Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-06 / 233. szám

1993. október 6., szerda BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKE 5 Nagyobb szükség lenne rá, mint eddig Mentőöv volt a bajban Éveken át működött kiváló eredménnyel Bátonyterenyén az Alkoholizmus ellenes klub, egészen addig, míg ’91 decem­berében szerény csendességgel befejezte tevékenységét. Nagy Jánostól, a klub egykori titkárától kérdeztük, hogyan le­hetne ismét „zászlót” bontani?-Sajnos azok a megszállot­tak, akik abban az időben idejü­ket, energiájukat nem kímélve dolgoztak a klubért, egyszerűen elfáradtak, vagy máshová ve­tette őket az élet, elkerültek a városból.- Hány tagja volt a klubnak?- Húszan-huszonöten vol­tunk a pártoló tagokkal együtt. Ez olyan hely volt, ahol az al­koholelvonó intézetből kike­rülve zavartalanul élhettük kö­zösségi életünket, sportolhat­tunk, családtagjainkkal utazhat­tunk az országban, köthettünk barátságokat, nyerhettük vissza emberi önbecsülésünket. Most valóban nélkülözik a jó példát, a biztató szót a hasonlóan sa­nyarú sorsúak.- Miért ne alakulhatnának újra?-Alakulhatnak, csak nem a vezetésem alatt. A munkám és a család, a három gyermekem miatt nincs rá időm és ener­giám. Ettől függetlenül az újra­szervezésben, a program kiala­kításában - ha megkeresnének - szívesen segítenék. Cirka 30 kilométeres gerincvezeték épül Ott van a víz a kertek alatt Jó ütemben halad a vízprog­ram megvalósítása a bárkányi völgyben. Öt falu: Nagybár- kány, Kisbárkány, Luciáivá, Márkháza és Sámsonháza ka­pott a közelmúltban 100 száza­lékos támogatást közkifolyói rendszerének megépítéséhez. Ez az összeg pontosan 142 mil­lió forint. A gerincvezeték, hossza cirka 30 kilométer, mely a salgótarjáni Karancshústól in­dult és fokozatosan jut el a bár­kányi völgy legtávolabbi telepü­lésének határáig. Onnan már a belső szerelési munkák kezdőd­hetnek. Ennek a hétnek az ele­jén például Lucfalván kezdtek volna hasonlót, de az esős idő megakadályozta a munkát. A kormánysegély „csak” a közki­folyók megépítésére szól. A la­kásokba való vízbevezetés egyelőre még a jövő zenéje. Már háromszor meghirdették Omladozó műemlék Oláh Sándor: ipartörténeti múzeumnak, fogadónak is beillene Az Almássy család verebélyi birtokához hozzátartozott egy magtár is, amely az ötvenes évektől a balassagyarmati Ga­bonaforgalmi és Malomipari Vállalat tulajdona. Az kiszol­gált épület, íves ablakaival, má- ladozó stukkódíszeivel egy el­árvult műemlék. Addig, amíg szét nem lopják, zsalugáteres ablakait, tetejéről a cserepet. Minderről Oláh Sándor, Mátra- verebély polgármestere beszélt, nem titkolt keserűséggel. A jelenlegi tulajdonos a már említett vállalat. Egyik ügyinté­zőjétől Wágner Bertalantól ér­deklődtünk a jobb sorsra érde­mes épület jövőjéről: -Szerintünk is kár ezért az épületért. Gabonatárolásra már régóta nem használjuk. Idén harmadik alkalommal hirdettük meg eladásra. Sajnos eredmény­telenül, illetve a határidő októ­ber 12-én lejár, s eddig nem akadt érdeklődő rá. Kettőmillió 300 ezer forintért kínáljuk. Tömd meg jól a bendőd, mert nem tudni mikor eszel... Ehe(s) a szépre, éhe(s) a jóra is Alapos és „hadrafoghatóbb” ismereteket kaphatnak a diákok a Váci Mihály Gimnázium új, 6 évfolyamos osztályában-Hidd el, hiányzik az álom, nemcsak a felnőttek életéből, a fiatalok gondolatvilágából is. Pedig arra szükség van. Mond­tam is néhány társamnak, egé­szen feldobódtak. A 17 éves lány szeme izzik, lendülettel beszél. G. már kihe­verte a megrázkódtatást. Nem is olyan régen menekült be saját otthonából, az Adám Zsigmond Nevelőotthon falai közé. Gim­nazista, tágra nyíl szemmel fi­gyel a világra.-Hogyan élnek a bátonyte- renyeifiatalok?-Szerintem!? Bátonyban rengeteg a szakmai továbbkép­zés. A fiatalok könnyebben is találhatnak munkát. Terenyén többen vannak munkanélküliek és olyanok is, akik kétes mun­kával keresnek pénzt. Bátony­ban két diszkó van a Barátság és a Lapos, mindkettő jó hely. Te­renyén a szórakozási lehetőség egyenlő a nullával, bár a moz­galmi ház előtti utcabálok haláli jó bulik. De a Kastélykert egy életveszély, oda nem mennék.-Mesebeli jó tündér helyett kérdezem, mi a 3 kívánságod?- Egy igazi hely, ifjúsági centrum kellene mondjuk Sal­gótarjánban, az közel van hoz­zánk is. Aztán munkaalkalom, mert az most nincs, kegyetlen a helyzet. Ezért is van az, hogy a lányok akár gyereklányokként is a házasságba menekülnek, az­tán meg néhány hónapos össze- borulás után elválnak. Ebből az­tán következik az utolsó kíván­ságom: legyünk igényesek ön­magunkkal, bár ez szépelgésnek tűnik, de így gondolom, s erről rengeteget dumálunk egymás között az otthonban, de még a csentei fiúkkal is... Bátonyterenyén 3 ezer 14 és 25 év közötti fiatal él. Közülük 460 keres munkát, egyelőre re­ménytelenül. Megyei viszonyok között nem ez a legrosszabb adat, de kétségtelen - és szeren­cse -, hogy vannak olyan in­tézmények, ahol „első számú közellenségként” kezelik az if­júsági munkanélküliséget, amely Bocsó Imre, a 209-es ISZI igazgatója szavaival, zsá­kutca az élethez. Ilyen intéz­mény a már említett szakmun­kásképző, az Esélyteremtés ala­pítvány, a nevelőotthon és a Váci Mihály Gimnázium is amelyek közös kooperácóban keresik a gondok enyhítésének módjait. Elég, ha csak a 6 évfo­lyamos gimnáziumot említem, vagy számos kezdemény közül az érettségizett, - de elhelyez­kedni képtelen - 100 fiatal most , indult szakmai képzését az ISZI-ben. S miközben az ön- kormányzat milliókat költ étke­zési térítésre, ingyen buszbérle­tekre, tankönyvekre, sokan ki­hullanak szociális háló szaka­dozott szemein. Az egyik oktatási intézmény igazgatója mesélte, hogy akad olyan gyerek, aki két adag ebé­det is megeszik. S a felnőtt kí­váncsi érdeklődésre elmondta: biztos ami biztos, hiszen nem tudhatja aznap egyáltalán meg­töltheti-e még a bendőjét. S ez talán még a jobbik eset. A művelődés egyik fontos színtere volt és még inkább le­hetne az Ady. A művelődési ház, - nem túlzás -, ezekben a napokban a puszta létéért har­col. Ha ne adj’ Isten meg­szűnne, a fiatalok élettere még jobban, és még tovább szű­külne! Beszélhetnénk még kukabo- rogatókról, növekvő ifjúsági bűnözésről, ifjúsági őrjáratok­ról, amelyek a kocsmákat és a vendéglőket keresik fel, s az idén egy esetben kezdeményez­tek eljárást a tulaj ellen, s arról, hogy beatkoncert is kellene, de nincs rá pénze városnak. Minderről szó esett többek között a városi önkormányzat­nak az ifjúság helyzetét tárgyaló ülésén. A téma bonyolultságát mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a testület immár harmadik nekirugaszkodásra tárgyalta e fontos ügyet. Szabó Gy. Sándor „Honalapítók” Bátonyterenyén A budapesti székhelyű Therma-food Kft. ügyvezető igazgatója nagyon készséges, de - üzleti érdekre hivatkozva - óvatos is: egyelőre nem kíván bővebben nyilatkozni a Bátony­terenyén hamarosan beinduló burgonyaszirom-üzem előké­szítő munkáiról. Annyit azon­ban elárult, hogy a volt Fűtőber egyik hatalmas üzemcsarnoká­ban már folynak az átalakítási munkálatok, készülnek a kül­földről érkező gépek fogadá­sára. Egyelőre mindezt kilenc munkás végzi, akiket már a vá­rosi munkaügyi hivatal küldött, s akik munkanélküliek voltak, kőművesek, villanyszerelők, lakatosok ők, akik, mint el­mondták: „honalapítóknak” tartják magukat. Annyi bizo­nyos, hogy várhatóan november közepén beindulhat az üzem, amely először egy majd később kétműszakos rendszerben het­ven dolgozót foglalkoztat.-szgys­A szerencsésebbek már dolgozhatnak az előkészítő munkákon Mérlegen a sámsonházai önkormányzat munkája Megpróbálják a falut „lakhatóvá” tenni Kápolnaépítők Kisbárkány. Már állnak a falak, épülőben a torony és dolgoznak az ácsok a tetőze­ten. Széles helyi társadalmi összefogással katolikus ká­polna épül a mindössze 300 lelket számláló Kisbárkány- ban. Az önkormányzat kez­deményezésére alapítványt hoztak létre az építési költsé­gek összegyűjtésére, s az ak­kori félmillió forintnyi induló tőke közel négyszer annyi la­kossági adománnyal egészült ki. Másfél millió forint érke­zett a kisbárkányi kápolnaépí­tőkhöz a katolikus egyháztól is. Segítenek a nagybárkányi és márkházai hívek is. A 120 lélek befogadására alkalmas kápolna a tervek szerint jövő tavasszal készül el véglege­sen. Aki tud, kérik, hogy se­gítsen! A Kisbárkányi kápol­náért alapítvány számla­száma: 00413, pénz az ecsegi takarékszövetkezetben fizet­hető be. Sámsonháza mindössze 358 lelket számláló település. A ta­nácsrendszer idejének körzete- sítési koncepciója lehetetlenné tette a falu fejlesztését. A kiste­lepülések elvesztették lakos­ságmegtartó erejüket. A rend­szerváltás teremtette új helyzet­ben az aprófalvak visszanyerték önállóságukat. Hogyan éltek és élnek az önállósággal Sámson- házán? Erről érdeklődtem Ké­pes Gyuláné polgármestertől.- Nem is gondolná, mi min­dent sikerült az eltelt pár év alatt megvalósítanunk. Az első dolgunk az volt, hogy az elha­nyagolt középületeket rendbe­hoztuk. Központi fűtést szerel­tünk az óvodába, postára és az ifjúsági klubba. Ötven palack cseréjét biztosító pb-gázpa- lackcsere-telepet építettünk. Felújítottuk a ravatalozót és tel­jesen új út épült a temetőhöz. A buszravárók éveken keresztül áztak-fáztak. Volt ugyan egy leromlott buszváró, ahová em­ber nem kívánkozott bemenni. Ezt felújítottuk és egy teljesen újat is létesítettünk. A faluház­ban egy harminc férőhelyes tu­ristaszállást alakítottunk ki, hogy növeljük az önkormányzat bevételi forrásait és fellendítsük a falusi turisztikát. A Rákóczi úton újonnan kiépített árok­rendszerrel megoldottuk a csa­padékvíz elvezetését. Jelenleg folyamatban van a faluház bőví­tése, ami különböző kulturális célokat fog szolgálni. Úgy néz ki, hogy még az idén tető alá is kerül. Természetesen legkomo­lyabb feladatunk az infrastruk­túra fejlesztése. A faluban van ugyan törpevízmű, de nagyon kevés a víz, ezért társulva a környező községekkel, meg­kezdtük a regionális vízvezeték építését. Bízom benne, hogy jö­vőre már arra csatlakozhatunk. Az egészségügyi ellátás szín­vonalának javítása érdekében felújítottuk az orvosi rendelőt és az ahhoz tartozó szolgálati la­kást, korszerűsítettük a rendelő felszereltségét. A mintegy negyven család igényelte tele­fonhálózat kiépítése késik ugyan, de sajnos ez nem rajtunk múlik. Az erre vonatkozó szer­ződést a MATAV-val megkö­töttük, s gondolom, előbb- utóbb az is meglesz. Szintén a környező községek társulásá­ban tanulmánytervet készítet­tünk az itt elmenő gázveze­ték-hálózatba való bekapcsoló­dásra. Nagyjából ezek voltak a megvalósított dolgok, természe­tesen terveink vannak bőven, s azokról nem mondunk le, s ha úgy adódik, talán egyszer meg is valósítjuk. Meggyőződésem, hogy azokhoz az anyagi feltételekhez mérten, amink volt, minden fil­lért jól kihasználtunk. Úgy az infrastruktúra fejlesztésére, mint a szociálpolitikában meg­próbáltuk ezt a falut „lakhatóvá tenni”. Eredményeink kézzel­foghatók, látszik, hogy nem társközségek vagyunk, a falu a rendszerváltás óta önálló életet él. Noha vannak még hibák, amik nehezítik az önkormány­zatok tevékenységét, mert vé­leményem szerint a törvények kiforratlansága, gyakori változ­tatása nem kedvez a dolgoknak, mire az ember kiismerné benne magát, addigra negyvenhétszer változik. Talán ez az oka annak is, hogy a képviselő-testületek felállása sok helyen és gyakran változik, mert sokan nem is tud­ták, hogy mit vállaltak.-Úgy vélem, rengeteg kiak­názatlan lehetőségünk volna még a faluban, csak kicsit erő­södni kellene a menedzser szemléletnek. Alapvető szemlé­Bátonyterenye és környéke Új orvos • Mátraterenye. Véghné dr. Szabó Judit személyében új há­ziorvosa van Mátraterenyének és Nádújfalunak. A pályázat ki-] írására azért volt szükség mert dr. Serfőző István, aki hosszú évekig volt a nagyközség meg­becsült körzeti orvosa, nyug­díjba vonult. A doktornő no­vember elsején kezdi meg gyó­gyító munkáját. Képernyőn @ Bátonyterenye. Mint arról már hírt adtunk, Bátonytere- nyén forgatott a televízió Sor­sok című műsorának stábja Vér-; tessy Sándor vezetésével. A té­vések jártak az Adám Zsigmond Nevelőotthonban, az Esélyte-; remtés Alapítvány nevelőottj honi kézműves-műhelyében, a 209-es ISZI-ben, valamint a mátranováki ifjúsági garzon házban. Mindenhol a nevelőott­honból kikerült fiatalok élet kezdési lehetőségeire voltak ki váncsiak. A filmet októbe 10-én, vasárnap délben a 2-e: műsorban láthatjuk. ✓ Árverés • Szuha. Földárverés kezdődik október 6-án, szerdán délelőtt 10 órakor a községi művelődési házban. Erdő-, legelő- és szán­tóterületek kerülnek kalapács alá. Már most íekezotfr áz ér­deklődés az árverés iránt, külö­nösen a licitre kerülő erdőterü­letek miatt. Múlt év decembe­rében volt hasonló, indulatokat kiváltó rendezvény a község­ben. Remélhetőleg ez elmarad. Díszmadár-kiállítás @ Bátonyterenye. A helyi díszmadár-egyesület október 16-án az Ady Endre Művelő­dési Központban kétnapos díszmadárkiállítást nyit, amely 9-től 17 óráig lesz látható. Holnapi számunkban „Pásztó és környéke” összeállítással f találkozhat j a kedves olvasó ________________________i l etváltozásra van szükség- Nemcsak kritizálni kell tudni, hanem tulajdonosi szemlélettel sajátként kezelni a falu érdekeit, ami természetesen minden la­kosra vonatkozik. Ehhez el kell még telnie egy kis időnek, míg az emberek tudata idáig fejlődik - vélekedik Petró Gyula, az ön- kormányzat képviselője.- A körzetesítés a kistelepü­léseket annak idején halálra ítélte, s nem túlzók, ha azt mon­dom, hogy az eltelt pár év alatt ebben a rendszerben a falu töb­bet lépett előre, mint az azt megelőző negyven év alatt. Az eddigi fejlődés óriási, azt csak a rosszindulat vonhatja kétségbe. Jó dolog, hogy van perspektí­vája a falunak. Az önkormány­zat munkájával a legnagyobb mértékben meg vagyok elé­gedve. Megtették a tőlük telhe­tőt - mondja Kukely Mihályné, helybéli lakos. Kazinczi Anikó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom