Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-09 / 210. szám

4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. szeptember 9 csütörtök E hasábokon többször is mgjelent már Faludy György költő neve. Ennek egyetlen oka van: mióta sok évtizedes kül­földi „kalandozásai” után visz- szatelepült Magyarországra gyakran kérdezik véleményét benyomásairól, élményeiről. S, amit mond, az legtöbbször el­gondolkodtató. Benne van kö­zel egy évszázad tapasztalata, egy nyolcvanhároméves, sokat megért, Recsket is megszenve­dett ember minden bölcsessége. A minap a rádió Reggeli Krónika című műsorában fag­gatták a múlt szombaton zárult pécsi II. Magyar Könyvvásárral kapcsolatban. A miskolciaknak nyilván nem esett jól, amikor azt mondta, hogy erre az ese­ményre az észak-magyarországi városban nem kerülhetne sor, ehhez Pécs atmoszférája szük­séges, de egyéb tekintetben is­mét nagyon tanulságos volt, ami elhangzott. Faludy azt fejtegette, hogy a könyv - s áttételesen a kultúra - már egy fél évszázaddal ezelőtt is nehéz helyzetben volt. Elme­sélte, hogy 1936-ban (!) egy versét az egyik szerkesztő mi­lyen csellel lopta be az újságba: az Isten szó helyett Jehovát írt s ezzel elaltatta a cenzúra (!) fi­gyelmét. Ugyanakkor a mai vi­szonyokat sok tekintetben még a korábbiaknál is rosszabbnak tartja. Véleménye szerint úgy polarizálódott a társadalom, hogy a szegényebbek még sze­gényebbek lettek, az újgazda­goknak pedig még több pénzük van. De nem a kultúrára, nem a művelődésre, hanem nyugati autócsodákra költik, presztízs- fogyasztás jellemző rájuk. Fátyolos hangon vetette fel, hogy manapság az újságokban, a napilapokban nincs helyük a verseknek, napjainkban egy, a maga korában olyan nagy visszhangot kiváltott műnek, mint Ady Föl-földobott kő című verse volt, sem lenne különö­sebb hatása. A rezignáltság érthető, hisz egy költő szólalt meg a rádió­ban s tőle - aki mindig csak az irodalommal foglalkozott, a művészetek bűvkörében élt - e témában nem is várható más. De vajon mennyien figyelnek rá ebben a pénzcentrikus világ­ban? Lesz-e foganatja tanácsai­nak? Nem tartják-e szenilis öre­gembernek, aki hadd mormolja csak a magáét?! Se nem árt, se nem használ vele. Pedig igenis használni akar, mert tudja, hogy az emberiség nem élhet - csak vegetálhat - színház, zene és persze versek nélkül. Félő, hogy sok időnek kell még eltelnie, hogy kialakuljon majd az a - ha úgy tetszik pol­gári - réteg, amelyik, - mert örömét leli benne, mert saját maga megismeréséhez, kitelje­sítéséhez segíti - el is tartja a művészetet. * * * Már az önmagában is örven­detes tény, hogy hétfőn este is­mét új tévéjátékot sugároztak a TV1 programján. Méghozzá kettőt egymás után, jóllehet az együttes adásidő sem volt több Tisztítsuk meg a világot! A Clean up Austrália és az Egyesült Nemzetek Környezet­védelmi programja (UNEP) fel­hívást tett közzé, miszerint az 1993. szeptember 17-19-ei hét­vége világtakarítási akció le­gyen. Ennek az a célja, hogy min­denki a saját lakóhelyét, kör­nyékét tisztítsa meg a hulladék­tól. Ausztráliában ma már ez a legnagyobb méretű közösségi megmozdulás. A „nagytakarításra” eddig 68 ország 175 közössége jelezte részvételi szándékát. Számos nemzetközi szerve­zet is támogatásáról biztosította az akciót, köztük a Cserkész­mozgalom Világszervezete és a Gyermekszövetség a Környezet Védelméért (CAPE). Szeptember 18-án szerte a vi­lágon - így hazánkban is - egyes társadalmi közösségek a saját közvetlen környezetüket takarítják, vizek partját, stran­dokat, parkokat, sétányokat, pi­acokat, az utak mentét stb. Az akció hatására várhatóan csökken a szemetelés a világon! A világtakarítás a Föld min­den táján összehozza a népessé­get, helyi környezetének kelle­mesebbé tételére, de ráirányítja a hírközlő szerveken keresztül a kormányok, ipari vezetők és közösségek figyelmét a szemét­kérdés, újrahasznosítás és mi­nimalizálás fontosságára. Az ausztrál lan Kiernan vi­torlásversenyző nevével fém­jelzett világméretű akcióra ön­kéntes alapon lehet jelentkezni. A fő szervező ausztrálok a Ma­gyar Cserkészszövetségen ke­resztül kérik a magyar résztve­vőket, hogy tájékoztassák őket az elvégzett tevékenységről. A „Földanyának” minden bi­zonnyal előnyére válik az álta­lunk, emberek által okozott szennyeződések ugyancsak emberek által való kitakarítása a világ minden részén. Zentai Azt gondolom ... ... Ránk férne a központi segítség. A megyénkre, Nóg- rádra. Hazánknak ezt a kö­zépső kis szegletét sohasem kényeztette el az élet. Itt min­dig kevesebbet kerestek az em­berek munkájuk után, és min­dig nagyon sokat dolgoztak érte. Általában többet, mint azok, akik jobban boldogultak. Ilyen az élet. Nem bánik egyformán velünk. És ez így természetes, mert nem egyfor­mák az adottságaink sem. S ha ez van, akkor a meglévő kü­lönbségeket - az ésszerűség­nek megfelelően - a társada­lomnak, a politikának kell a kiegyenlítés felé vezetnie. Lassan fél éve már Nógrád megye vezeti a munkanélküli­ségi ráta országos listáját. A megye nem egészen 223 ezer lakosa közül hivatalosan 25 ezren állástalanok. Több mint 60 ezren élnek nyugdíjból, zömmel igen kevésből. Az 56 ezer fiatalkorú közül kevesen önellátóak. A pályakezdők életlehetőségei nagyon szűkö­sek. Ezek a tények; és az, hogy az Országgyűlés ezen a héten ta­nácskozott az elmaradt, hátrá­nyos helyzetű települések tá­mogatásáról. Volt képviselőnk, aki - nagyon helyesen - hal­latta is hangját az érdekünk­ben. Ezért választottuk. Nagyon kellene a segítség e gazdaságilag (s lassan lelkileg is) elesett, gyönyörű természeti adottságokkal rendelkező me­gyének. Nem könyörado­mányra gondolok, hanem okos, feltételeket is támasztó, produkciót igénylő anyagi tá­mogatásra. Hogy értelme le­gyen - mert van alapja, reali­tása - gondolkodnunk a kitö­résről. (sulyok) Csütörtököt mondunk Mottó: „A komolyabb hibákat senki nem veszi észre.” (Mayne törvénye Murphy törvénykönyvéből) Azért Mayne-nak sem lehet mindenben igaza. Itt van pél­dának okáért jól-rosszul fésült pénzügyminiszterünk, aki nagy örömmel számolt be a Kossuth rádió szerda reggeli műsorában arról: az idei inflációs ráta kö­rülbelül egy százalékkal alatta marad a tavalyi évinek. Kide­rült: nem csak én figyeltem fel a szavaira. Mari néni megállí­tott, s lelkendezve újságolta: - Látja, fiatalúr, csk javulnak va­lamit a dolgok! Ráhagytam. Kicsit nehéz lett volna megmagyarázni neki - aki a Horthy rendszerben nem mehetett iskolába, mert nem volt lehetőség a taníttatására -, hogy az idén csak a ráta ala­csonyabb. Kevésbé dörzsölt statisztikusok is tudják, hol van elásva az a bizonyos eb ... Nem egészen mindegy, hogy melyik esztendő adatai szolgál­tatják a viszonyítási alapot. (Tényleg azt hiszik „odafent”, hogy ennyire hülyének lehet nézni egy egész országot?) Ha már a Horthy-rendszer említésre került, bizonyára mindenki hallott arról: szep­tember 4-ikén Kenderesen új­ratemették Horthy Miklóst és családját. A temetést közvetí­tette a televízió is, így min­denki jól tájékozódhatott az eseményekről. Többek között arról, kik vol­tak azok a miniszter urak, akik kötelességüknek érezték, az esemény rangját jelenlétükkel is emeljék. A belügyminiszter éppúgy látható volt, mint mun­kaügyekért felelős kollégája. Allamügyekkel persze ne­migen törődtek jelenlétük ide­jén, hiszen mindannyian jó előre hangsúlyozták: magán­emberként vesznek részt. En­nek ellenére senki sem látta őket utazni a menetrendszerű kenderesi személyvonaton, de még a Volán szolgáltatásait sem vették igénybe. (E sorok írója a „magánember” szó hal­latán elgondolkodott azon: ha Kovács XXIII. János váltóke­zelő Kőbánya-Felsőn össze­ereszti a Wiener Walzert a miskolci gyorssal, vajon véde- kezhetne-e azzal a bíróságon, hogy magánemberként követte el tömegszerencsétlenség oko­zásának bűntettét?) A bíróság még akkor sem fogadná el a vádlott eme indok­lását, ha nevezett Kovács XXIII. János tényleg nem MÁV-egyenruhában állítja té­vesen a váltót... Balázs József Bemutatkozik a kézmüvestábor egy átlagos film hosszánál. A két műnek jócskán voltak azonos kuriozitásai. Mindkettő ősbemutató volt, mindkettőt Márai Sándor írta az emigráci­óban, mindkettőben csak ketten szerepelnek: Szörényi Éva és Huszti Péter. Akik járatosak az irodalom­ban és a színművészetben, tud­ják, hogy Márai és Szörényi Éva évtizedek óta külföldön élt illetve az utóbbi él is. Az író már 1948-ban, a színésznő ké­sőbb, 1956-ban hagyta el az or­szágot. Valószínű egymástól függetlenül helyezkedtek arra az álláspontra, hogy addig nem lépnek Magyarország földjére, amíg itt szovjet katonák állomá­soznak. Távozásukat Szörényi­nek volt ideje kivárni, Márai azonban időközben meghalt. Kinek-kinek eltérő vélemé­nye lehet erről a politikai maga­tartásról (nekem például sokkal szimpatikusabbak voltak a ha­zajárók, akik segítettek hidat építeni Magyarország és a mo­dem Nyugat között), de alkotói, színművészi megítélésüket ez nem befolyásolhatja. Hogy milyen nagy értéket képviselnek ők mindketten, az a tévéjátékokból is kiderült. Má­rai bravúros lélektani drámáit a férfi és a nő - valamint egy harmadik, jelen nem lévő sze­mély - kapcsolatáról, Szörényi pedig imponáló mesterségbeli tudással jeleníti meg a két darab eltérő jellemű karaktereit. A hosszú külföldi tartózkodás el­lenére is pontosan, szépen be­szél magyarul, elegáns moz­gása, kifejező - de nem túlzó - gesztusrendszere pedig taní­tandó (ha egyáltalán ezek a ké­pességek tovább adhatók?) a fi­atal színészeknek. Egyébként a mostanában ugyancsak ritkán látott Huszti Péter méltó társnak bizonyult az átváltozás „tudományában”.- csongrády ­Szombaton is nyitva Hírmondó Salgótarján. Megjelent a Ba­lassi Bálint Könyvtár Hírmondó című havi tájékoztatójának szeptemberi száma. A kiadvány bemutatja a könyvtár új szerzeményeit, a ebben a hónapban sorra kerülő jelentősebb programokat, a nyitva tartás új rendjét, aminek lényege, hogy hosszabb kény­szerszünet után szombatonként 9-től 13 óráig ismét várja ven­dégeit az intézmény valamennyi részlege. A Hírmondóban külön össze­állítás szól a gyerekeknek, rejt­vénnyel, kérdezgetővei, az új gyermekkönyvek rövid ismerte­tésével. Balassagyarmat. Nagy si­kere volt idén nyáron annak a kézművestábornak, amelyet a Mikszáth Kálmán Művelődési Központ szervezett, s amelynek résztvevői most kiállításon mu­tatják be munkáikat a központ­ban. Ez a változatos tárlat szep­tember 13-áig tekinthető meg. A résztvevők különböző szekciókban dolgoztak Demeter Mihályné, Siket Mariann, Egri István vezetésével. A kiállítás igen változatos anyagot mutat be, bizonyítván a nyári kézmű­ves tevékenység eredményes­ségét, magas szakmai színvona­lát. Mind a textilesek, mind pe­dig az agyagosok és a fafaragók a népi hagyományból merítet­tek, motívumgazdagság, az anyagmegmunkálás változatos­sága jellemzi a tárlaton bemuta­tott alkotásaikat is. Egyébként a fafaragók által készített játékok a VI. számú keresztény óvoda Jókai úti és Kossuth úti udvarán tekinthetők meg. A művelődési központbeli kiállításnak pedig egyik érdekes színfoltját jelentik Barna Tibor krétafaragásai.-th Sikló denevérember New Jersey-ben a Vidámpark egyik attrakciója az új hullámvasút, melyet ebben az egyszerű épít­ményben helyeztek el. Az útvonal 800 méter, melyet két perc alatt tesz meg az utas, miközben két bukfencet, két dugóhúzót és egy csavart is csinál. ABC Europress-fotó A dédpapa állatkertet alapított Jó hírek a nyugdíjasoknak Megemelt járadék és áfa-kompenzáció (Ferenczy Europress) Kriszta gyengéden borul a nagymama vállára: - Jaj, olyan fáradt vagyok! - Az együttérző simogatást az ügyelő figyelmez­tetése zavarja meg: -Tíz perc múlva kezdünk! Szép Kriszta, született Xan- tus Barbara, megnyugtat: ő csak később következik, míg a stáb forgat, kényelmesen elhe­lyezkedhetünk a Família Kft. jól ismert nappalijában. Az első kérdés önként adódik:- Miért panaszkodott az előbb Bőd Teréznek?- Tényleg olyan jóságos, mint a nagymamám. Megértő, van türelme hozzám. Segíteni ő sem tud, de legalább meghall­gatja a bánatomat.- Szerelmi bánat?- Korántsem. Felkértek, hogy vezessem a Petőfi Rádió reggeli zenés műsorát. Nagyon szerettem csinálni, eddig ötször köszöntöttem a hallgatókat, de legnagyobb bánatomra le kell mondanom. Nincs rá időm. Most kaptam meg a színészi oklevelet, Gór Nagy Mária Szí­nitanodájában végeztem. Vizs­gaelőadásunk, a Grease nagy sikert aratott. Egy időre a film­gyártól is elbúcsúztunk ...- Nem folytatódik a Família?-Szó sincs erről. Beköltöz­tünk az operettszínházba. Musi­cal formájában játsszuk a Szép család történetét. Előre dolgoz­tunk, most hetekig „konzerv- ből” sugározzák az epizódokat, mi pedig éjt nappallá téve tán­colunk, énekelünk a színház­ban.- Miről szól a musical?- Hát rólunk, Szépékről. Az iker öcséim körüli bonyodal­mak állnak a cselekmény kö­zéppontjában. A nagyszülőkkel is baj van, ők is lelépnek. De Szép anyuka mindent megold.- Volt nyaralni?- A Famíliával Tunéziában jártunk. Ott dolgozva nyaral­tunk. Az arcomon kívül minde­nem ronggyá égett. De végre újra úszhattam a tengerben, „öcsikéim” kedvükre kiször- fözhették magukat. Én fel vitet­tem magam repülővel a ma­gasba, ejtőernyőt kötöttek rám és lebegtem a tengert felett. Csodálatos volt.- Érdekes neve van, Xantus.-A dédpapa, Xantus János alapította a budapesti állatker­tet. Nagyon büszke vagyok rá. (FEB) Amikorra az első, már áfát is tartalmazó villanyszám­lát ki kell fizetni, a nyugdíjasok kézhez kapják az általános for­galmi adó bevezetésének ellen- súlyozását célzó kompenzációt is. A nyugdíjfolyósító intézet a héten átadja a postának a több mint 2 millió utalványt, s várha­tóan a hónap közepére minden­kihez megérkezik a pénz. Az in­tézkedés a nyugdíjasok több mint felét érinti. Néhány nap múlva újra lehet várni a postást az esedékes nyugdíjjal, amely minden saját jogú nyugdíjasnál 4 százalékkal lesz magasabb, mint az előző hónapban volt. (Akihez még­sem jutna el a felemelt összeg, az a területileg illetékes társada­lombiztosítási igazgatóságnál reklamálhat.) A nemrégiben alakult nyug­díjbiztosítási önkormányzat el­nöksége további 4 %-os nyug­díj-kiegészítésre tett javaslatot. Az előterjesztést még jóvá kell hagynia a testület közgyűlésé­nek is, de a végső szót az Or­szággyűlés mondja ki. Amennyiben zöld utat kap a javaslat, a szeptemberi (tehát a már megemelt) nyugdíj alapján számolják ki az újabb 4 %-os emelést. A saját jogú nyugdíjjal rendelkezők kilenc hónapra visszamenően, egy összegben, novemberben számíthatnak a pénzre. Ahogyan korábban, most is alsó és felső határt álla­pítanak meg: egy havi összege nem lehet kevesebb 300 és nem lehet több 1000 forintnál. A legkisebb nyugdíjjal rendelke­zők 2700 forintot kapnának, de az emelés mértéke nem halad­hatja meg a 9000 forintot. A nyugdíjbiztosítási önkor­mányzat szerint az emeléshez szükséges több mint 10 milliárd Ft-ot elő kell teremteni. A nyugdíjtörvény értelmében a já­radékokat az aktív dolgozók át­lagbérének növekedési arányá­ban kell emelni, amely az idén 18 % körül várható. Az Or­szággyűlés februárban arra kö­telezte a kormányt, hogy au­gusztus 31-ig vizsgálja felül a bérek alakulását és a tények is­meretében tegyen javaslatot a már elfogadott 14 %-on felüli nyugdíjemelésre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom