Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-04-05 / 206. szám

1993. szeptember 4-5., szombat-vasárnap BÁTONYTERENYE ÉS KÖRNYÉKÉ HÍRLAP 5 Biztató jelek a Metalcoop Rt.-nél „Adjam el vagy robbantsam fel?!” A bányarém sokszínűsége Nagy Árpádné házfalán is repedések éktelenkednek. Financiális problémái, hitele­zői körének elvárásai miatt két­százhatvannyolc dolgozójából ötvenet elküldött a bátonytere- nyei Metalcoop Rt. Szorító helyzetén enyhíteni szándé­kozva a cég vagyonának jelen­tős részétől is megszabadultak. Több biztató jel is van, amely a stabilizálódás felé mutat. Többek között az egyik legfon­tosabb, hogy termelnek, még­hozzá három műszakban. Fon­tos, hogy külföldi partnereik bi­zalma megmaradt. Említenünk- Hatéves házasok vagyunk, már nagyon vágytunk gyerekre. Amikor az ultrahangos vizsgá­lat kimutatta, hogy hármas ikre­ink lesznek, örömmámorban úszott az egész család. Azt is előre megmondták, hogy két fiú lesz, a harmadik nemét nem le­hetett megállapítani. Hogy ne érhessen meglepetés, három fiú- és három lánynevet tartal­mazó listával vonultam be szülni, úgy, hogy kéznél volt a fiaim és a lányom neve: Alex, kell egy szerződést, amely az rt. és a Miskolci Műszaki Egyetem között született. Ennek lényege, hogy szeptember 30-ig tanul­mányterv készül Miskolcon, amelynek témája a hulladék­vasból történő olvasztás megva­lósítása az eddigieknél lényege­sen gazdaságosabb technológi­ával. A beruházáskímélő szak­mai program keretében - ha si­keresen beindul - eddig külföl­dön gyártott és vásárolt henger­huzalt gyárthatnak majd Bá- tonyterenyén. szám ugrása. Az biztos, hogy megnőnek a kiadásaink, de azt hiszem, hogy az anyagiakon kí­vül más problémát nem fog je­lenteni. Ahogy szétnéztünk a lakás­ban, igazolva láttuk az anyuka kijelentését. Minden arról ta­núskodik, hogy a tárgyi feltéte­lek adva vannak a gyerekek fej­lődéséhez. Nagy Mihály, polgármester kezeskedett arról, hogy az új­szülöttek gondozása, sem fog Miközben a halak békésen úszkálnak a mátraterenyei „horgászparadicsom” címre pá­lyázó bányatóban, fogalmunk sincs arról, hogy az ő idilljük- nek milyen nagy ára van: ve­szélyben forog a szárazföldi élőlények, nevezetesen az em­berek lakhelye.- Nézzék meg, az egész épü­let repedezik, süllyed, a közfa­lak megdőltek. Linóleumot ra­gasztottam a metlakira, hogy ne látszódjon a hasadék. Mindezt a bányató okozza. A nagy aszály miatt a tóban csökken a víz­szint, s a közlekedő edények módjára a házak alól elszivárog a talajvíz, s a tó medrébe folyik. Kedvez a jelenségnek, hogy a házak alatt mintegy kétméteres agyagréteg van, ami nedvesség- tartalma szerint változtatja tér­fogatát. Tulajdonképpen emiatt süllyednek az épületek. A fo­lyamat megállítható lett volna, ha a bánya szanálását követően betemetik a külszíni tavat. Igaz, hogy annak idején ezt a területet a bánya megvette a falutól, je­lenleg is a tulajdonában van, nemigen nézi a lakosság érde­keit. Az önkormányzat feladata lenne az is, hogy védje a lakók érdekeit, annál is inkább, mert ez a fajta bányakár mintegy 150 családot érint. Jómagam 1988 óta pereskedek a kártérítés ügyében, teljesen eredményte­lenül. A per elhúzódhat addig, míg összedől a ház. Nem is tu­dom, mit tegyek: adjam el, vagy robbantsam fel?! - fakadt ki Herceg Anna Györgyi.- Hozzánk kijött ugyan a bá­nya kárszakértője, aki az épület károsodását illetően 50 száza­lékban bányakárt, 50 százalék­ban amortizációt állapított meg, szakvéleményét azonban elfe­lejtette leadni az illetékeseknek, így ez év februárjától nincs előbbre lépés az ügyben. Hivat­kozott arra, hogy ha 2,30 méte­res alapja lenne a háznak, akkor nem történt volna károsodás. Honnan tudtuk volna mi ezt?! Az akkori építési határozatban foglaltak szerint 0,80 méteres alapra építettünk. Egyébként ma is ennyi az előírás, holott tudják, hogy fennáll a károso­dás esélye. De ez csak az egyik baj. A másik, hogy a kutainkból elfolyt a víz. Rengeteg kárt okoz a falunak ez a tó. A Kos­suth utca lakói kaptak ugyan 50000 forint kártérítést a bányá­tól, de ez az összeg jelentékte­len, hiszen az épületek állaga tovább romlik - magyarázta Gecse Sándor, nyugdíjas bánya­technikus, s ezt követően érdek­lődésünkre szinte méhkasként bolydult fel az utca lakossága - látva a károsodott házakat —, s nem ok nélkül.- Teljesen fiatal épületek mennek tönkre. A kárpótlásnak nincs felelőse. Legyünk türe­lemmel, mondta a bánya illeté­kese. No, de meddig? Míg össze nem dől a tető a fejünk felett? Nézze meg: a Kalocsai Lajosék háza már kettérepedt - hívta fel figyelmünket Kovács Zoltánná.- Hámlik a vakolat, hullanak a csempék, rettenetesen néz ki a lakás. Azt mondták: ne nyúl­junk semmihez, mert jönnek felmérni a kárt. Azóta ez csak ígéret. Nem tudom, meszel­jek-e, vagy ne meszeljek?! — egészíti ki a panaszsort egy má­sik hölgy, akit szintén Kovács Zoltánnénak hívnak. Gecse Fe- rencné egyetértő felháborodás­sal bólogat. Az üggyel kapcso­latban az önkormányzat jegy­zője, Ispán Andor a következő­ket mondta el:- A tó a bánya tulajdonát ké­pezi, tehát ők döntik el, hogy mit tesznek vele. A terület élet- veszélyes volt. Hogy ez az álla­pot megszűnjön, kialakította a bánya a horgásztavat, ami nyolc millióba került. A feltöltés el­képzelhetetlen összeget emész­tett volna fel. A bánya nem áll úgy anyagilag, hogy ezt megte­hette volna. A károsultak a pol­gári jog szabályai szerint sze­rezhetnek érvényt kárigényeik­nek. Csak azon múlik az egész, hogy ki mennyire jár utána az ügyének. Hangsúlyozom: a tó­val akkor sem tudnánk mit kez­deni, ha az az önkormányzat tu­lajdonában lenne. Semmikép­pen sem tudnánk betemetni. A megoldások számbavéte­lénél tehát a kizárólagos mód­szerre hagyatkozhatunk: a tó marad temetetlen, legfeljebb az omladozó házak fogják bete­metni lakójukat. Kazinczi Anikó Bátonyterenye és környéke Rendelés • Dorogháza. Mindszent, Szuha, Nemti és Dorogháza ön- kormányzata nyáron szerelte fel közös anyagi összefogással do- rogházi fogorvosi rendelőjét, ahol hétfőn és szerdán 8-tól 12- ig, péntekenként 14 és 18 óra között várják a betegeket. Idegenforgalom • Nemti. A közelmúltban szí­nes képeslap jelent meg a falu­ról, ezer példányban. Mindezt jól kiegészíti majd a látogatók, a község múltja és jelene iránt érdeklődő átutazók érdeklődé­sét, ha megvásárolják a helyben élő Céhmester Erzsébet Nemű­ről írt könyvét, amely hamaro­san megjelenik. Angolul tanulnak • Szuha. Az új tanévtől az álta­lános iskola 3. és 4. osztályos kisdiákjai heti két alkalommal angol nyelvet is tanulhatnak. A képzés költségeit az önkor­mányzat fizeti. Következő számunkban „Szécsény és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Hármas ikrek Bátonyterenyén Szülés névlistával A virág mellé pénz is dukált, ezt Nagy Mihály polgármester adta át. Focisták ásták az alapot Sportöltöző épül Mindszenten Erik, Kitti - meséli Kapás Ká- rolyné az ikrek édesanyja.- A három gyerek közül csak egy van itthon. Miért?- Alex született a legnagyobb súllyal, 2,40 kilogrammal, így őt hazahozhattam. Erik 1,40 ki­logrammot ért el, Kitti mind­össze 1,10-et, emiatt ők még a korszülött osztályon vannak, amíg el nem érik a kívánt test­súlyt. Gondolhatják: milyen re­pesve várom őket haza!-Milyen problémát jelent a család gyarapodása?-Tavaly novemberben köl­töztünk be az új családi há­zunkba, ahol bőven elférünk. Nem okoz gondot a családi lét­nehézségeket okozni, mivel az önkormányzat képzett gondo­zónőt alkalmaz a gyerekek ellá­tásához, aki egyben családtag is: az anya húga. Nem maradt el az anyagi támogatás sem, a pol­gármester kezdeti támogatás­ként 36000 forintban részesí­tette a családot.- Remélem, a legközelebbi látogatáskor már teljes lesz a család.- Én is nagyon bízom benne, hogy gyorsan eléri két gyerme­kem a kívánt súlyt. Anyatejem van bőven, minden nap hordom nekik a kórházba. Szeretnénk, ha már mindannyian együtt len­nénk. Kazinczi Anikó Tavaly a község sportszerető, a testmozgást kedvelő polgárai­nak az összefogásával - egy régi szeméttelep helyén, annak a feltöltésével - sportpálya épült Mátramindszenten. Kis szépséghibája a dolognak - bár érthető a helybeliek öröme hogy röviddel a fűmag elvetése után pályára léptek az „aranylá- búak”, amelyet megsínylett a sarjadó gyepszőnyeg. A tormási falurészen elterülő sportpályát most tovább fejlesz­tik. Pontosabban a falusi sport­kör focistái már kiásták egy öl­töző alapját, társadalmi munká­ban. A közmunkások most kez­denek a falak felhúzásához. A tervek szerint helyet kap itt két öltöző, a hozzá tartozó vizes­blokkal, valamint egy szertár is. A tetőhöz szükséges faanya­got és gerendákat a helyi erdő- gazdaság biztosítja majd, és ő gondoskodik a szállításról is. Az eddig kalkulált költségvetés szerint félmillió forintba kerül az építkezés, melyet a polgár- mesteri hivatal finanszíroz. Hűség kísérte végig életét Mint derült égből egy barát­ságos villámcsapás. Igen így mondta, csipetnyi humorral fű­szerezve az idős, evangélikus esperes Gartai István, amikor kisterenyei otthonában megkér­deztük, hogyan fogadta a város önkormányzatának és polgárai­nak Szent István napján átadott elismerését, a Bátonyterenyéért emlékgyűrűt? A 82 éves pap „számyaszegett” teste már toló­kocsiba kényszerült, de lelke, szelleme friss.- A soproni evangélikus lí­ceumban tanultam. Rövidnad- rágos korom egyik életre szóló élménye a „hűséges város” pol­gárainak kiállása a haza mellett. Ez a hűség kísérte végig az éle­temet. A soproni evangélikus teológiai akadémia hallgatója­ként, segédlelkészi szolgálatom során, amelyet állandó helyette­sítőként az országban végeztem beteg paptársaimat segítve.- Mikor került Kisterenyére?- 1943-ban kerültem a gyü­lekezethez, tatabányai szolgála­tomat követően. Bányászvidék volt az is, egyszerű, szorgalmas emberek élnek itt is. Becsültem akkor is, most is az itt élőket. Kevés hívőm volt, de egytől- egyig jó ember. A tiszteletes úr szerényen el­hallgatja, hogy az elmúlt évti­zedek alatt Nógrád 21 evangéli­kus presbitériuma háromszor választotta meg vallási elöljáró­jának, esperesének. Mindezt a papképzésben végzett áldozatos munkájáért és a fiatalok nevelé­séért érdemelte ki. A lélek ápo­lása mellett sokat tett szellemi gyarapodásukért: a kisterenyei gimnáziumban angol nyelvet tanított.- Fél évszázad után, milyen a kapcsolata a gyülekezetével?- Az egyszerű hétköznapo­kon is jönnek. Körzeti orvosunk a ..Rákos Marci" régi tanítvá­nyom, emberséggel, nagy sza­kértelemmel kezel. A híveim? Ünnepeken mindig jönnek, hogy itt a lakásomon közösen vegyük magunkhoz az úrvacso­rát. Életem nagy tragédiája, hogy a karjaimban halt meg ál­dott feleségem. Mindez öt éve történt. Amúgy is öreg vagyok már, de akkor roppantam össze, testileg, lelkileg egyaránt. Három lányom: Ilona, Ka­milla és Márta mind férjes asz- szony. Családjuk van. Kettő közülük máshol is lakik, mégis áldozatos munkával, szinte egymást váltva gondoznak nagy szeretettel. Megtanulták és nem felejtik a tízparancsolat egyikét: tiszteld apádat és anyádat. Ez ad számomra megnyugvást, a végső szolgálat előtt. Bár az élet kerekét nem lehet visszfordítani, mégis kívánunk egészségjavulást, további bol­dog életet a tiszteletes úrnak. Szabó Gy. Sándor Gartai István már eltemette feleségét, de leányai gondját viselik idős édesapjuknak Krumpliásás kalákában Nemcsak asszonymunka, férfiak dolga is a krumpliásás. Nádújfalu határában, a hegy- rejárónak nevezett krumpliföl­dön nagy mostanában a sürgés­forgás. A krumpliásási idény kellős közepén tartanak itt is. Családok fognak össze, ássák, pakolják zsákokba a rózsaszín, fehér gumókat. Tolmácsi István és rokonsága is kalákában jöttek ki a krumpliföldre.-Milyen a termés? - kérde­zem a „bandagazdától".- Gyenge. Tavaly még 27 zsákot adott ez a 300 négyszö­göl. most jó ha meglesz a 8-10 zsák. Tolmácsi úr felesége zárja le nevetve a diskurzust:- Sok, vagy kevés, már telje­sen mindegy. Ha kell, kipótol­juk a piacról. Lakodalomra ké­szülünk, az lesz a nagy munka. A földet szeretnénk mielőbb le­tudni. A vigasságban meg nem a krumpli a fontos: sok legyen a hús, azt nézik a vendégek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom