Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-27 / 250. szám

HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. október 27., szerda Nyitás jövőre - Kétszáz angolul tudó diákot várnak Tanácskozás Balassagyarmaton és a megyeszékhelyen Munkaviszonyból havi 2,6 millió forint Az adófizetők toplistája (FEB) Száznál is többen vannak, akiknek munkavi­szonyból származó tavalyi éves jövedelme meghaladta a 10 mil­lió forintot. A legmagasabb bel­földi bérrel rendelkezők hivata­los listáját 32 milliós évi bruttó munkabér vezeti, az illető ha­vonkénti — munkaviszonyból származó - keresete meghaladta a 2,6 millió forintot. Az APEH most nyilvános­ságra hozott adatai szerint még a legmenőbb társas vállalkozá­sok sem hoztak ennyi pénzt a konyhára: a legjobban fizetett menedzser bevallott legmaga­sabb éves jövedelme 15 millió volt, ami „csak” 1,250 millió forintos havonként átlagnak felel meg. Az egyéni vállalko­zók közül 52-en vallottak be 10 millió forintnál magasabb jöve­delmet, ami 833 ezer havi kere­setet jelent. A kifejezetten szel­lemi tevékenységből származó éves bevételek közül 1992-ben az a 8,4 millió forintos jövede­lem vezette a toplistát, ami ha­vonkénti 700 ezer forint kere­setből áll össze. Az adótitok védelme miatt az APEH természetesen semmi­lyen, személyekre vonatkozó adatot nem hoz nyilvánosságra, pedig bizonyára sokan lennének kíváncsiak arra a munkahelyre, ahol egyetlen hónap alatt 2,6 millió lehet keresni. A legmagasabb összevont, belföldről és külföldről szár­mazó jövedelem - az 1991-es 57 millióval szemben - tavaly 69,7 millió forint volt. Húszán vannak, akik személyenként 10 millió forint jövedelemadó be­fizetésével „enyhítettek” a költ­ségvetés hiányán. Az ún. „átlag adóalanyok” - ők vannak többen - átlagadót fizettek. Az éves magyar bruttó átlagjövedelem 254 ezer forint, ami valamivel több mint 21 ezer forintos havi jövedelemnek felel meg. Az átlag állampolgár által befizetett szja az előző évi 45 ezer forintról 1992-ben 57 ezer forintra emelkedett. Ausztriai tanulmányutat szerveznek a szakközépiskolások Tekintettel a tavaszi tanul­mányát . sikerére, és a gazdák kérésére, újabb hasonló prog­ramot szervez a Szécsényi Me­zőgazdasági Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, valamint a Sréter Ferenc Népfő­iskolái Egyesület. November 11-e és 13-a között az oberwarti mezőgazdasági kamara elnök- helyettesének kalauzolásával az osztrák mezőgazdaságot tanul­mányozzák. A farmok működ­tetésén s a gazdákkal való esz­mecseréken kívül a termékérté­kesítés folyamataival, a falusi turizmussal ismerkednek, s megtekintenek egy géppiacot is. Hátrányos helyzetben van a felnőttoktatás A nevelés és művelődés ügyét világszerte befolyásoló változások halaszthatatlanná teszik a felnőttnevelés helyé­nek, szerepének új értelmezé­sét a nevelésügy egész rend­szerében. Noha Magyaror­szágon csaknem ötven éve fo­lyik felnőttoktatás, korábban csak iskolapótló szerepében vették tudomásul. Ma súly­pontja a szakmai továbbkép­zésre és átképzésre helyező­dött át és ezzel együtt feladat­köre nagy mértékben kiszéle­sedett a felnőttek sajátos szükségleteire. Mind határo­zottabban észlelhető, hogy a felnőtt emberek élete egyre több problémát vet fel, ame­lyeknek a megoldásához a meglevő tudás megújítása, ki- szélesítése és elmélyítése szük­séges. Hasonló gondok három városban Ezeknek a gondolatoknak a jegyében kezdődött a balassa­gyarmati, a salgótarjáni és a ta­tabányai dolgozók középisko­lája tanárainak regionális ta­nácskozása Balassagyarmaton, a Mikszáth Kálmán Oktatási Művelődési Központban. A szakmai program előtt dr. Németh György polgármester köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, majd dr. Kiss Ta­más alpolgármester beszélt Ba­lassagyarmat oktatási szerkeze­téről és helyzetéről. Nem segít a közoktatási törvény Dr. Kelemen István, a Balas­sagyarmati Dolgozók Középis­kolájának igazgatója - a regio­nális szakmai eszmecsere első napi házigazdája - előadásában azokról a közös gondokról be­szélt - hiszen lényegében ezek hozták össze a három város ér­dekelt pedagógusait -, amelyek hátráltatják munkájukat. Min­denekelőtt az áj közoktatási törvény, amely meglehetősen nehézkessé, majdhogynem le­hetetlenné teszi a felnőttoktatás becsatlakozását a közoktatás medrébe. A másik gond - amit eddig pozitívumként emleget­tek szakmai berkekben —, hogy fiatalodik a gárda, s ez azzal jár, hogy teljesen megváltozott a felnőttoktatás jellege. A válto­zások sürgetőek, hiszen a fel­nőttoktatásban mintegy 100 ezer fiatal és felnőtt vesz részt szerte az országban. A felnőttoktatás semmiképp sem korlátozható a munkával közvetlenül összefüggő szak­mai képzésre, továbbképzésre, átképzésre és a mindennapi élet gyakorlatához fűződő praktikus igények kiszolgálására. Szerényebb feltételek között A tanácskozás résztvevői másnap a Salgótarjáni Dolgo­zók Középiskolájában folytat­ták tanácskozásukat. Dr. Bozó Gyula igazgató ismertette isko­lájuk negyedszázados történe­tét, jelenlegi tevékenységét. Gusztos István, a városi önkor­mányzat oktatási bizottságáról, míg Kovács né Kalmár Teréz a művelődési osztály részéről a város oktatási szerkezetéről tá­jékoztatta a jelenlévőket. A tanácskozás résztvevői egyetértettek abban, hogy a dolgozók középiskolája hátrá­nyosabb helyzetben van, mint a többi középiskola. Alapvetően azért, mert nem kapnak oktatási normatív támogatást, ugyanak­kor szerényebb felkészültségű diákokkal kell foglalkozniuk, ami a tanárok sikerélményét is csorbítja. Ezt csak fokozza az a tény, hogy fáradtabb emberek­kel foglalkoznak. A tanácskozás befejeztével a tanulságokról érdeklődtünk. Ki mit tanult a másiktól? Pordán József: - Nagy figye­lemmel hallgattam az oktatási bizottság, az oktatási osztály munkáját ismertető előadást. Eközben mindig összhasonlítot- tam a miénkkel. Úgy tapasztal­tam, hogy a két város azonos gondokkal küzd. A megoldás­ból viszek most haza tanulságo­kat. Megértéssel hallgattam az oktatási bizottság tevékenysé­gét, miszerint, akárcsak mi, ők is lobbiznak, s itt is ösztönző kényszer az, hogy az oktatásért mindent bevessenek. Megerő­södött bennem az a tudat, hogy ha a pedagógusok nem harcol­nak a saját iskolájukért, mások nem teszik meg helyettük. Bozó Gyula: - Hasznosak ezek az eszmecserék. Noha az intézmények arculata hasonló, a problémák mégis mások. A módszerekben lehet egymástól a legtöbbet tanulni. A balassa­gyarmatiak és a tatabányaiak is előbbre tartanak a nyelvokta­tásban. Tőlük ebből tanultuk a legtöbbet. " - pádár ­Jubileumi koncert SZÉCSÉNY. Fennállásának huszadik éve alkalmából jubile­umi hangversenyt ad az Erkel Ferenc Vegyeskar. A városi művelődési és ifjúsági cent­rumban október 30-án, 18 óra­kor a Mezőkeresztesi Férfikar és a II. Rákóczi Ferenc Általá­nos Iskola gyermekkara is köz­reműködik. Magyarország első középfokú médiaiskolája lesz Salgótarjánban Beszélgetés Bettijune és Benedict Kruse amerikai újságírókkal ben is, ahol a szerveződő isko­láról és tapasztalataikról váltot­tunk szót.- Először is szeretnénk bemu­tatni mindkettőjüket az olvasók­nak. Kérem mondjanak néhány szót magukról?- Ma már mindketten nyug­díjasok vagyunk, feleségem, Bettijune most a sajtófőnököm - mondja Benedict Kruse. - Ka­liforniában, Pasadenában élünk, együtt dolgozunk a világ több országában, továbbra is a médi­aszakmában. Olyan vállalkozók vagyunk, akik más országokban adnak tanácsokat, szerveznek szakmai képzéseket. - Fér­jem is egész életében az újsá­gíró szakmát művelte, például hét évig a New York Times ENSZ-irodájában dolgozott, he­tilapoknál, különböző magazi­noknál szintén tevékenykedett - teszi hozzá Bettijune Kruse. - Legtöbb cikkét, tanulmányát és könyvét a számítógépekről írta, 1950-től, a számítógépek meg­jelenésétől a mai napig. Részt vett az első számítógép behe­lyezésében, amely üzleti célt szolgált. Tizenöt tonnát nyo­mott a gép. Azóta nagyot for­dult a világ, az Egyesült Álla­mokban ma 48 millió számító­gép működik, számuk egyre gyarapszik.- Kinek az ötlete volt az első magyarországi középfokú mé­diaiskola salgótarjáni létreho­A jövőre kell összpontosítani zása? — Nem a miénk — tájékoztat Benedict Kruse. — Az ötlet Kö­rül Ferenctől, a Nógrád Megyei Közgyűlés elnökétől származik. Az iskola a közgyűlés támoga­tásával, a Nógrád Megyei Pe­dagógiai Intézet helyi szervezé­sében jön létre valamelyik sal­gótarjáni középiskolában, az ötödik évfolyam keretében, a helyről még nincs döntés. Két­száz, angolul tudó és a számító­gép iránt érdeklődő tanulóra számítunk. Húsz éve veszünk részt a kommunikációs szak­emberképzésben, saját mód­szerrel, szakirodalommal ren­delkezünk. Egyelőre még gon­dot jelent, hogy az amerikai tananyagot a magyarországi vi­szonyokhoz igazítsuk. Ez foko­zatosan történik majd.- Ki támogatja ezt a progra­mot?-Az AID (U. S. State De­partment—Agency for Interna­tional Development) megbízá­sából dolgozunk.-Milyen benyomásokat sze­reztek eddig Magyarországon és Salgótarjánban?-Az USA ötven államának kis- és nagyvárosaiban szinte mindenütt jártunk. Olyan váro­sokban is, amelyekben — Sal­gótarjánhoz hasonlóan — ha­gyománya van a nehéziparnak. Első benyomásunk az, hogy most Magyarországon fenekes­tül felfordultak a dolgok, van egy kulturális és gazdasági sokk. A felgyógyulás és az épí­tés sok időt vesz igénybe, és kemény munkát követel. Az embereknek talán inkább a jö­vőre kellene erőiket összponto­sítani, nem a múltra figyelni. Amikor az ember alul van, ak­kor fölfelé kell nézni. Talán egy kicsit több optimizmusra lenne szükség. De hangsúlyozom, mindez csak az első benyomá­saink közé tartozik ebben a szép országban és városban. Bódi Tóth Elemér Bevétel a dinókból Steven Spielbergnek sokat ho­zott a »Jurassic Park” A látványos szuperprodukci­ókkal világhíressé vált rendező, Steven Spielberg a „Jurassic Park”-kal annyit keresett, mint egyetlen filmmel előtte senki Hollywoodban: 230 millió dol­lárt. A rekordot eddig Jack Ni­cholson tartotta, aki a Bat- man-film Jokerének megformá­lásáért 65 milliót tehetett zsebre. Hozzáértők becslése szerint a „Jurassic Park” közel 3 milliárd dollárt hoz majd a készítők kony­hájára. Ehhez persze olyan meg­szállottakra is szükség van, mint például az a 43 éves angol házi­asszony, aki 53-szor nézte meg a hátborzongató filmet. Stride asz- szonyt azonban nem a borzongás vonzza újra és újra az őslény­parkba, hanem Sam Neill, a 44 éves ausztrál filmsztár, aki dr. Alan Grantot személyesíti meg. Szerelem és spagetti Luciano Pavarotti felesége cá­folja azokat a pletykákat, hogy nehézsúlyú hitvese fiatal nőkbe bolondult volna bele. Adua asz- szony szerint férjének inkább egy nagy tál spagetti venné el az eszét, mint az a két ifjú hölgy, akivel a közelmúltban összeboro­nálták. Az egyik nő a szép Lucia Debríll, aki modellként vált is­mertté, a másik - állítólagos - kedves pedig a tenorista asszisz­tense, a magyar származású Judy Kovács. A szép Lucia minden jel szerint eszeveszetten szerelmes az énekesbe. Judyt viszont a rossz nyelvek akkor hozták össze a sztártenorral, amikor Pavarotti az angliai Kentben, egy koncert utána hírek szerint igencsak szenvedélyesen megcsókolta. Adua asszony azonban a híreszte­lések ellenére is nyugodt. Luciano Pavarottit a felesége védelmezi a híresztelésektől Egy cigaretta: hét perc az életből Országra szóló trombita Egy amerikai orvoscsoport - a washingtoni kormány felkéré­sére - széles körű felmérés alap­ján jelentést készített a nikotin­függőség biológiai következ­ményeiről. Most közzétett be­számolójuk summázata: min­den elszívott cigaretta 7 percet vesz el a dohányos életéből. Ilyenformán az USA „füstölgő” polgárai együttesen egy év alatt kereken 5 millió évet szívnak el. Az egészségügyi kormány­zat adatai szerint 1990-ben az USA-ban 418 ezer olyan halále­set történt, amely közvetlenül összefüggésbe hozható a ciga- rettázással. (A számban a pipá­zók és a szivarozók nincsenek benne.) A dohányzás tehát több áldozatot szedett, mint az alko­hol, a narkó, az autóbaleset és az AIDS együttesen. Boros Sándor és Halász Gábor a salgótarjáni zeneiskola trombita szakos tanulói sikeresen szerepel­tek a területi válogatón és továbbjutottak az országos versenyre, amelyet a hét végén rendeznek meg Zalaegerszegen. Felvételünkön Szabó István tanárral gyakorolnak a döntőre. Fotó: Rigó Bettijune és Benedict Kruse amerikai újságírók, illetve mé­diaszakemberek tartózkodnak Nógrád megyében, hogy előké­szítsék Magyarország első kö­zépfokú médiaiskolájának jövő évi megnyitását Salgótarjánban. A többi között, fölkerestek Az első számítógép tizenöt tonnát nyomott óvodát, több általános- és kö­zépiskolát, szakmunkásképző intézetet, nyelviskolát Salgótar­jánban, Bátonyterenyén, Pász- tón és másutt, jártak a Nógrád Megyei Hírlap szerkesztőségé­Sztárpletykák a nagyvilágból

Next

/
Oldalképek
Tartalom