Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-22-24 / 247. szám
1993. október 22-24., péntek-vasárnap RÉTSÁG ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 7'T Ir ^ Községháza épül • ALSÓPETÉNY. A településen rövidesen megkezdődik az új községháza építése, mivel a jelenlegi épület nem elégíti ki az igényeket. A falunak pillanatnyilag nincs olyan középülete sem, amelyik a fiataloké lenne, ezért egyúttal szeretnének nekik is egy klubhelyiséget biztosítani az új épületben. Agyagozó diákok • BERKENYE. A község általános iskolájában a nebulók három szakkör között választhatnak: színjátszó, sport és művészeti szakkör működik itt. A legnépszerűbb a művészeti foglalkozás, ahol a gyerekek a festés mellett az agyagozás szépségeivel is megismerkedhetnek. Tanfolyamok • RÉTSÁG. A város művelődési házában titkárnőképző és gépírótanfolyam, illetve számítógépes alapképzés ’ indítását tervezik. A tandíjak meglehetősen borsosak, de a munkanélküliek méltányossági alapon kérhetik az oktatás költségeinek átvállalását a munkaügyi központ helyi kirendeltségén. Díjkedvezmény is igénybe vehető RÉTSÁG. Néhány héttel ezelőtt átadták a távhívásos telefonközpontot a városban, és megkezdődött az önerős hálózatfejlesztési program kidolgozása is. Utóbbi természetesen csak megfelelő létszámú jelentkező esetén valósulhat meg. A lakosságnak ugyanis telefonállomásonként körülbelül 50 ezer forintjába kerül a kivitelezés, amit nem mindenki engedhet meg magának. Előnyös viszont, hogy állami támogatásként a bekerülési összeg 15 százaléka visszaigényelhető, mint közmű- fejlesztési hozzájárulás. A MATÁV kétféle kedvezményt biztosít az önerős fejlesztésben részt vevőknek, és mindenki eldöntheti, hogy neki melyik módszer a előnyösebb. Maximum három évre vehető igénybe az 50 százalékos díjkedvezmény, illetve lehetőség nyílik arra is, hogy a tulajdonos a lakásból való elköltözése esetén telefonvonalát is „magával vigye”. Lesz hol mozogni Tornaterem a focipálya mellett: kialakulóban a sportcentrum NÓGRÁD. A községben ünnepélyes keretek között október 22-én, 16 órai kezdettel adják át a tornatermet. A létesítmény két év alatt készült el, és a 40 százalékos pályázati támogatással együtt 21,5 millió forintba került. A tornatermet közösségi célokra, a lakosság mozgásigényének kielégítésére is szeretnék használni. A munka kivitelezője a rétsági Global Kft. volt. A nyolcadikosok kipróbálták a létesítményt Fotó: -RTHuszonöt millió nyomában - Helyi tápon híznak Kétszer tanulják németből ugyanazt Polgármestert választanak NÉZSA. A községben október 23-a ezúttal nem az 1956-os eseményekre való megemlékezés jegyében fog lezajlani. A falu életében már hagyományosnak tekinthető újabb polgármester-választással lesz elfoglalva a lakosság, és idén ez már a második hasonló jellegű esemény lesz... A választópolgárokat reggel 6-tól 18 óráig várják az urnák elé. Mivel egyetlen jelölt van, a választás kimenetele aligha kétséges. BERKEN YE/NÓGRÁD. Az előbbi községet német nemzetiségűek lakják, és az alsótagozatos általános iskolában csaknem minden gyerek tanulja is az ősök anyanyelvét. Egyetlen probléma merül fel: ötödiktől ugyanaz a tananyag! A negyedik osztály elvégzése után ugyanis a diákok a nógrádi általános iskolába járnak át, és a felsőtagozaton nem folytathatják azon a szinten tanulmányaikat, amit szülőfalujukban elértek. A nyelvoktatás ugyanis a szomszéd település gyerekeivel összevont osztályokban folyik, és a nulláról indul... A berkenyéi gyerekek ugyanazt kezdik el tanulni, amit már négy évvel korábban megismertek! A legszomorúbb a dologban: az anyagi lehetőségek ennyit engednek meg. Változásra, vagy valamiféle megoldásra halvány remény sincs.. . Lyuk a derékszíjon Névjegy: Kis Ernőné alsópetényi polgármester Kis lépések