Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-01 / 203. szám

HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. szeptember 1., szerda A Pető-módszer az önállóságra nevel Konduktor a kórházban Nógrád megyében közel ki- lencszáz mozgássérült él, ebből hozzávetőlegesen százhetven a gyermekkorűak száma. A köz­ponti idegrendszeri eredetű sé­rült gyermekekkel a Madzsar József Kórház gyermekosztá­lyán Nagyné Beregi Edit foglal­kozik, aki az egész világon el­ismert budapesti Pető Intézet konduktoraként dolgozik Salgó­tarjánban. Vele beszélgettem a Pető-módszer lényegéről, a gyermekek mozgásfejlődésének esélyeiről.-Az érintettek honnan érte­sülhetnek a foglalkozásokról?- Két éve kerültem Salgótar­jánba, azelőtt a rendelőintézet gyógytornászai foglalkoztak - többek között - a mozgássérült gyermekekkel is. Mivel a moz­gássérültek között igen gyakori a koraszülött, ezért a kórház ko­raszülött osztályáról dr. Várhe­lyi Éva tájékoztatta a körzeti or­vosokat és a védőnőket erről az új lehetőségről. Továbbra is a védőnők feladata maradt az érintettek folyamatos tájékozta­tása. Ezenkívül a gyermeki­deggyógyászok és az orthopéd szakorvosok is hozzánk küldik a foglalkozásra javasolt gyer­mekeket.- Miben különbözik a Pető- módszer a hagyományos gyógy­tornától?- Mi egy komplett tanítási fo­lyamat részeként ismertetjük meg a gyermekekkel, hogyan küzdjék le mozgássérültségü- ket. Megtanítjuk azokat a moz­gásmintákat, amelyek alapján a betegség jellegétől, súlyosságá­tól függően a különböző moz­gások szépen korrigálhatok.- Hogyan fogalmazná meg a konkrét célt, mi az, ami a gyer­mekek számára a legfontosabb eredményt jelentené?-A konkrét cél az lenne, hogy minél előbb normál óvo­dai és iskolai közösségbe jár­hassanak, minél jobban beil­leszkedjenek a társadalomba, a lehetőségekhez mérten önálló- akká váljanak.-Milyen főbb részekből áll egy foglalkozás?- Korcsoportonként változó. Kisgyermekek esetében a fel­adatsor az alapvető mozgások - a gurulás, a kúszás, a felülés, a térdelés és a felállás - megtaní­tásából áll. Szeretném hangsú­lyozni az értelmi nevelés fon­tosságát is. Minden korosztály­nál alapvető, hogy önállóan vé­gezzék a gyakorlatokat.- Egy-egy foglalkozáson hány gyermek vesz részt, meny­nyi az optimális létszám?-A kisgyermekek lényege­sen több odafigyelést igényel­nek, hisz őket meg kell tanítani ülni, állni, járni. Velük egyen­ként foglalkozom. Az óvodás- és iskoláskorúak általában há­rom fős csoportokban jönnek. A terem méretéből adódóan ennél több gyermeket nem tudok egy­szerre foglalkoztatni.-Heti hány alkalommal jár­nak ide a gyerekek?- Ez nagyon változó, a moz- gássérültség, fajtájától, súlyos­ságától függ. Általában heti egy alkalommal jönnek a gyerekek, de előfordul a heti kétszeri fog­lalkoztatás is. Vannak olyan gyermekek, akik havonta egy­szer ellenőrzésen jelennek meg.- Véleménye szerint a foglal­kozáson kívül milyen gyakori­sággal tornáztathatok otthon a gyermekek?- Alapvetően fontos, hogy az itt tanult mozgáselemeket na­ponta gyakorolják a gyerekek. Lényeges, hogy ezeket a moz­gásmintákat ugyanúgy hajtsák végre, mint itt a foglalkozáson.- Hogyan lehet a gyermekek számára érdekessé tenni a fog­lalkozást?- Kisgyermekek esetében a legfontosabb a figyelemfelkel­tés. Ez történhet kézmozdula­tokkal, színes játékokkal, érde­kes eszközökkel. Óvodás és is­koláskorúaknái játékos formá­ban történik a foglalkozás.-Milyen ügyességi játékok­kal fejleszthető leginkább a mozgáskészségük?- Az életkori sajátosságokból adódóan mindenféle ügyességi játékot, labdajátékot fel lehet használni arra, hogy mozgássé- rültségüket kiküszöböljék.- Milyen tapasztalatai van­nak a két év kapcsán?-A kicsik nagy része sem ülni, sem járni nem tudott egy­éves korában, mikor hozzánk került. Náluk a fejlődés mértéke sokkal gyorsabb, szemmel jól látható. Az ilyen központi ideg- rendszeri eredetű mozgássérül­teknél, mozgáskorlátozottaknál nem várható gyors javulás, saj­nos hónapok, évek kérdése, míg láthatóvá válik.-Hogyan, milyen elképzelé­sek szerint szeretne dolgozni a közeljövőben?- Nagyon szeretném, ha több konduktorral dolgozhatnék együtt egy nagyobb helységben, s így több gyermek vehetne részt a foglalkozásokon. Közös­ségben gyorsabban fejlődhet­nének és sokkal változatosabbá, érdekfeszítőbbé tehetnénk szá­mukra a feladatsort. Kurucz Anita Ismét címoldalon Jóképű, gazdag és híres John-John Kennedy. Az ugyancsak csi­nos Dary Hannah pedig az amerikai filmszakma egyik legtehet­ségesebbje. Lehet, hogy a meggyilkolt elnök fia feleségül veszi az ifjú színésznőt. Az amerikai lapok mindenestre címoldalon közük a szép, Fiatal pár fényképeit. FEB-fotó Modern „ jármű a görkorcsolya Új jelenség Bécsben a diplo­matatáskás úr, aki görkorival száguld villámgyorsan célja felé a nagyvárosi járda aszfaltján. A görkorcsolya gyors és dugó­mentes haladást biztosít, a kör­nyezet legcsekélyebb károsítása nélkül, kizárólag izomenergiá­val. A megváltozott cél érdeké­ben a régi bumfordi, tömör ke­rekeket vékony, „léghűtéses” megoldások váltják fel. A drá­gább változatoknál a keréksor állítható, sőt egy-két mozdulat­tal, mindenféle szerszám nélkül cserélhető is. Befektetési kisszótár kincstárjegy - az állam rö­vid lejáratú adósságát megteste­sítő állampapír kötvény - hosszabb lejáratú értékpapír; hitelviszonyt testesít meg. Kibocsátója arra kötelezi magát, hogy előre meghatáro­zott időpontokban kifizeti az esedékes kamatokat, és vissza­fizeti a kötvény névértékének megfelelő összeget. letéti jegy - középlejáratú hi­telviszonyt megtestesítő, ban­kok által kibocsátott értékpapír másodlagos piac - a befekte­tők piaca, ahol az értékpapíro­kat a kibocsátótól függetlenül adják-veszik névérték - az értékpapíron, pénzen feltüntetett (névleges) összeg. Elmentek a gólyák __ T udtuk, hogy elmennek, tá­vozásuk mégis váratlan volt. Az oszlopokon üresen maradt fészkek az embert arra ébresz­tik, hogy múlnak az évek. A gó­lyák elmentek csendesen, feltű­nés nélkül, magukkal vitték a nyarat is. Nem így érkeztek, hanem reményekkel telve. Fészkükre telepedtek, hátukra hajtották fejüket, piros csőrük­kel éktelen nagy keleplésbe kezdtek, táncot is járva hozzá. A nászuk táncát. így történik minden esztendőben, mégsem válik mindennapivá. Mindig felderíti az embert, új reményt ébreszt. Amikor elmennek, mintha üressé válna a falu. Pedig látni készülődésüket. A fészek- lakó fiatalok szárnypróbálgatással jelzik induló szándékukat. Elő­ször gyámoltalan kilépés a biz­tonságot jelentő fészekből. Az­tán földet súrló vitorlázás, majd erőlködő szárnycsapások és fokozatos emelkedés a ma­gasba. Egyre magasabbra. nagy kör a fészek fölött és csak utána neki a nagyvilágnak. A gólyák elmentek, ki tudja közülük melyik jön vissza? Nem lett kedvükre való ez az esztendő. A mező hamar kifa­kult. Kiapadtak a tocsogók, le­apadt a folyó vize, kiégett a le­gelő, elfogyott a táplálékuk még idő előtt. Arra vetemedtek a büszke szárnyasok, hogy ud­varok csibéiből raboljanak, mert nélkülöztek a fészek fa­lánk lakói. A réten még talál­ható szöcske, egér, apró szár­nyasok, nyúlfiókák is kivesztek. A gólyák hajnalonként gond­terhelten a tikkadt legelő lejtő­jén tízesével gyűltek össze, mint egy nagy tanács. Miről beszélhettek? Másról nem, menni kell. Hiszen a ma­gasból mást sem láthattak, mint azt, hogy a valamikor éle­tet adó termőföld helyén föl­dművelő ember után sóhajt a dudvától, kórótól mindenféle gaztól szenvedő föld. Elvadult az Ipoly-táj. A Dob? oda völgyén árva a határ. Savanyodik a műveletlen sági szántóföld. Parlag parlagot követ. Ezen a szépnek termett szelíd cserháti dombokon csak itt-ott a jövőt szántó-vető em­ber. Mit remélhet ezen a szo­morú nincstelenségen a család­ját itt alapító gólya? Elmeinek hát a gólyák. Más­kor is elmentek, de nem ilyen si­etve, hanem szertartásosan ké­szülve. Cikáztak a házak felett fel a magasságos égig és onnan vissza-vissza- röppenve a fé­szekre és ezután még nagy ke­ringő a fészek felett, fordultak délnek. Útközben a hazai földön meg-meg pihentek a rétek zöld­jén, a patakok mentén, kútgé- mekre, kéményekre telepedve, ahonnét még kelepelve üzentek vissza fészküknek, hogy neki­vágnak a tengereknek. Most nem üzentek, elmentek a gólyák szótlanul. Vitték maguk­kal, hogy a Palócföldön kopár lett a táj? Bobál Gyula Egzisztenciahitelt nem lehetett igénybe venni Új tulajdonosok a gabonaiparban (FEB) A gabonaipar privati­zációja - amely idén március­ban kezdődött - az elmúlt fél évben óriási viharokat kavart a magyar gazdaságban. Sokan a hazai malomipar kiárusítását, külföldi kézbe adását emlegetik a folyamattal kapcsolatban. A helyzet tisztázása végett az Ál­lami Vagyonügynökség szám­vetést készített arról, hol tart, il­letve hogyan megy végbe az ál­lami vagyon lebontása ezen a területen. Az eredmények a követke­zők: eddig önálló egységként 71 malmot, 36 keverőt és 154 rak­tárt hirdetett meg az ÁVÜ. A pályázatok elbírálását követően 42 malom, 7 keverő és 47 raktár talált új gazdára. A tulajdono­sok között társaságok, szövet­kezetek és magánszemélyek egyaránt szerepelnek. Viszont a külföldi érdeklődők, illetve vá­sárlók aránya - a híresztelések­kel ellentétben - igen alacsony­nak bizonyult: négy malomra és egy raktárra nyújtottak be pá­lyázatot, míg keverő iránt egyetlen külföldi sem érdeklő­dött. A pályázatok elbírálása után csupán egyetlen malom ke­rült külföldi tulajdonba, a szent­lőrinci, amely 35 millió forin­tért kelt el. A malmok, raktárak és keve- rők megvásárlásához nem ve­hettek igénybe egzisztencia hi­telt a vásárlók. Erről azért dön­tött így az ÁVÜ igazgató taná­csa, mert az értékesítők maguk a gabonaipari vállalatok voltak és a bevételek is a vállalatoknál maradtak. Ezekből a bevételekből fize­tik vissza a vállalatok a malmo­kat, raktárakat, keverőket ter­helő adósságokat, hogy teher­mentesen adhassák át az új tu­lajdonosoknak. S ha az egzisz­tenciahitelt nem is, de kárpót­lási jegyet felhasználhattak fize­tőeszközként a pályázók. A gabonaipar privatizációjá­nak első szakasza tehát lezárult. Az első körben el nem kelt üzemeket ősszel újra meghirde­tik, immár maguk a vállalatok, illetve az azokból alakult társa­ságok. A tulajdonszerzésre te­hát még van lehetőség! Összehasonlításként néhány adat: a pécsi villanymalom 45 millió 250 ezer forintért kelt el, a mórahalmi 14 millióért, a sá­rospataki 2 millióért, míg az apátfalvai raktár 600 ezerért. D. Zs. Egy gén a felelős Megoldás előtt áll, hogy mi­ért válnak férfiak homoszexuá­lisokká. A „Science” című te­kintélyes angolszász szaklap nyilvánosságra hozta Dean Hamer professzor molekuláris biológus kutatási eredményét. A tudós 33 egypetéjű férfi iker­párvizsgálatánál - valameny- nyien homoszexuálisok - talált egy azonos génláncot. A tudó­sok ezt Xq28-nak nevezik. Va­lószínűleg ebben rejtőzik az a gén, amely az egyoldalú szexu­ális hajlamot a saját nem iránt kiváltja. Az eredmény a bethesdai Nemzeti Egészségügyi Intézet kutatócsoportjának munkáján alapul. Hamer professzor veze­tésével az X-kromoszóma vizs­gálatára koncentráltak, amelyet férfiak csak az anyjuktól örö­kölnek. Más kutatási eredmé­nyek már korábban alátámasz­tották a feltételezést, hogy a homoszexualitás mindig egy család női ágán öröklődik. Ez­zel a vizsgálatok a 46 kromo­szómáról már csak egyre korlá­tozódtak, amely minden ember­nél megvan. Ajándék­könyvek Szlovákiába Balassagyarmat. A Madách Imre Városi Könyvtár ismét támogatást nyert pályázatával a Kölcsey Alapítványtól. Az in­tézmény a húsz támogatott kö­zül a legmagasabb összeget kapta, ötvenezer forintot. Az összeg felhasználásával a szlo­vákiai ipolynyéki, az ipolysági keresztény alapiskola és a nagykürtösi járási könyvtár számára juttatnak el ajándék- könyveket ezekben a hetekben. Megméretnek a vidéki tévéstúdiók alkotásai is Szüreti filmfesztivál Szekszárdon Talán nem túlzás mindeddig egyedülálló vállalkozásnak ne­vezni azt a kezdeményezést, melyre mostanában készül a szekszárdi városi televízió. Az immár hagyományosnak te­kinthető szüreti fesztiválhoz kapcsolódva ugyanis egy másik fesztivál, egy tévés seregszemle körvonalai is kezdenek kibon­takozni az intézményben. Az ország valamennyi televíziós műhelyét érintő tervről Kis Pál István, a stúdió vezetője adott tájékoztatást.- A szüreti rendezvénysoro­zat előtti napokra időzítve, szeptember 13-a és 16-a között megpróbálkozunk egy filmes ta­lálkozó megszervezésével. Tesszük mindezt egyebek mel­lett azért, mert az ilyen jellegű fesztiválok mindeddig jórészt a Magyar Televízió berkein belül zajlottak le. Ezeket a kereteket szeretnénk kitágítani, teret adva mindazon vidéki tévéstúdiók­nak, melyek úgy érzik, hogy eddigi alkotásaik érdemesek a közönség figyelmére.-Milyen műfajokban és mi­lyen módon lehet nevezni?- A tervek szerint riportfilm, dokumentumfilm és egyéb ka­tegóriát különböztetnénk meg, ez utóbbiba gyakorlatilag bármi beletartozhat. Ettől persze nem tartunk, hogy egész estét betöltő játékfilmmel nevezne valame­lyik stúdió, már csak azért sem, mert az időtartam felső határa 25 perc. Az alsó határ nem esik korlátozás alá, akár egy másfél perces videoklipet is elfoga­dunk a jelentkezőktől. Vala­mennyi stúdió alanyi jogon mindegyik kategóriában egy-egy filmet nevezhet, min­den további nevezés alkotáson­ként ezer forintba kerül. A visz- szajelzés határideje szeptember elseje volt, de még elfogadunk jelentkezéseket telefonon (06/74/315-865), vagy levélben is. A lényeg az, hogy a beneve­zett filmek - melyek egyaránt készülhetnek U-Matic, VHS, vagy 8-as technikával - szep­tember 10-ig megérkezzenek a szekszárdi városi televízióhoz, ahol zajlanak majd - a Német Színházzal való együttműkö­désnek köszönhetően - a vetíté­sek is, méghozzá úgy, hogy az alkotásokat a szekszárdiak is megtekinthetik.- Kiket sikerült megnyerni zsűritagoknak?- Reményeink szerint a szakma kiválóságai töltik be a bírálóbizottság szerepkörét. Meghívtuk Apró Attila rende­zőt, Németh Károlyt, az MTV Pécsi Körzeti Stúdiójának szer­kesztőjét, Nemes Pétert, az Axel-Springer Kft. humánme­nedzserét, Peták István műsor­igazgatót és Szabados Tamás operatőrt. Ők döntenek a három kategóriában - a győztesek egyébként 30 ezer forint pénzju­talomban részesülnek -, de ugyancsak pénzjutalmat, 15 ezer forintot kapnak a legjobb természetfilm, a legjobb sport­film, valamint a privatizációval foglalkozó legjobb film alkotói is. A közönségdíjas munka dí­jazása 20 ezer forint. A ver­senyszervezés későbbi fázisá­ban további felajánlások várha­tók.-Jelenleg hol tart a szerve­zés folyamata?- Már küldtünk értesítést, il­letve nevezési lapokat nyolcvan vidéki stúdiónak. Várjuk nem­csak a filmeket, hanem az alko­tókat, a helyi televíziók képvi­selőit is, a szállás biztosított a Gemenc Hotelben. Bízunk ab­ban, hogy minél többen tisztel­nek meg bennünket jelenlétük­kel, így is oldva azt az elszige­teltséget, mely sajnos adott esetben még ma is jellemző a vidéki televíziós műhelyekre. Szeri Árpád

Next

/
Oldalképek
Tartalom