Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-18-19 / 218. szám

Unokáink sem fogják látni? SZEMTŐL SZEMBE ________________ 1993. szeptember 18-19-, szombat-vasárnap F okozatosan lép érvénybe a felsőoktatási törvény Üzleti orientációjú oktatás a főiskolán Tanév eleji beszélgetés dr. Lonsták László igazgatóval A tanévnyitás ünnepélyes óráit követően, a hét közepén a munka is elkezdődött, újra pezseg az élet a Pénzügyi és Számvi­teli Főiskola Salgótarjáni Intézetének épületeiben. A hangula­ton érzékelhető: felértékelődött a közgazdasági tudás, nőtt a szakma iránti érdeklődés, kereslet. Vannak olyan hallgatók is, akik már egyetemi, vagy más főiskolai diplomával a zsebükben itt ismét nappali tagozatra járnak. Dr. Lonsták László intézeti­gazgatóval azokról a körülményekről, feltételekről beszélget­tünk, amelyek az 1993/94-es tanév sajátosságait jelentik. Jó lenne már túllenni azon a helyzeten, amit május 25-én, a Nógrád Megyei Regionális Területfejlesztési Tanács alakuló ülésén így foglalt össze egy képviselő: „Huzakodunk, nyomako- dunk, de egy árva fillérnek a közelében sem vagyunk.” Mennyit változott ez azóta? Szeptember 10-én dr. Szőke Miklóssal, az Ál­lami Fejlesztési Intézet elnök-vezérigazgatójával beszélgettünk.-Ón a tanévnyitó beszédé­ben arról is szólt, hogy átfogó törekvésként az oktatásban erő­síteni szándékoznak a business jelleget. Mit jelent ez? Eddig nem így volt?- Egy tervutasításos rend­szerre épülő gazdaságban az ok­tatásban sem lehetett az üzleti szempontokat hangsúlyozni. Most. a piacgazdaság viszonyai között megsokszorozódik ezek szerepe. Ezért kell az oktatás egész menetében erősítenünk az üzleti orientációt.-A Parlament hosszú -s a közoktatási törvényhez képest kevésbé viharos - előkészítő munka után elfogadta a felsőok­tatási törvényt. Mennyiben je­lent ez változást az önök tevé­kenységében?- Mint minden jogi doku­mentumnak, a felsőoktatásról hozott törvénynek is folyamatos a kifutási ideje. Nem egy terüle­ten - például a tandíj vonatko­zásában - csak kereteket fo­galmaz meg, amelynek érvé­nyesítéséhez kormányrendele­tek, végrehajtási utasítások szükségesek. Olyan rendszert kell kidolgozni, hogy ne az sze­lektáljon a hallgatók között, hogy a szüleik milyen anyagi kondíciókkal rendelkeznek. Pá­lyázati lehetőségekre, banki hi­telekre lenne szükség. Az utób­biakat a hallgató akkor fizetné vissza, ha már saját kereseti le­hetőséggel rendelkezik. Azt azonban máris el lehet mondani a felsőoktatási tör­vényről, hogy lényeges mérték­ben növeli az intézmények sza­badságát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy semmilyen szinten senki nem szól bele abba, hogy mit tanítunk, hogyan oktatunk, milyen szakra, hány hallgatót veszünk fel. Önállóságunk azonban érte­lemszerűen relatív, hiszen nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi szükségleteket, a sa­ját intézetünk feltételeit. Ha egy szakot beindítunk, akkor az ri­zikóval jár, hiszen ha a végzet­tek nem tudnak elhelyezkedni, akkor az devalválja a diploma értékét és áttételesen rontja a mi renoménkat is. Azt is hiába határoznánk el, hogy - kihasználva a főiskolánk iránt tapasztalható konjuntúrát - korlátlan számban veszünk fel hallgatókat, ha nem tudnánk őket leültetni és nem lenne biz­tosíték arra, hogy az oktatásukat a költségvetés megfinanszí­rozza. Önerőből pedig képte­lenség mindent kigazdálkodni. Most mindenesetre nagy munkát jelent számunkra, hogy a beindult --és a megújulás, a tantervi reform jegyeit magán viselő- oktatás mellett intéz­ményünk valamennyi szabály­zatát -működési, ösztöndíj, ta­nulmányi, vizsga stb. - a tör­vény szellemében gondoljuk és dolgozzuk át.- Milyen következményei vannak a felsőoktatási törvény­nek a hallgatókra illetve az ok­tatókra nézve?- A hallgatók jogait messze­menően kiterjeszti, mintegy szentesíti azt a gyakorlatot, amely már az utóbbi években érvényesült, például az egyes vezető testületekben való ará­nyukat illetően. Az oktatók esetében újdon­ságnak számít, hogy a tanárse­gédeket, adjunktusokat csak ha­tározott időre lehet majd kine­vezni. Ez ösztönzi őket arra, hogy minél előbb teljesítsék a docensi fokozathoz szükséges követelményeket. Ez a rendszer azonban csak akkor lesz igazán értékmérő, ha csökken a kü­lönbség az egyéb ágazatokban lehetséges fizetések és az okta­tók bére között. Ha ugyanis to­vábbra is húszezer forint alatt keres egy tanársegéd, akkor nem tudunk hozni helyette mást, hiába telik le a határozott idejű munkaszerződés. Az is nonszensz, hogy amíg egy ko­moly szakmai múlttal rendel­kező docens alig keres többet harmincezer forintnál, a tanít­ványa egy kft. könyvelői széké­ben rövid időn belül eléri, vagy el is haladja ezt a szintet.- Úgy hírlik, hogy komoly mértékű fizetésemelés várható a felsőoktatásban . . .- Valóban van erről szó szep­tember elsejei hatállyal vissza­menőleg, de hogy milyen mér­tékű lesz, azt jelen pillanatban még nem tudom megmondani. Még nem tisztázódtak az elvek, még vitatott a bérarányos és a hallgatói létszámarányos száza­lék nagyságrendje. Bár gondolom a fenti példa is elégséges annak igazolására, hogy miért van szükség a felső- oktatásban fizetésemelésre, de azt azért néhány dolgot még hozzá szeretnék tenni. Az egyik, hogy a ebben az évben el kell érni a közalkalmazotti tör­vényben meghatározott úgyne­vezett bértarifa-beállás 85 szá­zalékát. A másik, hogy 1992 ja­nuárja óta mi egy vasat sem kaptunk az infláció mérséklé- sére.- Önök mégsem mentek még tüntetni az utcára . . .- Oda nem, de abból komoly feszültség volt nálunk is, hogy még a tavalyi tizenharmadik havi fizetést sem tudtuk kifi­zetni. Most végre talán sikerül.- A jövedelmük azért több az oktatóknak, mint a fizetésük?- Ez igaz, csakhogy azt pluszmunkával érik el, s nem igazán jó, ha a figyelmük a fő munkaterületükről elterelődik. A kiegészítő kereset általában az oktatás minőségének a rová­sára megy. Ez pedig ellenkezik egyik legfontosabb törekvé­sünkkel. Csongrády Béla- Megkapja-e még az idén az ötszázmillió forintos kormány- támogatás 1993-ra lebontott kétszázmilliós összegét Nógrád megye?- Ha az érdemi projektek már meglennének, akkor ezeket holnapután lehetne indítani. A kormány feltételrendszert adott meg, amit a megyének kell ösz- szeszerveznie, mert a kormány egész projektet tud finanszí­rozni. Látnia kell a cél megva­lósításának menetét, ütemter­vét, feltételrendszerét és amikor elkezdik a megvalósítást, adja hozzá a pénzt. A projekt megvalósulásához hozzá kell tennie a megyének a saját forrásait és ez a nehéz do­log, mert ez már önkormányzati pénzeket érint.- Az világos, hogy az ötszáz- millióból sem a beruházásokat, A Nógrád Megyei Regionális és Területfejlesztési Tanács legutóbbi ülésén némi zavar ke­letkezett. A Pénzügyminiszté­rium szakértője közölte, hogy az ő elgondolásaival szemben a minisztérium jogászai úgy lát­ták, hogy a beruházásoknak nem a bruttó, hanem a nettó be­kerülési összegeit lehet támo­gatni. (A kettő közötti különb­séget az általános forgalmi adó jelenti.) A tanács üléséről szóló tudósításban azt is megírtuk, ez azt vonja maga után, hogy míg a bruttós variáció szerint az 500 milliós kormánytámogatásra pályázó önkormányzatoknak 30, addig a nettós támogatási formában már 44 százaléknyi saját erővel kell rendelkezniük. Ennyijük nincs, tehát az a hely­zet állt elő, hogy a beruházáso­kat nem tudják megvalósítani. E probléma feloldására a regioná­lis tanács törvénymódosítást kért. A legújabb helyzetről számo­lunk be Holles Miklóssal, a Nógrád Megyei Közgyűlés osz­tályvezetőjével folytatott be­szélgetésünkben.- A tanács ülése után meg­sem a munkahelyeket nem lehet megvalósítani. Úgy fogalmaz­ták ezt, hogy az ötszázmillió fo­rint indító összeg. Ennek és a saját erőnek birtokában külön­böző forrásokra lehet pályázni. De ha ezt az idén nem kapja meg a megye, akkor minden csúszik.- Akik hitelben gondolkod­nak, azoknak végig kell lapoz­niuk a közlönyöket és megnéz­niük, hogy melyikbe illeszthető még be ez a projekt. Az a gond, hogy ha valaki szeptember vé­gén készít pályázatot, esetleg egy környezetvédelmi alap számára, akkor lehet, hogy az idén már nem tud ebből forrás­hoz jutni. Most a jövő évre lehet jól rákészülni. Én úgy gondo­lom, hogy ha ennyit különített el a kormány, és nem kerül fel- használásra '93-ban, akkor az néztem az említett, az „Egyes állami pénzalapokról” szóló 83/1992. évi törvényt. Ennek 4. pontja így szól: „A támogatás mértékét úgy kell megállapí­tani, hogy az összes állami for­rásból származó támogatás ne haladja meg az infrastrukturális beruházásnál a beruházási költ­ség 70 százalékát, a munkahely­teremtő beruházásnál pedig az 50 százalékát.” Ebben tehát szó sem esik nettó és bruttó össze­gekről. Az pedig nem törvénye­rejű, hogy a Pénzügyminiszté­rium jogászai a nettó összeg mellett foglaltak állást. Azt gondolom, az Igazságügyi Mi­nisztériumhoz kell fordulnunk, hogy ezt tisztázzuk.-Akkor nincs szükség a tör­vénymódosításra sem?- Ez két különb' dolog. Ez a 70 százalékos támogatás jog- értelmezés kérdése: minek a 70 százaléka támogatható? A tör­vénymódosításra azért van szükség, mert az 1065-ös kor­mányrendelet 1/b. pontjának (hogy bizonyos beruházások 70 százalék fölött is támogathatók legyenek) a 83-as törvény meg­születése óta nem lehet érvényt ’94-ben meglesz, ezt nem von­ják vissza. Kicsit több energiát kell fordítani a projekt előkészí­tésére és több csatornát kell be­csatlakoztatni. Lehet, hogy ily módon ezt végig tudnák vinni, esetleg a sa­ját forrás aránya csökkenthető. De