Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-06 / 207. szám

& HÍRLAP

OLVASÓKTÓL - OLVASÓKNAK

1993. szeptember 6., hétfő

Ünnepre készülnek Salgótarjánban

Sok vendég lesz az idősek világnapján

Október 1-jét az ENSZ nyilvánította az idősek világnapjának. Világszerte, így hazánkban is ezen a napon emlékeznek meg az idősebb korosztályról.

Ebben az évben bennünket ért az a megtiszteltetés, hogy városunkban rendezhetjük meg az országos ünnepséget. Ennek helyszíne a József Attila Művelődési Központ, ahol október elsején 14 órakor fórumra kerül sor, majd ezt követően 16.30-kor kezdődik az ünnepi műsor. A műsor után állófogadás keretében kötetlen baráti beszélgetésre kerül sor, szerény megvendégelés között.

Október 2-án vendégeink ismerkednek a város és környékének nevezetességeivel, találkoznak szlovákiai nyugdíjasokkal.

Legfőbb gondunk a költségek finanszírozása, de számítunk a szponzorok segítségére. Eddig a következők közölték anyagi támogatásukat: ÉVI ABC Nagy István, Rex-Humánum Szolgáltató Bt., Kakukkfogó Borozó, Toyota Kakuk Autószalon, Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (Budapest), SVT-Wamsler Háztartástechnikai Rt., Nóg- rád Megyei Víz- és Csatornamű Vállalt, Csemege Julius Meinl, Glasunion Kft., Borsodi Sörgyár, Nógrádvin Kft.

Az adományok az adózás szempontjából közérdekű kötelezettségvállalásnak minősülnek a Ptk. 594 paragrafusában meghatározottnak megfelelően. Számlaszámúnk: OTP 010923-1. Idősek Világnapja rendezvényre támogatás. Továbbra is nagyon várjuk a szponzorok segítségét, mert ügy érezzük, ez az ünnepség is alkalmat kínál arra, hogy az ország különböző vidékeiről érkező vendégek jól érezzék magukat és jó hírünket vigyék haza Salgótarjánból és Nóg- rád megyéből.

Nyugdíjasok Nógrád Megyei Érdekvédelmi

Szervezetének elnöksége

Az újságírás felelőssége

(Terjedelmi okok miatt rövidítve, de lényegi részét meghagyva közüljük az alábbi levelet.)

A második világháború után igen gyorsan történt az újjáépítés. A magyar nép az eléje kitűzött határidőknél gyorsabban teljesítette az újjáépítési terveket. Természetesen a korabeli sajtó nem cikkezett arról, hogy amit tesz a nép, az reménytelen, s nem sikerülhet...

A nemzet felemelkedéséhez ma is a sajtó, az újságok buzdítására s nem az elcsüggesztésre van szükség.(...) Megdöbbentett, hogy mégis lehet ma Magyarországon egy olyan törvényről cikkezni, amelyet nem akármilyen többséggel fogadott el a T. Ház, s pletyka-szinten olyan hangnemben írni, mint azt tette az „Amilyen gyorsan elfogadták, olyan átgondolatlan" című cikk szerzője (Nógrád Megyei Hírlap 1993. aug. 14-15).(...)

Nem értem, hogy a tájékoztatás szolgálatára hivatott fórum (újság) miért kelt az olvasóiban tájékoztatás helyett elbizonytalanodást: „Egyelőre a bizonytalanság a biztos”(?) (...)Az már egyenesen bűn, hét félretájékoztatják, ijesztgetik a szegény újságolvasót: „Az új oktatási törvény is korai iskola-, illetve pályaválasztásra kényszent... korán megjelenő esélyegyenlőtlenséget indukál”.

E „tévedést" szembesítsük a törvény szövegévei! íme:

6.§ (2): „A gyermek, ha az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget eléri, attól a naptári évtől válik tankötelessé, amelyben a hatodik életévét május 31. napjáig betölti. A szülő kérelmére a gyermek tankötelessé

válhat akkor is, ha a hatodik életévét december 31. napjáig tölti be. (3) A tankötelezettség annak a tanévnek a végéig tart, amelyben a tanuló a tizenhatodik életévét betölti. A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- továbbá más fogyatékos tanuló tankötelezettsége meghosszabbítható..

Továbbá 26.§ (1): „Az általános iskolában általános műveltséget megalapozó, alapfokú nevelés és oktatás folyik. Az általános iskolának tíz évfolyama van. Általános iskolaként működik az iskola akkor is, ha tíznél kevesebb évfolyama van. (2) Az általános műveltséget megalapozó nevelés és oktatás az ötödik, hetedik és kilencedik évfolyamtól kezdődően a gimnáziumban és a szakközépiskolában, a kilencedik évfolyamtól kezdődően a szakiskolában is teljesíthető.” (...)

A törvény ezen alapelveit követi a tanulóknak és a szülőknek megfogalmazott széles körű jogai esetében is (10.11. és 13-14. §-ok) és ezt fogalmazza meg „A nevelés és oktatás tantervi alapjai”-ban (8., 9. §.), illetve „Alapelvek”: 2., 3., 4., 5. §-ok. Biztosítékai között pedig az iskolaszék (50., 60.§), diákönkormányzat (62., 63.,64., §). A törvény gyermekközpontúsága, a gyermek, ill. ifjú érési folyamatának maximális segítése és védelme a törvény más pontjaiban, is érzékelhető - pl. 71. § (4):„.. .kérelmére. . .engedélyezhető egy vagy több évfolyam megismétlése, abban az esetben is, ha egyébként felsőbb évfolyamba léphetne” (tehát alaposabb, jobb ismeretek birtokába juthat akkor is, ha valami objektív vagy szubjektív akadály miatl valamelyik év

nem igényei szerint sikerült. Ez „korai pályaválasztásra kényszerítés”, vagy az 52.§, amely megvédi gyermekeinket a fölösleges divatos „0.” meg 7.-8. óráktól, szigorúan megszabva az évfolyamonkénti heti és naponkénti maximális óraszámot!)...)

Nem menti a szerző tájékozatlanságát az sem, ha egy másik tájékozatlan úr (...) véleményét idézi: „Az oktatási törvény által deklarált tízosztályos általános képzés viszont nem eléggé átgondolt, teljesen zavaros.” Nagyfokú tájékozatlanságra valló mondat ez, hiszen a fejlettebb országokban mindenütt hasonlóképpen hosszabb és alaposabb, tíz évfolyamra tervezett alapfokú nevelés és oktatás folyik. Jellemző arra az erkölcsi és értékromlásra, amelyet az elmúlt rendszer okozott, hogy Czene úr szerint (szokásos „szocialista összeköttetések”- re, vagy korrupcióra gondol ?): „A gyerekek javát, a tehetségesebbeket, vagy még inkább a tehetős szülők gyerekeit elviszik a 6. és 8. osztályos gimnáziumok. ..” Érthetetlen, miért föltételezi, miből gondolja, hogy a 9. és 10. évfolyam anyaga a különböző iskolatípusokban merőben más lenne, illetve honnan „tudja” előre, hogy a most lehetővé váló versenyben a 6 vagy a 8 osztályos középiskolák jobbak lesznek, mint a 4 osztályosak? Úgy vélem, sokkal jobban függ ez, az iskola színvonala attól, hogy milyen a vezetése, s a tantestület összetétele, hogyan alakul a fölvett „gyermekanyag” összetétele, semmint az évfolyamok számától, a szülők anyagi helyzetétől^...)

Ami a „Nem volt igazi vita” véleményt illeti ... A szerző önmagának is ellentmond néhány mondaton belül „már hamarább kellett volna törvény.. -ráért volna? Jó az 1985. évi még? Föltétlenül igaz, ha elégedettek vagyunk az elmúlt évek pedagógiai „eredményei”- vel s idegbeteg, túlterhelt s mégis alulképzett, munkanélküliségre ítélt tömegeket akarunk az iskolákból elbocsátani! Felelőtlenek ezek a mondatok.)...)

Vallom, hogy mindannyiunknak tennie kell ott, ahol dolgozik, tehetsége és lehetősége szerint a legjavát, s nem elcsüggeszteni, hanem buzdítani kell egymást!

Ezért baj, ha az újság korrigá- latlanul idéz elkeseredett véleményeket (Sípos Ákosné).)...) Baj, hogy nyomtatott szövegben is megjelenik:,,.. .Játszunk a jövő nemzedékével, kormányváltásonként kísérleteznek a gyerekeinkkel” (Pálmainé M. Marianna). Nem az a baj, hogy szabadon megjelenik ilyen vélemény is (bár azért sem igaz, mert a törvényeket nem a kormány, hanem a törvényhozás alkotja), hanem az a bűn, hogy az újságíró nem teszi mellé az általa látható (olvasható) valóságot, a törvény valódi szövegét, s nem idézi, magyarázza valódi szellemét, amely éppen a kísérletezgetések gyászos évtizedeinek vet véget! Sebestyén Kálmán pedagógus hozzáállása már pozitívabb, szakmai oldalról közelít s elismeri önmagáról: „Mindenesetre, többet tudunk majd szeptemberben.”

Bardócz Attila főtanácsos Tankerületi Oktatásügyi Központ

Vélemény egy fűhöz-fához eljuttatott nyilatkozatról

Milyen célból született a lejárató „huhogvány”?

Köszönet az ismeretlennek

A Nógrád Megyei Hírlap 1993. augusztus 27—1 szamából értesülhettek az olvasók óvodás fiunk, Gergőké szerencsésen végződő kalandjáról.

Szeretnénk köszönetét

mondani annak a számukra ismeretlen embernek, aki felfigyelt az egyedül kószáló kisgyerekere, és átadta öt az éppen a közelben szolgálatot teljesítő rendőröknek.

Továbbá megköszönjük

hozzáállásukat azoknak az ismerősöknek és ismeretleneknek, a rendőröknek, akik részt vettek fiunk keresésében, illetve hazahozatalában.

Gergő szülei Salgótarján

Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol

A közös tulajdonról és az elővásárlási jogról

Mint Salgótarján város képviselő-testületének tagja én is megkaptam a Mátrai Erőmű Rt. nyilatkozat-át, amelyet Bárdos Béla ügyviteltechnikai osztályvezető - megsértve a vállalat képviseleti jogára vonatkozó rendelkezéseket - eljuttatott fűhöz- fához.(...) Mivel a lakosság félretájékoztatásáról, a képviselő-testület lejáratásáról van szó, a teljesebb tájékoztatás érdekében szót kérek az ügyben a Hírlap hasábjain, hangsúlyozva: nem a mundér becsületének védelmében!)

* * *

1. A nyilatkozat, mint forma nem vállalati kategória. Elég ehhez megnézni a Magyar Értelmező Kéziszótárt. A „Nyilatkozat” ennek egyáltalán nem felel meg (nincs kelte, nincs aláírója, stb. ) Van még egy formája a nyilatkozatnak, amit az újságok „Nyílt tér” rovatában a házastársak szoktak közzétenni, hogy a másik fél semilyen tettéért, cselekedetéért nem vállalnak felelősséget. Talán ide lehetne sorolni a „Nyilatkozat”— ot, ha cégszerűen alá lenne írva és a Mátrai Erőmű Rt. és az ön- kormányzat valaha is „házastársak” lettek volna.

2. A vállalatok képviseleti jogát törvény szabályozza, s csak a vezérigazgató írhat alá. Ilyen alapon legközelebb az a portás fog küldeni hasonló, vagy sértőbb nyilatkozatot? (...)

3. A távfűtés Salgótarjánban akkor indult, amikor még az erőmű szénnel üzemelt, annak „hulladékhő hasznosítására”. Később a pakuratüzelésre tértek át, és távfűtő erőmű lett belőle, amikoris az erőmű „hulladék villamosenergiáját” táplálják be csúcsidőben az országos hálózatba.

4. A pekuráról tudni kell, hogy a kőolajfeldolgozás salakja (hulladékanyaga). Több nyugati országban már erőművekben sem hagyják elégetni, tehát veszélyes hulladéktárolókba kell elhelyezni, amiért fizetni kell!

5. A lö éves hőár stabilitásra, vonatkozó ajánlatról a „Nyilat- kozaf’-ból szereztem tudomást. Eddig mindig az hangzott el, hogy a fűtés ára „kúszó” lesz, hozzáigazodik az erőmű lehetőségéhez. Arról is tájékoztatni kellett volna a lakosságot, hogy a sokat szidott önkormányzat hozott olyan döntést, hogy „beruházás ide, lízing oda” a távfűtés ára nem emelhető!

6. Az önkormányzati törvény nem teszi kötelezően ellátandó feladatává az önkormányzatoknak a távfűtési szolgáltatást. Ennek ellenére Salgótarján önkormányzata felvállalta ezt a feladatot és nem hagyta kiszolgáltatva a távfűtéses lakások bérlőit két vitatkozó vállalat ké- nyére-kedvére.

7. Sajnos az önkormányzat már nem tudja felvállalni a felszámolás alatt lévő (talán már el is adott ) Ötvözetgyár gondját- baját, sem a kohászati ■ üzemekét, amely „magára hagyta” az önkormányzatot a vállalatokkal való vitájában. (így lett a „nevető harmadikból” síró harmadik.) (...)

8. A munkanélküliség nekem is fáj, hiszen oly korban éltem le életem nagy részét, amikor ez a fogalom ismeretlen volt. Sajnos el kell dönteni, hogy fejlesztéssel, korszerű technikával, technológiával ténylegesen fel akarjuk-e számolni lemaradásunkat? Ez a munkanélküliséget is maga után vonja, vagy kezdjünk hozzá a gépromboláshoz (termelő-, számító-, földművelő-gépek ) és akkor mindenkinek lesz munkája. A lakosság elgondolkozhat azon, hogy milyen korszerű, automatizált az a

városi fűtőerőmű, ahol „160 dolgozóra" volt szükség. A Nógrádhő nem akarta senkinek a nyakába varrni, zsebébe tenni az általa hasonló nagyságrendben munkanélkülivé tett dolgozókat, tudván, hogy ez a probléma vállalati kategória. A vállalatnak kell minden következményeivel együtt megoldani.

9. A „Nyilatkozat”-ban nem szerepel, de már több oldalról hallottam, hogy a távfűtésnél a gázra való átállás, olyan mintha az „angol vécéről visszatérnénk a latrinához.” Ha ez igaz lenne, akkor miért állt a Ferenc-telepi gázvezeték építése? Mert vizsgálták az erőmű gázra való átállításának lehetőségét.)...)

10. Nyilatkozattal nemcsak nyilatkozóval lehet vitatkozni. A tény az, hogy a nyáron volt melegvíz-szolgáltatás, október 15-e, a fűtési idény kezdete még messze van, tehát teljesen felesleges volt ez a „huhogvány”. A célja feltételezhetően a „rejtett választási kampány”, a lakosság önkormányzat ellen hangolása, a meglévő elégedetlenség továbbszítása volt.)...) Ez a cél vezethette azokat is, akik „lázba hozták” a Ferenc- telepieket, mondván, hogy nem lesz gázuk, mert az „ő gázvezetékükre” kötötték és fogják kötni a gázkazánokat.

* * *

Fentiekben az általam ismert információk égy részét osztottam meg az olvasókkal. Ha valamelyik információ téves, akkor nem az én készülékemben van a hiba. Nem lehettem ott minden távfűtési megbeszélésen, ülésen, nem olvashattam el minden idevonatkozó írást és szakvéleményt.

Dr. Kúti István

területi képviselő Salgótarján

Olvasónk pontos cím nélküli levelében kérdezi, hogy „öröklési tulajdon megszerzésénél milyen feltételek mellett lehet az elővásárlási jogot elveszíteni és ha a tulajdonostárs igényt tart a saját részére, de anyagilag nincs olyan helyzetben, hogy a másik tulajdonostárs felszólítása folytán 8 napon belül megválthassa annak a részét is, elveszíti-e az elővásárlási jogát?” Hozzáfűzte még olvasónk azt is, hogy ragaszkodik a szülőktől örökölt ingatlanrészéhez és egy másik ingatlanát szeretné eladni, hogy az így befolyó vételárból a tulajdonostársa részét megválthassa, de a tulajdonostárs ügyvédi felszólítással fenyegeti és azt állítja, hogy az elővásárlási jogát el fogja veszíteni. Mit mond a törvény?

* * *

Már más alkalmakkor is hivatkoztam a többször módosított és kiegészített 1959. évi IV. törvényre, a Polgári Törvény- könyvre (rövidítve Ptk.). Most is annak 145 §-ában írtakkal kell kezdenem a válaszadást, mert az abban foglaltak szerint „saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs rendelkezhet” .

A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási jog illeti meg.

Ha a tulajdonostárs a tulajdoni illetőségét el kívánja adni,

a kívülálló személytől eredő vételi ajánlatot köteles közölni minden egyes tulajdonostársával, kivéve, ha a közlés az elővásárlásra jogosult tartózkodási helye, vagy más körülményei miatt rendkívüli nehézséggel, illetve számottevő késedelemmel járna.

Ha több tulajdonostárs van, a tulajdonostársak az elővásárlási jogot az eladásra kerülő tulajdoni illetőségre (illetőségrészre) közösen, egymás között egyenlő arányban gyakorolhatják. Ha ilyen értelemben közöttük nem jön létre egyezség, de van olyan tulajdonostárs, aki - akár másik tulajdonostárssal közösen - az eladásra kerülő egész tulajdoni illetőségre (illetőségrészre) a vételi ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási jog egyedül őt, illetőleg őket illeti meg!

Ha több ilyen - egyedül fellépő - tulajdonostárs van, közülük az eladó választ, s ez esetben az elővásárlási jog a választott tulajdonostársat illeti meg.

Itt kívánom megjegyezni, hogy ha az eladó előtt nyilvánvaló, hogy ingatlannak az ingatlannyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is fennáll, hacsak a közlésnek nincs rendkívüli nehézsége.

A vételi ajánlatot egész terjedelmében kell közölni az elővásárlásra jogosult tulajdonosijai.

A vételi ajánlat közlésekor

annak elfogadására a körülmények által indokolt határidőt kell szabni!

Az elővásárlásra jogosult tulajdonostárs nemcsak vételi ajánlatot elfogadó nyilatkozatot köteles tenni, hanem kívánságra a teljesítőképességét is köteles igazolni. Tehát igazolnia kell, hogy rendelkezik a vételárral, és hogy azt a kívánt módon képes is kifizetni.

Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlat tartalmát magáévá teszi, a szerződés köztük létrejön. Ha a jogosult a szerződési ajánlat elfogadására megszabott határidő alatt ilyen nyilatkozatot nem tesz, a tulajdonos az eladásra felajánlott tulajdoni részét (a dolgot) az ajánlatnak megfelelően vagy annál kedvezőbb feltételek mellett eladhatja. (Ptk.373.§./1.)

A Polgári Törvénykönyv jelenleg nem ismeri az úgynevezett „alkalmatlan idő” fogalmát. Ennek folytán bármelyik tulajdonostárs bármikor megteheti a vételi ajánlatát, illetve bármikor kérheti a közös tulajdon megszüntetését, feltéve, hogy magatartása nem minősül joggal való visszaélésnek.

A fentiekre figyelemmel olvasóinknak azt kell válaszolnom, hogy a szülői hagyatékot képező ingatlanrészt sem védi törvényi rendelkezés, az elővásárlási jog gyakorlatával szemben.

Dr. Verebélyi