Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-28 / 251. szám

2 KÜLFÖLD 1993. október 28., csütörtök T örökországban gyilkoltak a kurdok Fegyveres kurd gerillák lero­hantak egy kelet-törökországi falut, és legalább 35 embert meg­öltek — jelentette az Anatólia hír- ügynökség. A szeparatista Kurd Munkapárt fegyveresei az Erzu­rum tartományban lévő 7avi/ite­lepülésen összeterelték a falube­lieket, és sortüzet nyitottak rá­juk. A halottakon kívül legalább 50 paraszt megsebesült. Az ál­dozatok között asszonyok, gye­rekek és idősek is vannak. A je­lentés szerint a mintegy 15 me­rénylő elmenekült. Az EK ombudsmanjának teendői Az Európai Közösség intéz­ményei megállapodtak abban, hogy milyen keretek között fog tevékenykedni az EK jövőbeni ombudsmanja. Az EK Bizottsá­gának, az Európai Parlamentnek és a miniszterek tanácsának kö­zös ülésén született döntés sze­rint a Közösség ombudsmanját az európai parlamenti választá­sok után ötéves, megújítható időtartamra nevezik ki. Joga lesz arra, hogy kivizsgálja a hivatali visszaéléssel kapcsolatos egyéni panaszokat a közösségi intézmé­nyekben. Robbanás a limai repülőtéren Két ember meghalt és mintegy harmincán megsebesültek Peru fővárosában, amikor a nemzet­közi repülőtér parkolójában fel­robbant egy gépkocsiba rejtett pokolgép. Szemtanúk szerint a Limától öt kilométerre fekvő re­pülőtér a robbanás idején zsúfol­va volt utasokkal. A merényletet valószínűleg a Fényes Ösvény nevű gerillaszervezet követte el. A robbanás jelentős anyagi kárt okozott. Lerombolták a boszniai várost A boszniai muzulmán várost, Maglajt csaknem földig lerom­bolták, lakosai pincékbe zsúfo­lódva élnek, s naponta szenved­nek a környező hegyekből por- tyázó szerb és horvát fegyvere­sek kegyetlenkedésétől. Maglaj- ban 34 ezer ember zsúfolódik ösz- sze alig hat négyzetkilométernyi területen, és a környéken állo­másozó szerb, valamint horvát fegyveresek tetszésük szerint lö­völdöznek rájuk. Június vége óta 103 lakost öltek meg, négyszá­zan pedig megsebesültek. Puerto Ricába menekülnek kubaiak Az utóbbi három napban ösz- szesen 51 kubai állampolgár lé­pett illegálisan Puerto Rico föld­jére, hogy ott menedékjogot kér­jen, s azután az Egyesült Álla­mokba utazhasson — közölték a Puerto Rico-i hatóságok. Puerto Rico az Egyesült Államok rész­leges autonómiát élvező társult állama, így azok az emigránsok, akiknek nem sikerült közvetle­nül a floridai partokhoz eljutni, e kerülő úton könnyebben elérhe­tik végcéljukat — legalábbis eb­ben bíznak. A legutóbbi csoport 24 emberből, köztük hat gyer­mekből állt, s a Dominikai Köz­társaságból érkeztek a sziget partjaihoz. Göncz Árpád Koreába látogat Göncz Árpád a Koreai Köz­társaságba utazik november ele­jén — jelentette be az elnök saj­tóirodája szerdán. Ott-tartózko- dása alatt részt vesz a Tedzsoni Expón november 4-én rende­zendő magyar napon. Ezt meg­előzően november 3-án munka- találkozón megbeszélést folytat Kim Jung Szám koreai elnökkel. A tervek szerint a két elnök esz­mecseréjén szó lesz a magyar­koreai kapcsolatokról, valamint regionális kérdésekről. Két lotti A „Két Lotti” nyerőszámai: 1, 53, 39 és 8, 22, 62. A 43. heti „Két Lotti (33-ból 3-at)” játék­ban a 3+3-asokra jutó, összesen nettó 17.204.936 forint tovább halmozódik a 6-os nyerőosztály­ban. A 3 találatosok nettó nyere­ménye: 45.381, a 2 találatosoké: 435 forint. Az Európából katonailag részlegesen visszavonuló Egye­sült Államok felajánlotta, hogy infrastrukturális eszközeinek jó részét a kontinensen hagyja. Időközben Bonnban megálla­podás született, amelynek kere­tében Magyarország 380 vagon tartalék alkatrészt, valamint ki­képző repülőgépeket kapott a volt keletnémet hadsereg készle­téből. A bonni magyar nagykö­vetségen megrendezett ünnepsé­gen Turján Sándor és Kelemen József, a Honvédelmi Miniszté­rium helyettes államtitkárai és Fehérvári Tamás haditechnikai csoportfőnök is részt vett. Németország ellenszolgálta­tás nélkül bocsátottá az eszközö­John Major brit kormányfő hétfő este felháborodottan visz- szautasította az ír Köztársasági Hadsereg (IRA) politikai fedő­szerve, a Sinn Fein észak-írorszá­gi katolikus párt békeajánlatát. Azt mondta, hogy a brit kor­mány csak a terroristák feltétel nélküli fegyverletétele után haj­landó tárgyalni az északír tarto­mány jövőjéről. Előzőleg Gerry Adams, a Sinn Fein vezetője azt mondta, hogy az IRA abbahagyja a harcot, ha a brit kormány megfontolja azt a béketervet, amelyet ő és egy mérsékelt észak-írországi nacio­nalista párt, a szociáldemokrata Munkáspárt vezetője dolgozott ki. A tervet titokban tartják, de a kiszivárogtatásokból annyit tud­ni, hogy alapjában egybevág a brit és az ír kormány tavaly óta tartó új tárgyalássorozatának céljával: felújítani Észak-íror- szág 1972-ben megvont önkor­mányzatát, és esetleg népszava­zással dönteni a terület későbbi hovatartozásáról. A terroristák nem fogják tár­gyalóasztalhoz bombázni a kor­mányt — mondta Major. Micha­el Howard belügyminiszter ren­deletileg kitiltotta Nagy-Britan- nia területéről Gerry Adamsot. Egy radikális baloldali munkás­párti képviselő, Tony Benn meg­hívására Adams Londonban ké­szült beszámolni a parlamenti képviselőknek a béketervről. Brit kommentátorok szerint a két Magyarország rendelkezésé­re, a vegéhez közeledő szállítás és a csomagolás költségei a ma­gyar felet terhelik. Az átadott eszközökből fegyver nem szerel­hető össze, nemzetközi szerző­dés korlátozása alá nem esnek, lőszer nincs köztük. Az említett amerikai lista biz­tosító-kiszolgáló eszközöket tar­talmaz: egészségügyi, kórházi berendezéseket, tábori felszerelé­seket, sátrakat, szerszámokat. Magyarország azt szeretné, ha az eszközöket Washington segély­ként adná, szeretne repülőtéri le­szállító berendezésekhez is hoz­zájutni. Az amerikai eszközök­ből először a NATO-partnerek válogathatnak. békepróbálkozásoknak egyelőre véget vetett az IRA szombati, belfasti pokolgépes merénylete, amelyben tíz ember meghalt. A terroristák azért akaiják szabo­tálni a tárgyalásokat, mert attól tartanak, hogy az eredmény ke­vesebb lesz, mint a függetlenség és a csatlakozás lehetősége az ír Köztársasághoz. Hétfőre virra­dóra felrobbantottak egy vasút­vonalat is Londontól nyugatra, nagy közlekedési káoszt okozva 40 ezer bejáró dolgozónak, kedd hajnalban pedig egy vasúti hidat rongáltak meg. A belfasti merényletre való te­kintettel a brit és az ír kormány határidő nélkül elhalasztotta tár­gyalásai újabb fordulóját. Megfi­gyelők szerint a brit kormány fő gondja most az, hogy minél ke­vesebb ürügyet adjon a magukat koronahűnek valló északír pro­testáns terroristák bosszújára, akik viszont a tartomány Íror­szágnak való kiárusítását gyanít­ják a tárgyalásokban. A protes­táns fegyveresek hétfő este újabb két katolikus férfit öltek meg Bel­fastban, miután hármat már szombaton lelőttek. A szerény parlamenti többsé­gű brit kormány a parlamentben a koronahű észak-írországi pro­testáns pártoktól függ — leg­utóbb a Maastricht-szavazáskor mentették meg Major kormá­nyát, amikor több konzervatív képviselő az ellenzékkel szava­zott. Német — magyar katonai megállapodás Hírháttér Orosz választások: Jelcin pártokat keres A legtöbb országban a pártok keresnek maguknak elnökjelöltet. Moszkvában az elnök keres magának pártot, sőt pártokat. Eközben rendeletileg számos, szélsőségesnek mondott irányzatot eleve kizárt a választásokból, de így is 92 párt, illetve csoportosulás indulása vár­ható. Ezek közül valójában három nagy pártszövetség játszhat meg­határozó szerepet, kettő az elnök mellett, egy ellene sorakozik fel Megalakult az Oroszország választása elnevezésű blokk, amely­nek élén Jegor Ga/'úa/-miniszterelnök-helyettes, Jelcin egyik legben­sőbb bizalmasa áll. Ide tartoznak az elnöki csapat olyan ismert szemé­lyiségei, mint Fjodorov pénzügy-, Kozirev külügyminiszter, Borbu- íisz, az államfő tanácsadója és „súgója”. Csatlakoztak hozzájuk a De­mokratikus Oroszországért mozgalom vezetői is, köztük Gleb Jaku- nyin pópa, aki szembeszegülve egyházi feletteseinek tilalmával, amely nem engedi ortodox papok képviselővé választását, maga is je- löltseget vállal, valamint Poltoranyin és Panomarjov, akik sokat tet­tek Jelcin orosz elnökké való megválasztásáért. Be akart lépni a tö­mörülésbe az orosz Republikánus Párt is, de kettészakadt, csak egy részük támogatja az elnököt. A másik szövetség Oroszország Egységének és Egyetértésének Pártja, ahol egyszerre két miniszterelnök-helyettes vállalt vezető tisztséget, Szergej Sahrajés Alexszander Sokin, sőt a harmadik, utó­lagjelentkező is ezt a posztot tölti be: SzergejSztankievics. Általános vélemény szerint valójában Csernomirgyin kormányfő áll a háttér­ben, s olyan gazdasági vezetőket képvisel, akik a Jelcin-táboron belül konzervatívabbak és lassúbb haladást kívánnak, mint az első blokk tagjai. A két csoportosulás választási programjai között nincs sok különb­ség, mindketten a „Szabadság, Jog, Tulajdon” hármas pillérére ala­poznak, a jelcini külpolitikát támogatják, s előtérbe állítják a Szovjet­unió felbomlásával „külföldre” került oroszok érdekvédelmét. ígé­retekben nincs hiány, az Oroszország Választása például „demokrati­kus, gazdaságilag virágzó és demilitarizált Oroszországot” kíván, ami aligha ígérkezik könnyű és rövid lejáratú programnak. A voksok 25- 30 százalékára számít, míg az Egység és Egyetértés hangsúlyozói en­nél kevesebbre, de bíznak további szövetségesek megnyerésében. Jelcin legfőbb ellenlábasa is pártot keres. A népszerűségi listákat magasan vezető „új ember”, Javlinszkijfiatal közgazdászprofesszor, aki a következő orosz elnökséget reméli magának, és laza választási szövetséget próbál szervezni saját híveinek képlékeny táborából, a kereszténydemokratákból, a szociáldemokratákból, a republikánu­sok egy részéből, s másokból. Két fő tanácsadója Lukin volt washing­toni nagykövet és Boldirjev, aki korábban a Jelcin-csapathoz tarto­zott. Az ellenzékben rajtuk kívül a Zsirinovszkij névvel fémjelzett (engedélyezett) szélsőjobboldali alakulat, valamint a csaknem egy­milliós tagságú (úgy tűnik, nem engedélyezett) kommunista párt len­ne esélyes. A helyzet már most nehezen áttekinthető, pedig még csak a választás előjátéka zajlik. Réti Ervin Ferenczy Europress A brit kormány nem áll szóba a terroristákkal Folytatódnak a robbantgatások? Bosnyák dandárparancsnokot késztettek megadásra Polgári lakosokat mészároltak le egy muzulmán faluban Boszniai kormánykatonák kedden késő este megadásra kényszerí­tették a hadsereg kilencedik dandárjának parancsnokát, Ramiz Dela- licet, akit azzal vádolnak egyebek mellett, hogy a hadseregen belül egy bűnbanda élén állt. A bosnyák katonák által szorosan körülzárt főhadiszállásán fogva tartott 25 polgári túszt szabadon engedték — jelentette a bosnyák rá­dió. Kormánykatonák körülvették a Delalicnál sokkal befolyásosabb Musan Topalovicnak, a tizedik hegyi dandár parancsnokának főha­diszállását is. Őt állítólag a különféle bűncselekményeket elkövető katonák legfőbb vezérének tekintik. ENSZ-békefenntartók kedden eljutottak a közép-boszniai Stupni Do muzulmán faluba, amelyet szombaton horvát erők romboltak le. Az ENSZ-erők egyik tisztje a Reuterrel közölte: nyilvánvaló, hogy polgári személyeket mészároltak le brutálisan. Zágrábban a kéksisa­kosok egyik szóvivője hangsúlyozta, hogy az öldöklésért a boszniai horvát erők (HVO) a felelősek. Hozzátette, hogy a korábban 250 la­kosú falucskát a földdel tették egyenlővé. Áz odaérkezett kéksisako­sok több holttestet is találtak, de pontosan nem tudták megmondani, hogy hányat. Néhány falubeli a környéken keresett menedéket. (MTI) Nem Péter-fillérekről van szó Újabb pénzügyi botrány a Szentszék bankjánál A világ legkisebb állama a világ egyik legnagyobb pénzügyi botrá­nyának főszereplőjévé válhat — vélekedik az olasz sajtó a Vatikán­ról. A Szentszék egyik pénzintézete ugyanis — a jelek szerint — újabb kétes pénzügyekbe keveredett. Ráadásul nem Péter-fillérek­ről van szó, hanem komoly dollár-tízmilliókról, pontosan még nem tudni, mennyiről. Megszegte utazásaival a tilalmat Bebörtönözték az írót Nyolc év börtönre ítéltek egy koreai írót a hét elején Szöulban, mert a kormány tilalmát meg­szegve, az elmúlt években több­ször a kommunista Észak-Kore- ába utazott. Az indoklás szerint a 49 éves Hvang Szók Jung, akit a polgári jogok gyakorlásától is eltiltottak, tettével az ellenség érdekeit szol­gálta. Az államügyészség az áp­rilisban letartóztatott férfi szá­mára a biztonsági törvény alap­ján életfogytiglani börtönbünte­tést igényelt. A több mint 20 regény és más irodalmi művek szerzőjeként is­mert Hvang Szók Jen szabadon bocsátásáért felemelte szavát az Amnesty International is. A szexuális zaklatás vádja alól Woody Allent felmentették Nem bizonyosodtak be a vá­dak, hogy Woody Allen szexuáli­san zaklatta volna örökbe foga­dott lányát. A hatósági véle­ményt az illetékesek levélben juttatták el a neves rendezőhöz. A hivatalos eljárásra azért ke­rült sor, mert az 57 esztendős filmkészítő volt élettársa, Mia Farrow azt állította, hogy amikor Allen tavaly augusztusban egy hétvégét bridgewateri házában töltött, molesztálta nyolcéves adoptált kislányukat. Áz orvosi vizsgálat azonban nem igazolta a vádat — írta az AP hírügynökség. A művészpár tavaly, 12 évi együttélés után szakított egy­mással, amidőn Farrow tudo­mást szerzett arról, hogy Allen- nek viszonya van legidősebb, 22 éves fogadott lányukkal. Azóta szüntelen dúl a nagy nyilvános­ság előtt zajló háborúság, Farrow ugyanis mindent elkövet a sze­mében méltatlanná vált apa lát­hatási jogának korlátozására. Az idén lezajlott, csúnya fel­hangokkal kísért gyermekelhe­lyezési csatában Állen maradt alul. A per három gyermekük: Dylan, Moses és Satchel feletti szülői felügyeletért folyt. Június­ban egy bíróság Farrownak ítélte a gyerekeket, és szigorúan korlá­tozta Allen láthatási jogát. A döntés szerint Dylant legalább fél évig nem is látogathatta meg. Farrow pedig közben már annak módját keresi, hogyan érvényte­leníthetné Dylan és Moses Allen részéről való örökbefogadását. Az olasz politikai és gazdasági elit korrupciós ügyletei után vizsgálódó római és milánói bí­rákfelszólították a római katoli­kus világegyház bankját, az Istit- uto per le Opere di Religionet (IOR), hogy számoljon el több tízmilliárd lírányi kincstárjegy­gyei, amely végül is a megbukott Enimont állami holding vezetői­nél kötött ki kenőpénzként, s — gyanítják a bírák — a vatikáni bank mosta tisztára. Ha a gyanú­per beigazolódnék, a vatikáni bankról akár az is kiderülhetne, hogy közvetlen szerepet játszott az olasz politikai élet szennyes ügyeiben. A most kezdeményezett eljá­rás nem kecsegtet az igazság gyors kiderítésével, hiszen az olasz állam és a Vatikán között 1929-ben megkötött lateráni egyezmények, majd az őket ki­egészítő megállapodások értel­mében az olasz bíróság csak hosz- szú kerülő úton keresheti meg a római kúriát. Pedig a milánói bí­rók igen érdekes momentumok­ra hívták fel a figyelmet. Többek között arra, hogy annak idején az IOR nevével fémjelzett vatikáni gazdasági birodalom tőkéjéből finanszírozták a lengyel Szolida­ritás tevékenységét. S hogy az IOR-nak köze volt Licio Gelli- hez, a P-2 néven ismert „szabad­kőműves-páholy” nagymesteré­hez is, aki — mint ismeretes — nemzetközi szélsőjobboldali ösz- szeesküvés szervezője volt, s töb­bek között párhuzamos hatalmi struktúrákat épített ki Itáliában is a demokratikus polgári és a né­pi katolikus erőkkel szemben, midőn azok „történelmi komp­romisszumot” kerestek Berlin- guer kommunistáival. Simó Endre Ferenczy Europress Ausztria nemzeti ünnepe Alkalmazkodó semlegesség Október 26. az örökös semlegesség ünnepe Ausztriában, valami 'olyasmit ünnepeltek tehát kedden, munkaszüneti nappal, államfői beszéddel, megemlékezésekkel, kitüntetések átnyújtásával az oszt­rákok, aminek időszerűségét egyre többen kétlik. Az ünnep ettől még ünnep — az idén kétszeresen is, hiszen nem sokkal később, no­vember 12-én lesz 75 éve az Osztrák-Magyar Monarchia összeom­lásának, s egyszersmind az első osztrák köztársaság kikiáltásának. Október 26-hoz az államszerződés aláírása fűződik, 1955-ben ezen a napon kezdhette meg Ausztria önálló életét, hiszen a