Nógrád Megyei Hírlap, 1993. október (4. évfolyam, 229-253. szám)

1993-10-14 / 240. szám

ml MESEBELI BIRODALOM VADKACSÁK NÉLKÜL ­oldal OlVAS«&#$tk( tisztelt­NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. OKTÓBER 14., CSÜTÖRTÖK IV. ÉVFOLYAM 240. SZÁM ÁRA: 16,30 FORINT ügyfeleink hogy telefaxszámunk megváltozott. Hirdetését a (32) 311-504 telefaxon adhatja fel, amely egyben a hirdetési csoport telefonszáma is. A miniszteri biztos véleménye Nagymarosról A körtöltés nem közös tulajdon Szlovákiában nem azért feje­zik be a „C” variáns munkálatait, mert Magyarországon már kivá­lasztották a nagymarosi körtöl­tés elbontásának kivitelezőit — mondotta szerdán Tatár György, a Külügyminisztérium miniszteri biztosa az MTI érdeklődésére. A befejezés valódi oka, hogy a szlovák kormány már korábban döntést hozott. Érthetetlen, szomszédaink miként tekintik közös tulajdonnak a körtöltést. A beruházási szerződést ugyanis hazánk felmondta, de az is csak a kész objektumokra tartalmazott közös tulajdonmegjelölést. A körtöltés ideiglenes építmény, amely így a szerződés érvényes­sége esetén sem tekinthető közös tulajdonnak. Mivel Szlovákia sem mondott le a Hágai Nemzetközi Bíróság döntéséig a területén végrehaj­tott duzzasztásról, a bósi erőmű használatáról, nehezen érthető, miért kívánnák meg Magyaror­szágtól a környezetileg elfogad­hatatlan nagymarosi helyzet fenntartását. Kamatemelés a Postabanknál A Postabank és Takarékpénz­tár október 15-től 2 százalékkal emeli valamennyi lakossági ér­tékpapírjának kamatát. Változ­nak a Takarékszelvény II. kama­tai is, ennek határideje azonban október 22. Az egyéves lekötésű Postatakarékjegy kamata 18-ról 20 százalékra növekszik. Az egy hónapos lekötésű Postabankjegy a jelenlegi 12 helyett 14, a kétha­vi. 13 helyett 15, a háromhavi 14 helyett 16, a héthavi lekötésű 15 helyett 17 százalékkal kamato­zik. Vita az adótörvényekről Az Országgyűlés megkezdte az adótörvények módosításának általános vitáját. Mint elhang­zott, az új személyi jövedelem­adó-tábla révén az alacsonyabb jövedelműek adóterhei jelentő­sen csökkennek. Ugyanakkor többen kifogásolták, hogy jövőre az adóalapból csak korlátozott mértékben lehet támogatni az alapítványokat. Ellenzéki oldal­ról bírálták a devizabetétek ka­matának 10 százalékos meg- adóztatási tervét Még mindig az új villamosenergia­tarifáról A villamosenergia-tarifa no­vember 1-jétól életbe lépő mó­dosítása csak a lakosság 4-5 szá­zalékát érinti — hangzott el az Ipari Minisztérium sajtótájékoz­tatóján. Elmondták, hogy a többletforrások révén segíteni kívánják a Magyar Villamos Mű- < vek Rt. fejlesztését. Csökkenő munkanélküliség Szeptemberben kismértékben ismét csökkent a regisztrált mun­kanélküliek száma, amely így majdnem 670 ezer, és ez 12,9 százalékos rátának felel meg — közphe sajtótájékoztatón Kiss Gyula munkaügyi miniszter. Nem szorítható vissza az infláció A költségvetési hiány finan­szírozása miatt az idén nem le­hetséges az infláció visszaszorí­tása — állapítja meg a Budapest Bank gazdasági helyzetelemzé­se, amely szerint jövőre a hiány egy részét csak külföldi forrásból lehet majd fedezni. Hepatitis­megbetegedések Zalában Több mint száz fertőző máj- gyulladásos beteget regisztrál­tak, illetve szállítottak kórházba Zala megyében az utóbbi négy­öt nap során. Szerdáig nagyjából három előfordulási góc alakult ki: Keszthelyről és körzetéből 40, Letenyéről 20, s három egy­máshoz közeli községből — Pa- csáról, Szentpéterurról és Felső- rajkról — 41 személy került a fer­tőző osztályra. Egyikük állapota sem súlyos. Nem alakult meg az FKGP-Piacpárt frakciója Az Országgyűlés Ügyrendi, s Alkotmányügyi, Törvény-előké­szítő és Igazságügyi Bizottságá­nak együttes szerdai ülésén a tes­tületek tagjai megállapították, hogy a házszabály és más vonat­kozó jogszabályok alapján a G. Nagyné Maczó Ágnes által szep­tember 27-én levélben az Or­szággyűlés elnökének bejelentett Független Kisgazdapárt-Piac­párt képviselőcsoport nem te­kinthető megalakultnak. Otthontalanok reménykedjetek! Valahol mindenkinek lakni kell Nézegetjük az ingatlanközvetítő irodák hirdetőtábláit, amerre csak megfordulunk. Nem mintha vásárolni is tudna az ember, a bérből és fizetésből élők legfeljebb egyszer az életben engedhetik meg maguknak ezt a luxust. Az érdeklődés azonban ingyenes és legalább arról meggyőződhetünk, hogy vannak olyanok is, akiknek alighanem elég jól megy. Budapesten és környékén nem ritka a 20, 30, 40 milliós, úszómedencés villa, a hatalmas lakás sem, Vidéken, megyénkben sokkal szerényebb a kínálat, de azért áxfrvmilliós családi házak itt is akadnak ... Dán módszer magyar utakon Az elmúlt években megszűn­tek az állami lakásépítések or­szágszerte és az önkormányza­toknak sincs anyagi fedezetük szociális bérlakások kivitelezte­tésére. A meglévő lakásállo­mány öregszik, az emberek álta­lános elszegényedése folytán pedig kínálati piac alakult ki. Igény ugyan lenne, de kinek van pénze a milliós nagyság- rendű árak megfizetésére? Lakni viszont kell valahol... A salgótarjáni polgármesteri hivatal igazgatási osztályának vezetője, Tulipán Miklós adott tájékoztatást az önkormányzati lakások helyzetéről.- Azt, hogy pillanatnyilag hány lakás van az önkormány­zat tulajdonában, nem tudom pontosan. Egy hónappal ezelőtt 2688 volt, de az eladások fo­lyamatosan zajlanak.-A rászorulók hogyan jut­hatnak az alacsony komfortfo­kozatú otthonokhoz?- Az új lakástörvény június­ban megjelent, de csak 1994. január 1-jétől lép hatályba. A szociális alapon történő lakás­elosztás szabályozása váro­sunkban eddig nem történt meg, és tudtommal az egész ország­ban hasonló a helyzet. Termé­szetesen a törvény önkormány­zati szabályozását december 31-ig meg kell alkotni. A bérla­kásra várók helyzete csak ezek után rendeződhet. . . Hogyan alakulhatnak a laká­sárak, illetve mekkorára tömjék ki pénztárcájukat az otthonra vágyók a közeljövőben? Erre kerestük a választ. A balassagyarmati Margaréta Ingatlanforgalmazási Iroda munkatársa, Bóta Lászlóné ügy­intéző beszélt a városban és környékén kialakult helyzetről.-Ebben az évben több mint ötven lakás és családi ház adás­vételében működtünk közre. A legtöbb ezek közül balassa­gyarmati forgalmat jelentett. A városban az alacsony árfekvésű Madách ligeti és a volt Nógrádi lakótelepi lakások terén van komolyabb érdeklődés, de (Folytatás a 3. oldalon) A Salgótarjáni Közúti Igazgatóság a megyeszékhely több pontján dán szabadalom alapján úgynevezett ráégetéses módszerrel viszi fel az útburkolati jeleket az úttestre. A hazai utakon elsőként Esz­tergomban alkalmazott eljárás megháromszorozza az átjelzések élettartamát. A kísérleti jellegű munkálatokat Tímár József osz­tályvezető irányításával végzik az igazgatóság szakemberei. Gyurkó Péter felvétele Szigorú ellenőrzés Közbiztonságra veszélyes eszközök Harmincezer forintig terjedő pénzbüntetésre és elkobzásra számíthatnak azok, akik meg­szegik azt az október 15-én ha­tályba lépő kormányrendeletet, amely megtiltja a közbiztonságra veszélyes eszközök használatát a közterületen, illetve a nyilvános helyen. Az Országos Rendőr-főkapi­tányság sajtótájékoztatóján szer­dán elmondták: a rendőrök fo­lyamatosan ellenőrizni fogják az új rendelet megtartását, amely, megtiltja például a 8 centinéli hosszabb pengéjű szúró-vágói eszközök, valamint más, táma-j dásra alkalmas eszközök — bo­xer, olmósbot, bilincs, dobócsil­lag, parittya, elektromos sokkoló — gyártását, forgalmazását és vi­selését Ez a tiltás természetesen nem vonatkozik a hatósági sze­mélyekre, de érinti az őrző-védő vállalkozásokat. Az ilyen cégek azonban általában magánterüle­teket védenek, és arra nem érvé­nyes a korlátozás. Ezentúl piro­technikai eszköz engedély nél­küli birtoklása is szabálysértés­nek minősül. Országmozgósítás' A védelmi felkészítés és az or­szágmozgósítás idei feladatter­vével összhangban ebben a hó­napban és novemberben Nóg- rád, Vas, Hajdú-Bihar, Zala és Heves megyében a helyi honvé­delmi bizottság korlátozott jelle­gű, egynapos gyakorlatot tart. A katasztrófaelhárításijellegű gyakorlatokat a megyei honvé­delmi bizottsági elnöki funkciót betöltő köztársasági megbízot­tak vezetik. Egyetértő képviselők Szükséges a nyugdíj­kiegészítés A novemberben folyósítandó, egy összegű nyugdíj-kiegészítés­ről szóló határozati javaslat álta­lános vitájára is sor került tegnap a T. Házban. Az előterjesztő népjóléti tárca első ízben vehette alapul az immár működő Nyug­díjbiztosítási önkormányzat ajánlását. Az előteijesztés azoknak, akik 1993. január 1-jét megelőzően megállapított nyugellátásban ré­szesülnek, havi négyszázalékos emelés kilenc hónapra járó ösz- szegét javasolja egy összegben folyósítani. Ezt az öregségi és rokkantsági nyugdíj esetében legalább havi 300, legfeljebb ha­vi 1000 forint, öregségi rész­nyugdíj, özvegyi és szülői nyug­díj esetében legalább havi 250, legfeljebb 700 forint alapulvéte­lével kell meghatározni. Egy ösz- szegű — 1800 forintos — kiegé­szítés jár a nyugdíjszerű rendsze­res szociális ellátáshoz is, ha azt a nyugdíjfolyósító szervek folyó­sítják. A szóban forgó négy szá­zalékot 1994 januárjától a nyug­dijakba beépíteni, a legalacso­nyabb nyugdíjakat és a meghatá­rozott összegű ellátásokat pedig havi 200 forinttal növelni java­solja a T. Ház előtt fekvő terve­zet. Pusztai Erzsébet, a Népjóléti Minisztérium államtitkára expo­zéjában elmondta: a márciusi és szeptemberi tíz-, illetve négyszá­zalékos emelés összege négy szá­zalékkal marad el a várható évi nettó átlagkereset-növekedés­től, amely előreláthatólag 18 szá­zalékos lesz az idén. A vita legtöbb felszólalója egyetértett az emelés mértékével, és a határozat mielőbbi elfogadá­sára ösztönözte a T. Házat. Töb­ben rámutattak arra, hogy szük­ség lenne nyugdíjtörvényre, a nyugdíjrendszer átalakítására. Néhány hozzászóló sürgette az úgynevezett követő nyugdíjrend­szer bevezetését is, amely a ma alapul vett gazdasági prognózis helyett az előző évi adatok alapján állapítja meg a nyugellátásokat. Három megye falugondnokai Salgótarjánban A kisfalvak szociális alapellátásáért Három megye -Bács-Kis- kun, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Nógrád falugondnokainak képzését szervezte meg a Nép­jóléti Minisztérium felkérésére a Nógrád Megyei Közművelődési Központ és a Falufejlesztési Tár­saság Salgótarjánban október 11-étől 15-éig. A képzésben ok­tóber 13-án és 14-én a települé­sek polgármesterei is részt vesz­nek. A jövőben - egy hónapos szünetekkel - még négy hétvégé­vel folytatódik majd a program. Tegnap délután a szervezők sajtótájékoztatón ismertették a falugondnoki intézmény szere­pét és a képzés célját. Korill Ferenc, Nógrád Me­gye Közgyűlésének elnöke mél­tatta a Népjóléti Minisztérium pályázatának jelentőségét, is­mertette a megyei pályázati eredményeket. Idén Nógrádból nyolc kistelepülés, Ősagár, Ki­secset, Iliny, Csitár, Nógrád- marcal, Szilaspogony, Bokor, valamint együttesen Alsótold, Felsőtold és Garáb pályázott eredményesen. A megyei ön- kormányzat támogatja a falu- gondnoki intézmény kialakulá­sát és működését. Kemény Bertalan, a Falufej­lesztési Társaság elnöke, az in­tézmény létrehozója tájékozta­tott arról, hogyan született meg a falugondnokság gondolata a nyolcvanas években, s ki is az a falugondnok. Mint mondotta, ha a polgármester a falu esze, akkor a gondnok a falu szíve. Szanyi Éva, a Népjóléti Mi­nisztérium képviseletében a Nógrád Megyei Hírlap kérdé­sére a falugondnoki rendszer működésének eddigi kedvező tapasztalatait ismertette. Év vé­gére az országban 150 faluban 93 falugondnok tevékenykedik, hét megyében. A falugondnok­ság a szociális alapellátás haté­kony intézménye lehet az ötszáz lakos alatti falvakban. Azt gondolom ... '“Nagy Imre megérdemelne egy utcanevet Salgótarján­ban. Tudom, a nagy átkeresz­telések ideje odább, mégsem lenne haszontalan a felveté­sen elgondolkodni. Az ötlet nem az enyém. Kö­zeledvén október 23-a, többen személyesen is megkerestek és elpanaszolták, hogy évek óta szeretnék elfogadtatni utca­vagy térnévadási elképzelése­iket az illetékesekkel, de mindhiába: érteden fülekre talál minden szavuk. Nem tud­ják, mire vélni a dolgot. Kik­nek, milyen politikai erőknek állhat érdekükben az elhall­gatás? Valóban elgondolkodtató: Nagy Imre elfogadtatásáért külön csatát kell vívni egy olyan városban, amelyik min­denkor büszke volt munkás- mozgalmi hagyományaira, társadalmi érzékenységére és igazságosságára. Egy olyan településen, ahol utcanevet kaphatott - természetesen őrizzük múltunkat! - akár egy bányamérnök-bányaigazgató. Igaz, Nagy Imrének közvetlen köze nem volt Salgótarjánhoz, még olyan mesék sem kering­tek róla, mint a rossz emlékű „Rákosi apánkról”, vagyis hát egyesekben talán ok- kal-joggal merülhet fel, mi alapja lenne a névadásnak. Ez azonban rendkívül szűk lá­tókörű közelítés. Támadhat aztán olyan ellenvetés is, hogy mi haszna lenne egy olyan ellentmondásos törté­nelmi személyiséget favori­zálni, mint a nevezett politi­kus. Nincs elég bajunk amúgy is a múltunk miatt. Ma nem ildomos rá hivatkozni. Hát igen, való igaz: Nagy Imre valahogyan nem szalon­képes a mai politikai elit je­lentős köreiben. De ok lehet-e ez a mellőzésre? A politikai elit a demokratikus viszonyok között cserélődik, a nép ma­rad, s a nép többsége rokon- szenvvel emlékezik a nagy eszmei utat megjárt politi­kusra. Persze Nagy Imrét le­het nem szeretni, lehet gya­núba keverni - kommunista előélettel ugyan kit nem le­het? -, lehet háttérbe szorí­tani, de nem lehet eltagadni tőle, hogy személye jelkép; nevéhez fűződik a magyarság legújabbkori történetének (szovjetellenes) szabadság- harca, az ország népének éle­tét megjavítani igyekvő forra­dalom. (sulyok)

Next

/
Oldalképek
Tartalom