Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-21 / 246. szám

4 LÁTÓHATÁR 1993. október 21., csütörtök Nem sok vasutas van, aki meg tudja mondani, hogy me­lyik vonat közlekedik a Krakkó- Pozsony - Ipolyság - Békés­csaba - Kolozsvár - Budapest útvonalon. Persze a közlekedik szó enyhén szólva túlzás, hiszen mindössze egy alkalommal -október 8-a és 10-e között- ment végig egy szerelvény a jelzett városok között. S az út­irány nem az egyetlen speciali­tása volt ennek a különvonat­nak. Hiszen nem is olyan rég még a Varsói Szerződés tagor­szágainak magas rangú vezetői tanácskoztak az ún. Kádár-vo­nat szalonkocsijában, ezúttal pedig albán, bosnyák, cigány, cseh, román, szerb, szlovák, romániai és hazai magyar társa­dalmi szervezetek képviselői cserélték ki a véleményüket olyan aktuális és lényegbe vágó kérdésekről, mint a kisebbségi jog, a nemzeti önrendelkezés és szuverenitás. S ez az értekezés, - nem úgy mint a titkosan kezelt korábbiak- most filmre is került egy ame­rikai, egy holland tévétársaság, a BBC és a Fekete Doboz Ala­pítvány jóvoltából. Az ötlet a rendező, Ziv lián fejében fogant meg, akit egy másik filmjével kapcsolatos él­ménye sarkallt e „kormányvo- nati” utazásra. Az történt ugyanis, hogy - mint a Gondo­lat-jel riporterének, Váradi Jú­liának elmondta - édesapját el­vitte Varsóba, ahol családjának jó része a holocaust áldozata lett, s ott végignézte a papa szörnyű katarzisát. Tekintve, hogy a volt Jugo­szlávia területén dörögnek a fegyverek, máshol pedig a na­cionalizmus, a kisebbségben lé­vőkkel szembeni türelmetlen­ség veszélyezteti a békét, siker­ként lehet elkönyvelni, hogy a harcban, - de legalábbis szem­ben - álló felek képviselői - a horvátok kivételével - elfogad­ták a meghívást, tárgyaltak egymással, sőt a konferencia napirendjén kívül is leültek egymás mellé. Azt viszont nem volt jó hallani a rendező szájá­ból, hogy a romániai magyarság szervezetei közötti éles nézetkü­lönbségek a vonaton is felke­rülve majdnem meghiúsították a tárgyalás egész menetét. Ziv liánnak az a meggyőző­dése, hogy ez a film ébren tartja a lelkiismeretet, felrázza a bé­nult nyugati közvéleményt és rádöbbenti az embereket arra, hogy ami a Balkánon történik, az mindenkinek a bőrére megy. Sőt odáig elmegy a következte­tésben, hogy ha a század köze­pén lett volna televízió, akkor nem tör ki a második világhá­ború. Csak egy szakmájával el­fogult ember mondhat ilyet a médiák hatásáról, de legyen igaza, s filmje segítse minél na­gyobb mértékben a kilátásta­lannak tetsző etnikai konfliktu­sok megoldását! * * * Semmi meglepő nincs abban, hogy október 23-ához közeled­vén, a televízióban is szaporod­nak az ’56-ra emlékező műso­rok. (Más kérdés, hogy a 56 perc ’56-ról éppen ebben az időszakban került le a képer­nyőről az ötvenes évek filmjei körül kirobbant botrány követ­kezményeként. Kívülről nem lehet eldönteni, hogy televízió vezetésének, vagy a házból is kitiltott Kóthy Juditnak és „csa­patának” van-e igaza, azt azon­ban látni, - a szóvivői kineve­zés hipp-hopp visszavonása is ezt igazolja - hogy továbbra is furcsa dolgok történnek a Sza­badság téri épületben.) Az elmúlt vasárnap egy hosz- szú beszélgetés szem- és fülta­núi lehettek azok, akik nemcsak filmnézéssel tudják elképzelni a hétvége utolsó óráit. Ezúttal Páskándi Géza beszélt pályafu­tásáról, írói munkásságának je­lesebb állomásairól. Sokan va­lószínűleg ebből a dialógusból tudták meg, hogy Páskándi is ötvenhatos volt, noha akkoriban Romániában élt. Nacionalista izgatás címén tartóztatták le és fiatalon hat kemény évet töltött el a román Gulagon, a Duna-deltában. Természetes, hogy sorstársaihoz hasonlóan ő is azt vallja: nincsenek elévül­hetetlen bűnök, vagy ahol van­nak, az labilis ország. (A felvé­tel idején Páskándi még nem ismerhette az Alkotmánybíró­ság és a parlament ide vonat­kozó legújabb döntését.) Ugyanakkor Páskándi olyan figyelemre méltó észrevételeket is tesz, amelyek sok mindenre magyarázatul szolgálnak a mai magyar viszonyokat illetően is. O például a rendszerváltás előtt biztos volt benne, hogy a széle­sedő reformmozgalom újabb vérontás nélkül megy át restau­rációba. Ez a „történelmi üzlet” az ellenzéknek is megfelelt. Szerinte minden megrendítő erejű társadalmi változás - még az ún. „jó forradalom” esetében is - olyan gyors sodrást vált ki, ami értékeket is magával ragad s fordítva, kedvez a kontrasze­lekciónak. - csongrády ­Új segítség a rövidlátóknak Amerikai szemorvosok egy új módszerrel kísérleteznek a rövidlátás megszüntetésére: a St. Louis-i egyetem orvosai plasztikból készült átlátszó gyűrűket ültettek be rövidlátók szaruhártyája alá. Már 15 pá­ciensen elvégezték a műtétet, amelyet további 60 fog követni. Ha a beültetések a kívánt eredménnyel járnak, négy éven belül a piacra kerülhetnének az újszerű lencsék, mondta dr. David Schanzlin, az egyetem szemészprofesszora. A beülte­tés céljából a szaruhártya szé­lén egy metszést ejtenek, s a gyűrűt a szaruhártya alá tol­ják. A plasztíkgyűrü csökkenti a szaruhártya görbületét, úgy hogy a beeső fény a retinára összpontosul, s ezáltal élesedik a látás. A gyűrök olyanokon is segíthetnek, akik specifikus szaruhártya-elhajlás miatt nem tudnak kontaktlencsét vi­selni. Csütörtököt mondunk Mottó: „Bürokratikus szervezetekkel csak másik bürokra­tikus szervezet veheti fel a harcot.” (Murphy törvénykönyvéből) Nem lógunk ki. Ha valaki kételkedett volna benne: Salgó­tarján igenis a világ szerves ré­sze. Régóta tudjuk ugyanis: színház az egész világ - és már a nógrádi megyeszékhely is „büszkélkedhet” ilyen intéz­ménnyel. Igaz, errefelé nem a deszkák, hanem kényelmes székek jelentik a világot, s a színészeket önkormányzati képviselőknek hívják. Leg­utóbb fogvacogtató darabot ad­tak elő, mely arról szólt: ki és mi módon fizesse a távhőszol­gáltatást? Salgótarján színháza (pardon: képviselő-testülete) amellett döntött: kezeskedje­nek a Tarjánhő hiteléért. Vajon e döntésük is akkora sikert arat majd, mint korábban a szemét­kérdés „ideális” megoldása? Vízesés. Fény derült arra is: Salgótarján legszegényebbnek tűnő részét szupergazdagok lakják. Annyi a pénzük, hogy megengedhetik maguknak, hogy nem is úszómedencéjük, hanem mindjárt saját, külön be­járatú vízesésük legyen! Nem kevesebb, mint havi ötezer liter vizet fogyasztani aligha le­hetne másképpen egy félkom­fortos építményben. Bár a sal­gótarjáni fejkvóta szerint ez a Niagara magánosítása nélkül is megoldható. Igaz ugyan, a Városgazdál­kodási és Üzemeltetési Kft. ve­zetője, Bodnár Benedek utólag elismerte: „Olyan rendeletet képtelenség hozni, amely min­denki számára megfelelő” - az azonban már mégiscsak túl­zásnak hat, hogy csupa olyan intézkedést szavaznak meg, amely mindenki nemtetszését elnyeri. Hajói megnézzük, eh­hez is szükségeltetik némi te­hetség. Ha mélyre ásunk a probléma feltárása során, még a végén kiderül, hogy csupa te­hetséget választottak a tarjáni testületbe. Elgondolkodtató: honnan szerzik tudásukat a fent emlí­tett palócföldi tehetségek? Le­het, hogy a magyar parlament­ből? Ott is nap mint nap szülik a rendeleteket - és a koraszü­lött paragrafusok nem mindig bizonyulnak életképesnek. Mint egyszerű, mezei válasz­tópolgár, elgondolkodom, mi­lyen jó, hogy az ember olyan amilyen. Rendelkezik például emlékezőtehetséggel. Ami egyrészt csodálatos adomány, s aminek olykor még hasznát is veheti... Balázs József Balett a fellegekben Mike Michigan kiváló ejtőernyős ugró. Mike különböző balett­mozgásokat és ugrásokat végez zuhanás közben. Ezeket a mozdu­latokat először a földön gyakorolja be. Edzője szerint kiváló ba­lett-táncos is lehetne. FEB-fotó Egy távoli kettős csillag rejtélye A Hubble űrteleszkóp lehe­tővé tette a csillagászoknak, hogy pillantást vessenek egy rejtélyes kettős csillagra. Elő­ször két évtizede tűnt fel a tu­dósoknak ez az „égi tüne­mény”, amelynek röntgensu­gárzása a Nyilas csillagképben lévő csillaghalmazból szárma­zott, s erőssége kereken millió- szőr nagyobbnak mutatkozott, mint a Nap által kisugárzott energia. Az adatokból, ame­lyeket a Hubble a Földre to­vábbított, most kitűnt, hogy a Földtől 280 ezer fényévre lévő kettős csillag valószínűleg egy neutroncsillagból áll, ami egy felrobbant csillag összesűrű­södött magja. Ez magához vonzza egy úgynevezett fehér törpe anyagát, vagyis egy olyan csillag maradványát, amelynek energiája elfogyott. A két égitest egymás körül kö­röz elképzelhetetlen sebesség­gel: egy fordulat 11 percig tart. Eközben a gázfelhő, amely a neutroncsillagot körülveszi, több mint 40 ezer Cel- sius-fokra hévül. Gyermekek tanulását veszélyezteti a megegyezés hiánya Várják a püspök válaszát Hamarosan eldől a kúria sorsa Felfedezték a migrént okozó gént VANYARC. A falu békéjé­nek érdekében jó lenne mielőbb lezárni a Desseffy-Bánffy kúria ügyét. A község evangélikus gyülekezete ebben már ki­mondta a döntő szót. A temp­lomban megtartott közgyűlésen a nagy többség úgy foglalt ál­lást, hogy az épület továbbra is maradjon önkormányzati tulaj­donban és oktatási intézmény­ként működjön, az egyház pe­dig részesüljön kártalanításban. Az ügyet végleg lezáró és a gyülekezet kívánságának meg­felelő szerződést elkészítette az önkormányzat. Ezt a Magyar Evangélikus Egyház e területen illetékes püspöke nem írta alá, ugyanakkor állítólag megtiltotta a helyi lelkésznek is, hogy ezt cselekedje. Enyhén szólva ez azért furcsa magatartás, mert Hugyecz Andrásné polgármes­ter ez ügyben 1993. február 3- án az egyház országos irodájá­nak küldött válaszlevelére az alábbiakat írták: „Tisztelt Asszonyom! A Vá­ny arc, Hunyadi u. I. sz. (hrsz:208) alatti volt evangéli­kus egyházi ingatlan vissza­igénylése tárgyában hozzám in­tézett levelére tisztelettel tájé­koztatom, hogy a nevezett épü­let a Vanyarci Evangélikus Gyülekezet tulajdona volt. Ezért a visszaigénylés módjára vo­natkozó levélbeli kérésének mérlegelése kizárólag a helyi gyülekezet feladata, amelybe az országos irodának beleszólása nincs, legfeljebb az eljárás le­bonyolítása során segítő taná­csot adhat a gyülekezetnek. A fentiek szerint kérem, szívesked­jék kérésével gyülekezetünk lel­készét, Sándor Frigyes urat megkeresni. Tisztelettel: Ve- perdiZoltán, osztályvezető” Vajon miért döntött a gyüle­kezet a kastély jelenlegi funkci­ójának megtartása mellett? Az ingatlan 1950-től iskola­ként működik. Az oktatáson kí­vül kulturális igényeket is ki­elégít vallási hovatartozás nél­kül. Jelenleg községi iskolai in­tegrált klubkönyvtárként mű­ködik. A megközelítően húsze­zer kötetes könyvállományában igen jelentős a nemzetiségi (szlovák) irodalom, de nemzeti­ségi könyvtárszoba is található.-A könyvtár az 1983-ban átadott új iskola szerves része­ként működik, mivel egy telken épült az iskolával. Ennek a kia­lakításánál eleve figyelembe vettük a meglévő kastély épüle­tét is - említi a polgármester. A két intézmény - iskola és a könyvtár - együtt tölti be az ok­tatás és a művelődés funkcióját. A gyülekezet által kimondott „maradjon meg az eredeti céljá­nak” döntésben fontos szerepe volt annak is, hogy az iskola nem rendelkezik külön udvar­ral, csupán száz négyzetméteres belső területe van. A sportpálya a kastély melletti területen ta­lálható, ahol a testneveléshez szükséges eszközök is együtt vannak. A polgármester részletesen felsorolja, hogy a kastély-isko­lában milyen sokféle terem szolgálja a gyerekek iskolai ta­nulmányainak megalapozását, a kulturális életet. Az épülethez az óvodások is kötődnek. Itt szervezik meg a helyi és megyei óvodai pedagógusok tanácsko­zását is.- A megegyezés hiánya 150 gyermek tanulását és 54 óvodás biztonságát kérdőjelezi meg - említi Hugyecz Andrásné. Az írásos dokumentumok és a tájékoztatás birtokában felke­restem Sándor Frigyest, az evangélikus gyülekezet lelké­szét. Igaz-e, hogy a püspök úr megtiltotta önnek annak a szer­ződésnek az aláírását, amelyben a gyülekezet közgyűlési dönté­sének megfelelően a község tu­lajdonában maradjon-e az evangélikus egyház által visz- szakért Desseffy-Bánfíy kúria? - kérdeztem.- Püspökünk szeretne Va- nyarcra utazni, és a hívekkel konzultálni. Elfoglaltságára való tekintettel valószínű erre csak a késő ősz folyamán kerül sor. Úgy gondolom, hogy ekkor találkozik majd a polgármester­rel is. Mást nem mondhatok. A hallgattassák meg a másik fél elve alapján megkérdeztük Szebik Imrét, az Északi Evan­gélikus Egyházkerület püspö­két, aki csak annyit tudott mon­dani: a problémakör megoldása után tájékoztat bennünket. Venesz Károly Francia tudósok azonosítottak egy gént, amely a 19-es kromo­szómában található és a fájda­lom különösen heves formáját, az úgynevezett féloldali fejfá­jást, közismert nevén a migrént okozza. A migrénrohamok olyan erő­sek is lehetnek, hogy az érintet­tek esetenként féloldalukra megbénulnak és öntudatukat is elvesztik. Marie-Germaine Bo- usser, a párizsi St. Antoine kór­ház vezető kutatója közölte, a gén helyét már megállapították, de még nem izolálták. Ezért óv­nia kell az elhamarkodott remé­nyektől. A következőkben meg akarják vizsgálni, hogyan mű­ködik a gén és hogy hibája csak a migrén legsúlyosabb formáját váltja-e ki? Fennáll ugyanis a le­hetősége annak, hogy más kro­moszómákban lévő hibás gének is képesek migrént kiváltani. A tudomány számára a gén felfedezése az első biztos tám­pont arra, hogy a migrénre való hajlam öröklődik: erre eddig minden bizonyíték hiányzott. A fő probléma a migrén okainak kutatását illetően egyébként ab­ban rejlik, hogy a betegség túl sokrétűen nyilvánul meg. Ismét együtt a híres duó New Yorkban ismét együtt adott koncertet Paul Simon és Art Garfunkel. A páros 1957-ben kezdett együtt muzsikálni. Műso­rukat a közönség szűnni nem akaró tapssal fogadta. FEB-fotó

Next

/
Oldalképek
Tartalom