Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-26 / 249. szám

2 KÜLFÖLD 1993. október 26., kedd Kérdőjelek Lengyel „lány”, magyar „meny”? Akkor hát elesett-e Varsó Európa politikai „ csataterén ”? A kérdés — a londoni külügyminisztérium illetékesének nyilatkozata szerint — ' akkor vetődött fel, amikor a Fidesz elnöke Douglas Hurd angol kül­ügyminiszterrel találkozott. A beszélgetés során — hangzott a londo­ni információ — Orbán F/Uor utalt arra: ha a nyugati támogatás nem elég erős, akkor a reform nehézségei miatt Magyarországon is bekö­vetkezhet olyan baloldali visszaesés, mint Lengyelországban. Erre az volt a válasz, hogy a brit kormány a lengyel választási eredményt nem tekinti” visszaesésnek”. Vagyis a szigetország kormánya nem minősí­ti „bukott országnak” Lengyelországot azért, mert Pawlak paraszt­párti miniszterelnökkel az élen csaknem kétharmados parlamenti többséggel bíró baloldali kormányzat került hatalomra. S mi a helyzet Budapesttel? Az angol külügyminisztérium vélemé­nye erről is figyelmet érdemlően kiegyensúlyozott. Mert miként igaz a lengyelekre, hogy „nem az a lényeg, hol erednek az új kormány gyö­kerei, hanem az, hogy elkötelezett a reform mellett”, akként „ugyan­ez lesz az együttműködés próbája bármilyen új magyar kormánnyal is”. Mert „a brit kormány a demokráciát támogatja Magyarorszá­gon”. Lehet, hogy az angolok ebből kiindulva a szélsőségesen hisztérikus választásoktól óvnak minket, mert éppen azok zavarhatnák meg ná­lunk a demokráciát?M'mtha azt remélnék a csatorna túlpartján, hogy a lengyel „lány” esetét nem érti félre a magyar „meny”. Kocsis Tamás Ferenczy Europress Nagy a várakozás Christopher kievi látogatása előtt Az ukránok ratifikálnák a START-1 szerződést Az ukrán vezetés azt reméli Warren Christopher kievi tárgyalásai­tól, hogy azokon a gazdasági együttműködésé lesz a főszerep, noha tisztában vannak azzal, hogy elkerülhetetlen a vitatott leszerelési nézeteltérések tisztázása. Kievi külügyi források szerint nem kizárt továbbá, hogy végső döntés születik Leonyid Kravcsuk ukrán elnök decemberre tervezett washingtoni útjáról, illetve elvi egyezségre jutnak Bili Clinton tavaszi ukrajnai látogatásával kapcsolatban. Az általános kievi bizakodás­sal egyidejűleg jelentős hangsúlyeltolódás is érzékelhető az egyes kormányzati politiku­sok nyilatkozataiban. Ivan Pljuscs parlamenti elnök a múlt héten érkezett új kievi amerikai nagykövet előtt azt hangoztatta: a kievi törvényhozás már az idén ratifikálná a START-1 szerző­dést, amennyiben ukrán-orosz- amerikai egyeztető tárgyalások után megszületne az Ukrajna ál­tal oly sokszor követelt politikai garanciarendszer az elszállított atomfegyverek ügyében. Dimitrov Pavlicsko, a parla­ment külügyi bizottságának el­nöke, elismerve a fenti garancia jelentőségét, ugyanakkor kemé­nyebb hangot ütött meg. Azt mondta, hogy semmiképpen sem kívánnak belemenni az amerikai diktátumokba. — Az amerikaiak az Egyesült Államokban akaiják megsem­misíteni a tőlünk kivitt rakétá­kat, így a politikai haszon mellett új munkahelyeket is teremthet­nek. Ezt nem engedhetjük meg — hangoztatta. Figyelmeztetett egyúttal: Fehéroroszországgal ellentétben Ukrajna egyelőre bi­zonyosan nem kíván csatlakozni az atomsorompó-egyezmény- hez, és erre sem Oroszország, sem az Egyesült Államok nem képes rábírni a most hatalmon levő ukrán vezetést. — Christophemek meg kell értenie, hogy önző északi szom­szédunk van. Oroszország csak magára gondol, ha pedig ott nem lesz demokrácia, nem hagynak fel a birodalmi álmokkal, akkor ne várják tőlünk, hogy megvál­toztatjuk álláspontunkat — fűzte hozzá a politikus. Hét emeletet zuhant az ötéves kisfiú Csontja se törött Csodával határos módon élte túl az Egyesült Államokban egy ötesztendős kisfiú, hogy egy hete­dik emeleti lakás ablakából a mélybe zuhant. A gyermeknek egyetlen csont­ja sem törött el, s testén külső sé­rüléseknek sincs nyoma, deazor- vosok szerint feltehetően komoly belső sérüléseket szenvedett. A fiúcska mindenesetre tíz órával a baleset után már éhes volt, s a reggelijét követelte. Az IRA újabb merénylete Megron­gálódott a vasúti pálya Az ír Köztársasági Hadsereg által elhelyezett pokolgép rob­bant vasárnap este a Londontól nyugatra lévő Reading pályaud­varának szomszédságában. A merénylet következtében senki nem sérült meg, de a fővárost a nyugati országrésszel összekötő vasúti közlekedésben komoly fennakadások adódtak a vasúti pálya megrongálódása miatt — közölte a brit rendőrség. A katolikus terrorszervezet egy órával a robbanás előtt fi­gyelmeztetett a merényletre, a vasútállomást kiürítették. Nagy erejű lehetett a robbanószerkezet, mivel a robbanást az egész város­ban hallani lehetett, s néhány épület falai megremegtek — írta az AFP szemtanúkra hivatkoz­va. Előzőleg a jelentős vasúti cso­mópontnak számító Reading pá­lyaudvarának mosdójában és a közeli Basingstoke-ban sikerült egy-egy pokolgépet hatástalaní­tani. Merénylettől tartva a lon­doni Waterloo pályaudvart is le kellett zárni több órára, és továb­bi pokolgépekre utaló jelzések történtek a fővárostól délre lévő Guilfordban is. Egyelőre nem tudni, hogy valamennyi merény­letkísérlet hátterében az IRÁ áll-e. Román közvélemény:-»■g i • •• múlt es jovo Grúzia Előrenyomulnak a kormányerők A grúz kormányerők Abasa vá­rosának elfoglalása után hétfőn hajnalban folytatták az előre­nyomulást Szenaki irányában. Az orosz rádió reggeli jelentésé­ben emlékeztetett rá, hogy a vá­ros elfoglalása esetén szabaddá válik az út Zviad Gamszahurdia híveinek központja, Zugdidi felé. A katonai forrásokra hivatko­zó jelentés szerint Poti városát változatlanul a Vahtang Kobalija parancsnoksága alatt álló zvia- dista erők ellenőrzik. A város visszafoglalását nehezíti, hogy Kobalija embereinek kezén van a város melletti folyón át vezető híd, így az oldalirányú támadás­hoz előbb el kell foglalni Szena- kit. Az NTV kereskedelmi tévé Itogi (Mérleg) című vasárnap éj­szakai műsorában elhangzott, hogy a grúz kormánycsapatok hét végi harci sikereiben nem kis szerepet játszottak a Dzsaba Jo- szelianivezette Mhedrioni félka­tonai szervezet alakulatai, ami azt jelzi, hogy a közös ellenség, Zviad Gamszahurdia elleni harc idejére Sevardnadzeés Joszeliani félretette ellentéteit. A műsor kommentárja szerint Oroszország a konfliktusban mindenképpen Sevardnadze ol­dalán áll, még akkor is, ha az orosz tábornokok ellenszenvvel viseltetnek az orosz katonai po­zíciókat Gorbacsov külügymi­nisztereként feladó Sevardnadze iránt. Sevardnadze támogatásá­nak legfőbb oka a kommentár szerint abban keresendő, hogy az orosz kisebbséget elnöksége ide­jén hátrányos megkülönbözte­tésben részesítő Gamszahurdia hatalomba való visszatérése ve­szélyeztetné Moszkva érdekeit. Fegyverviselő román képviselők Sok román parlamenti képvi­selő rendszeresen visel lőfegyvert — adta hírül a Reuter az Eveni- mentul Zilei című bukaresti lap csütörtöki jelentését ismertetve. A jelentésből kiderül, hogy a bukaresti parlament 484 képvi­selője közül 86 élt a képviselőket megillető joggal, hogy önvédel­mi fegyver viselésére engedélyt szerezzen be. Az Evenimentul Zilei szerint az eddig nyüvántartásba vett, fegyverviselési engedéllyel ren­delkező parlamenti képviselők közül a legtöbben a nacionalista Nagy Románia Párt tag­jai. A Hazafias Unió a legerősebb Lefoglalt bosnyák helikopterek Horvát menekültek vasárnap lefoglaltak két bosnyák katonai helikoptert, amelyek sérült mu­zulmánokat szállítottak volna közép-boszniai kórházba egy Mostarhoz közeli városból — közölték ENSZ-források. A Reuter hírügynökség jelen­tése szerint a két helikopter a délnyugat-boszniai Medjugorjé- ban landolt, a horvát határ mel­lett, ahonnan a pilóták mintegy 60 sebesült muzulmánt szándé­koztak az ország belsejébe szállí­tani. A helikoptereket horvát menekültek akadályozták meg a felszállásban. A helikopterfogla­lók a gépek elengedéséért bosz­niai városokban fogva tartott ro­konaik szabadon bocsátását kö­vetelik — álh'totta a horvát rádió. Válaszul a horvát akcióra, a bosnyák erők bejelentették, hogy mindaddig leállítják a sebe­sültek megállapodás szerinti cse­réjét, amíg a horvátok vissza nem szolgáltatják a két helikoptert. Liechtensteinben a vasárnap tartott általános választásokon a centrista Hazafias Unió 13 helyet szerzett a 25 fős parlamentben, s ezzel ismét a törvényhozás leg­erősebb pártja lett. Legfőbb rivá­lisa, a Haladó Polgári Párt 11 mandátumhoz jutott. A részvételi arány 90 százalé­kos volt, annak ellenére, hogy az idén februárban már tartottak választásokat. Akkor a Haladó Polgári Párt 12 mandátumot tudhatott magáénak, eggyel töb­bet, mint a Hazafias Unió. Az alig több mint hét hónapja megválasztott parlamentet II. János Ádám herceg, a fejede­lemség uralkodója oszlatta fel, s azért írt ki új választásokat, mert nem volt hajlandó nyomós indok nélkül Markus Büchel előző kor­mányfőt leváltani, aki ellen saját pártja terjesztett be bizalmatlan- sági indítványt. Összevonják az Amerika Hangja, a Szabad Európa és a Szabadság rádiókat A helyes irányban... A helyes irányba tett lépésnek minősítette a The New York Ti­mes szombati szerkesztőségi cik­ke azt, hogy az amerikai szenátus külügyi bizottsága jóváhagyta az Amerika Hangja összevonását a Szabad Európa és a Szabadság Rádióval. A lap szerint két fon­tos előny is származik az össze­vonásból. Egyfelől megszüntethetők lesznek a felesleges átfedések, vagyis pénz takarítható meg. Másfelől a „kibővített” Amerika Hangja talán hasonló — vagy megközelítőleg hasonló — füg­getlenséget élvezhet majd a poli­tikai beavatkozásoktól, mint most a Szabad Európa és a Sza­badság adó. (A cikk megemlíti, hogy az utóbbi két rádió munka­társait nem a szövetségi kormány fizeti, mint ahogy tevékenységét is önálló, független testület irá­nyítja, nem predig a kormány tá­jékoztatási ügynöksége, az USIA.) Az átalakításra vonatko­zó terv szerint az összevont rádió felügyeleti szervét egy kétpárti igazgatótanács látná el, amely­ben az USIA igazgatójának, Jo­seph Duffey-nek csak egy szava­zata volna. Az elképzelés haragos tiltako­zást váltott ki Joseph Biden de­mokrata párti szenátorból, aki úgy véli, hogy az összevonás alá fogja ásni a Szabad Európa és a Szabadság Rádió munkatársai­nak újságírói hitelét, ha felkerül­nek a kormány fizetési listájára. Ez predig a hallgatóság esetleges megcsappanásához vezethet, vé­li a szenátor. Szó ami szó, igaza van... Joseph Duffey-ra vár a fel­adat, hogy nagyobb mozgási te­ret vájjon ki az újságírás és a kor­mány között — írta a The New York Times. Végezetül kiemelte, hogy a hi­teles rádióadások iránti igényt mi sem támasztja alá jobban, mint az oroszországi válság, amelynek egyik eleme, hogy Bo­risz Jelcin betiltotta az ellenzéki laptok egy részét. — A Szabad Európa és a Szabadság Rádió munkájára tehát még igenis szükség van — írta a lap. (MTI) Neonácik: Pénzük van, és várják az új Führert Románia lakóinak 35 százalé­ka érzi úgy, hogy élete jobb, 7 százaléka pedig, hogy sokkal jobb lett a korábbihoz képest az 1989. decemberi fordulat nyo­mán. Viszont ugyancsak 35 szá­zalékuk szerint az élet most ke­vésbé jó, 22 százalék szerint pe­dig éppenséggel sokkal rosszab­bá vált — tűnik ki az IRSOP ro­mán közvélemény-kutató intézet reprezentatív, 1056 személy megkérdezése alapján a közel­múltban készült felméréséből, amelynek eredményét nemrégi­ben tette közzé a megrendelő, a Rompres hírügynökség. A felmérés szerint él még a nosztalgia a múlt bizonyos elő­nyei iránt, és széles körű az aggo­dalom a jövőt, elsősorban az életbe lépett árreform várható következményeit illetően, ugyanakkor a szakszervezetek konfrontációs stratégiája sem népszerű. A nyugalom és a rend 20 szá­zalékkal az első a múlt ama voná­sai közül, amelyek a maival ösz- szehasonlítva jobban tetszettek az embereknek, majd az olcsóbb élet, a munkahely, a holnap biz­tonsága következik a felsorolás­ban. Ä legellenszenvesebb voná­sok között az első helyen a sza­badság hiánya és a hazugság sze­repelt (44 százalék), a másodi­kon a hiány és a szegénység (31 százalék). Ä félelmet csak 7 szá­zalék említette. E fejezet tükörképeként je­lenleg az emberek a szabadságot becsülik a legjobban (42 száza­lék), ezt követi az áruválaszték bősége (23 százalék), de az elért életszínvonalat csak 9 százalék értékeli nagyra. Ezután a követ­kezik a föld felosztása (7 száza­lék), majd csak az ötödik helyen maga a demokrácia (5 százalék). Ä negatív jelenségek között az első helyen a drágaság, az élet­színvonal alakulása áll (33 száza­lék), ezt követi a korrupció (17 százalék) és a politikai élet rom­lottsága (12 százalék). A munka- nélküliség és annak veszélye csak ezután következik 10 száza­lékkal, míg 7 százalékkal szere­pel az emberi kapcsolatok rom­lása, hattal a holnap bizonytalan­sága, és csupán öttel a bűnözés. A jövőt illetően a felmérés résztvevőinek alig négy százalé­ka mondta, hogy meggyőződése szerint a dolgok jó irányban mennek, 45 százaléka vélte ha­sonlóan, de meggyőződésének említése nélkül. 33 százalék úgy foglalt állást, hogy a dolgok rossz irányba mennek, 11 százalék meg éppenséggel mély meggyő­ződésének nevezte ezt. Az élet- színvonalat illetően a megkérde­zettek 53 százaléka félt kissé vagy nagyon attól, hogy mit hoz a holnap, 47 százalékuk vélte úgy, hogy egyáltalán nincs vagy nem­igen van mitől tartania. Az ártámogatások május else­jével való megszüntetésével kap­csolatban a megkérdezettek 7 százaléka volt biztos, és 42 szá­zaléka bízott abban, hogy meg­birkózik ezzel. A kormány re­formprogramja által megköve­telt áldozatokkal öt százalék ér­tett egyet teljesen, 47 százalék nagyjából, 46 százalék pedig ki- sebb-nagyobb mértékben elle­nezte őket. A hivatalos hírügynökség által rendelt felmérésben elhangzott egy kérdés arról is, hogy mi lenne a legjobb megoldás az életszín­vonal növelésére. A válaszlehe­tőségek közül 40 százalék értett egyet azzal, hogy a több munka, 23 jelölte meg a kormány jobb gazdaságpolitikáját, mint opciót, 18 százalék a privatizálás és a magánkezdeményezés erőtelje­sebb ösztönzését — és csak 3 szá­zalék mondott igent az IRSOP által megkérdezettek közül arra, hogy a sztrájkok és tüntetések kényszeríthetik rá a kormányt a helyzet javítására. (A felmérésekből csak rész­adatokat idéztünk, ezért nem áll össze a száz százalék az egyes kérdéseknél.) A 26 esztendős fiatalember felső kaiján még ott éktelenke­dik a birodalmi sast ábrázoló te­toválás, de a lekopaszított bőrfe­jű külső már a múlté. A dús, sző­ke haj ápolt megjelenést kölcsö­nöz, a lányok jóképűnek mond­ják. Ingo Hasselbach azt szeret­né, hogy higgyenek legbensőbb átváltozásában is, ezért írta meg 160 oldalas, az előjegyzések szá­mából következően nagy kelen­dőségre számító könyvét, amely­nek címe: „A leszámolás”. Alat­ta pedig a sokatmondó alcím: „Egy neonáci kiszáll...” Ingo „kádergyerek” volt az NDK-ban, apja az állampárt tag­ja, s jó nevű újságíró. A fiú egy­szerre lázadt a rendszer, a társa­dalom, a család ellen. A felsőis- kolai tanulmányok helyett így lett kőművestanuló, majd öt hó­napig börtönlakó. Húszévesen, 1987-ben, némi sörrel erősítve magát, kiabált a berlini utcán: „A falnak el kell tűnnie”. A tár­gyaláson szélsőjobboldali esz­méket nyilvánított, mert mint könyvében írja: úgy gondolta, hogy ily módon tiltakozhat a leg­inkább az NDK „baloldali” ideológiája ellen. Ezzel előkelő helyre került az állambiztonság, a Stasi 800-as listáján, ahol a jobboldali ellenségek szerepeltek... Amikor a fal valóban ledőlt, s bekövetkezett a fordulat, Ingo Hasselbach új „családot” talált magának a neonáci szervezet­ben, s új „apát” a Nyugatról Ke­letre átlátogató, a szélsőjobbol­dali fiatalokra rendkívüli hatást gyakorló Michael Kühnen sze­mélyében. Megalakították a Nemzeti Alternatívát, s a kelet­berlini Lichtenberg kerületben, a Weltlingstrasse 122. alatt tör­vénytelenül elfoglaltak egy öt­emeletes házat, ahol propagan­daközpontot rendeztek be. Kühnen közben meghalt, s Hasselbach barátságot kötött Winfried Bonengeld rendezővel, aki jó értelemben befolyásolta. A több hónapon át tartó belső változási folyamat döntő pillana­ta volt, amikor Mölln-ben a neo­nácik török asszonyokat s gyer­mekeket gyújtottak fel. A fiatal­ember elszörnyedve tapasztalta: volt, aki örömét fejezte ki a gyil­kosságok láttán és hallatán... A keletnémet neonáci vezető kiszállt, de sokan maradtak. Hasselbach, aki belülről ismer­hette meg őket, veszélyességüket hangoztatja, mert úgy látja, mind nagyobb a készség az erőszak al­kalmazására. Tudomása szerint Berlin környékén is találhatók titkos fegyverraktárak, s vannak, akik képesek házilagos pokolgé­pek előállítására. „Felépülhet a RAF (Vörös Frakció Hadsereg — az ultrabalos terrorszervezet) jobboldali megfelelője” — mondja. Várják az új Führert. A neonácik — ezt is Hasselbach ál­lítja — nem szenvednek pénzza­varban. Sokan érdeklődnek a szervezetek számlaszáma iránt, s akadt orvos és ügyvéd, aki ha nem is saját nevén, de öt számje­gyű összeget utalt át... Ferenczy Europress

Next

/
Oldalképek
Tartalom