Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-08 / 235. szám
4 MŰVÉSZET ÉS TUDOMÁNY 1993. október 8., péntek Vflflian Madarak II. Együtt marad a Cure Madonna a Wembleyben ítélkező számítógép A rotterdami Erasmus Egyetem munkatársai olyan megszállottjai az elektronikának, hogy még a köznapi teendőket is szívesen bízzák a gépre. Legnagyobb „teljesítményük”, hogy a teljes büntető törvénykönyvet betáplálták egy komputerbe, s hozzá kidolgoztak egy olyan programot, artlely nemcsak minősíti az egyes elkövetett bűnügyeket, de figyelembe veszi a súlyosbító és enyhítő körülményeket, majd kijelzi a kiszabható büntetéseket. A szakemberek elnéző mosollyal szemlélték a számukra rendezett komputeres próbapert, de elzárkóztak az alkalmazástól. Mindennapi életünkben az egyik legtöbbet használt berendezés a toilette. Japán mérnökök ezt is komputerizálták. Az új WC neve: TOTO. A szokásos 3 másodperc helyett 1 másodperc alatt öblít, s mindössze 6 liter vizet használ fel. Egyidőben szagtalanít és szárít is, s nem szükséges hozzá víztároló, amely a kis fürdőszobáknál sok helyet foglal el. Fotó: Ferenczy-Europress Londonban, a Wembley stadionban mutatta be a közönségnek legújabb showmüsorát Madonna. A stadionban 75000 ember foglalt helyet, s sokakat megbotránkoztatott a koncert néhány igen erotikus része. FEB-fotó Tavaly huszonkilenc légibaleset történt Mennyire biztonságos a repülő? A légikatasztrófák sokkoló híre tűnődésre készteti az utazót: ne menjen inkább autóval, vagy vonattal? Pedig statisztikai adatok szerint a megtett kilométerekhez arányítva a legkevésbé biztonságos busszal közlekedni. Ennél biztonságosabb a személyautó, a repülőgép, a vonatok pedig -a repülőkhöz képest — másfélszer hosszabb távolságot tesznek meg halálos kimenetelű baleset nélkül. A légi közlekedés szakembereit jó ideje foglalkoztatja, hogyan lehetne még tovább csökkenteni a balesetek számát. Egyszerre tízezer gép van a föld légterében, évente 1,1 milli- árdra rúg az utasforgalom. 1992-ben 29 légibaleset történt, ami 1097 ember halálát okozta. A balesetmentesség toplistájának élén az American Airlines áll, amely kilencmillió repülőu- tat tett meg hibátlanul. Az ugyancsak amerikai Delta Airlines a második: négymillió úttal és egyetlen balesettel. A harmadik helyet a British Airways foglalja el: hárommillió repülőút közül egy végződött balesettel. A Lufthansa a negyedik. Sajátos csúcsot állítottak fel a SAS skandináv légitársaság pilótái: 24 éve óta balesetmentesen kezelik a botkormányt. A szakemberek egy része a légi közlekedés biztonságának növelése érdekében a további elektronizációt részesíti előnyben. Ugyanakkor kétségtelen - s erre a varsói légibusz-szeren- csétlenség is ráirányította a figyelmet -, hogy a komputerizálás vészhelyzetben számtalan problémát is okozhat. Ezért minden bizonnyal a XXI. században sem ül majd egy komputer a pilóta székében. Legfeljebb csak a keze alá dolgozhat ... Toronyi Attila Egyike volt Hitchcock azon jéghideg tekintetű, tökéletes szépségű szőke hősnőinek, akikben egy vadmacska természete lapult: a skandináv bevándorlóktól Amerikában született Nathalie Hedren modellt a Mester 22 éves korában fedezte föl, s első főszerepével, a Madarakkal egycsapásra karriert csinált. Ennek épp 30 éve. Nathalie, becenevén Tippi Hedren most ismét a kamerák elé áll, méghozzá ugyanebben a mesében. Készül ugyanis a horror klasz- szikus mai változata, Hitchcock szellemében. A még mindig szőke, 52 éves színésznő - aki sok fiatal amerikai szemében csak az Oscar-díjas Melanie Griffith édesanyjaként ismert - ez alkalommal mellékszerepet játszik a filmben. A Madarak II. nem a Hitch- cock-klasszikus feldolgozása. A történetet a mába helyezték, épp ezért erőteljes környezetvédő felhangot kapott: a hollók és sirályok életterük szennyezése miatt állnak bosszút az embereken. A technika is mai, a szabadban fényképezett madárrengeteg mellett igazi félelmet az elektronikus úton mozgatott, élethű modellek keltenek majd. A bemutatót márciusra tervezik. (Ferenczy-Europress) Koncz Zsuzsa 25. nagylemeze: Ne veszítsd el a fejed Robert Smith, a Cure vezetője sértődött és dühös. Vagy talán csak egy időre elment a kedve mindentől. Az angol kritikusok nagyon lehúzták a világ körüli turnéról forgatott filmjüket, meg aztán Pori Thompson is otthagyta a zenekart. Pedig például amikor a csupa gitár „Wish" című LP-ről játszanak színpadon részleteket, a gitáros kiemelt főszerepet kap, nélkülözhetetlen és pótolhatatlan a munkája. Igazán nem is a gitáros távozása miatt rosszkedvű Robert Smith, hiszen Rhompson mostmár rokona - a sógora -, és bízik benne, hogy ha szükség lesz rá, családon belül köny- nyebben ráveheti majd, hogy újra játsszék. A fiatal férj azonban egyelőre még felesége, Janet szavára hallgat, aki nem szeretné, ha gyerekük apa nélkül nőne fel, mert a Cure - a zene! - elrabolja tőlük. Nagyobb baj, hogy elterjedt a híre, hogy feloszlik a zenekar. Smith állítólag lemondott minden megígért interjút, csak egy franciának, bizonyos Gilles Riberolles-nak engedett -, mert hát nyilatkozni valamit azért csak kell -, de neki sem túl sokat. A kérdéseit (témáit) fel kellett írnia egy papírra, azokat az énekes sorbavette, az újságíró készíthetett róla egy-két fotót - ha többet akar, használja az archívumot - és kész. A „Pori Thompson kiválása" címszó után Robert Smith ezt mondta:- Pori nem adott ám bele mindig minden apait-anyait a játékba a „Wish” felvételei közben. Imádta az „End"-et, a „Cut”- ot, a „Deep Green Sea”-1, és vége. Nem is játszott minden számban. Szóval volt vele baj elég. Aztán Janet ráparancsolt, és most otthon maradt. Hiszem, hogy ő volt a legjobb zenész a csapatban. De senki sem tudja, hogy mennyi tervét dobtam vissza, amikor például a „Wish”-t csináltuk. Otthon vett teli demószalagokat, és mikor meghallgattam, azt mondtam, sajnálom, de nem kellenek. Nem illettek a terveimbe, a Cure képébe. Mintha Captain Beefheart muzsikált volna, ami remek, de hát... Úgy készülnek a dolgaink, hogy mindenki hoz valamit: néhány ötletet, dallamokat, riffe- ket, szöveget, elképzelést a hangszerelésre, mit tudom én, és akkor én eldöntőm, megmondom. hogy jó-e vagy sem, elbírja e azt a Cure vagy nem. Nem vagyok diktátor - legalább Képes technikatörténet A Temze-alagút 150 évvel ezelőtt, 1843. március 25-én adták át a forgalomnak az Isambard Kingdom Brunei által tervezett londoni Temze-alagutat Rothenhill és Wappin között. Az 1825-ben megkezdett hatalmas építkezésnél Brunei az általa feltalált pajzsos alagútépí- tési módszert alkalmazta, amely lehetővé tette a munkát nedves, laza környezetben is. Az építés egy 16 méter átmérőjű akna elkészítésével kezdődött és ebben állították fel Brunei 22,25 láb magas és 27,5 láb széles pajzsát, amely 12 egymás melletti vaskeretből állott és minden keret 3 részre oszlott, azaz 36 rekeszből állt. Minden rekeszben egy-egy vájár, tehát egyszerre harminchatan dolgozhattak. a munkálatok során tizenegyszer tört be az iszap és a folyó vize az alagútba: a 18 évig tartó építkezés az emberi kitartás és tetterő kimagasló példája volt. K.A. Komputerizált „ülőke” Magánélete csak az övé Nem mindennapi esemény a könnyűzenei pályán a 25. nagylemez megjelenítése. Kell hozzá különleges tehetség, művészi igényesség és meg nem fakuló népszerűség. Koncz Zsuzsa rendelkezik mindezzel, de őt a sikerek útján is alighanem az a mottó vezérelte és vezérli, ami új lemezének a címe: Ne veszítsd el a fejed...- Van kedvence a lemez 14 száma között?- Csak olyan dalok kerültek a korongra, amelyeket valamiért fontosnak tartok és szívesen énekelek. Kedvenccé azonban csak a koncertturné közben válik egyik vagy másik, amikor már érzékelem, hogy a közönség hogyan reagál rájuk.- Kevesen tudjuk, hogy az alkotótársak között van egy bizonyos Koncz András, az Ön festőművész testvére...- Igen, a lemezborítók nagyrészt az ő munkái. Ezúttal nem készült „fekete-lemez”, csupán CD, így bizonyos esztétikai pluszt - amit a hatásos, színes nagy borító jelent - föl is kellett adni. De az adott lehetőségeken belül András most is kitűnőt alkotott - csakúgy, mint a többi munkatárs.- Felsorolná őket?- Ismerős nevek, bevált csapat: Tolcsvay László, Bródy János, Bomai Tibor, Gerendás Péter, Móricz Mihály. Különösen annak örülök, hogy Tolcsvay Lacival újra felfedeztük egymást, hiszen 12 évvel ezelőtt dolgoztunk együtt stúdióban. A tavaly októberi BS-koncert után határoztuk el, hogy felújítMa is népszerű az énekesnő juk a munkakapcsolatot; ott olyan biztatást, szeretetet kaptunk a közönségtől, hogy úgy éreztük, ezt egy minél hamarabb megjelenő anyaggal kell meghálálnunk.-A névsorból ezúttal is hiányzik Szörényi Levente. Végleges a szakítás?-Az élet folytonos mozgás, változás - amíg élünk, semmit sem lehet tehát véglegesnek mondani. Egyébként furcsa, hogy eféle kérdések hangsúlyosan most fogalmazódnak meg, pedig lassan 14 éve nem dolgozunk együtt. Ez persze elég hosszú idő ahhoz, hogy arra következtessek: talán már nem is lesz további együttműködés. Ami persze semmit nem von le Levente értékéből, hiszen nagyon tehetséges ember. Sokkal tartozom neki, s ezt akkor sem felejtem el, ha netán soha nem dolgozunk már együtt.- Mi a véleménye az új Szö- rényi-műről, az Atilla Isten kardja című rockoperáról?- Nagyon szégyellem, de még nem láttam. Igazoltan voltam távol, a bemutató idején nem voltam Magyarországon. Amikor visszajöttem, lemezem előkészületei már annyira igénybe vettek, hogy egyszerűen nem jutott idő rá. De feltétlenül bepótolom, mert barátaim sok mindent mondtak róla, amit magam is szeretnék „ellenőrizni”. Különben is: egy régi munkatárs új alkotását illik megnézni.- Sok művész - kivált a popszakmában - szinte tüntet magánéletével -. Ön viszont következetesen elhárítja az erre vonatkozó kérdéseket. Különleges oka van rá, netán már „megégette" magát?- Nem, erre nem volt példa. Amikor mi a pályát kezdtük, a magánélet egyébként nem volt sajtótéma. Jómagam meg abban az értelemben unikumnak számítottam, hogy abszolút „civilként” csöppentem bele a köny- nyűműfaj világába. S bár némi exhibicionizmus nyilván dolgozik bennem, ha már kiállók a színpadra másoknak énekelni, azért alapvetően szemérmes alkat vagyok. Elengedhetetlenül szükségesnek tartom, hogy legyen az életemnek egy olyan tartománya, amely csak az enyém. Valahogy úgy érzem, csak egy ilyen elkülönített magánterület „birtokosaként” tudok olyat nyújtani a színpadon, amit az emberek elvárnak tőlem. Gálik István is nem hiszem -, de tudom, mit akarok és a többiek ezt elfogadják. Pori egyszer freejazzal jött, ez világos, azt hiszem. Azt mondta, igazam van.- Hogy lesz ezután?- Csak azt tudom, hogy nem leszek, mint ahogy soha nem is voltam, popsztár. Amúgy istenigazából. Ugye, érthető? Nem leszünk Suede, arról szó sem lehet. Ki nem állom azt a Brett Andersont. Ha én címlapon vagyok, biztos nem azért kerültem oda, amiért ő. De felejtsük el a Suede-et örökre. Nem érdekel. Hadd beszéljek inkább arról, hogy tervezek ugyan szólólemezt, de ez - vagy ez sem - jelenti azt, hogy a Cure felbomlik. És hadd mondjam meg. hogy a filmünk, a „Show" igenis jó film, és jó a zenéjéből a lemez is. És rögtön utána kijön egy másik „live” album, a „Paris”, ami megint nem fog a kritikusoknak tetszeni, mert most meg gyorsan követi egymást a két lemez a piacon, ugye. A „Pa- ris”-on régi számok is lesznek. Kíváncsi vagyok, észreveszik- e, hogy jókedvűen játszunk. Örülünk a régi slágereknek, és boldogok vagyunk, hogy olyan nagyszerűen fogadja őket a közönség. Vass Imre resztmetszete. Megbékéltek az űrkutatás riválisai A világ a technikában, a tudományos együttműködések terén is sokat változott, még az űrkutatásban is, de lássuk a tényeket. Az amerikai űrkutatás a Discovery sikeres útja ellenére még mindig a sebeit nyalogatja. Az ok a Mars-szonda nyilvánvaló kudarca, egy sor elhalasztott űrrepülés és nem utolsósorban a törvényhozás akadékoskodása a NASA költségvetésének megszavazásánál. Ügy összesítve nem is kevés a gond... Bajban van az orosz űrkutatás is, amelynek gondjai - a politikai és gazdasági válságok miatt - ugyancsak nem csekélyek. Ezért mindkét országban örömmel fogadták a hírt, hogy a két hajdani rivális mostantól az együttműködés útját választja. Az amerikaiak a legnagyobb fantáziát a már működő „ex— szovjet” űrállomás, a MIR közös hasznosításában látnák, de szóba jöhetne a bajkonúri kilövőközpont együttes korszerűsítése is. A Los Angeles Times által megkérdezett szakértők bíznak benne, hogy az amerikai dollárok segítik majd otthon tartani a képzett orosz tudósokat, akiket különben elcsábítanának a jól fizető nemzetközi vállalkozások. A nagyszabású közös űrvállalkozás az amerikai cégeknek is üzlet lehetne. Együttes erővel megszerezhetnék azoknak a megrendelőknek egy részét is, akik most a francia Ariane rakétákra várva sorban állnak.