ehhez nyert pályázatokkal kell rendelkezni. A regionális tanács rangso­rolja a pályázatokat. Ha ezeket a tárcaközi bizottság elfogadja, jön még egy hosszú procedúra, hiszen pénzről van szó, szerző­dést kell kötni. Valóságos pénz csak a szerződéskötés után jele­nik meg, amikor a két fél köte­lezettséget vállalt. Amikor a bi­zottság elfogadja a pályázatot, a pályázónak igazolnia kell, hogy a saját forrás rendelkezésre áll. És ezzel vannak általában gon­dok. Mert egy pályázat megírása nagyon egyszerű, hiszen a papír mindent kibír. Ha nincs meg, elő kell teremtenie a pályázat­ban vállalt összeget. Emiatt áll­hat a dolog. Dudellai Ildikó szerezni. Ez a kisebb probléma.-Madaras Attilával, a Bel­ügyminisztérium szakértőjével készített interjúnkban megkér­deztük, miért nem haladunk előre? Nézzünk most erre egy konkrét példát.-A dejtári szennyvíztisztító telep megépítésének bruttó költségé 240,6 millió forint, ez volt a pályázati összeg. Ehhez kaptak 120,3 milliós céltámoga­tást és további 17,4 millió forin­tot a vízügyi alaptól. Itt a szük­séges saját erő 102,9 millió fo­rint. Erre mondta Madaras Attila, hogy, aki a harminc százalékot nem tudja előteremteni, annak nem fontos a beruházás. Dejtár önkormányzatának éves költ­ségvetése harmincmilliós nagy­ságrendű. Hiába tűnik elméleti­leg kézenfekvő megoldásnak az összefogás, a környező telepü­lésektől nem várható támogatás, mert ahhoz, hogy környezetvé­delmi feladatot támogassanak, előbb a saját területükön kell megfelelő színvonalat kiépíte­niük. Ehhez évekre le van kötve a saját erejük.- dudellai ­Jogértelmezés: bruttó vagy nettó? Bérezik Sára: A tánc, a mozgás adja az erőt (FEB) A táncpedagógia első klasszikusa a mozgásművészet koronázatlan királynője - sok ilyen és hasonló megállapítást papírra vetettek róla. Tanítvá­nyai szerint azonban fölöslege­sek a jelzők és a hasonlatok. Elég annyi, hogy Sári néni, hi­szen a neve fogalom. Bérezik Sára élete évtizedek óta egybefonódott a tánccal és a tomasporttal, keze alatt ezrek ismerkedtek meg a testkultúra örömeivel. Heti „táncrendjé­ben” alig akad üres hely. Budai táncház, hétfő reggel 8.30: Sári néni tanít; ugyanott este 21.00 óra: Sári néni foglalkozást tart. A hét többi napján pedagógu­sokkal vagy a színművészeti fő­iskola hallgatóival foglalkozik. Friss szellemű, mosolygós in­terjúalany. Szőke haj, kék szem. elegáns pasztellszínű blúz-, hosszú sál - legalább két évti­zedet letagadhatna. De esze ágában sincs kozmetikázni élet­korát: januárban betöltötte 87. életévét. — Hogy honnan az energia közel a kilencvenhez? A rend­szeres mozgásból, a táncból. El sem tudom képzelni az életet tánc nélkül. Már csöppnyi lánykaként balettezni és ahogy akkor illett, zongorázni tanul­tam. Naponta legalább három órát töltöttem a próbateremben és skálázás közben is a táncon járt az eszem. Egyszer, valami­lyen muzsika hallatán magam kreálta balettbe kezdtem. Neve­lőanyám balerina és koreográ­fus volt, fölfigyelt a rögtön­zésre, és Bécsbe vitt tanulni. Itthon tizenhat évesen a Vi­gadóban mutatkoztam be - na­gyon szép siker volt. S a kriti­kusok elragadtatással írtak az egy csapásra divatba jött újdon­ságról, a mozdulatművészetről is. Én meg táncoltam, iskolát nyitottam, férjhez mentem - olyan volt minden, mint a me­sében. Aztán jött a háború és minden odaveszett. .. Fényes Szabolcsnak köszön­hetem a visszatérést: újra fölfe­deztek, újra táncoltam, koreog- rafáltam és persze tanítottam. Ismét nehéz idők következ­tek: az ötvenes években kitele­pítették, s alighogy visszatérhe­tett a hároméves száműzetésből, meghalt a férje ... Csak az örök szerelem, a tánc, a tanítás maradt. Szeretettel, büszkén sorolja: tőle indult a világhír felé Keleti Agnes, Tass Olga, Kertész Aliz, Patocska Mária és sok más sportnagyság. S táncra, tornára járó „nebulói” közt évek óta ott van például Torday Teri, Békés Itala. Frajt Edit, a Szomszédok „kozmetikusa” pedig már kislá­nyát, Flórát is beíratta foglalko­zásaira.- Hosszú ideje egyedül élek. De nem vagyok magányos. Ők, a tanítványaim pótolják a csalá­dot ... Szabó Margit Nyolcvannyolc évesen is a katedrán FEB-Fotó A kézírás a személyiség tükre A beszéd után az írásbeli köz­lés árul el a legtöbbet a lelki életről. Az íráselemzés (grafo­lógia) az ember személyiségé­nek kézírásból való megismeré­sével foglalkozik.- Mi keltette fel érdeklődését a grafológia iránt? - kérdeztem Goldmann iMSzlóné grafoló­gust.,- Érdeklődésem középisko­lás éveimből ered. Czinke Fe­renc tanította nekünk a művé­szettörténetet, rengeteget mesélt a grafológiáról, sokunkkal meg­szerettette.- Mióta foglalkozik komo­lyabban a grafológiával?- 1984-ben jelent meg Agárdi Tamás grafológiával kapcsolatos könyve. Ez keltette fel az érdeklődésem, majd két évig tanultam a budapesti Gra­fológiai Intézetben. Azóta is ál­landóan képezem magam szak­könyvekből és tanfolyamokon veszek részt.-Milyen főbb részekből te­vődik össze az íráselemzés?-Nagyon fontos például az írás globális képe, térbeosztása, tagoltsága, a vonalvezetés, a dőltség jellege, a kötési mód, az ékezet, az áthúzás. Az aláírás az ember személyisége dióhéjban.- Milyen tulajdonságokra le­het következtetni az írásból?- Az írás mindenben tükrözi írója lelkiállapotát, sőt sok eset­ben fizikai állapotát is. A ke­délyállapot, az önbizalom vagy a kishitűség mind-mind nyomot hagynak az íráson. Az írás felső zónája a szellemi élet, a gondo­latvilág, a fantázia birodalma, míg az alsó zóna az ösztönökre, a gyakorlatiasságra világít rá.- Kik fordulnak önhöz a leggyakrabban ?- A Vidám vásáron volt a „főpróba”. Az egészségügyi sá­torban dolgoztunk. Talán ennek tulajdonítható, hogy nagy volt érdeklődés az egészségügyi dolgozók részéről. Zömük nő volt, de azért férfiak is jöttek szép számmal. A fiatalabb kor­osztály tagjait szintén vonzotta a grafológia. Sokan elismerték, hogy jellemzésünk helyesnek bizonyult.- Mit javasol azok számára, akik grafológiával kívánnak foglalkozni?-Elsősorban a tanfolyamon való részvételt, a szakkönyvek­ből ugyanis óhatatlanul egy-két összekötő láncszem mindig ki­marad.- Ón szerint van jövője a gra­fológiának?- Feltétlenül. Nagyon sok se­gítséget nyújthat pályaalkal­massági vizsgáknál, a krimina­lisztikában, a párkapcsolatoknál és egyes betegségekre is lehet következtetni az írás jellegéből. Kurucz Anita

Next

/
Oldalképek
Tartalom