Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-22 / 221. szám

— —- ——- .... 2 KÜLFÖLD 1993. szeptember 22., szerda Közúti alagút a város alatt Kétszintes, kétszer két pályás közúti alagút köti össze immár a nagy Földközi-tengeri kikötő, Marseille központja alatt a vá­rosba északról bevezető, part menti autópályát és a keletről, Toulon felöl érkező pályát, de abba becsatlakozik egy harma­dik gyorsforgalmi út is. Az átha­ladás személyenként tíz frankba kerül. Az alagút koncesszióban, magánerőből épült 1,2 milliárd frankos beruházással, mindössze 33 hónap alatt. Bővítik a Panama-csatornát? Párhuzamos vízi út megépíté­sével szemben a meglévő Pana­ma-csatorna bővítését javasolja egy nemzetközi bizottság — je­lentette a Reuter. A panamai, amerikai és japán tisztségvise­lőkből álló, a Panama-csatorna alternatíváját tanulmányozó bi­zottság szerint 7 milliárd dolláros fejlesztéssel, új zsiliprendszerrel megfelelően bővíthető lenne a meglévő csatorna áteresztő ka­pacitása, s nemcsak több, hanem a jelenlegieknél nagyobb hajók is igénybe vehetnék. A csatornán jelenleg legfeljebb 65 ezer ton­nás hajók haladhatnak át, a fej­lesztéssel 150 ezer tonnásak is használhatnák. A terv 10 év alatt lenne megvalósítható. Csökkenő gyógyszerárak Svájcban Svájc arra készül, hogy 8-10 százalékkal csökkenti a gyógy­szerek árait az egészségügyi ellá­tás emelkedő dijai miatt. Svájc­ban a gyógyszerárakat a társada­lombiztosítási minisztérium és a Szövetségi Gyógyszerbizottság állapítja meg. Az általuk közö­sen kimunkált új árszabályozási rendszert várhatóan napokon belül elfogadja az egészségügyi minisztérium, s igyekszik miha­marabb elfogadtatni azt a parla­menttel. Svájcban az egészség- ügyi ellátási rendszeren belül a gyógyszerek jelenleg 12,5 száza­lékos árréssel szerepelnek. Az alpesi ország szomszédaival ösz- szevetve meglehetősen drágának számít gyógyszereit tekintve is: a németekhez képest 11, a franci­ákhoz, olaszokhoz és osztrákok­hoz viszonyítva pedig 50-60 szá­zalékkal kell többet fizetnie egy svájcinak a hazai patikákban. Negatív statisztika Bulgáriában idén 3-5 száza­lékkal csökken a bruttó hazai termék — állította a Központi Statisztikai Hivatal a gazdaság féléves teljesítményének elem­zése alapján. Az adatok szerint továbbra is csökken a bolgár gaz­daság összteljesítménye, a ter­melés, jóllehet, a visszaesés üte­me lassúbb a múlt évihez viszo­nyítva. Augusztusban már a vál­lalatok 60 százalékánál nem volt termeléscsökkenés. A legsúlyo­sabb helyzetben a vegyipari, a kohászati, a közlekedési, az energiatermelő és élelmiszeripa­ri vállalatok vannak. A statiszti­kák szerint várhatóan 425 nagy- vállalat kerül csődbe még akkor is, ha elfogadják az 1992 előtt felvett kölcsönök rendezéséről szóló törvényt. A vállalatok össztartozása júliusban már 210 milliárd levára rúgott (1 dollár = 26,40 leva). Butrosz Gáli jelentése Az ENSZ továbbra is a társa­dalmi-gazdasági fejlődés elő­mozdítására kívánja helyezni a hangsúlyt tevékenységében, ám ez mindinkább nehezebbnek bi­zonyul, mivel a gazdag országo­kat már kevésbé érdekli szegé­nyebb társaik sorsa — szögezte le Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár szo­kásos éves jelentésében, amelyet a világszervezet közgyűlése 48. ülésszakának előestéjén tettek közzé. — Lehetséges, hogy a fejlesz­tésre fordított erőfeszítések nem olyan látványosak, mint a béke- fenntartás terén végzettek, ám legalább olyan fontosak, hiszen az általános biztonság és stabili­tás alapjainak megvetését szol­gálják — vélekedett a főtitkár. Anélkül, hogy konkrét orszá­gokat nevezett volna meg, bírálta a nagyhatalmak magatartását, mert nézete szerint nem hajlan­dók szembenézni a békét veszé­lyeztető új kihívásokkal, és a bá­tor fellépések vállalása helyett inkább kitérnek a kemény dön­tések elől, aminek következté­ben az „ENSZ erői egyre gyak­rabban találják magukat konflik­tusok kellős közepén”. A főtitkár úgy érzi, hogy a vi­lágszervezet nemegyszer olyan feladatok elvállalására kénysze­rül, amelyek meghaladják lehe­tőségeit. (Korábban nyilvánosan is kifogásolta, hogy a tagállamok nem járulnák hozzá a békefenn­tartás költségeihez, és vonakod­nak attól is, hogy csapatokat küldjenek az ENSZ zászlaja alá. Az adósok sorában az Egyesült Államok nyolcszáz-, Oroszor­szág ötszázmillió dollárral tarto­zik a közös kasszába.) Butrosz Gáli leszögezte, hogy az ENSZ-nek fontos szerepet kell játszania az új, konfliktusok­tól mentes világrend kialakításá­ban, még akkor is, ha jelenleg mély válságon megy át, és az eredmények vegyesek. Hangoz­tatta, hogy elengedhetetlenül szükségesnek tekinti a világszer­vezet munkájának korszerűsíté­sét. Megszületett az űj kambodzsai alkotmány A kambodzsai alkotmányozó nemzetgyűlés tegnap túlnyomó többséggel elfogadta a délkelet­ázsiai ország új alaptörvényét, amely visszaállítja az alkotmá­nyos monarchiát. Az új alkot­mány értelmében Norodom Szi­ltanuk herceg ismét elfoglalhatja a trónt, amelyről 1955-ben mon­dott le. A 120 tagú ideiglenes parla­ment tagjai alig fél óra alatt fo­gadták el a dokumentumot. 113- an szavaztak mellette, öten elle­ne, ketten tartózkodtak a szava­zástól — közölte a kormány szó­vivője. A betegeskedő Norodom Szihanuk előreláthatólag csütör­tökön, Pekingből visszatérve írja alá a 139 cikkelyből álló alapok­mányt, amely másnap érvénybe lép. Szihanuk Pekingből küldött üzenetében közölte, hogy való­színűleg prosztatarákban szen­ved, de ez nem késlelteti hazaté­rését. Az alkotmány aláírásával véget ér az ENSZ Kambodzsai Átmeneti Hatóságának (UN- TAC) tevékenysége, a 22 ezer fős békefenntartó kontingenst november közepéig kivonják az országból. Egyidejűleg vége sza­kad a rojalista pártvezető, Noro­dom Ranariddh és a korábbi kommunista kormányfő, Hun Sen társelnöki megbízatásának is. A kormányfői teendőket ezentúl Ranariddh, a májusi vá­lasztásokon csekély többséget szerzett párt vezetője látja el, Hun Sen lesz az úgynevezett „második miniszterelnök”. Időszerű-e ingyen adni a tankönyveket? Tanév eleji vita Ausztriában Az osztrák költségvetés lehe­tőségei egyre szűkösebbek, a ki­adások minden téren növeked­nek, meg kell tehát gondolni, időszerű-e ingyen adni a tan­könyveket a gyerekeknek. Ez annak a vitának a lényege, amely az idén a húsz éve megszokottnál is hevesebben lángolt fel arról, nem kellene-e változtatni az 1972 óta már hagyománnyá vált ingyenes tankönyvakción, amely valamennyi osztrák iskolást érin­ti, az első osztálytól az érettségi­ig­A vita hevessége azzal is ma­gyarázható, hogy az idén ugrás­szerűen — 50 millió schillinggel — emelkedtek a könyvek megje­lentetésének költségei. Az el­múlt húsz évben összesen 20 mil­liárd schillingbe került ez a ked­vezmény. Az idei — 1,15 milliárd schillinges — rekordkiadás oka egyesek szerint a túlzott tan­anyagreformnak tudható be, az utánnyomás mindig olcsóbb, mint az új szerkesztésű könyv. Évente tízmillió könyvet oszta­nak szét az ausztriai iskolákban. Tavaly az érintett családok szá­mára az átlagos megtakarítás 970 schilling volt — a kisiskolá­sok tankönyvcsomagja kb. 480 schillingbe kerülne, a gimnazis­táké meghaladná a kétezret. A legdrágábbak a szakiskolai tan­könyvek, a divattervező szakis­kolában 3000 schilling körüli ösz- szegbe kerülnek a kis példány- számú, szép kivitelű tanköny­vek. Jelenleg több mint három­ezer tankönyv van a piacon — Ausztriában magánkiadók látják el az iskolákat, mégpedig olyan módon, hogy ajánlataikat elő­ször a minisztériumi szakbizott­ság bírálja el, majd a rostán fenn­maradt könyvekből az iskolák és a tanárok választanak és rendel­nek. A költségeket sokallók több­féle megoldást javasolnak. Az egyik, hogy egy bizonyos jövede­lemhatáron felül a szülő fizesse ki a tankönyvek árát. Ezt maga a miniszter ellenzi a legelszántab- ban: úgy véli, hogy ezzel különb­ségeket tennének a gyerekek kö­zött. Másrészt hatalmas admi­nisztrációval járna az intézkedés, több mint egymillió tanuló anya­gi körülményeit kellene meg­vizsgálni. Rudolf Schölten nincs elragadtatva a másik megoldási javaslattól sem, amely szerint nem kellene minden évben újra nyomatni a könyveket, hanem iskolai boltokat kellene létesíteni a használt tankönyvek átadásá­ra. Schölten itt is a lebonyolítás költségeit említi akadályként, másrészt arra is figyelmeztet, hogy bonyolult lenne a számítás, mennyi új könyvet kell nyomat­ni. Emellett a kisebb példány­szám óhatatlanul növelné a köte- tenkénti előállítási költséget — hangsúlyozza. A megtakarítás­ból vonna el — igaz, ez előnye is lehetne a rendszernek —, hogy anyagilag ösztönöznék az iskolá­kat a használt könyvek tovább­adásának megszervezésére, s az így kapott pénzzel maguk gaz­dálkodhatnának. Schölten min­denesetre kétli minisztertársá­nak, a tudományos tárca gazdá­jaként szintén illetékes Erhard Buseknek azt a becslését, hogy a megtakarítás elérheti az évi mil­lió schillinget is. Kérdőjelek Magyar — román remények? Ötnapos, feszített program, a legmagasabb szinten folytatott megbeszélések sora, hosszú idő óta példátlan, féltucatnyinál több erdélyi városra kiterjedő körút, a kétoldalú kapcsolatok széles körű, az alapvető nézetkülönbségeket sem elkendőző megtárgyalása — röviden így összegezhető a magyar külügymi­niszter romániai látogatása. Legalábbis annak eseménykróniká­ja, mert ami az eredményeket, a vizit értékelését illeti, ott egyelő­re jóval több a bizonytalanság. Kinek a számára hozott inkább sikert Jeszenszky Géza buka­resti útja? Hazánknak, vagy a vendéglátó félnek? E látogatás kapcsán talán csak egy dolog biztos: nem lehet, nem is szabad győztes-vesztes szemlélettel megközelíteni Bukarest és Buda­pest viszonyát, s e mostani diplomáciai eseményt sem. Illúziókat kerget, aki azt hiszi, hogy egyetlen, bármilyen ma­gas szintű vizit áttöréshez vezethet, megoldást hozhat a — sajnos — mélyen gyökerező ellentétekre. Mégis, ha mindkét fél számára világossá vált, hogy kizárólag a párbeszéd vezethet sikerre, hogy csupán a kölcsönös belátás oldhat fel történelmi görcsöket, s csak a józan kompromisszumkeresés szándéka vezethet a fe­szültségek lassú oldásához, az már nem kis eredmény lenne. Per­sze, a belátás csak a kezdet, a tettek még odébb vannak, főként a meghatározó fontosságú kérdésekben. A magyar kisebbség jogainak megítélése? Az államközi alap- szerződés megkötésének felgyorsítása? Románia Európa Ta- nács-i tagsága? Előrelépés a „határklauzula” megtárgyalásá­ban? Látszik, hogy ami a konkrétumokat, az aktuális vitakérdé­seket illeti, aligha beszélhetünk kézzelfogható eredményekről. De a külügyminiszteri vizit tenni tudott a légkör jobbítása, a kölcsönös megértés és bizalom növelése érdekében. S ennél töb­bet aligha várhattunk... (FEB) Christopher Boszniáról Az amerikai külügyminiszter megítélése szerint a Nyugat két hibát is elkövetett az egykori Ju­goszláviával kapcsolatos politi­kájában. — Először is túl sokáig ragaszkodtunk az „egységes Ju­goszláviához”, még akkor is, amikor az már csupán művi kép­ződmény volt. Másodszor pedig: nem lett volna szabad teljes fegy­verszállítási tilalmat elrendelni az összes fél vonatkozásában, mert az embargó nem a várt eredményt hozta, hanem éppen ellenkezőleg, fenntartotta az óri­ási szerb fölényt — mondta War­ren Christopher a Columbia egyetemen hétfőn tartott beszé­det követően egy kérdésre vála­szolva. A Bosznia tekintetében köve­tett amerikai magatartásról ki­fejtette, hogy Washington abból indult ki: ha rá akarja kényszerí­teni az érintett felekre azt a ren­dezési módot, amelyet értelmes­nek és tisztességesnek tart, bizo­nyára csak jelentős katonai erő bevetésével tudja megtenni. — Bili Clinton elnök azonban úgy értékelte a helyzetet, hogy az or­szág nemzeti érdeke nem kívánja meg nagy létszámú csapatok kül­földi lekötését. Miután az alap­döntés megszületett, a mozgási lehetőségek sávja adottá vált — közölte, hozzátéve, hogy a kije­lölt mezsgyén belül az Egyesült Államok minden tőle telhetőt megtett, még ha „nem is lehet azt állítani, hogy lépései elégségesek voltak”. Az amerikai külpolitika álta­lános célkitűzéséről és alapelvei­ről elmondta, hogy az Egyesült Államok nem akar kivonulni a világpolitika színpadáról. — Senki se gondolja, hogy a hideg­háború végével lezárult a törté­nelem, mint ahogy az Egyesült Államokat a világ többi részével összekötő szálak sem szakadtak el. Ellenkezőleg: az Egyesült Ál­lamokra nagyobb felelősség há­rul, mint korábban, hiszen egye­dülálló lehetőségét kapott a ve­zetésre. Másrészt mind gazdasá­gi, mind biztonsági érdekeink azt kívánják, hogy tevékenyen kive­gyük részünket a világ dolgaiból — mondta. Közölte, hogy a multilateriz- must Washington fontos eszköz­nek tekinti a cselekvésre, ám ha érdekei úgy diktálják, minden­kor kész akár egyedül is fellépni. Azerbajdzsán a FÁK-ban Azerbajdzsán csatlakozik a Független Államok Közösségéhez — erről hétfőn késő este határozott a bakui parlament. Döntés született arról is, hogy Azerbajdzsán aláírja a FÁK-tagországok kollektív biz­tonsági megállapodását, és a tervek szerint a hét végén esedékes FÁK-csúcstalálkozón a gazdasági szövetségre vonatkozó megállapo­dásnak is részesévé válik. Alijev azerbajdzsán elnök szerint a dönté­sek nem személyes befolyására születtek, hanem a realitások diktál­ták azokat. Azerbajdzsánban egyébként a parlament döntése nyo­mán feloldják a rendkívüli állapotot, amelyet az idén vezettek be a feszült belpolitikai helyzet, illetve a karabahi örmény offenzíva miatt. (MTI) Esőzés és árvíz ■ kár és haszon Szandálok a kézben, a víz tér­dig ér, ezekben a napokban Bangkok sok lakosa így megy haza a munkából. S még irigylik is őket az autósok, akik ott állnak a torlódásban, és reménytelenül nézik, hogyan emelkedik a víz szintje autójuk alatt és mellett. Bangkokban az esős időszak megszokott, de évről évre ismét­lődik a káosz az utcákon. Idén a város 8 millió lakosa számára az esőzés rémálommá vált. Mint az AFP francia hírügy­nökség írja, az utóbbi napokban sok ember csupán éjfél után ért haza. A gyermekeknek négy órakor kell felkelniük, hogy ha fél nyolcra iskolában akarnak lenni. A gazdaság részére az ut­cai káosz sokmilliós veszteséget jelent, az elveszett munkaórák és a rengeteg liter benzin elhaszná­lása miatt. Óriási károkat okozott az amerikai középnyugaton is a ha­talmas áradás. 50 ember halt meg, 70 ezren vesztették el ott­honukat. Sok farmer kétségbe­esett küzdelmet folytat, hogy fenntarthassa gazdaságát. De nem mindenki szenvedett vesz­teséget. A szakértők szerint a kár a katasztrófa után még tovább fog növekedni, de az árvíz nyere­séget hozott a műtrágya előállí­tóinak és az ügyvédeknek. A szünet nélküli nyári esőzés miatt a farmerek nem tudták földjeiket gondozni, úgyhogy a gyom elszaporodott. Ez vezetett oda, hogy rekordkereslet van né­hány, gyomirtót gyártó cég ter­mékeiből. Mint a DPA német hír- ügynökség beszámol róla, főleg két állami vállalat, a Monsanto és a Pioneer Hi-Bred International tett szert nagy nyereségre. Minthogy a víz kimosta a föld­ből a tápanyagokat, a farmerek kénytelenek több műtrágyát használni. így a műtrágya-előál­lítók is a haszonélvezők közé tar­toznak. A nyerő oldalon helyez­kednek el azok az ügyvédek is, akik a károk jóvátételével foglal­koznak. S végül vannak olyan farmerek is, akik hasznot vágnak zsebre. Akinek a földje maga­san fekvő területen fekszik, re­kordtermést takarít be kukori­cából. A nagy vesztesek a biztosító- társaságok. Mintegy egymilliárd dollár kártérítést kell kifizetniük. S még többet vesztettek a vasút­társaságok, amelyeknek nem­csak a síneket, hanem a hidakat is helyre kell állítaniok. A nagy árvízkatasztrófa, amelyhez hasonlóra nem emlé­keznek az Egyesült Államokban, több mint 10 milliárd dollár kárt okozott. Felelőtlen kalandok A halált osztó hegyek Az alpinista szezon kezdete óta csaknem százan estek áldo­zatul a csalogató, ám nem mindig veszélytelen hegyvidéki kaland­nak — készített a napokban szo­morú statisztikát az AFP francia hírügynökség. Az osztrák Alpokban negy­vennégy tragédiát jegyeztek fel, Svájcban pedig huszonegy alpi­nistát ért halálos baleset. Á fran­cia Alpokba tizennyolcán, Olaszországban pedig nyolcán vesztették életüket. A végzetes balesetek okai mindenütt kísér­tetiesen azonosak: a nem kellő óvatosság, a fáradtság, a megfe­lelő felkészültség és felszerelés hiánya. A hegyi mentők szerint a tra­gédiák számának növekedésé­ben az is szerepet játszik, hogy egyre többen választják a hegyvi­déki kalandokat nyáron is. A legutóbbi balesetek közül különösen tragikus volt egy spa­nyol alpinistáé, aki a Mont Blanc francia oldalán a rossz időjárás következtében járt szerencsétle­nül a Midi csúcs északi oldalán 3800 méter magasságban, és szörnyethalt. Az alpinista nem kevesebb, mint ötszáz métert zu­hant. Nem sokkal a spanyol hegy­mászó előtt ketten a Mont Blanc- ra vezető, különösen nyaktörő Gouter-hasadékon áthaladva jártak szerencsétlenül. Ez az Al­pok tömbjének legveszélyesebb átkelője, ennek ellenére egyre többen vállalkoznak megmászá­sára, sajnos, kevésbé gyakorlott alpinisták is... Ausztriában, pontosabban Ti­rolban a hegyi mentők a szezon kezdete óta hatszáz alpinista — nehéz helyzetbe került túrázó és hegymászó — mentésére vonul­tak ki. A mentési szakemberek átla­gosan napi két halálesetet jósol­nak az elkövetkező hetekben az osztrák Alpokban. Walter Czerny osztrák turisztikai szak­ember szerint az Alpok Auszt­riába eső részén rekordszezont várnak, ötmillió látogatóval. A sokat látott hegyi mentők már nem lepődnek meg, amikor egész családokat találnak fürdő­ruhában a veszélyes gleccsere­ken apró gyermekekkel együtt, és egyre gyakrabban kell tapasz­talniuk, hogy a szokatlan és igen nagy fizikai erőpróba következ­tében sorozatban ér végzetes szívroham fiatal alpinistákat is. Másokra egyszerű teniszsort­ban találtak rá a több mint három­ezer méteres hegy csúcsán, többszörös végtagtörésekkel. A svájci hegyi mentők véle­ménye szerint a végzetes kime­netelű balesetek elszaporodásá­ban különösen július második felében és augusztus elején sze­repet játszanak a háromezer mé­ter feletti megváltozott hóviszo­nyok is. Igazi veszély forrása, hogy a hó különösen puha ebben az idő­szakban. Szakemberek az utóbbi időben külön is felhívták a fi­gyelmet, hogy a svájci Alpok igen veszélyes az alpinisták szá­mára, mert a hótakaró felülete meglazult, miután nagyon meleg időjárás követte a júliusi, szokat­lanul nagy havazásokat. 1977 óta a legsúlyosabb bal­eset idén augusztus 2-án történt Olaszországban, amikor össze­sen nyolc alpinista (két francia, három német és három olasz) vesztette életét a Grands Joras- ses-on. A hegyi mentők szerint számos alpinista tulajdon óvat- lanságának, nemtörődömségé­nek és önfejűségének lesz áldo­zata. A figyelmeztetésekre fittyet hányva, előbb-utóbb szerencsét­lenül járnak. Mint például Nie Dobroslav 47 éves cseh hegymá­szó, aki kellő gyakorlat nélkül in­dult el, sőt, nem vette tekintetbe az időjárási előrejelzéseket sem. A cseh férfi a tiroli Alpokban ki­merültség következtében vesz­tette életét. Egy hónappal a cseh hegymá­szó tragédiája előtt ugyanebben a térségben egy hatvanéves asz- szony fagyott meg a hirtelen tá­madt hóviharban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom