Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-21 / 220. szám

1993. szeptember 21kedd PÁSZTÓ ÉS KÖRNYÉKE 5 Angliából Bujákra A szilvásvárad! ménes két lovasának kíséretében három, a sziget- országból lóval érkezett turista pihent meg a minap egy rövid időre a községben a Szilvásvárad - Szirák - Szilvásvárad útvonal teljesítése közben. Kép: Herbst Kinga Csatlakozókat várnak Egyesület a turizmusért A kozárdi Köziéi Miklós neve egybeforrott a falusi vendégfo­gadó-rendszer meghonosításá­val Nógrád megyében. Ő, aki alapító tagja a Magyar Falusi, Tanyai Vendégfogadók Szövet­ségének (ahol a Cserhát-régió vezetője), valamint a Magyar Turisztikai Egyesületnek, újabb ötlettel állt elő: a falusi turizmus feltételeinek megteremtése ér­dekében fogjanak össze a kezdő és gyakorló falusi vendégfoga­dók, a panziósok és vendéglő­sök az utazási irodákkal, a mű­velődési házakkal, a népműve­lőkkel, az önkormányzatokkal, s együttesen alapítsák meg a Fa­lusi Turizmus Nógrád Megyei Egyesületét. A kezdeményező szándéka szerint az egyesület többek közt felvállalná a kezdő falusi ven­dégfogadók beindítását, a tagok érdekvédelmét üzleti és partner kapcsolatainak elősegítését, s a beruházási elképzelések biztosí­tására a finanszírozási lehetősé­gek feltárását. A kezdeményezés segítségé­vel akár meg is alapozhatják jö­vőjüket azok, akik a turiz­musba, mint üzletágba kapcso­lódnak be. Fent mondják, lent viszont tudják A helyi adó nem csodaszer Magas beosztásban lévő em­berek gyakran elmarasztalják az önkormányzatokat, hogy kizá­rólag a központi költségvetés­ből kapható, elnyerhető pén­zekre számítanak ahelyett, hogy keresnék, kutatnák az új forrás- bevonási lehetőségeket. Közöt­tük említik a helyi adók beveze­tését, mondván: ez törvényadta lehetőségük. Mégsem élnek vele.-Kire vessünk ki adót? - kérdez vissza Klatyik András, az alsótoldi polgármester, majd így indokol: - Olyan mezőgaz­dasági egység van a közsé­günkben, amely jórészt saját hi­báján kívül az átlagnál rosszabb gazdasági helyzetben van. A budapesti és a közeli városok üzemeiből, a termelés leépítése során elsősorban azokat az in­gázókat küldték el, akik révén jelentősen tudták csökkenteni a költségeket. Ennek következté­ben községünkben az aktív dol­gozók 19-20 százaléka vált munkanélkülivé. Növeli ön- kormányzatunk költségvetésé­nek terhét, hogy a településen hetvenöt 0-18 év közötti gyer­mek él, akiknek ellátása nagy anyagi terheket ró a szülőkre. Ráadásul a fiatal házasoknál, akik korábban kedvező kamat- feltételek mellett vállalkoztak új otthonuk létesítésére, a mostani kormány a korábbi kedvezmé­nyeket eltörölte, a kamatot ma­gasra emelte. Az önkormány­zati törvényben foglaltaknak megfelelően mi is be kívánjuk vezetni a jó ivóvizet biztosító rendszert. Ezt csak akkor tudjuk megtenni, ha az ezzel kapcsola­tos pályázatokon elnyerjük a támogatást. Ehhez viszont még szükség van a lakosság többtí­zezer forintos támogatására is. Ezért jövőre sem szándékozunk olyan terhet rakni a lakosságra, amit nem bír el.-A mi tervünkben sem sze­repel semmiféle helyi adó beve­zetése — veszi át a szót Noskó Gábor, Cserhátszentiván pol­gármestere, majd így folytatja: -A 220 lakosú községünkben nyolcvan a nyugdíjas. A mező- gazdaságból öregedtek ki, ahol közismerten alacsony volt a ke­reset. Ezenkívül a törvény jogo­san különböző kedvezményeket is ad a rászorulóknak. A pálya­kezdők közül is egyre többen válnak munkanélkülivé. A munkanélküli pótlékra eddig 10-12 fő jogosult. A nekik járó összeg előteremtése, kifizetése, ötven százalékos megelőlege­zése is ránk vár. Ez személyen­ként és havonta 5120 forintot je­lent. Ebből az 1-3 gyermekes családoknak megélni képtelen­ség. Aki ilyen körülmények kö­zött elvenni akar, az ... Hadd ne mondjam. Inkább adni kel­lene.- A képviselő-testület nem sújtja semmiféle helyi adóval a lakosságot. Egyébként sincs meg ennek a reális alapja. A vá­lasztópolgárok 40 százaléka et­nikumhoz tartozik, az aktív dolgozók 30 százaléka regiszt­rált és ellátásban részesülő munkanélküli. Rajtuk kívül öt- venheten kapnak jövedelem- pótló támogatást. Költségveté­sünket az intézmények fenntar­tásán és működtetésén kívül egyre jobban terhelik a szociális kötelezettségek - vélekedik La- ukó Gyuláné, a sziráki önkor­mányzat megbízott jegyzője. Az előbbiekkel ellentétben Tar azon ritka települések közé tartozik, ahol 1992. januárjában bevezették a helyi kommunális adót, évi 3000 forint kötelező befizetésével. Ebből az összeg­ből a vízműtársulás tagjai 2400 forintot leírhatnak. A munka- nélküliek száma gyors ütemben növekszik: jelenleg 250 fő. Jö­vedelempolitikai támogatásban 47-en részesülnek, s számuk az év végéig újabb 25 fővel nő. Ilyen körülmények közt újabb adóval sújtani a lakosságot? Egyébként az idén 240 ezer fo­rintot terveztek adóbevételként.- Nagy jóindulattal számolva a polgármesteri hivatal dolgozó­inak egyhavi bérét jelenti az adóbevétel - bizonyít Szabóné Bózsár Éva jegyző. Akikkel ez ügyben még szót váltottam, azok a valóság teljes ismeretének hiányát, az élettől való elrugaszkodást jelölték meg azok részéről, akik elma­rasztalják az önkormányzatokat a helyi adók be nem vezetése miatt. Venesz Károly Körlevél a biztonságosabb vadászatért Bérkilövők Mátrakeresztesen Alig múlt egy éve, hogy Mát­rakeresztesen kilenc ember gondolt egyet, és megalakította az „Ágasvár” bérkilövő vadász- társaságot. A napokban tartott évi rendes közgyűlésük után beszélgettünk Bognár Sándor vadászmesterrel és Holtner Győző bérkilövővei.- Mit is jelent az a vadászok­nál, hogy bérkilövő társaság?- Önálló jogi személyek va­gyunk. Más vadásztársaságok­kal szemben nekünk, bérkilö- vőknek nincs saját területünk. Ha vadászni kívánunk, akkor jogot kell szereznünk és pénzért még kell azt vennünk a területi- sektől - mondja Bognár Sándor.- Hol szoktak vadászni?-4 Ott, ahová nagybátonyi el­nökünk, Fenes József szerződést tudf kötni. Lehet az Ersekvad- kert, Dorogháza, Nagybátony, Hollókő, Mátraszőlős. Most ép­pen kisvadas bérkilövésre Gyöngyösre készülünk.- Alaposan megnőtt tagjaik száma egy év alatt.-A mai közgyűlésen felvett négy taggal, már hetvennégyen vagyunk. Tagjaink szerte az or­szágban vannak. így Kecskemé- . ten, Debrecenben, Szolnokon és a __ fővárosban is található „Ágasvár” bérkilövő.-Ezek szerint ma már nem olyan nehéz bekerülni a vadász- társaságokba? — Bárki, aki rendelkezik az előírt követelményekkel, je­lentkezhet nálunk felvételre. — És a belépődíj? — Nógrád megyében mi vagyunk a legolcsóbbak. Az új tag belépése 15000 forint, tag­díja 300 forint havonta - kap­csolódik beszélgetésünkbe Holtner Győző. — Anyagilag még nem „lőtte” ki magát a vadásztársaság?-Talán az egyedüliek va­gyunk a megyében, akik meg­őrizték fizetőképességüket. Senkinek nem tartozunk.-Mi lesz a bérkilövők által elejtett vadakkal? — A vad általában megvehető a fogadó vadásztársaságtól, amit szétosztunk a bérkilövés­ben résztvevők között.-Bizonyára adódott már izgalmas vadászélményük? — A lesről való éjszakai, és a nappali hajtóvadászatnak is megvan a maga sajátos hangu­lata. De a legnagyobb és legma­radandóbb élmény az első vad elejtése.-Túl van már ezen?- Még nem. De nagyon vá­rom már azt a pillanatot. Leg­utóbb is megjelent előttünk a „remete” (nagy vaddisznó), de nem volt tiszta, lőhető közel­ségben. Majd legközelebb sikerül - mondja Holtner Győző bérki­lövő.- A közgyűlésen egy körleve­let olvasott fel a megjelent ta­gok előtt. Mi volt a lényegi tar­talma? - kérdezem befejezésül Bognár Sándor vadászmestert.-A sziráki tragikus vadász- balesetről szólt a körlevél. Mindannyiunknak tudnunk kell: fegyveres testület va­gyunk. Nagyon szigorúan kell eljárnunk a biztonsági szabá­lyok betartásánál, a balesetokta­tásnál, mivel csak így kerülhe- tőek el a hasonló esetek. Telje­sen meg kell bizonyosodnunk róla, mikor húzhatjuk meg a ra­vaszt. Zentai József Fél emberöltő nyeregben Ritka, történelmi vezeték­neve van. Amikor szóba kerül, rokonságban van-e a nagy előd­del, aki Madách jó barátjaként egyike volt azoknak, akik el­sőkként olvashatták Az ember tragédiáját, akinek birtokán Mikszáth is élt, s íróként, politi­kusként, országgyűlési képvise­lőként tette híressé családi ne­vét, a kései utód, Szontagh Re­zső csak annyit jegyez meg: tud­tával, a családi legenda szerint, nagyapja rokonságban állt Szon­tagh Pállal. Amiben viszont teljesen biz­tos, az az, hogy ő, idestova 34. éve áll a Posta szolgálatában.-Kutasón lakom és falum­ban, valamint Bokor községben juttatom el az emberekhez az olvasnivalót. Szeretem a szak­mámat, úgy érzem jó a viszo­nyom az emberekkel. Az ő ér­dekükben kell elmondanom, hogy gondok vannak a Nógrád Szontagh Rezső Megyei Hírlap körül. Az egyik legutóbbi szombaton is 10 pél­dánnyal kaptunk kevesebbet. Ráadásul hétvégén, amikor az ember szeretné gyorsan eljut­tatni az újságot az előfizetők­höz, éppen akkor érkezik a késő délelőtti órákban. Nem lehetne segíteni ezeken a problémákon? - kérdezte a postaforgalmi technikumot végzett szakem­ber, akinek még két éve van hátra a nyugdíjazásig. Amikor arról faggatjuk, miért szereti szakmáját, kapásból vágta rá:-Azt a tisztességet, tisztele­tet, amit az emberek iránt érzek, mindig visszakaptam tőlük. Rá­adásul hivatalosan is elismerték munkánkat, mivel a cserhát- szentiváni posta négyszer lett kiváló hivatal. A körzet mintegy hatszáz la­kójának talán nem lenne teljes az élete, ha nem Szontagh Re­zsőt pillantaná meg, amint ki tudja hányadik kerékpárját nyüstölve juttatja el nekik a friss újságot. (vallus) Nem ülnek a babérokon Béren Bevált a falugondnokság Mintegy fél évvel ezelőtt, Nógrád megyében elsőként ve­zették be Bér községében az or­szág más tájain már működő fa­lugondnoki intézményt. Az eltelt időszak tapasztala­tairól magát a falugondnokot, Ocsovszki Józsefet kérdeztük.-Vegyes volt a fogadtatás. Sokan azt sem tudták, mire való egy falugondnok. Ráadásul azt hitték az embe­rek, hogy a falu pénzét herdál­tuk el, amikor megvettük a munkakör ellátásához szüksé­ges mikrobuszt. Pedig nem .így van: pályázaton nyertük a rá- való összeget. Aztán, ahogy jöttek a felada­tok s részben az eredményei^ is, az emberek kitapasztalták, mi mindenre vagyok használhatói; kezdtek megnyugodni a kedé­lyek, tisztázódott a helyzet. Hiúság? Pásztó és környéke Helyi vállalkozóval • Garáb. Helyi vállalkozó végzi a burkolt vízlevezető árok építését a Petőfi út legkritiku­sabb részén, 200 ezer forint el­lenében. A munka befejeztét szeptember végére ígérik. Nincs üres lakás • Cserhátszentiván. Öt évvel ezelőtt 10-12 üres lakás várta gazdáját. Azóta mindegyik megtalálta új tulajdonosát, akik budapesti, salgótarjáni, illetve hevesi lakosok. A házakat hét végi pihenésre használják, azonban a korábbiakhoz képest ritkábban járnak ide, mert igen megdrágult az utazási költség. Idegenforgalmi adó • Szirák. Az idén április else­jétől az önkormányzat bevezette az idegenforgalmi adó fizetését. A döntés egyedül a kastélyszál­lót érinti. Nem használt a kúra 9 Tar. Öt állampolgárnál ren­deltek el alkoholelvonó kúrát. Közülük hárman a kívánt időre megjelentek a kezelésre, két főt pedig elő kellett vezetni. A ke­zelés után javulás nem tapasz­talható náluk. Holnapi számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Kenyeret adó kosárfonás Senkitől és semmitől sem za­vartatva fonta a kosarat. Ami­kor kérdezősködni kezdtünk, akkor sem állt meg a keze. A palócot a cigánnyal keverve vá- laszolgatott, miközben tovább dolgozott. Huszonkét unokája van, őértük töri magát, hogy ne kelljen nekik nélkülözniük. A kállói Berki János hatvan­hat életévéből harmincat a ko­sárfonás tett ki. Volt idő, hogy ebből élt meg. Az utóbbi hu­szonnyolc évben, amióta a kál- lóiak hivatásos szemetesem­bere, jobbára a pluszpénzt hozta a konyhára.- Kenyeret jelent ez. Rákosi idejében krumplit, kenyeret ad­tak a kosárért cserében. Lassan megint ott tartunk - mondja ki­csit rezignáltam-Naponta megcsinál az em­ber 3-4-et, és máris nem kell lopni menni. Látják is sokan, hogy jó foglalatosság ez, mert jönnek, mutassam meg, hogyan kell csinálni. Nem sajnálom én senkitől sem a tudásom. Aztán azt firtattuk, ő kitől, A napi adag utolsó darabja készül Fotó: Herbst Kinga mikor tanulta a kosárfonást:-Fiatal voltam, bádogosnak készültem, amikor összetűzésbe kerültem a törvénnyel. Bör­tönbe jutottam. Ott, Balassa­gyarmaton, majd Baracskán ta­nultam meg kosarat fonni. Amíg beszélt, szépen alakult keze alatt a kosár. Három óra alatt készít egyet, amiért 300­400 forintot kér el.- Gyönge még a vessző. Majd ha hullajtja levelét a fűz, az lesz az igazi - mondta. — Csak bírnék annyit csinálni, amennyit megrendelnek tőlem. Fehér, főzött vesszőből van a legtartósabb, olyanból készül a tojásos kosár is — avatott be egy titokba. (vt) Szemétszállítás Egyházasdengeleg. Kovács Tibor polgármester: - Korábbi, a lakosság által elfogadott taná­csi rendeletet alakítottunk át önkormányzativá, amely értel­mében, minden pénteken szer­vezett szemétszállítás van a fa­luban. Senki nem tiltja meg a lakosságnak, hogy ne tegye ki azon a napon a szemetet a ház elé. így senkinek nem kell azt a „masinában” elégetnie. Nemzetiségi nap Vanyarcon Vanyarc. A Magyarországi Szlovákok Szövetségének helyi szervezete rendezésében, szep­tember 26-án vasárnap, 13 órai kezdettel nemzetiségi napot tar­tanak Vanyarcon. Az esemény fénypontját a nemzetiségi szüreti felvonulás jelenti, amelyben, s az azt kö­vető műsorban közreműködnek az alsósarlósi lovasok, a sziráki Kastély Szálló lovasai, valamint a szarvasi tűzoltó fúvós zené­szek, a szarvasi Tessedik, a mi- hálygergei, galgagutai és erdő- kürti, illetve a Szlovákiából ér­kező dobra nivai, hrusovi és krupinai hagyományőrző együt­tesek. A program idején helytörté­neti kiállítás nyílik a klub­könyvtárban, amelyet vélhetően az UNESCO-tól érkező küldött­ség is megtekint.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom