Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-04 / 231. szám

2 KÜLFÖLD 1993. október 4., hétfő Rendkívüli állapot Moszkvában Borisz Jelcin orosz államfő rendkívüli állapotot vezetett be vasárnap az orosz fővárosban a délután kirobbant súlyos zavargások miatt. A moszkvai parlament előtt kora este mintegy tíz­ezer ember gyűlt össze. Alekszandr Ruckoj felhí­vást intézett a parlamenthez hű erőkhöz, kérve, hogy azok jöjjenek a moszkvai Fehér Házhoz. Köz­ben a parlamenti ellenkormány tagjai, Vlagyiszlav Acsalov védelmi miniszter és Albert Makasov szá­zadokat kezdtek szervezni a tüntetőkből. A parla­ment épületét fegyveresek özönlötték el. Egyidejű­leg Ruszlan Haszbulatov a Fehér Házban tartózko­dó képviselők előtt kijelentette: „Ma este be kell venni a Kremlt”. A tüntetők a Krimszkij hídon elő­ször többször összecsaptak a különleges belügyi egységek, az Ómon katonáival. A közeli metróállo­más közelében közelharc bontakozott ki, majd az erősítést áttörve a feldühödött tömeg a külügymi­nisztérium épülete felé tört elő, ahol szintén több összecsapásra került sor. Az orosz belügyi egységek egy alakulata, mint­egy 200 ember átállt a parlament védőinek oldalá­ra, miután a tüntetők áttörték a moszkvai Fehér Ház melletti, a volt KGST-palota körüli kordont és elfoglalták a jelenleg a moszkvai polgármesteri hi­vatalnak otthont adó épület első öt emeletét. Az épület körül elkeseredett harcok voltak. A különle­ges belügyi egységek, az Ómon alakulatai figyel­meztető lövéseket adtak le. Az összecsapásoknak több rendőr és tüntető is áldozatul esett. (MTI) Escobarnak pénz kell Kábítószerfőnökből emberrabló Jön-e vajon a puha diktatúra? Nagyobb lesz a világ búzatermése A Nemzetközi Búzatanács (IWC) szerint még az általa ko­rábban becsültnél is több búzát takarítanak be idén a világon. Ez egyben azt is jelenti, hogy csök­ken az államok búzaimportja. A felmérés szerint az idén kedve­zőbb termésre van kilátás Orosz­országban, Kínában és Indiában. A testület korábban 573 millió tonna búzaterméssel számolt; a legfrissebb adatok alapján meg­változtatott becsült mutató ennél két millió tonnával több. A várt magasabb orosz és kínai búzater­mésekre alapozva, a Nemzetközi Búzatanács azzzal számol, hogv világszerte érezhetően kisebb lesz a gabonafajta kereskedelme. A huszonnégyek értékelése A Nemzetközi Valutaalapban a fejlődő országok érdekeit Kép­viselő huszonnégyek csoportja úgy látja, hogy nem tudtak előre lepni a világgazdaság növekedé­sében, s hogy nem hozott ered­ményt az úgynevezett „együtt­működési stratégia” — közölte a csoport szóvivője Washington­ban. A huszonnégyek abban lát­ják a negatív fejlemények okát, hogy az iparilag fejlett országok nem használták ki a nyolcvanas évek fellendülését pénzügyeik tisztába tételére, s vonakodnak a szükséges reformok meghozata­lától. A fő kérdés a foglalkoztatás Az amerikai pénzügyminisz­ter szerint a világgazdaság köz­ponti kérdése — s a tétje — a fog­lalkoztatás, de a vezető ipari álla­mok csoportjának, a „Hetek­nek” nem sikerült úgy előre lép­niük a foglalkoztatás bővítésé­ben, mint elvárhatták volna. Llyod Bentsen elmondta az újsá­gíróknak: csak abban értettek egyet, hogy növelni kell a mun­kahelyek számát, s a jobban megfizetett állásokét is. Új mun­kahelyek teremtése szempontjá­ból nélkülözhetetlen az Urugu­ayi Forduló világkereskedelmi tárgyalásainak (GATT) gyors befejezése. Egy reklám betiltásáért A Benetton legújabb reklám­jának betiltását követelik a he- mofiliások és AIDS-betegek olaszországi szervezetei. Az olasz divatcég legújabb reklám- kampányában három plakát egy-egy pucér ülepet, női ágyé­kot és egy kart ábrázol: az AIDS megszerzésének három leggya­koribb módjára, a homoszexuá­lis, a heteroszexuális nemi kap­csolatra és az intravénás kábító­szerélvezetre utalva. A pucér testrészekre mintegy tetoválás­ként sütötték rá a fertőzöttség bélyegét, a „HIV positive” fel­iratot. Moldovai vágtató infláció Moldovában a tavalyi infláció több mint ezerötszáz százalékos volt, és az idén is hasonló ütem­ben duzzad — jelentette az ITAR-TASZSZ a kisinyovi köz­ponti bank elnökére hivatkozva. A leszámítolási kamatláb 20 és 80 százalék között mozog. Németországi munkanélküliség Németországban ötmillió munkanélküli el, de fél éven be­lül hatmillióra emelkedhet a szá­muk —jelentette ki a Bundestag f azdasagi bizottságának elnöke, riedhelm Ost a Bild am Sonn­tagban megjelent interjújában azzal indokolta a fejleményt, hogy a német iparnak 20-30 szá­zalékkal fokoznia kell termelé­kenységét, különben veszít ver­senyképességéből a világpiacon. Ez azt jelenti, hogy komplett au­tomatizált rendszereket kell üzembe állítania, azaz fölösle­gessé válik a munkaerő egy ré­sze. Oroszország segélyezése A Nemzetközi Valutaalap to­vábbra is kizárólag a gazdasági, reformok ütemétől teszi függőve Oroszország segélyezését, s nem lát okot borúlátásra a politikai zűrzavar ellenére sem — ez de­rült ki a szervezet vezetőjének szavaiból. Michel Camdessus sajtóértekezletén kijelentette: az IMF stratégiáját nem befolyásol­ják politikai események. Hozzá­tette: a pénzintézet latja a nehéz­ségeket, de ez nem ok arra, hogy ölbe tett kézzel szemlélje a fejle­ményeket, sőt, éppen e helyzet-, ben szükséges a szorosabb együttműködés Oroszországgal. Pablo Escobar kolumbiai ká­bítószervezér vagyonát valami­kor 3 milliárd dollárra becsülték. Mióta azonban megszökött a börtönből és eltűnt, vetélytársai elvették tőle az üzleti lehetősége­ket. Ezért — mondta a kolumbiai rendőrség vezetője a Reuter brit hírügynökség tudósítójának — emberrabláshoz folyamodik, hogy készpénzhez jusson. A rendőrség figyelmét a leg­utóbbi időkben több emberrab­lás keltette fel Medellin város, a kolumbiai kábítószerközpont környékén. A legtöbb bűncse­lekményt nem jelentették a helyi újságok, mert az áldozatok ma­guk is gengszterek. — Escobar elrabolja korábbi partnereit, mert nagy szüksége van készpénzre, és tudja, hol ke­resse azt — mondta egy nyomo­zó. — Van Escobarnak sok ingat­lana és külföldi bankszámlája is, de nem tud pénzhez jutni anél­kül, hogy nyomára bukkanná­nak. — Számos ingatlana és bank­számlája a Moncada és a Galea- no családok nevén van, akik fon­tos vezetői voltak a medellini ká­bítószer kartellnak. Ezekhez az értékekhez azonban Escobar most nem juthat hozzá. Nemrégiben ünnepelte 50. születésnapját Lech Walesa ál­lamfő, a jókívánságok özöne mellett kisebb politikai vihar kö­zepette. Nem maradt reagálás nélkül ugyanis az a nyilatkozata, amelyben kijelentette, hogy a re­formok védelme érdekében akár a „jelcini variánst” is hajlandó al­kalmazni. A kormányalakításra készülő Demokratikus Baloldali Szövet­ség (SLD) szóvivője élt még a le­genyhébb bírálattal, aki „nem a legszerencsésebbnek” minősí­tette Walesa szavait, emlékeztet­ve az orosz és a lengyel viszonyok közti alapvető különbségre. Mint Zbigniew Siemiatkowski mondotta, Oroszországgal ellen­tétben Lengyelországnak mind az elnöke, mind a parlamentje szabad és demokratikus válasz­tások eredményeként került he­Azért megyek el, mert gyer­mekeimnek itt nincs jövője — mondja Irina Potapova, egyike Tádzsikisztán többezer oroszaj­kú lakosának, aki most elhagyni készül a köztársaságot. — Az el­múlt hónapokban állandó rette­gésben éltünk, de reméltük, hogy a kormány úrrá lesz a hely­zeten. Ez azonban nem követke­zett be — állítja a 34 éves doktor­nő. Három évvel ezelőtt még 300 ezer orosz élt az öt és fél millió la­kosú közép-ázsiai országban — úja az AFP. Ma számuk csupán 87 ezer... A dusanbei orosz nagykövet­ség adatai szerint a polgárháború alatt mintegy 130 ezer orosz ment el, 1993 első felében aztán további hatvanezer. Csupán az iparilag fejlettebb északról ki­sebb mértékű a kivándorlás. Nemrégiben egy Castro fedő­nevű kábítószer-kereskedő meg­szökött fogvatartóitól, és el­mondta a rendőrségnek, hogy Escobar raboltatta el. Korábban a rendőrség letartóztatta René Higuita börtönőrt, mert közvetí­tett egy 380 ezer dolláros vált­ságdíj ügyében, amelyet Escobar követelt egy korábbi üzlettársa lányának szabadon bocsájtásá- ért. A börtönőr bevallotta, hogy Escobar barátja volt. A kormány most már komo­lyan aggódik. A közelmúltban ugyanis elrabolták Carlos Upe- qui Zapatát, az egyik legfonto­sabb kolumbiai nagyiparost. A rendőrség szerint ezt a bűn- cselekményt is Escobar emberei hajtották végre. Upequit fegyve­resek kocsijából rángatták ki, amikor vidéki farmjáról Bogota felé tartott. Még mindig nincs ró­la semmi hír... Kolumbiában most megkez­dődött a jövő évi elnök- és kong­resszusi választások kampánya. A kormány szóvivői aggodalmu­kat fejezték ki, hogy Escobar ki­használja ezt az alkalmat, hogy újabb emberrablásokat hajtson végre. lyére. „Álmomban se hinném, hogy valóban ilyen szándékai lennének Walesának” — mon­dotta a szóvivő. Ryszard Bugaj, a Munka Uni­ójának (UP) vezetője szerint nem először történt, hogy Wale­sa mást mondott, mint amit gon­dolt. A Demokratikus Unió (UD) vezetője, Tadeusz Mazo­wiecki az államfő szavait egysze­rűen „politikai metaforának” minősítette, mivel a két ország helyzete nem összehasonlítható. Krzysztof Król, a Független Len­gyelország Konföderációja (KPN) vezető politikusa szerint ha Jelcin útján az értendő, hogy a parlamentet megfosztják a víz-, az áram- és az alkoholellátástól, akkor véleménye szerint ezek a módszerek a lengyel parlament­tel szemben nem lennének siker­rel alkalmazhatók. A tádzsikisztáni orosz közös­ség vezetője, Valerij Jusin a tá- dzsik gazdaságra nézve nagy problémának tartja a kivándor­lási hullámot. Az oroszok — akik még a cári korszakban teleped­tek le Tádzsikisztánban — több mint hatvan százalékban az ipar­ban dolgoznak, főként vezető beosztásban. Jusin elmondja, hogy a köz- társasaág délkeleti részén egy fontos vízierőmű építési munká­latait kellett felfüggeszteni a technikushiány miatt... Tovább súlyosbítja a helyze­tet, hogy a most kivándorló oro­szok nagy része 30-40 év között van, Tádzsikisztánban született, és Oroszországban nincsenek gyökerei. A 25-30 éves korosz­tály már korábban elment. Jusin a moszkvai és a dusanbei vezetést egyaránt hibáztatja, A CIA is beismerte Wallenberg amerikai ügynök volt Végre a CIA is beismerte, amit Svédország már évtizedek óta tudott: Raoul Wallenberg svéd diplomata, aki 1944-ben közel 20 ezer magyar zsidót mentett meg a haláltól, nem Svédországnak, hanem az ame­rikai kormány egyik ügynöksé­gének dolgozott — jelentette szombaton a The Independent című brit lap. A washingtoni elismerés sze­rint azonban Wallenberget nem a CIA szervezte be és fizette... A CIA 12 évvel ezelőtt készült — és most nyilvánosságra hozott — belső jelentése szerint Wallen­berget közvetlenül a háborús menekültekkel foglalkozó ame­rikai kormányhivatal, a US War Refugee Board fizette és utasí­totta. „A hivatal titkos jellege föl­kelthette a szovjetek gyanúját, és ez oka lehetett eltűnésének” — olvasható a Cl A-aktában, mely a brit lap szerint a részleges ameri­kai felelősség elismerését jelenti Wallenberg 1945 januári eltűné­séért és csaknem bizonyos ké­sőbbi haláláért. A Gazeta Wyborcza című lap azzal a kérdéssel fordult az elnök egykori harcostársaihoz, mit kí­vánnának neki születésnapja al­kalmából... Bogdan Borusewicz, aki 1978-tól harcolt Walesa oldalán, azt mondotta: „Az elnöknek minden jót kívánnék, Lech Wa­lesának meg azt, hogy válassza el az államérdeket attól, amit a ma­ga számára politikailag hasznos­nak tart.” Aleksander Hall, a Konzerva­tív Párt vezetője — méltatva Wa­lesa történelmi jelentőségét — azt kívánta neki, ami szerinte hi­ányzik: szerénységet, valamint a szavaiért való felelősségérzetet. Henryk Jankowski atya, Wa­lesa egykori gyóntatója kitartást és sikert kívánt, valamint azt, hogy a mostani helyzettel ellen­tétben tisztességes és tárgyilagos emberek vegyék körül. amiért nem törődnek az oroszok sorsával. — Oroszországnak sür­gősen intézkedéseket kellene hoznia kisebbsége védelmére — mondja, hozzátéve, hogy a tá- dzsik elnökhöz intézett soroza­tos kérelmek sem hoztak semmi­féle eredményt. A tádzsik parlament előtt — amelyben egyébként egyetlen orosz sem kapott helyet — több kisebbségvédelmi törvényjavas­lat is fekszik. Jusin szerint azon­ban ezek elsősorban az oroszaj­kú lakosság beolvasztását irá­nyozzák elő, nem pedig jogai vé­delmét. Az oroszok azonban olyan törvényeket követelnek, amelyek például a tádzsik mel­lett az oroszt is államnyelvvé ten­nék, ezenkívül a kettős állampol­gárságról is intézkedni kellene. Csak így lenne megállítható a ki- vándorlási hullám — véli Jusin. Kik veszik át a hatalmat Uk­rajnában a várhatóan tavasszal sorra kerülő általános választá­sok után? Amennyiben hajlandó e héten lemondani a parlament, akkor ki irányítja a kormányt az átmeneti időszakban? Ezekre a kérdésre igyekszik választ találni mostanában az ukrán sajtó. A lapok többsége szerint nincs más út, mint hogy Ukrajna meg­kösse Oroszországgal és Fehér­oroszországgal a gazdasági szö­vetséget, ez távlatilag létérdeke az országnak. Sokkal többet vi­tatkoznak azonban arról, hogy hajlandó-e feloszlatni önmagát a törvényhozás. Ha igen, akkor mikor teszi ezt meg, ha nem, ak­kor pedig kiknek a kezébe kerül át az ország szekerének a rúdja. Bizonyosra veszik ugyanis, hogy a Kucsma-kormány napjai meg vannak számlálva, és hete­ken belül új arcokat ismerhetünk meg a kabinet élén... Vegyük először ez utóbbi es­hetőséget, vagyis azt, ha a parla­ment nem óhajt önszántából fel- oszlani, és nem írják ki tavaszra a választásokat. Az egyelőre nem túl erős ellenzék várhatóan nem lesz képes megakadályozni, hogy folytatódjék a katonai-ipa­ri komplexum előrenyomulása. Jefim Zvjagilszkij első minisz­terelnök-helyettes, akit június­ban a nehézipar fellegvárának számító donyecki megye taná­cselnöki székéből emelt a kor­mányba Kravcsuk elnök, jó esély- lyel pályázik Leonyid Kucsma bársonyszékére. Nem zárják ki a lapok azt sem, hogy Igor Juhnovszkoj, a volt mi­niszterelnök-helyettes lesz az utód. Ezt a verziót az támasztja alá, hogy Kravcsuk éppen őt bíz­ta meg az újabb válságprogram kidolgozásával, és már négy- szemközti tárgyalásokat is foly­tatott vele... Végül ott vannak a megyék­ben működő elnöki megbízot­tak, akik kitűnően ismerik a ha­talmi intrikákat, és politikailag Eduard Sevardnadze grúz ál­lamfő szombat este elismerte, hogy az egyik legfontosabb grúz kikötő, Poti elesett. A politikus szerint a város elfoglalásában az abházok mellett ugyanazok az erők vettek részt, amelyek Szu- humi bevételekor is ott voltak. Sevardnadze az abház főváros elestekor orosz, illetve a Gam- szahurdiát támogató csecsenek- ről, illetve más kaukázusi népek képviselőiről beszélt. Sevardnadze elmondta, hogy megbízhatóak az említett cso­port és az elnök szemében. Nem zárható ki a másik eset sem, tehát lehet, hogy lesz ele­gendő bátorsága a honatyáknak — és lemondanak. Ezt azonban valószínűleg csak azzal a feltétel­lel teszik meg, hogy a tavaszi vá­lasztásokkal egyidejűleg népsza­vazást is rendeznek az államfő iránti bizalomról. Távozásuk be­jelentése után várhatóan elma­radna a nacionalista ellenzék ál­tal meghirdetett általános politi­kai sztrájk, és október elején megkezdődnék a választási küz­delem — fejtik ki az ukrán elem­zők. A lapok többsége szerint nem valószínű, hogy a nacionalista pártok országosan is erős támo­gató bázist szereznek. A legfri- sebb felmérések azt mutatták, hogy csak Ukrajna középső és nyugati megyéiben számíthat­nak sok szavazatra. A voksok döntő hányadát ugyanakkor — az ország évtizedes hagyományai és a biztonságérzet miatt is — fő­leg a katonai-ipari komplexum által pénzelt szocialisták gyűjt- hetik össze. Egyes elemzők rá­mutatnak: a balközép irány sok­kal inkább elfogadható a polgá­rok többsége számára, mint a ki­számíthatatlan nacionalista vagy a társadalmi különbségek ugrász- szerű növekedését eredményező liberális politika. Figyelemre méltó a Nyezavi- szimoszty című lap legutóbbi cikke. A szerkesztőségi állásfog­lalás szerint a mostani általános káoszban kitűnő pozícióban van egy Pinochethez hasonló, ám ke­vésbé véres kezű ember... Puha diktatúra kell Ukrajná­nak, és ennek irányítására Krav­csuk elnök már nem alkalmas. Ezekben a hetekben lázas kere­sés folyik, hogy megtalálják a társadalom és a külvilág számára is elfogadható személyt — úja a kievi lap az ukrán belpoliti­kai fejleményeket elemző cikké­ben. aggasztja Poti elvesztése, ugyan- akor sokkal nagyobb gondot je­lent számára, hogy Szuhumiból és a környező területekről a ne­hezen járható hegyi ösvényeken több mint százezer ember — har­maduk nő és gyermek — igyek­szik Közép-Grúziába, hogy ott találjon menedékre. A hegyekben már leesett a hó, s péntekről szombatra virradó éjszaka több mint száz ember halt meg a hideg és az éhség kö­vetkeztében. Walesa 50 éves Az oroszok emigrálnak Tádzsikisztánból Kérdőjelek Mit várunk az ENSZ-től? Több mint másfélszáz napirendi pont, legalább ugyanennyi felszó­laló (köztük több tucat állam- és kormányfő, külügyminiszter), vilá­gunk legégetőbb, legsúlyosabb konfliktusai a terítéken: így összegez­hető az ENSZ hagyományos, őszi ülésszakának általános politikai vi­tája. A közgyűlés nyitó három hete persze, nemcsak arra ad módot, hogy a tagországok (létszámuk immár 184-re szaporodott) a globális problémákkal kapcsolatban kifejtsék véleményüket, hanem lehető­séget jelent a kétoldalú találkozókhoz, a formális és informális kon­taktusok teremtéséhez is. Melyek a fő témák most New Yorkban? A Biztonsági Tanács kibő­vítése? Az ENSZ „áramvonalasítása”? Béketeremtés és békefenn­tartás? Gazdasági, emberi jogi, gyámsági és biztonsági ügyek? E né­hány, összefoglaló címszóba sűrített problématömeg is jelezheti, hogy mennyi és milyen sokrétű gondokkal kell szembenézni a világ- szervezet legnépesebb fórumán. A mi szemünkben, régiónkban leg­nyomasztóbbnak tűnő krízis csupán egy az ENSZ napirendi pontjai között: Bosznia kérdése a 42. tétel a megvitatandó 154 között. Mit remél Magyarország az idén az üvegpalotában folyó „diplo­máciai nagyüzemtől”? Jeszenszky Géza külügyminiszter minapi fel­szólalásában egyaránt érintette a közép-kelet-európai politikai és et­nikai fundamentalizmus veszélyét, a délszláv válság kiterjedésének rémképét, s az emberi — közte kiemelt hangsúllyal a kisebbségi — jo­gok fontosságát. Gondjaink megoldását persze, illúzió lenne egyol­dalúan a világszervezettől várni. De diplomáciai céljaink eléréséhez az ENSZ is nélkülözhetetlen, s a nemzetközi közösség segítsége igen­csak számottevő lehet. Például az embargóügyben elszenvedett vesz­teségek kapcsán: jogos a kívánságunk, hogy ne azok az országok — köztük hazánk — szenvedjék el a legtetemesebb, milliárdos anyagi károkat a délszláv háborúskodások miatt, amelyek betartják az ép­pen ENSZ-fórumokon hozott szankció-rendelkezéseket... (FÉR) Grúzia: Sevardnadze nyilatkozata

Next

/
Oldalképek
Tartalom