Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-10 / 211. szám
2 KÜLFÖLD 1993. szeptember 10., péntek Titkos hajó San Francisco kikötőjében időről időre megjelenik az amerikai tengerészet új hajókonstrukciója. Jelenleg annak tesztelését végzik. A hajó inkább hasonlít valamilyen őslényre, semmint hadászati objektumra. A Sea Shadow adatai titkosak, mint ahogyan esetleges felhasználásának körülményei is... Tervszerű orosz csapatkivonás A japán autóexportról Elégtelennek minősítette a japán gépkocsik közös piaci exportjának további korlátozásáról szóló tokiói megállapodást a nyugat-európai autógyártók szövetsége (ACEA). A szervezet szerint az egyezmény a helyes irányba tett lépés, de korántsem kielégítő. A megállapodás szerint a szigetország 980 ezerre csökkenti az idei évre szóló, áprilisban meghatározott kvóta eredetileg 1 millió 89 ezerben megszabott felső határát, tekintettel a közös piaci autóeladások zuhanásszerű első félévi csökkenésére. Az ACEA úgy tartja, a japán járműexport további 200 ezres visszafogását kellett volna elérni. Bajban a légiiorgalom? A nemzetközi légiforgalmi hálózat fokozatos szétmorzsoló- dása fenyeget, ha folytatódik az ágazatot sújtó rendkívüli recesz- szió — mondta a nemzetközi polgári légiközlekedési szervezet (IATA) vezetője. Szerinte a légi- társaságok az idén is több milliárd dollárnyi veszteséget lesznek kénytelenek elkönyvelni. Pierre Jeanniot IATA-vezérigazgató a kairói szakszemináriumon kijelentette: a bajoknak még messze nincs vége. A borúlátó szakember szerint ilyen körülmények között a sok év, munkájával kiépített nemzetközi légiközlekedési hálózat rendszerének leépülése várható. Közúti balesetek adatbankja Az Európai Közösség brüsz- szeli bizottsága jávasolja, hogy a szervezet hozzon létre közös adatbankot a közúti balesetek nyilvántartására. A statisztikai rendszerbe országos egyesítések után minden olyan közúti balesetet feljegyeznének, amely személyi sérüléssel jár. A bizottság úgy véli, hogy ezáltal is javíthatnának valamelyest az európai közlekedés biztonságán. A tervezet a bizottság elképzelései szerint jövő januárban lépne életbe. Három év múlva áttekintenék addigi eredményeit és esetleges folytatásának módozatait. Francia ultimátum Valóságos ultimátumot adott át Alain Juppé francia külügyminiszter országa EK-partnereinek a TF-1 televízióban: ha a közösségen belül szeptember 20-ig nem jön létre Párizs számára elfogadható megegyezés a GATT- tárgyalások mezőgazdasági vonatkozású kérdéseiben, akkor „nem folytatja a tárgyalásokat”. „Nem fogom feláldozni a francia mezőgazdaságot, az egész francia falut” — jelentette ki Juppé. Az orosz csapatok — az egykori Vörös Hadsereg egységei — kivonása tervszerűen folyik Németország keleti részéről — adja hírül a DPA hírügynökség tudósítása. 1994 közepéig 300.000 katona, valamint 200.000 polgári alkalmazott és hozzátartozó tér vissza hazájába. A csapatkivonás újabb és újabb problémák elé állítja mind az orosz, mind pedig a német közigazgatást. Az egykori Szovjetunióban a hazaSzerda este megkezdte, majd — több mint három óra múltán — elnapolta a vitát a PFSZ Végrehajtó Bizottsága, amely Jasszer Arafat elnök reményei szerint szentesíteni fogja a szervezet és Izrael megállapodását a megszállt palesztin területek korlátozott autonómiájáról. Tuniszi közlések szerint az aláírásra váró egyezség és a palesztin kívánalmak szerint még előtte elhangozni hivatott kölcsönös izraeli- PFSZ elismerés volt napirenden az ülésen. A PFSZ „kormányának” tizennyolc tagja közül tizenhárom jelent meg Tuniszban, miután két független személyiség beszüntette tagságát, a Népi és a Demokratikus Front bojkottálja az ülést, és egy független egésztérők részére sem elegendő lakás, sem kellő számú munkahely nem áll rendelkezésre. A német félnek viszont az átvett ingatlanok és lakások felhasználása okoz gondokat. A több mint 240.000 hektárnyi földterület megtisztítása a becslések szerint mintegy 25 milliárd márkába kerül — a talaj szennyezett, a talajvíz veszélyeztetett, és hulladékanyagok, robbanóanyagok jelentenek veszélyt a lakosságra. ségi állapota nem tette lehetővé szamára a megjelenést. A Tuniszba utazott függetlenek, sőt Arafat közvetlen harcostársai, a Fatah emberei között is vannak ellenzői a „Gáza és Jerikó előbb” formulát tartalmazó megállapodásnak. Közéjük tartozik a PFSZ külügyminiszterének számító Faruk Kaddumi. PFSZ-források mégis arra számítanak, hogy a palesztin vezető elfogadtatja a VB-vel elképzelését. A hírek szerint a heves vita ellenére Arafat jogosan bízhat a győzelemben egyfelől a nemzetközi és a mind szélesebb arab támogatás alapján, másrészt a Palesztin Nemzeti Tanács 1988-as döntésére való tekintettel, amely azzal a joggal ruházta őt fel, hogy megállapodásról tárgyaljon, és siker esetén azt kösse meg. Tömegmészárlás DélAfrikában Terroristák szerda este agyonlőttek 19 embert Johannesburg egyik feketék lakta elővárosában. A mészárlást mintegy tucatnyi fegyveres követte el, akik tüzet nyitottak a távolsági járatra váró tömegre. A halálos áldozatokon kívül 22 ember megsebesült. A tömegmészárlás Wade- wille településen történt, alkonyaikor. A terroristák elmenekültek, kilétüket a rendőrség egyelőre nem tudja. A politikai erőszak több mint tízezer áldozatot követelt Dél- Afrikában az elmúlt három év alatt, s fokozódóban van, amióta jövő áprilisra kitűzték az első általános választásokat. A mai támadást megelőző napon a fehér kormányzat és fekete tárgyaló- partnerei megállapodtak annak a vegyes testületnek a létrehozásában, amely a választásokig irányítja majd az országot. A rendőrség a két legfontosabb fekete párt hatalmi vetélkedését véli a politikai gyilkosságok mögött, az Afrikai Nemzeti Kongresszus szerint viszont a választásokat ellenző és a reformokat destabilizálással megakadályozni kívánó csoportok a felelősek. Az amerikai gazdaságról A Fehér Ház becslése szerint az amerikai gazdaság erőre kap majd az év hátralévő részében, ám a növekedés így sem fogja meghaladni az idén a két százalékot. Ez jelentős változás a korábbi adatokhoz képest, amelyek 3,1 százalékos gazdaságbővülést jósoltak. A kormány kénytelen volt elismerni: a gazdaság jelenlegi állapota sötétebb képet mutat, mint télen. Időszaki gazdasági jelentésében a Fehér Ház a szeptember 30-án véget érő, 1993-as évre 285 milliárd dolláros költségvetési hiányt jelzett, viszont jövőre — Bili Clinton elnök deficitcsökkentő programjának köszönhetően — várhatóan 45 milliárddal kevesebb lesz a deficit. Kozirev kabuli tárgyalásai A Katyn-ügy újabb fordulatai Gulbuddin Hekmatjar afgán kormányfő szerdán közölte Andrej Kozirev orosz külügyminiszterrel, hogy Afganisztán — bizonyos feltételek teljesülése esetén — kész szabadon engedni azokat az orosz foglyokat, akik még az 1979-től 1989-ig tartott szovjet megszállás idején estek afgán fogságba. Kozirev szerdán érkezett Kabulba, hogy főként a tádzsik-af- gán határ mentén kialakult feszült helyzetről tárgyaljon vendéglátóival. Afganisztán területéről tá- dzsik ellenzékiek sorozatos támadásokat indítanak a középázsiai volt szovjet köztársaság ellen, hogy megdöntsék az általuk neokommunistának tartott du- sanbei kormányt. A határtérségben több ezer orosz katona is tartózkodik, és támogatásukkal a múlt hónapban a tádzsik kormányhadsereg megtorlásul határ menti afgán településeket támadott. Hekmatjar közölte az orosz diplomácia vezetőjével, hogy kész elengedni az orosz foglyokat, de a tádzsik-afgán határ- helyzet és az ott állomásozó orosz katonák jelenléte egyelőre akadályozza őt ebben. Moszkva 309 eltűnt katonát tart nyilván, de feltételezhetően közülük sokan a harcokban estek el, és többen — miután áttértek a mohamedán hitre — nem kívánnak visszatérni hazájukba. A Hekt- matjar-kormány azt is feltételül szabja az oroszok elengedéséhez, hogy Oroszország is bocsássa szabadon a szovjet fogságba esett afgánokat. Nem várhatunk tovább az orosz államügyészség vizsgálatának eredményeire, hiszen aki a leginkább érdekelt a bűnösök elítélésében és megbüntetésében, az végül is a Lengyel Köztársaság — e szavakkal indokolta Jan Pi- atkowski lengyel igazságügy-miniszter a Katyn ügyében eddig képviselt lengyel álláspont éles fordulatát, azt a döntést, hogy „független lengyel vizsgálatot” indítanak a Katynban és más szovjet fogolytáborokban 1940- ben elkövetett gyilkosságok felderítésére. A több mint 15 ezer lengyel tiszt kivégzésének ügyében Lengyelország eddig hivatalosan azt az álláspontot képviselte, hogy a gyilkosságok kivizsgálására egyedül az Oroszországi Föderáció — mint a Szovjetunió jogutódja — jogosult. Piatkowski most — a két éve tartó orosz vizsgálat lassúságára hivatkozva — elrendelte egy különleges lengyel ügyészi bizottság létrehozását. Ez az orosz vizsgálattól teljesen függetlenül dolgozna, igyekezvén elérni a kivégzésekben részt vevő, még életben lévő három egykori NKVD-tiszt és az esetleges további gyanúsítottak kiadatását. A miniszter felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy noha elegendő bizonyíték áll rendelkezésre a három személy bűnösségére vonatkozóan, az orosz hatóságok eddig semmit sem tettek ellenük. Piatkowski bejelentette, hogy Stefan Sniezko, a lengyel főál- lamügyész helyettese a továbbiakban nem foglalkozhat a Katyn-üggyel, mivel úgymond túlságosan elkötelezte magát a korábbi lengyel álláspont mellett, vagyis, hogy egyedül az orosz hatóságok jogosultak vizsgálni a bűncselekményt. A lengyel külügyi szóvivő azt mondta, hogy ilyen súlyú ügyben először a külügyminisztériummal kellett volna egyeztetni, de ilyen megkeresés nem volt, a dolog teljesen váratlanul érte Krzysztof Skubiszewski külügyminisztert. Andrzej Drzycimski elnöki szóvivő — Piatkowski döntését bírálva — azt mondta, hogy „versenyezni” akar, holott ilyen ügyekben együttműködésre van szükség. A lépés késleltetheti a katyni ügy megoldását — hangsúlyozta. Végül megszólalt Borisz Jelcin orosz elnök politikai tanácsadója, Szergej Sztankevics is. Nézete szerint Piatkowski bejelentése „a lengyel álláspont váratlan, erőszakos és igazolhatatlan megkeményedését” jelenti. (MTI) Orosz szóvivő közlése Elhalasztották Jeszenszky látogatását Az orosz fél kérésére szeptember végére halasztották Jeszenszky Géza magyar külügyi miniszter szeptember 14-re tervezett moszkvai látogatását. Ezt Grigorij Karaszin, az orosz külügyminisztérium szóvivője közölte tegnap az MTI moszkvai tudósítójának telefonérdeklődésére. Karaszin a halasztást Andrej Kozirev orosz külügyminiszternek a közel-keleti rendezéssel kapcsolatos váratlan külföldi utazásával indokolta. A szóvivő elmondta, hogy Jeszenszky Géza útjára várhatóan szeptember utolsó harmadában kerül sor, de pontos dátumot nem említett. A látogatás elhalasztását a magyar Külügyminisztérium vezetése megértéssel fogadta — közölte Karaszin. (MTI) Clinton elutasította Izetbegovic kérését Bili Clinton amerikai elnök szerdán elutasította a bosnyák államfő kérését, hogy az Egyesült Államok légicsapások kilátásba helyezésével kösse határidőhöz Szarajevó ostromgyűrűjének a feloldását. Közölte, hogy ha tisztességes megállapodás születik Genfben, az Egyesült Államok — ígéretéhez híven — kész békefenntartókat vezényelni Boszniába, ám csak akkor, ha az egységek NATO-parancs- nokság alá kerülnek. Ráadásul még egy, eddig nem említett feltételt szabott a csapatok kiküldésére: azt, hogy a kongresszus előzetesen hagyja jóvá az amerikai szerepvállalást. Alija Izetbegovic — aki előző nap a Biztonsági Tanácsban próbált támogatást szerezni kormánya álláspontjához — a Fehér Házban megtartott találkozó után elmondta, hogy az amerikai vélemény az: Washington „egyoldalúan” nem vállalkozhat légicsapásokra, ám NATO-kere- tekben azok elképzelhetőek. Az amerikai elnök érzékeltette, hogy határidők kiszabására csak a rendezési tárgyalások keretében van lehetőség. A bosnyák vezető mindazonáltal reményét fejezte ki: Washington latba fogja vetni óriási befolyását annak érdekében, hogy a boszniai muzulmánok méltányos javaslatokat kapjanak a rendezési tárgyalásokon. Szerinte a genfi megbeszélések már a jövő héten félújulhatnak, ám az sem kizárt — mint mondta —, hogy a helyszín áttevődik New Yorkba. Megfigyelők szerint az, hogy Bili Clinton a kongresszus előzetesjóváhagyásához kívánja kötni az amerikai csapatok szerepvállalását, csak hátráltathatja az esetleges részvételt. A törvény- hozásban amúgy is háborognak a Szomáliái küldetés ellen, mondván, hogy érzésük szerint az Egyesült Államoknak már semmi keresnivalója nincs az afrikai országban. Valószínűleg ezzel függ össze a NATO-irányításhoz való ragaszkodás — Washington nem akaija, hogy még egyszer ENSZ- parancsnokok rendelkezzenek amerikai alakulatok fölött, mint Szomáliában. (MTI) • Csépi a jéghegy csúcsán? • Újrakezdjük a leventézést? • Itt a zaci reneszánsz? • Mégis jöjjön a hóhér? lm ..•egyszerűen minden Győz-e Arafat?
