Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)
1993-09-18-19 / 218. szám
Unokáink sem fogják látni? SZEMTŐL SZEMBE ________________ 1993. szeptember 18-19-, szombat-vasárnap F okozatosan lép érvénybe a felsőoktatási törvény Üzleti orientációjú oktatás a főiskolán Tanév eleji beszélgetés dr. Lonsták László igazgatóval A tanévnyitás ünnepélyes óráit követően, a hét közepén a munka is elkezdődött, újra pezseg az élet a Pénzügyi és Számviteli Főiskola Salgótarjáni Intézetének épületeiben. A hangulaton érzékelhető: felértékelődött a közgazdasági tudás, nőtt a szakma iránti érdeklődés, kereslet. Vannak olyan hallgatók is, akik már egyetemi, vagy más főiskolai diplomával a zsebükben itt ismét nappali tagozatra járnak. Dr. Lonsták László intézetigazgatóval azokról a körülményekről, feltételekről beszélgettünk, amelyek az 1993/94-es tanév sajátosságait jelentik. Jó lenne már túllenni azon a helyzeten, amit május 25-én, a Nógrád Megyei Regionális Területfejlesztési Tanács alakuló ülésén így foglalt össze egy képviselő: „Huzakodunk, nyomako- dunk, de egy árva fillérnek a közelében sem vagyunk.” Mennyit változott ez azóta? Szeptember 10-én dr. Szőke Miklóssal, az Állami Fejlesztési Intézet elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk.-Ón a tanévnyitó beszédében arról is szólt, hogy átfogó törekvésként az oktatásban erősíteni szándékoznak a business jelleget. Mit jelent ez? Eddig nem így volt?- Egy tervutasításos rendszerre épülő gazdaságban az oktatásban sem lehetett az üzleti szempontokat hangsúlyozni. Most. a piacgazdaság viszonyai között megsokszorozódik ezek szerepe. Ezért kell az oktatás egész menetében erősítenünk az üzleti orientációt.-A Parlament hosszú -s a közoktatási törvényhez képest kevésbé viharos - előkészítő munka után elfogadta a felsőoktatási törvényt. Mennyiben jelent ez változást az önök tevékenységében?- Mint minden jogi dokumentumnak, a felsőoktatásról hozott törvénynek is folyamatos a kifutási ideje. Nem egy területen - például a tandíj vonatkozásában - csak kereteket fogalmaz meg, amelynek érvényesítéséhez kormányrendeletek, végrehajtási utasítások szükségesek. Olyan rendszert kell kidolgozni, hogy ne az szelektáljon a hallgatók között, hogy a szüleik milyen anyagi kondíciókkal rendelkeznek. Pályázati lehetőségekre, banki hitelekre lenne szükség. Az utóbbiakat a hallgató akkor fizetné vissza, ha már saját kereseti lehetőséggel rendelkezik. Azt azonban máris el lehet mondani a felsőoktatási törvényről, hogy lényeges mértékben növeli az intézmények szabadságát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy semmilyen szinten senki nem szól bele abba, hogy mit tanítunk, hogyan oktatunk, milyen szakra, hány hallgatót veszünk fel. Önállóságunk azonban értelemszerűen relatív, hiszen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi szükségleteket, a saját intézetünk feltételeit. Ha egy szakot beindítunk, akkor az rizikóval jár, hiszen ha a végzettek nem tudnak elhelyezkedni, akkor az devalválja a diploma értékét és áttételesen rontja a mi renoménkat is. Azt is hiába határoznánk el, hogy - kihasználva a főiskolánk iránt tapasztalható konjuntúrát - korlátlan számban veszünk fel hallgatókat, ha nem tudnánk őket leültetni és nem lenne biztosíték arra, hogy az oktatásukat a költségvetés megfinanszírozza. Önerőből pedig képtelenség mindent kigazdálkodni. Most mindenesetre nagy munkát jelent számunkra, hogy a beindult --és a megújulás, a tantervi reform jegyeit magán viselő- oktatás mellett intézményünk valamennyi szabályzatát -működési, ösztöndíj, tanulmányi, vizsga stb. - a törvény szellemében gondoljuk és dolgozzuk át.- Milyen következményei vannak a felsőoktatási törvénynek a hallgatókra illetve az oktatókra nézve?- A hallgatók jogait messzemenően kiterjeszti, mintegy szentesíti azt a gyakorlatot, amely már az utóbbi években érvényesült, például az egyes vezető testületekben való arányukat illetően. Az oktatók esetében újdonságnak számít, hogy a tanársegédeket, adjunktusokat csak határozott időre lehet majd kinevezni. Ez ösztönzi őket arra, hogy minél előbb teljesítsék a docensi fokozathoz szükséges követelményeket. Ez a rendszer azonban csak akkor lesz igazán értékmérő, ha csökken a különbség az egyéb ágazatokban lehetséges fizetések és az oktatók bére között. Ha ugyanis továbbra is húszezer forint alatt keres egy tanársegéd, akkor nem tudunk hozni helyette mást, hiába telik le a határozott idejű munkaszerződés. Az is nonszensz, hogy amíg egy komoly szakmai múlttal rendelkező docens alig keres többet harmincezer forintnál, a tanítványa egy kft. könyvelői székében rövid időn belül eléri, vagy el is haladja ezt a szintet.- Úgy hírlik, hogy komoly mértékű fizetésemelés várható a felsőoktatásban . . .- Valóban van erről szó szeptember elsejei hatállyal visszamenőleg, de hogy milyen mértékű lesz, azt jelen pillanatban még nem tudom megmondani. Még nem tisztázódtak az elvek, még vitatott a bérarányos és a hallgatói létszámarányos százalék nagyságrendje. Bár gondolom a fenti példa is elégséges annak igazolására, hogy miért van szükség a felső- oktatásban fizetésemelésre, de azt azért néhány dolgot még hozzá szeretnék tenni. Az egyik, hogy a ebben az évben el kell érni a közalkalmazotti törvényben meghatározott úgynevezett bértarifa-beállás 85 százalékát. A másik, hogy 1992 januárja óta mi egy vasat sem kaptunk az infláció mérséklé- sére.- Önök mégsem mentek még tüntetni az utcára . . .- Oda nem, de abból komoly feszültség volt nálunk is, hogy még a tavalyi tizenharmadik havi fizetést sem tudtuk kifizetni. Most végre talán sikerül.- A jövedelmük azért több az oktatóknak, mint a fizetésük?- Ez igaz, csakhogy azt pluszmunkával érik el, s nem igazán jó, ha a figyelmük a fő munkaterületükről elterelődik. A kiegészítő kereset általában az oktatás minőségének a rovására megy. Ez pedig ellenkezik egyik legfontosabb törekvésünkkel. Csongrády Béla- Megkapja-e még az idén az ötszázmillió forintos kormány- támogatás 1993-ra lebontott kétszázmilliós összegét Nógrád megye?- Ha az érdemi projektek már meglennének, akkor ezeket holnapután lehetne indítani. A kormány feltételrendszert adott meg, amit a megyének kell ösz- szeszerveznie, mert a kormány egész projektet tud finanszírozni. Látnia kell a cél megvalósításának menetét, ütemtervét, feltételrendszerét és amikor elkezdik a megvalósítást, adja hozzá a pénzt. A projekt megvalósulásához hozzá kell tennie a megyének a saját forrásait és ez a nehéz dolog, mert ez már önkormányzati pénzeket érint.- Az világos, hogy az ötszáz- millióból sem a beruházásokat, A Nógrád Megyei Regionális és Területfejlesztési Tanács legutóbbi ülésén némi zavar keletkezett. A Pénzügyminisztérium szakértője közölte, hogy az ő elgondolásaival szemben a minisztérium jogászai úgy látták, hogy a beruházásoknak nem a bruttó, hanem a nettó bekerülési összegeit lehet támogatni. (A kettő közötti különbséget az általános forgalmi adó jelenti.) A tanács üléséről szóló tudósításban azt is megírtuk, ez azt vonja maga után, hogy míg a bruttós variáció szerint az 500 milliós kormánytámogatásra pályázó önkormányzatoknak 30, addig a nettós támogatási formában már 44 százaléknyi saját erővel kell rendelkezniük. Ennyijük nincs, tehát az a helyzet állt elő, hogy a beruházásokat nem tudják megvalósítani. E probléma feloldására a regionális tanács törvénymódosítást kért. A legújabb helyzetről számolunk be Holles Miklóssal, a Nógrád Megyei Közgyűlés osztályvezetőjével folytatott beszélgetésünkben.- A tanács ülése után megsem a munkahelyeket nem lehet megvalósítani. Úgy fogalmazták ezt, hogy az ötszázmillió forint indító összeg. Ennek és a saját erőnek birtokában különböző forrásokra lehet pályázni. De ha ezt az idén nem kapja meg a megye, akkor minden csúszik.- Akik hitelben gondolkodnak, azoknak végig kell lapozniuk a közlönyöket és megnézniük, hogy melyikbe illeszthető még be ez a projekt. Az a gond, hogy ha valaki szeptember végén készít pályázatot, esetleg egy környezetvédelmi alap számára, akkor lehet, hogy az idén már nem tud ebből forráshoz jutni. Most a jövő évre lehet jól rákészülni. Én úgy gondolom, hogy ha ennyit különített el a kormány, és nem kerül fel- használásra '93-ban, akkor az néztem az említett, az „Egyes állami pénzalapokról” szóló 83/1992. évi törvényt. Ennek 4. pontja így szól: „A támogatás mértékét úgy kell megállapítani, hogy az összes állami forrásból származó támogatás ne haladja meg az infrastrukturális beruházásnál a beruházási költség 70 százalékát, a munkahelyteremtő beruházásnál pedig az 50 százalékát.” Ebben tehát szó sem esik nettó és bruttó összegekről. Az pedig nem törvényerejű, hogy a Pénzügyminisztérium jogászai a nettó összeg mellett foglaltak állást. Azt gondolom, az Igazságügyi Minisztériumhoz kell fordulnunk, hogy ezt tisztázzuk.-Akkor nincs szükség a törvénymódosításra sem?- Ez két különb' dolog. Ez a 70 százalékos támogatás jog- értelmezés kérdése: minek a 70 százaléka támogatható? A törvénymódosításra azért van szükség, mert az 1065-ös kormányrendelet 1/b. pontjának (hogy bizonyos beruházások 70 százalék fölött is támogathatók legyenek) a 83-as törvény megszületése óta nem lehet érvényt ’94-ben meglesz, ezt nem vonják vissza. Kicsit több energiát kell fordítani a projekt előkészítésére és több csatornát kell becsatlakoztatni. Lehet, hogy ily módon ezt végig tudnák vinni, esetleg a saját forrás aránya csökkenthető. De ehhez nyert pályázatokkal kell rendelkezni. A regionális tanács rangsorolja a pályázatokat. Ha ezeket a tárcaközi bizottság elfogadja, jön még egy hosszú procedúra, hiszen pénzről van szó, szerződést kell kötni. Valóságos pénz csak a szerződéskötés után jelenik meg, amikor a két fél kötelezettséget vállalt. Amikor a bizottság elfogadja a pályázatot, a pályázónak igazolnia kell, hogy a saját forrás rendelkezésre áll. És ezzel vannak általában gondok. Mert egy pályázat megírása nagyon egyszerű, hiszen a papír mindent kibír. Ha nincs meg, elő kell teremtenie a pályázatban vállalt összeget. Emiatt állhat a dolog. Dudellai Ildikó szerezni. Ez a kisebb probléma.-Madaras Attilával, a Belügyminisztérium szakértőjével készített interjúnkban megkérdeztük, miért nem haladunk előre? Nézzünk most erre egy konkrét példát.-A dejtári szennyvíztisztító telep megépítésének bruttó költségé 240,6 millió forint, ez volt a pályázati összeg. Ehhez kaptak 120,3 milliós céltámogatást és további 17,4 millió forintot a vízügyi alaptól. Itt a szükséges saját erő 102,9 millió forint. Erre mondta Madaras Attila, hogy, aki a harminc százalékot nem tudja előteremteni, annak nem fontos a beruházás. Dejtár önkormányzatának éves költségvetése harmincmilliós nagyságrendű. Hiába tűnik elméletileg kézenfekvő megoldásnak az összefogás, a környező településektől nem várható támogatás, mert ahhoz, hogy környezetvédelmi feladatot támogassanak, előbb a saját területükön kell megfelelő színvonalat kiépíteniük. Ehhez évekre le van kötve a saját erejük.- dudellai Jogértelmezés: bruttó vagy nettó? Bérezik Sára: A tánc, a mozgás adja az erőt (FEB) A táncpedagógia első klasszikusa a mozgásművészet koronázatlan királynője - sok ilyen és hasonló megállapítást papírra vetettek róla. Tanítványai szerint azonban fölöslegesek a jelzők és a hasonlatok. Elég annyi, hogy Sári néni, hiszen a neve fogalom. Bérezik Sára élete évtizedek óta egybefonódott a tánccal és a tomasporttal, keze alatt ezrek ismerkedtek meg a testkultúra örömeivel. Heti „táncrendjében” alig akad üres hely. Budai táncház, hétfő reggel 8.30: Sári néni tanít; ugyanott este 21.00 óra: Sári néni foglalkozást tart. A hét többi napján pedagógusokkal vagy a színművészeti főiskola hallgatóival foglalkozik. Friss szellemű, mosolygós interjúalany. Szőke haj, kék szem. elegáns pasztellszínű blúz-, hosszú sál - legalább két évtizedet letagadhatna. De esze ágában sincs kozmetikázni életkorát: januárban betöltötte 87. életévét. — Hogy honnan az energia közel a kilencvenhez? A rendszeres mozgásból, a táncból. El sem tudom képzelni az életet tánc nélkül. Már csöppnyi lánykaként balettezni és ahogy akkor illett, zongorázni tanultam. Naponta legalább három órát töltöttem a próbateremben és skálázás közben is a táncon járt az eszem. Egyszer, valamilyen muzsika hallatán magam kreálta balettbe kezdtem. Nevelőanyám balerina és koreográfus volt, fölfigyelt a rögtönzésre, és Bécsbe vitt tanulni. Itthon tizenhat évesen a Vigadóban mutatkoztam be - nagyon szép siker volt. S a kritikusok elragadtatással írtak az egy csapásra divatba jött újdonságról, a mozdulatművészetről is. Én meg táncoltam, iskolát nyitottam, férjhez mentem - olyan volt minden, mint a mesében. Aztán jött a háború és minden odaveszett. .. Fényes Szabolcsnak köszönhetem a visszatérést: újra fölfedeztek, újra táncoltam, koreog- rafáltam és persze tanítottam. Ismét nehéz idők következtek: az ötvenes években kitelepítették, s alighogy visszatérhetett a hároméves száműzetésből, meghalt a férje ... Csak az örök szerelem, a tánc, a tanítás maradt. Szeretettel, büszkén sorolja: tőle indult a világhír felé Keleti Agnes, Tass Olga, Kertész Aliz, Patocska Mária és sok más sportnagyság. S táncra, tornára járó „nebulói” közt évek óta ott van például Torday Teri, Békés Itala. Frajt Edit, a Szomszédok „kozmetikusa” pedig már kislányát, Flórát is beíratta foglalkozásaira.- Hosszú ideje egyedül élek. De nem vagyok magányos. Ők, a tanítványaim pótolják a családot ... Szabó Margit Nyolcvannyolc évesen is a katedrán FEB-Fotó A kézírás a személyiség tükre A beszéd után az írásbeli közlés árul el a legtöbbet a lelki életről. Az íráselemzés (grafológia) az ember személyiségének kézírásból való megismerésével foglalkozik.- Mi keltette fel érdeklődését a grafológia iránt? - kérdeztem Goldmann iMSzlóné grafológust.,- Érdeklődésem középiskolás éveimből ered. Czinke Ferenc tanította nekünk a művészettörténetet, rengeteget mesélt a grafológiáról, sokunkkal megszerettette.- Mióta foglalkozik komolyabban a grafológiával?- 1984-ben jelent meg Agárdi Tamás grafológiával kapcsolatos könyve. Ez keltette fel az érdeklődésem, majd két évig tanultam a budapesti Grafológiai Intézetben. Azóta is állandóan képezem magam szakkönyvekből és tanfolyamokon veszek részt.-Milyen főbb részekből tevődik össze az íráselemzés?-Nagyon fontos például az írás globális képe, térbeosztása, tagoltsága, a vonalvezetés, a dőltség jellege, a kötési mód, az ékezet, az áthúzás. Az aláírás az ember személyisége dióhéjban.- Milyen tulajdonságokra lehet következtetni az írásból?- Az írás mindenben tükrözi írója lelkiállapotát, sőt sok esetben fizikai állapotát is. A kedélyállapot, az önbizalom vagy a kishitűség mind-mind nyomot hagynak az íráson. Az írás felső zónája a szellemi élet, a gondolatvilág, a fantázia birodalma, míg az alsó zóna az ösztönökre, a gyakorlatiasságra világít rá.- Kik fordulnak önhöz a leggyakrabban ?- A Vidám vásáron volt a „főpróba”. Az egészségügyi sátorban dolgoztunk. Talán ennek tulajdonítható, hogy nagy volt érdeklődés az egészségügyi dolgozók részéről. Zömük nő volt, de azért férfiak is jöttek szép számmal. A fiatalabb korosztály tagjait szintén vonzotta a grafológia. Sokan elismerték, hogy jellemzésünk helyesnek bizonyult.- Mit javasol azok számára, akik grafológiával kívánnak foglalkozni?-Elsősorban a tanfolyamon való részvételt, a szakkönyvekből ugyanis óhatatlanul egy-két összekötő láncszem mindig kimarad.- Ón szerint van jövője a grafológiának?- Feltétlenül. Nagyon sok segítséget nyújthat pályaalkalmassági vizsgáknál, a kriminalisztikában, a párkapcsolatoknál és egyes betegségekre is lehet következtetni az írás jellegéből. Kurucz Anita
