Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)
1993-10-18 / 243. szám
2 KÜLFÖLD 1993. október 18., hétfő Az ukrán kormány ígérete Előzetes megállapodásra jutott az ukrán kormány és az orosz Gazprom vállalat az 550 milliárd rubelnyi ukrán tartozás visszafizetéséről — közölte az AP-DJ amerikai gazdasági hírügynökséggel a monopolnelyzetben lévő orosz Gazprom cég elnökhelyettese. A megállapodás alapján Ukrajna kormánya megígérte, hogy nem ad földgázt azoknak az ukrán cégeknek, amelyek nem fizetnek az energiahordozóért. Emellett Kiev vállalta, hogy reális törlesztési tervet is beteneszt a Gazpromnak. Az utóbbi hetekben egyébként Ukrajna 200 milliárd rubelt már törlesztett tartozásából a Gazprom felé, s ez adhatott lendületet a megállapodásnak. A Financial Times szerint... A kelet-európai befektetész- szervezés mind érettebbé válik, ennek jele, hogy Magyarországon megalakult a térség első független heruházásfejlesztő ügynöksége — írta a Financial Times című brit lapban Nicholas Denton budapesti tudósító. 1990- ben még lázasan érdeklődtek a nyugati üzletemberek a térség iránt, és az új demokratikus kormányok nyugodtan várhattak az ajánlatokra. A nyugati és a keleti recesszió azonban gátat vetett a tőkefolyamnak, és kiélezte a versenyt a befektetésekért. A minap alakult ITD Hungary beruházási és kereskedelemfejlesztési ügynökség egységes, célzott információt ad maja a külföldi cégeknek. Autóexport az EK-országokba Kevesebb autót exportálnak a japán gyártók a idén az Európai Közösség országaiba a múlt nőnapban született japán-közöspi- aci megállapodásnak megfelelően. Az összkvóta 1,089 millióról 980 ezerre csökkent. A kisebb gyártók lényegében a tavalyival azonos számú autót szállíthatnak a közöspiaci országokba, a nagyobbaknak, amelyek már kiépítették helyi gyártóbázisukat az EK-ban, vissza kell fogniok eladásaikat. A Toyota például 280 ezer helyett 260 ezer, a Mazda 210 helyett 190 ezer gépjárművet adhat el, a Honda, a Mitsubishi, a Fudzsi, az Isuzu és a Daihatsu viszont lényegében tarthatja az export tavalyi szintjét. A Suzuki a múlt évben 30 ezer gépkocsit szállított a közöspiaci országokba, és kvótája az idén is ugyanekkora. Több gépkocsi már nem kell Olaszországban tovább már nem növelhető a forgalomban lévő gépkocsik száma; az autózás minőségének javítására, a járműpark fiatalítására, a biztonság erősítésére, a környezet védelmére és az autó kulturáltabb használatára kell törekedni — hangzott el egy, a közúti közlekedés problémáival foglalkozó olaszországi konferencián. Az 56-milliós Olaszországban már több mint 30 millió személyautó van forgalomban, s minden negyedik család két vagy ennél is több autóval rendelkezik. A konferencia résztvevői felhívták a figyelmet az elöregedett gépkocsik cseréjének égető szüksé§ ességére: az Olaszországban özlekedő autók közül több mint 2 millió húsz évesnél idősebb. Olaszországban naponta átlagosan 20 ember veszti életét autóbaleset következtében, bár 1993 első felében jelentősen, 12,8 százalékkal csökkent a halálos kimenetelű balesetek száma. Japán hitellel támogat Japán hitellel támogatja a jövőben a fejlett ipari országok egyes közmunkaporgramjait is, ezzel egyben elősegíti tetemes fizetési mérlegtöbbletének visszaforgatását. A Nihon Keizai Sim- bun című lap szerint a japán kormány hitelintézete, az Eximbank első lépésként 150 millió fontos, tíz évre szóló, alacsony kamatozású hitelt nyújt egy angliai vasúti program megvalósításához. London központja és a Heathrow repülőtér között építenek ki vasútvonalat 300 millió fontos költséggel a jövő évtől kezdve. E terv kivitelezéséhez nyújtja a szigetország a kötetlen hitelt, amit nemcsak japán cégek vehetnek igénybe. Japán eziaáig hivatalos fejlesztési támogatásban, kedvezményes hitelekben csak a fejlődő országok terveit finanszírozta. A The Guardian cikke A Fideszre figyelni kell Orbán Viktor, a Fidesz 30 éves elnöke Magyarország legvalószínűbb következő miniszterelnöke, ha hinni lehet a közvélemény-kutatási adatoknak — írta a The Guardian című brit lapban Maria Balinska és Gabriel Partos, beszámolva arról, hogy Orbán Viktor ma Londonba látof at, és találkozik Douglas Hurd ülügyiniszterrel. E látogatásától hazai tekintélyének növekedését reméli — írták a szerzők. A polifikusok jól teszik, ha figyelnek a Fideszre, amely az egyik legkisebb parlamenti párt Magyarországon, de tartósan vezet a közvélemény-kutatásokban a kormányzó MDF és a legnagyobb ellenzéki párt, az SZDSZ előtt. Ez a különleges siker nagyrészt Orbán vezetésének köszönhető, aki elsőnek követelte nyilvánosan 4. szovjet csapatok kivonását. — Őt évvel ezelőtt bekapcsolódni a politikába nem számított karrierista döntésnek, hanem erkölcsi kérdés volt. Azóta megváltozott a motivációm: most már részben életpályadöntés ez, és nemzedékem kérdése is. Ha bárki ki tudja vinni Magyarországot a jelenlegi gazdasági káoszból, akkor az én nemzedékem az — mondta Orbán a The Guardiannek. Orbán filozofikusan kommentálja pártja átalakulását érett és pragmatikus politikai szervezetté: — Nem tudok elképzelni ártot, amely részt vesz a politi- ai játszmában, és mégis megőrzi ártatlanságát. Nem Tehet egyszerre kívül és belül lenni, és mi belül vagyunk. Mi mindig a legkeményebben bíráltuk a kormányt, de most már arról is beszélünk, hogy mit kellene tenni — mondta Orbán Viktor a The Guardiannek. Horvátországi szerbek, olasz önkéntesek Rendkívül feszült a helyzet Horvátországban, egyelőre semmi jele annak, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján rendezni lehetne a zágrábi kormány és a horvátországi szerbek közötti viszonyt. Az úgynevezett krajinai szerb köztársaság vezetése mélyen megosztott, kemény ellentétek vannak a Krajinán kívül élő szer- bek és a krajinai szerb vezetők között, s egyre inkább érzékelhető az, hogy a belgrádi kormányzat a krajinai elnököt, Gorán Ha- dzicot támogatja, viszont szembeszegül Milan Martié belügyi miniszterrel. Felsorakozott a két tábor mögött a szerbiai félkatonai szervezet két csoportja: Se- selj Vajda radikális osztagai Marzic mellé álltak a vitában, Árkán kapitány pedig Hadzicot támogatja. A krajinai szerbek abban az egy dologban mindenképp egyetértenek, hogy Zágrábtól nem fogadnak el autonómiát, s ragaszkodnak a független szerb krajinai köztársasághoz. Ehhez a törekvésükhöz igyekeztek nemzetközi támogatót keresni, s egy olasz szenátor meg is jelent a Pél- monostoron tartott szerb parlamenti ülésen, s támogatásáról biztosította a szerb ügyet — természetesen a horvátokkal szemben. Agnelli szenátort a krajinai szerbek megkülönböztetett tisztelettel fogadták, s úgy nyilatkoztak, hogy az olaszokkal együtt vonulnak majd Dalmáciába. Megerősítették egyúttal azt is, hogy a krajinai szerbek oldalán 86 olasz önkéntes harcol, s ezeket a katonákat a híres szerb vezér, Drágán kapitány képezte ki a harcra. Állítólag ezek az olcisz „önkéntesek” a horvátok által Isztriából elüldözött olaszok leszármazottai, s ezért harcolnak a szerbek oldalán. Többségében csinos, fiatal nők szereztek legényt az árverésen A zsákbamacska vitte el a pálmát A közönség többségének köny- nyed szórakozást, a férfiakra pályázó hölgyeknek első lépésként anyagi kiadást, az árverésre bocsátott kilenc férfinak pedig izgalmas megméretést jelentett a Kiskegyed második legényárverése szombaton este. Legmagasabb vételárat az utolsónak színpadra lépő Fehérkúti Ferenc ért el, akinek csak a cipőjét s szürke színű nadrágját lehetett látni, midőn megmutatták a közönségnek. A rendezők ugyanis egy jutazsákba bújtatták felső testét, lévén ő a zsákbamacska. Ó érte látatlanban a legtöbbet, 51 ezer forintot pengetett ki özv. Szabó Balázsné, a West- End eladója. Ezzel megnyerte az első díjként feltüntetett kétszemélyes párizsi utat is, amelyet a Salgótaijánból Budapestre elszármazott utazási vállalkozó, Telek Gábor ajánlott fel cége nevében. A teremtés koronáinak Kréta szigetéről importált görög példányáért a második legcsino- sabb összeget, 25 ezer forintot tettek le az asztalra. Ót aztán némi külön alku után B. Ilona szerezte meg, újabb 14 ezer forintért — ékesebb első tulajdonosától. A helyszínen sikerült összeismerkedni az elmúlt évi árverés legmagasabb összegéért (26 ezer forintt) elkelt férfiújával: — Most határoztam el, hogy jövőre ismét részt veszek a rendezvényen — tudtuk meg a 45 éves Győrfi Istvántól, aki body- buildingezéssel próbálja formába hozni magát. Amikor arról faggattam, hogy összejött-e neki valami a partnerével, ezt válaszolta: — Tudtommal egyikünknek sem sikeredett hosszúra e kapcsolata. Az est legnagyobb poénját az a 40 év körüli, Pápáról érkezett asszony okozta, aki megnyerte a sorsolásra bocsátott Ford személygépkocsit. Az asszony a műsorvezető Vágó Istvánnak elmondta, hogy titokban, férje tudta nélkül utazott a fővárosba a hajnali vonattal. A legényárve- rés alatt állandóan résen kellett lennie, nehogy valamelyik tv-ka- mera vagy fotós lekapja, mert hazatérve lett volna mit hallgatnia. Most viszont — slusszkulcscsal a kezében — lehet, hogy könnyen megdicsérik otthon. — vallus — Kiskegyedék éjszakája Néhányan már párosával léptek ki jóval éjfél után abból az autóbuszból, amely a feltűnően csinos, magabiztos hölgyeket és ifjú urakat szállította Egerbe, a Hotel Flóra bejáratához. A legnépszerűbb női hetilap, a Kiskegyed vetélkedőjének nyerteseit Pető Béla ügyvezető igazgató kísérte a földszinti különterembe. — Itt — igény szerint — energiadús vagy diétás vacsorában részesültek a vendégek. Az asztali gyertyák és falikarok diszkrét fényében rövidesen összecsendültek a kokté- los poharak, a Váradi-Bíró duó zsongítóan ráhangoló muzsikába kezdett. Az éjszakát mindenki úgy töltötte, ahogy kedve tartotta. Az első emeleti összkomfortos szobákban — minden eshetőségre készen — vörös rózsaszál feküdt a franciaágyon, hogy legyen mivel bekopogni a szomszédhoz. A többi szigorúan magánügy. Lapunk tudósítója legalábbis nem tartotta a gyertyát a pirkadattal közelgő hajnali órákban. Vasárnap délelőtt négylovas hintók vitték a párokat a történelmi városközpontba, majd az egedhegyi lovastanyára. Visszatérve a szállodába, jó étvágyról tanúskodott az a mennyiség, amely elfogyott a legényfogólevesből és a két tizenkét kilós idei, ropogósra sült malacból. Ezt követően újból buszra szálltak a Kiskegyed vendégei, és aki nem szunnyadt el hazafelé az M3- ason, annak vasárnap délután végétért a huszonnégy órás boldogságra vásárolt édes álma. Bár úgy látszott, hogy többen erősen fogták egymás kezét. A rendező szerkesztőségnek pedig nem marad más hátra, mint az, hogy újabb sikert könyveljen el, és befizesse e jótékonysági célra szánt több mint százezer forintos árverési bevételt az 1. számú nőgyógyászati klinika számlájára. — sztrapák — Tigrist vegyenek! A törvénytervezetek kálváriája Kérdőjelek Keressük a partnert? Bármennyire is a világpolitika „fajsúlyos ügyei”- a Közel-Kelet, Szomália, Oroszország, polgárháborúk — töltik meg az újságok sok hasábját, a figyelmünket mindig megragadják a saját életünket, Magyarország kapcsolatait közvetlenül befolyásoló események. S ami azt illeti, az élet nap nap után hoz is olyan fejleményeket szűkebb szomszédságunkban, amelyek megkövetelik az odafigyelést, a törődést és — esetenként — az aggodalmat is. A talonból hirtelen elővett szlovák C-változat? Váratlan pozsonyi bejelentés a vízmegosztási elképzelések megmásításáról? Kedvezőtlen fordulat Bős-Nagymaros történetében? E kérdőjelek is pé- dául az elmúlt napok híreihez kötődnek. Akárcsak — immár délkeleti szomszédunk esetében — azok a kirívó megjegyzések, amelyek a magyar kisebbségi politikát egyenesen a hitleri ötödik hadoszlop módszeréhez hasonlították. De a példák — sajnos — folytathatók tovább, a szlovák névhasználati törvény bizonytalanságától a friss (s Budapesten rögtön határozottan cáfolt) belgrádi vádakig, amelyek Zágrábnak szánt állítólagos MIG-ek szállításról szóltak. Ennyire sötét lenne az összkép? Vagy csak véletlen, hogy az elmúlt pár nap alatt ennyi negatív jellegű híranyag halmozódott fel? S ami a lényeg: mit sugallnak ezek az események, feszültségek és viták? Ha hűvös fejjel, a napi szenzációk burkát le- hántva gondoljuk végig a dolgokat, semmiképp sem azt, hogy épp a szomszédsággal lenne kudarcra ítélve a kapcsolatok javítása, s inkább más európai régiókban kell „patrónusok”, konstruktívabb társak után nézni. Ázok ugyanis sohasem [Kitolhatják a határos államokkal fenntartott jó viszonyt. Amire szerencsére szintén akad azért példa, gondoljunk mondjuk a Kárpátok Eurorégió szélesedő együttműködésére, vagy az Alpok-Xdria regionális kezdeményezésre. Földrajzi adottságaink, szomszédságunk tényein nem lehet, nem is tudunk változtatni. Velük együtt kell igyekezni, hogy a jó hírek kerüljenek túlsúlyba a baljósokkal szemben. Igaz, ez egyedül nem megy. Politikai jószándék kell hozzá — meg partnerek, mindenekelőtt a szomszédságban. De a siker azon is múlik: van-e bennünk elég kitartás, makacsság a jószomszédi partnerségre? (FEB) A Romániai Magyar Szó írása Iliescu elnök és az „ötödik hadoszlop 59 Vezércikkben és külön kommentárban is bírálja a Bukarestben megjelenő Romániai Magyar Szó Iliescu elnök legutóbbi kijelentését, amely a hitleri „ötödik hadoszlop” alkalmazásához hasonlította a szomszédos országok magyar kisebbségi szervezeteivel kapcsolatos, „bizonyos magyar politikai köröknek” tulajdonított törekvéseket. „Nem újkeletű és nem alaptalan az a vélekedés, miszerint államelnökünk nem lelkesedik a magyarokért. A román állam iránti lojalitásunkat több alkalommal is megkérdőjelezte..., de hogy az ötödik hadoszlop szerepe is ránk (s általában a magyar kisebbségre) osztassák, arra a legkishitubbek sem számítottak” — úja a lap vezércikkében Fe- rencz L. Imre. Utalva a szóvivői magyarázkodásokra, a kommentátor leszögezi, hogy még ezeket a kiigazításokat figyelembe véve is tény, hogy ilyesfajta kijelentéseket eddig csak a szélsőségesen nacionalista romániai pártok képviselői fogalmaztak meg. „Az extrémizmust, intoleranciát úgymond elítélő Iliescu elnök „oszlopos” nyilatkozatával a legelvakultabb szélsőségesek malmára hajtja a vizet akaratlanul is” — hangsúlyozza Ferencz L. Imre. Székely László, a lap külpolitikai rovatának vezetője „Románmagyar pengeváltás” című írásában visszautal arra, hogy Jeszenszky Géza romániai útjára azt megelőzően került sor, hogy Romániát felvették az Európa Tanácsba. Ekkor a bukaresti hatalomnak nagy szüksége volt a „mosolydiplomáciára”, amire a legmegfelelőbb személy Teodor Meles- canu-külügyminiszter volt. Miután a román diplomácia elérte célját, és a magyar fél nem gördített akadályt Románia ET-felvé- telének útjába, színre léphetett egy másik típusú szereplő, Ion Iliescu elnök személyében. Az Iliescu-szövegben újra előbukkan a régi tézis, amely szerint a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos problémák annak az államnak kizárólagos belügyét képezik, amelynek területén élnek. Ezt gyakran hallottuk az „aranykorszak” (Ceausescu diktatúrája) idején, és csodálkozni lehet azon, hogy az ET bécsi csúcstalálkozója időszakában ismétlik meg, hiszen az osztrák fővárosban Iliescu úr erre vonatkozóan teljesen más véleményt hallhatott: azt, hogy a kisebbségek ügyét nem lehet belügykénf kezelni. Székely László megjegyzi, hogy amikor valamilyen téren próbálkozás történik az előrelépésre, egy idő után megtorpanás következik be, mert közben a próbálkozók kijózanító hidegzuhanyban részesülnek. Még mindig bizonytalan Kárpátalja jövője. A megye különleges önkormányzati, adminisztratív területté nyilvánításáról már csaknem két eve népszavazáson döntött a lakosság, a Legfelsőbb Tanács azonban mindmáig nem találta meg, sőt, nem is kereste a módját, hogy törvényerőre emelje a kárpátaljaiak döntéseit. Ebbe már nemcsak a Káipátaljá- nak autonómiát követelő Ruszinok Társasága nem nyugodott bele, hanem a megyei tanács képviselői sem. Kezdeményezésükre ismét a tanács ülésszakának a napirendjére kerül a kérdés. Az október végére összehívott ülés első napirendi pontjaként Kárpátalja különleges önkormányzati, adminisztratív területté történő nyilvánítása szerepel. Persze, a független Ukrajna Keretében, ami ismételten bizonyítja, hogy felesleges azoknak az Ukrajna egységet féltő nacionalista politikai csoportoknak az aggodalma, akik szeparatista törekvésekkel vádolják a kárpátaljaiakat. A megyei tanács ülésszakának előkészítésével párhuzamosan Kievben is foglalkoznak Kárpátaljával. Ott a megye szabad gazdasági övezetté nyilvánításáról szóló törvénytervezetről tárgyalnak a parlament állandó bizottságaiban, ami tulajdonképpen a különleges önkormányzati státus alkotóeleme lenne. Az erről szóló törvénytervezetet, illetve csomagtervet még a múlt év decemberében kidolgozták, majd jóváhagyásra Kievbe vitték a kárpátaljaiak, de az akkor erre még illetékes miniszteri kabinet nem emelte törvényerőre, később pedig a Legfelsőbb Tanácsban nem talált támogatásra. A Legfelsőbb Tanács elnöksége a múlt hónap közepén ismét megbízta a miniszteri kabinetet és a parlament bizottságait, hogy vizsgálja meg a törvenyterveze- tet. Tgy aztán a napokban ismét Kievben tartózkodnak a megye képviselői, a törénytervezet ösz- szeálh'tói, hogy ki tudja, immár hányadik alkalommal, hányadik fórumon válaszoljanak a felmerülő kérdésekre, megpróbálják megvédeni a Kárpátaljának nagyobb önállóságot biztosító, a külföldi beruházásokat megköny- nyítő cikkelyeket. Sikerül-e, zöld utat kap-e végre a tervezet, vagy valamilyen ürüggyel visszaadjak azt előkészítőinek kiegészítés, módosítás végett? Lehet, hogy rövidesen eldől, de az is lehet, hogy még sokáig kell Kievben kilincselniük a kárpátaljaiaknak, hacsak közben nem születik olyan radikális döntés a megyei tanács ülésszakán, amely veget vethet a törvénytervezetek kálváriájának. Demszky Gábor Ukrajnába utazott Demszky Gábor főpolgármester tegnap délelőtt budapesti városküldöttség élén Ukrajnába utazott. A delegációban a Fővárosi Önkormányzat politikusai mellett részt vesznek a Közép- és Kelet-európai Gazdaság- és Kömyezetfejlesztési Intézet, valamint a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági szakemberei is. A budapesti delegáció háromnapos programja során Ungvár, Lvov es Kijev városvezetőivel, üzletembereivel tárgyal majd a politikai-gazdasági kapcsolatok elmélyítéséről. Ungváron részt vesznek az 1000 éves város ünnepi eseményein, s találkoznak a helyi magyarság képviselőivel is. Lvovban felavatják a Keleti Regionális Központot, Kijevben pedig részt vesznek az 1956-os poznani és budapesti eseményeket megörökítő fotókiállítás megnyitóján. A tervek szerint Lvov és Kijev városvezetőivel együttműködési megállapodást írnak alá. Ennek alapján a jövőben rendszeressé válhat a városirányítási és városüzemeltetési, illetve a pénzügyi és gazdasági szakemberek, üzletemberek tapasztalatcseréje. Pénzhiány miatt az orosz Állami Cirkusz kénytelen eladni állatokat. A Moszkvai Rádióban elhangzott közlemény szerint egy barna medve átszámítva már 11 200 schillingért kapható. A tigris ára ennek csaknem a kétszerese. Egy fekete párduc viszont 45 000 schillingnél olcsóbban aligha találhat gazdára — tűnik ki az APA jelentéséből. (MTI)