a felvirágzáshoz Élők a holtak halott kertjében Kisebb csoda történt Valamikor régen, a háború előtt Alsó- és Felsőpetény, valamint Keszeg körjegyzőséget alkotott. Azóta némileg átrendeződött a közigazgatási térkép, de halvány emlékek maradtak az egykori közös múltból. Ilyen például az alsópetényi zsidótemető, ahová a felekezethez tartozók messzi környékről, még Nőtincsről is elhozták halottaikat. A háború alatt azonban sokan vesztették életüket. Akik megmaradtak, azok nagyrészt kivándoroltak. A falutól távol eső sírkertbe nem hántolták el senkit évtizedeken át. Bokrok, fák és gaz nőtte be a területet, egészen a legutóbbi időkig. Az önkormányzat végül rendbehozta a temetőt, és ezen az őszön megtörtént a kisebb csoda: New Yorkból hazalátogatott egy környékről elszármazott házaspár. Sírkövek százait vizsgálták át, és végül meglelték azt, amit kerestek: a nagyszülők síremlékeit. Az igazán régi feliratok héber, a múlt századiak német, a legfiatalabbak pedig magyar nyelven íródtak. Az említett sírkövek utóbbiak közé tartoznak. Négy évtized után ez az eset az első emberi vonatkozása a holtak kertjének. . . Faragó Z. Mérleget hitelesítenek DIÓSJENŐ. Az Országos Mérésügyi Hivatal szakemberei megyénk nyugati felében végzik a a vállalkozók és kisiparosok mérlegeinek rendszeres, időközönként sorra kerülő hitelesítését. Azt, hogy munkájukról felvételt készítsünk, nem engedték meg, mondván, hogy kérjünk engedélyt budapesti főnökeiktől. Fotónkon ezért Gyu- ricza István és ifj. Gyuricza István diósjenői pék és cukrász vállalkozókat örökítettük meg. Az üzletemberek éppen a boltjaikban használatos, leplombált mérőeszközöket készítik elő a hitelesítési vizsgálatra. Folytatódik a zenei képzés NÓGRÁDSÁP. A községben idén is megkezdte működését a zeneiskola. Az általános iskola ének-zene szakos pedagógusai tavaly telepedtek le a községben, és szervezték meg rövid idő alatt a zenei oktatást. Az általuk vezetett intézményt jelenleg 70 gyermek látogatja. A helybelieken kívül a szomszédos településekről, Legénd- ről, Galgagutáról, Nézsáról is járnak ide gyerekek. Az első évfolyamokon csak szolfézst tanulnak a gyerekek, a zenei ismeretekben elmélyülő diákok pedig zongora, hegedű, és fúvóshangszer oktatás között választhatnak. A zenei képzés az általános iskola épületében és helyiségeiben folyik.- A MONA, azaz a Magyarországi Női Alapítvány meghívására egy konferencián vettem részt a közelmúltban. Forró hangulatú viták, érdekes előadások követték egymást, és akadtak igazán felháborító megjegyzések is. A pénzügyminisztérium főmunkatársa például azt mondta, hogy a derékszíját valamivel szorosabbra kell majd húzniuk az önkormányzatoknak. Valaki erre azt találta bekiabálni, hogy „azon a derékszíjon már nincs több lyuk!” Meg kell mondanom, egyetértek ezzel a megállapítással, több lyuk már valóban nincs. Semmi jót nem ígértek az előadók az elkövetkezendő időszakra. Szerencsétlen esetben előfordulhat, hogy a finanszírozási rendszert sem biztos, hogy szinten lehet tartani... Különösen felháborítónak tartom a munkanélküliség kezelésének egyes formáit! Például amelyek szerint a 30-35 évet ledolgozó nő nem mehet el korengedményes nyugdíjba, hanem jövedelempótló támogatásra kényszerül. Az ingázásban is el lehet fáradni, és sokan a faluban élők közül így dolgoztak le hosszú éveket, a fél életüket... Egyébként a szolidaritási alap és a kifizetett tíz százalékos nyugdíjjárulék között ugyanis ma már alig van különbség, tehát teljesen mindegy, hogy kit és miért támogatunk. Ha valaki azonban szeretne - mondjuk - „főállású nagymama” lenni, akkor talán a csellengő, kulcsos gyerek is kevesebb lenne... Ami a pályakezdő munkanélküliek támogatását illeti, szintén számos buktatót rejteget. A gyerekek megszokják, hogy munka nélkül jutnak jövedelemhez, anyuka egy kicsit kipótolja, aztán diszkóra elég is.. . Ez így tarthatatlan, és nem lehet életcél! Amiameghívottpolgármes- temők véleményét illeti, többségünk azt az álláspontot képviselte, hogy ki kell békíteni mindenfélefennállóellentétet, legyen az politikai, gazdasági, vagy más egyéb. .. —FZ—- Arasznyi árpát arattunk júniusban. Egy csepp eső nem sok, de annyi nem esett a tavasszal, most viszont úgy látszik, hogy pótolja az időjárás, amit akkoriban elmulasztott - mondta Schmidt Józsefné, a berkenyéi faluszövetkezet elnöke. - Eddig már elvetettünk száz hektárnyi őszibúzát és árpát, két nap alatt sikerült is befejeznünk a munkát. Utána a legrosszabb pillanatban jött az eső, a maradék 80 hektárral így még nem tudtunk végezni. Egyébként egészen biztos, hogy készen lettünk volna. ..-A közelmúltban kaptak 25 millió forint állami támogatást a hütőház felépítésére. Hol tart most a munka?- A 25 millió forint egy ilyen költséges beruházásra nagyon kevés, hiszen a hűtőház 80 millióba fog kerülni. A saját erőforrásainkat is figyelembe véve még legalább 40 milliót kell előteremtenünk. Ha másképp nem jutunk hozzá, akkor hitelt kell felvennünk...- Valamilyen más pályázatra nincs lehetőség?- Munkahelyteremtésre vonatkozó pályázattal is kísérleteztünk már. 16 főnek szeretnénk itt állást biztosítani, és fejenként 300 ezer összesen 4,8 millió forintot kaphatunk rájuk. Persze ha egyáltalán elfogadják az igényünket... Egyébként a Mezőgazdasági Haljarszky Mihály és Kelemen Gyula a keverőnél éppen a hízótáp gyártásának előkészítésével foglalkoznak Fotó: Rigó Tibor Fejlesztési Alap is kiírt egy pályázatot. Erre is beadtuk az igényünket, de ezzel a víz- és a villanyellátást szeretnénk biztosítani a majorban. Ott épülne ugyanis a hűtőház... A szövetkezet egyik legjelentősebb vagyontárgya pillanatnyilag az említett major. A már megvásárolt néhány munkagépet tárolják és javítják itt, és ezen kívül itt működik a szövetkezet takarmánykeverője is. Gaszman Tibor, a szövetkezet helyettes vezetője beszélt az itt folyó munkáról.-A helyi igényeket igyekszünk kielégíteni, Berkenyén értékesítjük az előállított tápokat. Hízó, tojó, és malactápot gyártunk egyébként. Van kereslet az árpa- és búzadarára is. Ezt is szívesen vásárolják a helybeli állattenyésztők.- Költséges beruházás volt keverő beindítása?- Nem különösebben, hiszen 170 ezer forintért vásároltuk. A tápok előállításához szükséges koncentrátumot Herceghalomról hozzuk, a gabona viszont saját termés. Kisberuházás ez, hiszen tulajdonképpen csak a falu igényeinek kielégítésére gondoltunk. A szövetkezetnek csak erre van lehetősége, de meggyőződésünk, hogy apró léptekkel haladva virágzó szövetkezetét teremthetünk itt! Faragó Zoltán Pórul járt a rókakoma olyanról, amilyet felvételünkön is megörökítettünk: anyányi, de csak ez év tavaszán született, vörösbundás jószágról. A különbség mindössze annyi, hogy ez az állat csak volt róka. Szátok és Romhány között, az utóbbi település közvetlen közelében gázolták halálra néhány napja. Szerencsétlen esetben: akár veszett is lehet. Mi a teendő ilyen esetben? Nos, mint azt az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat rétsági kirendeltségén megtudtuk, a pórul járt rókakoma tetemének helyét az illetékes önkormányzatnál kell bejelenteni. Ezek után az elpusztult állat fejét vizsgálatra küldik, és amennyiben fertőzöttnek bizonyult, az ÁNTSz megpróbál utána nézni, hogy valaki hozzányúlt-e. Vérében fekszik a halálra gázolt róka... Fotó: Gyurkó Péter SZÁTOK/ROMHÁNY. Is- fejezést? Kis gondolkodás árán meri a kedves olvasó az erdélyi bárki megfejtheti, hogy fiatal „növendék csalavér” vadász-ki- rókáról van szó. Pontosan Rétság és környéke Hétfői számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó
