Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-28 / 226. szám

4 LÁTÓHATÁR 1993. szeptember 28., kedd Múzeumok, könyvtárak felett konganak a vészharangok Megszűnik a munkahelyi művelődés támogatása? Címzett és célzott támogatások A Parlament előtt az önkormányzatok támogatása (Ferenczy Europress) Be­zárják-e, s ha igen, mikor a vi­déki múzeumokat, könyvtára­kat? Ha a jövő évi költségvetést változtatás nélkül hagyja jóvá az Országgyűlés, pénz híján több nemzeti, országos és szakmai közgyűjtemény fenn­tartása kerül veszélybe. Ezt megelőzendő Vadász János, a Közgyűjteményi és Közműve­lődési Dolgozók Szakszerveze­tének országos titkára tárgyalt a pénzügyminiszterrel. A megbe­szélésről kértünk tájékoztatót a szakszervezeti tisztségviselőtől.- Mintegy 2 milliárdnyi több­let támogatást kértünk, amit Szabó Iván nem utasított vissza. Megígérte, hogy annak realitá­sát munkatársaival megvizsgál­tatja. Szóvá tettük, hogy ha közművelődésre fordítható úgynevezett normatív támoga­tásként évenként és személyen­ként változatlanul 250 forintot kapnak az önkormányzatok, akkor egymásután csukják majd be kapuikat a falusi könyvtárak, kulturházak. Az áfateher növe­kedése és az infláció miatt leg­alább 300 forinttal kellene emelni az egy lakosra jutó tá­mogatást. A tervezettnél félmil- liárddal nagyobb összeget kér­tünk a megyei önkormányza­toknak és javasoltuk, hogy a la­kosonként adható 490 forintot emeljék 540 forintra.-A legjelentősebb póttámo­gatást a nemzeti, országos és szakmai közgyűjtemények fenn­tartására kérték. Miért?- Egészen pontosan 750 mil­lió forinttal többre lenne szük­ség ahhoz, hogy ezek az intéz­mények fennakadás nélkül mű­ködhessenek. Ha ezt az össze­get nem hagyják jóvá, elképzel­hető, hogy olyan országos hírű intézmények kerülnek végve­szélybe, mint a Keszthelyi He­likon Kastélymúzeum, a várpa­lotai múzeum, az Európa-díjjal elismert Békéscsabai Könyvtár, vagy éppen a Baranyai Megyei Szakszervezetek Könyvtára. A munkahelyi művelődés Fejüknél nőttek össze Indiában egy ötgyermekes anya császármetszéssel furcsa iker­párnak adott életet. A két kislány egyébként egészséges, normális méretű s remélik, hogy műtéttel szétválasztható lesz. FEB Fotó Üzletkötő Külföldi érdekeltségű, dinamikusan fejlődő cég, irodatechnikai berendezések értékesítéséhez agilis, határozott, jó tárgyalási készséggel rendelkező, megbízható PROFI ÜZLETKÖTŐT keres azonnali belépéssel SALGÓTARJÁN és környékére. Alkalmazási feltétel: szakirányú végzettség gépkocsi német nyelvtudás előny Teljesítményét kimagasló jövedelemmel honoráljuk. Fényképes pályázatát " Üzletkötő" jeligére a megjelenéstől számított 10 napon belül küldje be a szerkesztőségbe. (FEB) A helyi önkormányza­tok beruházásaikhoz kétféle tá­mogatást kaphatnak a központi költségvetésből. Az egyik a címzett támogatás, a másik az úgynevezett céltámogatás. A kettő között jelentős különbség van. Az előbbit a kormány elő­terjesztése alapján, az Ország- gyűlés döntése után kaphatják meg az önkormányzatok, a má­sikat egy adott célnak megfelelő létesítmények (például óvodák, iskolák) építéséhez nyújtják, de egyben elvárják, hogy az ön- kormányzatok saját forrásaik­ból is hozzájáruljanak azok fel­épüléséhez. A támogatási célokat és felté­teleket a Parlament törvénybe foglalja, s ha valamely település a feltéteknek megfelel, alanyi jogon igényelheti a támogatásra szánt forintokat.-Az Országgyűlés a napok­ban tárgyalta a helyi önkor­mányzatok idén megpályázható címzett támogatásáról szóló törvényjavaslatot, amelyben a helyi önkormányzatok most in­duló beruházásai szerepelhet­nek. A májusban meghozott törvény a már folyamatban lévő beruházásoknak nyújtott támo­gatásokról rendelkezett - mondja Kustosné Nyíri Edit, a Belügyminisztérium önkor­mányzatok gazdasági főosztá­lyának vezetője.- Hány beruházás szerepelt a törvényjavaslatban ?- Huszonegy, amelyeknek összege mintegy 700 miílió fo­rint.- Milyen beruházásokról van szó? r-Általában olyan beruházá­sok sorsáról kellett dönteniük a honatyáknak, amelyeknek épí­tési költsége a helyi önkor­mányzatok költségvetésének többszöröse. A javaslatban sze­repelt például olyan Nógrád megyei iskolabefejezése is, amelyet még a rendszerváltás előtt kezdtek építeni. A berceli iskola pl. csaknem 110 millió forint támogatást kap. Épül a 150 fős méhkeréki nemzetiségi óvoda és a hozzátartozó konyha is. A támogatásra javasolt beru­házás között ott van a szek­szárdi Német Színház építése, amelynek fele költségét - 25 millió forintot - a Baden Wür- tenberg-i német tartomány fe­dezi. Támogatást kap a Bács megyei Katona József Megyei Könyvtár, a fővárosi Bajcsy Zsilinszky Kórház és a Nyíró Gyula Kórház rekonstrukciója is. A vidéki kórházak közül az ózdi Almási Balogh Pál Kórház és a győri Petz Aladár Kórház szerepel még a most induló címzett beruházások között. Az építkezések több esztendőt vesznek igénybe, ezért a tör­vényjavaslatban csak a jövő évre eső összegek szerepelnek. (koós) Aki á(ra)t mond, mondjon bé(r)t is Több bér - kevesebb munkás támogatásáról rendelkező feje­zet egyszerűen kimaradt a költ­ségvetésből. Éppen azok a már és még meglévő könyvtárak, művelődési házak nem kapnak pénzt, ahol pedig adott volna a hely a munkanélküliek képzé­sére, átképzésére.- Önök szerint honnan le­hetne elvenni ezt a pénzt?-Ezzel kapcsolatban is van­nak javaslataink. Például a pri­vatizációs bevételek egy részét át lehetne csoportosítani, mert mi más lehetne érdemes a tá­mogatásra, ha nem az új mun­kahelyhez való juttatás, a szak­képzés, az átképzés? Az ún. fekete jövedelmek szigorúbb felderítésével növel­hetők volnának az adóbevételek és ezt a forrást is fel lehetne használni e célra. Csökkenteni lehet a központi kiadásokat is. Van például olyan költségfejezet, amelyet az ideinél hatszor magasabbra ter­veztek! sz. m. Jubilál a nyugdíjasok klubja Mátraverebély. A közel­múltban a Mikszáh Kálmán Művelődési Házban ünnepelték tizenötéves fennállásukat a nyugdíjas klub tagjai. Az általános iskolások műso­rát követően Verebélyi József titkár köszöntötte az összegyűl­teket és felidézte a másfél évti­zed történetét. Hét alapító tag - Bottyán István tiszteletbeli el­nök, Tóth István cipész mester, Verebélyi András nyugalmazott iskolaigazgató, Tóth István Lu­kács, Mengyi István, Nádasdi József és Ludányi István - a polgármesteri hivatal részéről szerény jutalomban részesült. (FEB) Amint megkezdődött a hazai árak és az adórendszer hozzáigazítása a nemzetközi gyakorlathoz, megszületett a címként szereplő mondás is. Amit sokan azzal egészítettek ki: lett egy balkáni szintű bér­rendszerünk, amelyhez skandi­náv színvonalú adórendszert pá­rosítottak .. . Az árak - akár a termelői, akár a fogyasztói árakat vesszük alapul - olyan szigorú szabá­lyok szerint alakulnak, amelye­ken egyetlen ország sem teheti túl magát, még azok sem, ame­lyek egy-egy termék esetében monopolhelyzetben vannak. Mindaddig, amíg a magyar exportot nem sikerül a moder­nebb, divatosabb, kiváló minő­ségű termékek javára megvál­toztatni, addig egyetlen verse­nyelőny az olcsóság marad. De ennek az olcsó árnak is fedeznie kell a költségeket. S ez három tényezőtől függ: elsősorban a bruttó bérektől, a cégek közvetlen bérköltségei­től, másodsorban a bérközter- hektől (a nyugdíj- és társada­lombiztosítási járulékoktól), s harmadszor a munka termelé­kenységétől, ami kifejezi, hogy az adott munkabérért mennyi terméket állítanak elő. A ver­senyképesség szempontjából nem közömbös, hogy ezt a tel­jesítményt több, vagy kevesebb munkavállalóval állították-e elő. Az exportra gyártó vállal­kozó termelékenység-növelési kényszer alatt áll és nem csak a nemzetközi piacon! Ha a piaci kereslet nem növekszik, ha nem tud más versenytársat kiszorí­tani a kínálatból, akkor csak két választása marad: vagy minden foglalkoztatott bérét illetve an­nak közterheit csökkenti, vagy a létszámot faragja le. Az árak és a bérek alakulása között nincs olyan közvetlen és egyirányú összefüggés, mint amilyent feltételeznek. Egész­séges gazdaságban a termelé­kenység növekedéséből eredő nyereségen osztozik a tulajdo­nos és a munkavállaló, gazda­sági pangás idején a piacnöve­kedés nélküli termelékeny­ség-növekedés a munkanélküli­ség egyik táplálója, s ezzel a ke­resletet meghaladó munka­erő-kínálat révén a bérek csök­kentésének eszköze. Mivel segíti Németország a magyar mezőgazdaságot? Jochen Borchert német mezőgazdasági miniszter véleménye (Ferenczy Europress) Ma­gyarország a közép- és kelet­európai országok között Né­metország negyedik legfonto­sabb kereskedelmi partnere, míg Magyarország számára Németország a listavezető. A kapcsolatok súlyát jól érzékel­teti,hogy már több mint 500 vál­lalkozásban működik német tőke - így méltatta a két ország közötti kapcsolatok fontosságát az október 4-én kezdődő ma­gyarországi látogatása előtt Jo­chen Borchert német mezőgaz­dasági miniszter.- A közös piaci társult tagság megszerzésével létfontosságúvá vált Magyarország számára, hogy ki tudja használni az ag­rárágazatának biztosított keres­kedelmi könnyítéseket. N émet részről - mon­dotta a miniszter - ké­szek segítséget nyúj­tani ehhez exporthitelek, pénz­ügyi hitelek és a tőkebefekteté­sek garantálásának formájában. Ezek összege együttesen eléri a 2,7 millió márkát. Németország a kis- és közepes méretű vállal­kozások alapításához is hozzá­járul— az egzisztencia hitelek alapjának kiegészítése révén - százmillió márkával. Mindez a hagyományosan sokoldalú és intenzív együttműködés része. A piacgazdaságra való áttérés meggyorsítása során már nem csupán a termelés korszerűsí­tése az alapvető követelmény - szögezte le a német mezőgazda- sági miniszter -, hanem a minő­ség és a kedvező ár mellett a termékek környezetbarát jellege is döntő Az Európai Közösség­hez való majdani csatlakozás konkrét követelményeket tá­maszt az agrárágazattal szem­ben is. M agyarország sokéves tapasztalatokat gyűj­tött az európai agrár­piacon. Mi készek vagyunk tá­mogatást nyújtani ahhoz, hogy mezőgazdasági termékeit a ko­rábbiakhoz képest nagyobb mennyiségben helyezze el a Közös Piac országaiban. Tesz- szük ezt a már említett pénzügyi segítségen túl tanácsadással, képzéssel és továbbképzéssel. A társadalmi, gazdasági és poli­tikai körülmények minél gyor­sabb átalakításától függ, mi­korra zárkózik fel Magyaror­szág az Európai Közösségek or­szágaihoz - hangoztatta a mi­niszter, aki úgy ítéli meg, Ma­gyarország 10 éven belül egy szabadkereskedelmi övezet ré­sze lehet a Közös Piacon ke­resztül. Jochen Borchert felhívta a fi­gyelmet arra, hogy tekintettel az európai agrárpiac telítettségére, a hangsúlyt nem a tömegterme­lésre, hanem a minőségre kell fektetni. Megfelelő marketing- munkával fel lehet tárni a rejtett lehetőségeket. „Bizonyára volna fogadókészség a mélyhű­tött áruk és a minőségi magyar borok iránt.” - mondotta. A miniszter dicsérően szólt a magyar gazdaság rugalmassá­gáról, amelyben - más kelet— közép-európai országgal ösz- szevetve - már hosszabb ideje fontos szerepet tölt be a magán- szektor. A tanácsadói és oktatói tevékenységnek van tehát mire támaszkodnia. Idén 1,3 millió márkát irányzott elő a német kormány erre a célra. E lkészítették és a Va­gyonügynökség ren­delkezésére bocsátották azt a tanulmányt, amely az ál­lami gazdaságok privatizálását hivatott szolgálni. Jochen Bor­chert kifejtette: a marketing- munkát és a minőségellenőrzést nagymértékben előmozdítaná, ha a magyar termékeket áruvéd­jeggyel ellátva vezetnék be a nemzetközi piacon. Az- ehhez szükséges ismereteket a német szakemberek tanfolyamok kere­tében adják át magyar kollégá­iknak. A budapesti minisztériummal egyeztetett program alapján idén a következő témakörökben rendeznek továbbképzést: állat­egészségügyi ellenőrzés a hatá­rállomásokon, német élelmi­szertörvény, az erdészet szak­kérdései, a mezőgazdaság álla­migazgatási feladatai, beleértve az önigazgatás megszervezését, s a takarmányozás törvényi sza­bályozása Németországban és az EK-államokban. A szakértők és vezető beosz­tású mezőgazdasági alkalma­zottak mellett gyakorlati kép­zést nyújtanak fiatal gazdák számára is, hogy azok elsajátít­hassák a korszerű állattenyész­tés és növénytermesztés nyu­gat-európai normáit. Ez azért is időszerű - mutatott rá Jochen Borchert mert már az agrár­ágazatban, de főként az élelmi­szeriparban is vannak német­magyar vegyesvállalatok. A miniszter elmondta, a szö­vetségi köztársaság azért is szí­vesen vállalkozik a közép- és kelet-európai országok agrárre­formjának támogatására, mert a volt NDK átalakításával gazdag tapasztalatok birtokába jutott. „A volt szocialista országokban mindenütt az a cél, hogy a me­zőgazdaságot és az élelmiszer­ágazatot megszabadítsák a mo­nopóliumoktól, decentralizálják és magánkézbe adják. Az egyes országokban más és más volt a kiinduló helyzet, ezért óvnék at­tól, hogy mechanikusan átve­gyék a keletnémet tartomá­nyokban bevezetett intézkedé­seket. S zeretnék azonban né­hány tapasztalatot kie­melni. Nem volna pél­dául szerencsés, ha a strukturá­lis átalakítást túlzottan felülről irányítanák. Mi Németország­ban azt tekintjük a mezőgazda­ság privatizálása elsődleges cél­jának, hogy kialakítsák a meg­felelő méretű, hatékony üzeme­ket. Nem kellene szétaprózódni minigazdaságokra. Döntő jelen­tőségű az emberi tényező, a vál­lalkozói gondolkodás és cselek­vés - hangoztatta Jochen Bor­chert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom