- tájékoztatón még szó volt arról, hogy tárgyalnak a kárpótlási igé­nyek beadásának új lehetőségé­ről, de vasárnap már Medgyasz- szay László nyomatékosan hang­súlyozta, csak a kárpótlás végre­hajtásának határidő módosítása szükséges, mivel nyolcszáz tele­pülésen erre még a földalap sincs meg. Az országos választmány a folyamatban lévő kárpótlás gyors befejezését támogatja — derül ki a hosszas vita után elfo­gadott állásfoglalásból. A másik jelentős témakör a magyar nemzeti jövőkép kialakí­tása volt. Nahimi Péter, a napi­rend előteljesztője elmondta, az MDF, mint értékelvű párt, a nemzet és demokrácia kérdését együtt kezeli. Mindenképpen ar­ra törekszik, hogy „ versenyképes nemzetté” váljunk, ehhez kell meghatározni a kormányzati ciklus politikai és társadalmi ten - nivalóit, illetve a választási prog­ramot. Lényegesnek nevezte a társadalom spontán szerveződé­seinek erősítését, a családok, az egyházak, az önkormányzatok és más közösségek segítését. Andrásfalvy Bertalan elsősor­ban a nemzeti iskolázás felől kö­zelítette meg ezt a kérdést, mondván: a nemrég született törvény Európa legjobb jogsza­bályai közé tartozik, de idő kell ahhoz, hogy érvényre jusson. Azt is hozzáfűzte, megoldatlan a tehetséggondozás, s az értelmi­séget nehezen lehet itthon tarta­ni. Anyagiakban sem tudunk eleget nyújtani, s hiányzanak a megtartó közösségek is. Kulin Ferenc alelnök a kíméletlen ön­vizsgálat fontosságáról beszélt, mondván, Magyyarország nem érhet el középhatalmi státuszt, csak kezdeményező, kísérletező szerepet vállalhat. Nem lehet mindig a fizikai megsemmisülés görcsében élni — fűzte hozzá —, gazdaságilag és társadalmilag fejlett országgá úgy kell válni, hogy megőrizzük saját kultúrán­kat. A választmány levelet kapott Vesztegel a Mahart hajója Stop az Egernek Továbbra is a Belgrád melletti Duna-szakaszon vesztegel a Ma­hart Eger nevű hajója, miután a „Fehér Rózsa” és az „Új Bizánc” nevű szerb szervezetek október elsején újra lezárták a folyót a nemzetközi hajóforgalom elől — mondta el a Mahart forgalmi ügyeletese szombaton az MTI kérdésére. Jelenleg ugyan a társaságnak többb járműve nem tartózkodik a kritikus területen, a Vác nevű motoros azonban már elindult a tengeri kikötőből felfelé a Du­nán, így pár nap múlva Belgrád közelébe érhet. Az Eger rako­mány nélkül haladt a folyón lefelé. Mint ismeretes: az egy hete tartó akció, mellyel a szerb szer­vezetek a kis-Jugoszláviával szembeni ENSZ-embargó ellen tiltakoznak, immár a második ezen a szakaszon. Az elmúlt másfél hónapban Belgrádnál 70 külföldi hajót tartóztattak fel a mozgalmak, és jelenleg 20, ma­gyar, ukrán, román, német és szlovák tulajdonban lévő hajó­konvoj Vesztegel 100 ezer tonna rakományával a területen. (MTI) Európa Tanács Kompromisszum a kisebbségvédelemben Péntek éjszaka az Európa Tanács csúcsértekezletének szövegező bizottságának sikerült kompromisszumos megoldásra jutnia a ta­lálkozó záródokumentumáról. A kompromisszum tartalmazza mind a kisebbségvédelem keretkonvencióját, mind az európai em­beri jogi konvenció kiegészítő jegyzőkönyvét, mely utóbbi azonban csakis a kulturális területre, illetve a kisebbségeket e vonatkozás­ban megillető jogokra vonatkozik. Mindkét okmány jogilag kötele­ző érvényű, és az emberi jogi konvenciót kiegészítő jegyzőkönyv­ben foglalt kötelezettségek érvényesítését az érintettek kérhetik az emberi jogi bíróság útján is. Péntek késő este a csúcstalál­kozó résztvevői határozatot fo­gadtak el Oroszországról, amely­ben szolidaritásukról bizosítják Borisz Jelcin elnököt, valamint az általa képviselt reformpoliti­kát. A határozatban, amelyet Vranitzky kancellár előterjeszté­se alapján ellenszavazat nélkül fogadott el a konferencia, a 32 ország vezetői egyúttal mélysé­ges aggodalmukat is kifejezik az oroszországi események, a halá­los áldozatok miatt. Az osztrák sajtó részletesen taglalja a kisebbségi kérdésben láthatóan meglévő nézeteltéré­seket, s olyan kísérőmozzana­tokról is beszámol, mint a görög és az albán szócsata. Azokat a görög vádakat, amelyek szerint Albániában semmibe veszik a görögök jogait, a találkozón megfigyelőként jelenlévő Sáli Berisha államfő határozottan visszautasította. A felszólalá­sok sorában beszámol a sajtó Vladimir Medűrszlovák minisz­terelnök beszédéről is, amelyben a politikus üdvözölte Havel cseh elnök szavait. Szlovákia elsősor­ban azt a részt tartja támogatásra érdemesnek, amelyben — Meci- ar szavai szerint — Havel elutasí­totta a kisebbségvédelem kollek­tív elvét. Ezen túlmenően az osztrák sajtó hírei szerint Meciar megismételte országa eltökélt szándékát, hogy teljesíti mind­azon feltételeket, amelyeket az Európa Tanács felvételekor megszabott. Említette ezen be­lül, hogy az év végéig törvényesen szabályozzák a kétnyelvű hely­ségnévtáblák ügyét. Ami az új közigazgatási felosztás miatti bí­rálatot illeti, Meciar közölte, hogy e témában konzultált Lalu- miere főtitkárasszonnyal. (MTI) a kölni gyógykezelésen tartózko­dó Antall József párt- és minisz­terelnöktől. Erre a következő vá­laszt fogalmazták meg: „Az MDF Országos Választmánya egri ülésén együttérzéssel fogadta Elnök Úr felelősségérzettől átha­tott levelét. Az országos választ­mány — az ügyvezető elnökség álláspontjához hasonlóan — El­nök Úr kényszerű távollétében mind a kormányzati munka, mind pedig az MDF irányításá­nak folyamatosságát biztosított­Lezsák Sándor ügyvezető elnök és Farkas Gabriella alelnök a dis­puta közben (Fotó: Perl Márton) nak látja. Elnök Úr! Az országos választmány minden tagja teljes gyógyulást kíván, és annak biz­tos tudatában várja önt vissza, hogy az 1990-es választásokhoz hasonlóan 1994-ben is ön vezeti majd az MDF országos listáját, s a választási győzelem után ismét elnök úr tölti be a Magyar Köz­társaság miniszterelnöki poszt­ját.” A választmányi ülés után kér­tünk rövid értékelést dr. Farkas Gabriellától, az MDF alelnöké- től, aki a rendezvény egyik egri házigazdája volt. — Ez alkalommal pótoltuk azokat a hiányokat, amelyek az alapszabály értelmében az orszá­gos választmány kötelességeként jelentkeztek. Megalkottuk az eti­kai és fegyelmi, valamint a szer­vezeti és működési szabályzatot, tehát a párt adminisztrációjának jogi kereteit. Nagyon fontos a vá­lasztás előtt, hogy kimentő esz­mecsere folyt a magyar nemzeti jövőképről. Arról a távlatról, amely szükséges ahhoz, hogy a napi apró feladatokat meg lehes­sen határozni. Szorosan illeszke­dett a jövőképhez a mezőgazda­ság struktúra- és tulajdonváltá­sából adódó súlyos nehézségei­nek a feloldási lehetőségeiről folytatott vita. Nagyon komoly tanácskozás volt, mert áttekin­tettük, hogy milyenek az esélyei az országnak, melyek a legfonto­sabb elvégzendőfeladatok, s me­lyek az elképzeléseink, vágyaink. Mint elhangzott, nem teljesen véletlen, hogy éppen Egerben tárgyaltak ezekről a témakörök­ről. Ahogy a tanácskozásnak ott­hont adó város polgármestere, dr. Ringelhann György kérdé­sünkre elmondta: a város törté­nelmi múltja, mezőgazdasági je­lene miatt igen fontosnak érezte, hogy e kérdésekről éppen Eger­ben hoztak jelentős állásfoglalá­sokat. Gábor László A Kamatozó Kincstáijegy 1 éves befektetés, melyre biztosan számíthat. Most október 11—15-ig jegyezhető! Ki mondta, hogy 1 évre nem érdemes lekötni a pénzét? A Kamatozó Kincstárjegy 1 éves lekötésű értékpapír, amelynek kamata évi fix 23%!* A Kamatozó Kincstárjegyet a magánszemé­lyek mellett intézmények is megvásá­rolhatják. Az 1 éves futamidő alatt az érték­papír tőzsdei forgalmazásra kerül. A Kamatozó Kincstárjegy állami értékpapír, visszafizetését az állam garantálja. Az Ön követelése nem évül el, bármely értéke­sítő fiók köteles visszaváltani a Kamatozó Kincstárjegyet. Ha azonban az 1 éves futam­idő lejárta előtt szeretné visszaváltani Kama­tozó Kincstárjegyét, csak a névértéknek meg­felelő összeget kapja kézhez. A Kamatozó Kincstárjegy most október 11-15 között jegyezhető. És biztosan számít­hat rá később is, minden hónapban. *A 23%-os fix évi kamat bruttó kamatot jelent. A Kamatozó Kincstárjegy az alábbi forgalmazóknál jegyezhető: OTP Bróker Rt. 1051 Budapest, Vigyázó F. u. 6. • OTP Bank Rt.: 3101 Salgótarján, Rákóczi u. 22., Salgótarján, Balassagyarmat, Pásztó, Rétság, Bátonyterenye, Szécsény 1*1 AT o> K«y A KÉZENFEKVŐ BEFEKTETÉS Kamatozó Kincstáijegy

Next

/
Oldalképek
Tartalom