Belve­dere palotában aláírt szerződés alapján hagyták el területét az ide­gen csapatok. A történelmi évfordulók még­sem annyira múltba tekintésre késztetik mostanában a vezető politikusokat, hanem inkább ar­ra, hogy a koncentrált formában jelentkező új feladatokra hívják fel a figyelmet. Egy évvel ezelőtt sokkal több szó esett arról, van-e értelme a majdani közös piaci csatlakozás reményében ragasz­kodni a semlegességhez, s egyál­talán mit takar ma, a megválto­zott viszonyok között-e fogalom. Az idén ez a téma háttérbe szo­rul, mert lassan értelmét veszti: a brüsszeli tárgyalások intenzíveb­bé válásával a belépés az Euró­pai Közösségbe lassan reális le­hetőség lesz. Ez azt is jelenti, hogy eddig tisztázatlan témák — a semlegesség kérdése — ma már körülhatároltabbak: az elnevezés sem Brüsszelben, sem a partner- országok fővárosaiban nem za­varsenkit, a tartalom pedig úgyis alkalmazkodik a külső viszo­nyokhoz. 1993 ünnepi beszédeinek té­mája a remény, hogy a gazdasági visszaeséssel az ország meg tud küzdeni, s eközben nem kell fel­áldozni a szociális békét és biz­tonságot. Nem sokkal a nemzeti ünnep előtt sikerült a jövő évi költségvetést hosszas viták után véglegesíteni, annak a törekvés­nek a jegyében, hogy továbbra is közügy marad az emberek jóléte. A kormányon lévő politikusok ezenkívül beszélnek arról, hogy a cél a törvényesség és a bizton­ság megőrzése, az idegenellenes- ség itt is erősödő hullámának meggátlása. Az eddigi eredmé­nyek alapján hangulatuk bizako­dó, s láthatóan komolyan veszik azt a feladatot, hogy ezt az opti­mizmust és öntudatot a lakosság­ba is beleszuggerálják. Az eredmények közé sorolha­tó Ausztria nemzetközi tekinté­lyének vitathatatlan erősödése, amit két nagy fontosságú világ-, illetve Európa-tanácskozás itte­ni megrendezése is igazol. Az ENSZ emberi jogi világta­lálkozója júniusban és az Európa Tanács első állam- és kormány­fői csúcstalálkozója október ele­jén nem hozott ugyan semmiféle átütő eredményt, mégis, a puszta létrejötte és bizonyos részered­ményei figyelemre méltóak. Ausztria szempontjából pedig különösen örvendetes, hogy a helyszín mindkét esetben Bécs volt. Szorosan összefügg ez azzal is, hogy több zilált vagy befa­gyasztott kétoldalú kapcsolat rendeződött — nem utolsósor­ban Klestil államfő aktív külpoli- tizálásának is köszönhetően. Ugyancsak nemzetközi tekin­télynövelő tényező az, hogy egyre több ENSZ-misszióban vesznek részt osztrák kéksisakosok. Bár a nagy keleti változásokkal módo­sult Ausztria híd-szerepe, mégis, bizonyos hagyományokból és földrajzi adottságokból kifolyó­lag igen jelentős a részvétele a szomszédos országok politikai, gazdasági átalakulásában. Miközben minderről szó esett az ünnep kapcsán is, nemigen le­het megfeledkezni arról, hogy Ausztriában választási szuper év következik, előbb fontos tarto­mányokban szólítják az urnához a választókat, majd valószínűleg jövő októberben országos parla­menti választások következnek, s valamikor az év folyamán véle­ményt nyilvánítanak az osztrá­kok a közös piaci belépésről is. Amikor tehát a megtett útra em­lékeznek és jövendő reményeik­ről szólnak — leendő választóik­hoz is fordulnak a mai Ausztria vezető politikusai. Szászi Júlia

Next

/
Oldalképek
Tartalom