Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-16 / 216. szám

LÁTÓHATÁR 1993. szeptember 16., csütörtök Mindig nagy tisztelője vol­tam a klasszikus orosz iroda­lomnak, amelyet a világelsők sorába sorolok, ha a művészet­ben egyáltalán lehetséges vala­miféle rangsorolás. Mindene­setre Csehovhoz, Dosztojevsz­kijhez és L. Tolsztojhoz hasonló rangú életművet nem sokan mondhatnak magukénak. Akárhogyan is volt, a szovjet irodalom ugyancsak kitermelte a maga értékeit. Elég legyen csak Ajtmatov műveit említeni. Emlékszem a hatvanas évek elején revelációszámba ment, amikor a Nagyvilág hasábjain megjelent Szolzsenyicin Iván Gyenyiszovics egy napja című regénye, elsőként adva húrt a lá­gerek embertelen viszonyairól. Ha két humán értelmiségi akko­riban összeakadt, előbb utóbb ez a mű is terítékre került. Nem kevésbé sokat írtak, beszéltek akkoriban a Jevtusenko, Rozs- gyesztvenszkij, Voznyeszenszkij „trió” - vagy stílusosabban mondva a „trojka”- verseiről, majd később Ribakov, Raszpu- tyin és mások könyveiről. S, hogy ezek közel sem a po­litikai komformizmus természe­tes velejárójaként értékelendők, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy például Ribakov Arbát gyermekei című regénye a vál­tozások egyik előjeleként fog­ható fel. Ehhez képest lehangoló volt hallani a Gondolat - jel leg­utóbbi adásában az orosz iroda­lom mai kiábrándító állapotáról. Nem véletlenül vezette be Györffy Miklós ezt a műsorrészt Piacfeltáró kiállítás a Távol-Keleten- Magyar üzleti napokat szervez a Magyar Gazda­sági Kamara távol-keleti üz­leti klubja november 13. és 26. között Manilában és Kuala Lumpurban, valamint Vietnamban két helyszínen Hanoiban és Ho Shi Minh (Saigon) városban, - jelen­tette be Búzás Péter, a klub titkára. A szakember elmondta, hogy a rendezvénysorozatot- mely része a délke­let-ázsiai országokban szer­vezett piacfeltáró napoknak- támogatják a külföldi ka­marák, a gyáriparosszövet­ségek, valamint a magyar kül- és kereskedelmi képvi­seletek. A Távol-Keleten a nagyobb volumenű és külö­nösen bizalmi kapcsolato­kon alapuló üzletek létreho­zásához elvárják a szemé­lyes jelenlétet. A találkozó költségeit csökkentheti az NGKM befektetési és ke­reskedelemfejlesztési alapja, ahová az érdekeltek pályázatot nyújthatnak be. Ezek elkészítésében a tá­vol-keleti üzleti klub segít­séget ad magyar vállalko­zóknak. Búzás Péter úgy vélte: a délkelet-ázsiai régió ma a világ egyik legerőseb­ben fejlődő gazdasági öve­zete, amely nemcsak jól fi­zető és nagy felvevőképes­ségű exportpiacot jelent a magyar vállalkozók szá­mára, de mind vonzóbb szállítója számtalan feldol­gozott terméknek, iparcikk­nek. Ez a terület ráadásul potenciális forrása lehet a magyar gazdaságba bevon­ható külföldi működő tőké­nek is. A magyar üzleti napokra szeptember 20-áig fogad­nak jelentkezést az MGK távol-keleti üzleti klub tit­kárságánál. (MTI) azzal a manapság divatos szlo­gennel, amely szerint a kom­munizmusban az a legrosszabb, ami utána következik. Az orosz írók többsége most vagy fél, vagy utat tévesztett és ezért acsarog, „leügynöközi” egymást, de nem dolgozik, nem alkot, kiégett emberként gyű­lölködő politikai pótcselekvé­sekben éli ki magát. Sőt - mint Gereben Agnes Fried Erikának adott válaszaiból kiderült - némelyikük olyan metamorfó­zison esett át, hogy az egykori vörös cenzorból fajgyűlölő fa- sisztoid nézetű ember lett. Az orosz írók nem tudják lel­kileg feldolgozni, hogy vátesz szerepük mára megszűnt, már nem tekintenek szentként rájuk. Valójában nem értik, hogy mi történt körülöttük, velük. A Magyarországon ugyancsak jól ismert drámaíró, Viktor Rozov meg is fogalmazta ezt a katar­zist. - Még szerencse, hogy éle­tem végén kellett átélni, meg­élni a rendszerváltozást - mondta. Mások ugyanennek a gondolatnak adnak hangot, amikor azt mondják: ez nem a mi korunk, mi már halottak va­gyunk. A kérdés, melyen érdemes elgondolkodni, hogy e jelenség mennyire csak az orosz iroda­lom sajátja és mennyire tör­vényszerű? Nem inkább az lenne a természetes, hogy fel­lendüljön az irodalom a válto­zások okozta impulzusoktól? * * * Bevallom, korábban azt sem tudtam, hogy létezik egy Nagy­palád nevű falu. Pedig van ilyen s - mint a Kossuth Ukrajnában című tévéműsorból kitetszett- okunk van, hogy megjegyezzük a nevét. Augusztus végén ugyanis ott avatták fel Kárpá­talja első egész alakos Kos- suth-szobrát. Nagy dolog - mondhatja erre a cinikus -, hisz szobrokat dön­tenek s állítanak szerte a vilá­gon. Legfeljebb a nagypaládi esemény jóvoltából gyarapodott az utóbbiak száma. Ebben az esetben azonban lényegesen többről van szó. Először is azt jelzi, hogy ma már Kárpátalján a magyar kisebbségnek is joga, lehetősége van arra, hogy saját nemzeti történelmének nagyjait megörökítse. De nem mindennapiak a szo­bor megszületésének körülmé­nyei sem. Kellett hozzá néhány ügybuzgó ember, élükön egy Juhász Béla nevű lokálpatriótá­val, aki mindent elkövetett, hogy a templomtéren - ahol év­tizedeken át szemétdomb ékte­lenkedett- Kossuth-szobor áll­jon. Hosszú hónapokon át leve­lezett magyarországi hatósá­gokkal, személyekkel, nem utolsósorban Kő Pál szobrász- művésszel, a szobor alkotójá­val, aki a tiszteletdíjról le­mondva vállalta e megbízást. A bronzbaöntés költségé adomá­nyokból kellett összeszedni. S, hogy milyen lett a mű, - amelyet Katona Tamás hangula­tos ünnepség keretében avatott fel — azt Patkós Sándornak, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség helyi elnökének a szavai fejezik ki legtalálóbban: - Ez a szobor embermagasságú, nem néz le ránk, nem uralkodik felettünk. A tévéműsor csattanójaként újra az akció lelke, Juhász Béla kapott szót. Ő édesapját idézte: -Fiam ha tudsz, tégy jót, a rosszat felejtsd el!- csongrády­Csütörtököt mondunk Mottó: „Ha nem muszáj dönteni, muszáj nem dönteni.’ (Murphy törvénykönyvéből) Ami évtizedeken keresztül minden emberi lény számára elképzelhetetlennek tűnt, az most bekövetkezett: megbékél­tek egymással az izraeliek és a palesztinok. Kár, hogy boldo­gult Isaac Asimov ezt nem ér­hette meg. Miközben a Fehér Ház kert­jében svédasztalról eszegették a homárt, a kaviárt és a libamá­jat, azon gondolkodtam: mikor eszünk legalább zsíros kenye­ret annak tiszteletére, hogy Nógrád megye háborús tűz­fészkeiben is beköszönt a béke időszaka. A szó szoros értelmében ke­nyérharc dúl például Salgótar­jánban, a vásárcsarnok közvet­len közelében. A pavilonok nem oldották meg igazán a problémát, lévén volt egy kivé­tel - ami azonban aligha azért létezett, hogy a szabályt erő­sítse. Ha valakinek engedélyt ad az önkormányzat, akkor el­vileg mindenkinek kell adnia. Amennyiben nem így van, fel kell vállalnia a következmé­nyeket. Az önkormányzat Bátonyte- renyén is harcol, a Gyürki-kas- télyért. Az ellenfél a Salgótar­jáni Kohászati Üzemek, mely most részvénytársasággá ké­szül átalakulni. Míg a két emlí­tett fél marcangolja egymást a kezelői jogért, addig maga a kastély is kezd átalakulni. Rommá. Az enyészet ugyanis emberemlékezet óta nem mó­dosította saját működési sza­bályzatát. Ahol ma még „csak” doh, és repedés található, az maholnap Pató Pál házának sorsára jut. S ha roskadófélben lesz a ház, hullik le a vakolat, akkor már nem lesz miért egy­másnak esniük a jogi szakér­tőknek. Ha szegényebbek le­szünk egy kastéllyal, aligha vi­gasztalhatjuk magunkat azzal, hogy gazdagodtunk egy tapasz­talattal: máskor hamarabb kell dűlőre vinni a dolgokat. Tartok tőle, hogy Asimov elhalálozását követően néhány sci-fl író nemzedéknek ki kell még halnia ahhoz, hogy a ke­serű levében forgó földgolyó­bis eme még keserűbb szegle­tében rendet találjon. (Mi az a pár száz év?) De legalább ehet ennek tiszteletére egy ünnepi zsíros kenyeret. S hogy miből finanszírozzák évszázadok múlva Nógrádban a megbékélés zsíros kenyerét? Abból az 500 millióból, ami addigra talán ideér ... Balázs József Újabb csoda Lourdesban? Lourdes 135 éves történetében eddig 65, a katolikus egyház által hivatalosan is elismert csoda történt. A francia zarándokhely most ismét a lapok címoldalán szerepel. Az 58 éves Jean Salaun esete bekerülhet a számon tartott csodák közé. A fog­lalkozására nézve marós férfiú 1978-ban mindkét lábára és kezére megbénult, s az orvosok eredmény­telenül kezelték. A férfi csak nagy nehézségek árán tudott valamelyest mankóval közlekedni a lakásban. A Salaun família ezért tavaly egyszer már elzarándokolt Lourdesba, majd idén - négy orvos társaságában - megismételték az utat. A beteg ivott a forrásvízből, majd hazatért falu­jába. Nem sokkal később forróságot érzett a kezében, ujjait mozgatni tudta, s mankó nélkül kezdett jár­kálni. A lourdesi egyházi körök egyelőre óvatosan nyilatkoznak az ügyben. Közölték, hogy komoly or­vosi vizsgálatnak kell feleletet adni arra, vajon a hirtelen gyógyulásnak nem lehet-e egyéb, természetes oka? „Volt egyszer egy Kamara Varieté” Több mint félszáz plakát, sok fénykép, programfüzet, belépőkártya is látható a na­pokban megnyílt kiállításon, amely a magyar varieté vilá­gát idézi fel. Lendvai Géza, a műfaj szerelmese „Volt egy­szer egy Kamara Varieté - a Kamara Varieté története 1947-től 1975-ig” címmel mu­tatja be gyűjteményének leg­érdekesebb darabjait, a XVIII. kerületi Kondor Béla Közösségi Házban. A Kamara Varieté, a le­gendás hírű Nagy Endre ve­zette kabaré helyén jött létre 1938-ban a Teréz körúton Saliay György vállalkozó bá­báskodásával. A Kamara Va­rietét 1949-ben államosítot­ták, majd 1954-től a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat kezelésében működött. A mű­faj és képviselői az 1970-es évek derekán tűntek el a vá­ros szívéből, és az intézmény a Játékszínnek adta át helyét. A rendezők szándéka sze­rint az egykori Kamara Vari­eté 1964-es - kisfilmen rögzí­tett, de még eddig nem vetí­tett - szilveszteri műsorát is láthatják majd az érdeklődők Pestszentlőrincen. A mini va­rietétörténeti bemutató szep­tember 30—áig tart nyitva. Száz éve született Gábor Jenő festőművész A száz esztendeje született és huszonöt esztendővel ezelőtt elhunyt Gábor Jenő festőmű­vészre emlékezik kiállításán a Műgyűjtők Galériája, a pécsi Antikart Képkereskedés és a Balassi Könyvkiadó. A XX. századi magyar képzőművészet egy méltatlanul mellőzött alko­tóját ismerhetik meg a látogatók a Műgyűjtők Galériájában. Gá­bor Jenő fél évszázados mun­kássága alatt egyaránt készített kollázsokat, figurális kompozí­ciókat, nonfiguratív akvarelle- ket, akttanulmányokat, linó- és fametszeteket, litográfiákat, il­lusztrációkat. Gábor Jenő 1893-ban szüle­tett, Pécsett. A képzőművészeti főiskolán Zemplényi Tivadar tanítványa volt. Gábort első al­kotói korszaka szülővárosához kötötte, majd az 1920-as évek­ben tanulmányutakat tett, járt Franciaországban és Németor­szágban. Az 1940-es évek elején a sze­gedi Baross Gábor Gyakorló Gimnázium tanára volt, majd az évtized végén költözött fel a fő­városba. Illusztrációkat készített újságoknak, de festőként a hiva­talos kultúrpolitika számára nem létezett. A kései tisztelgő tárlat október 8—áig tekinthető meg a Kossuth Lajos utcai aukciós házban. Gábor Jenő sokszorosí­tott grafikáit ez idő alatt a Margit utcai Balassi Galéria mutatja be. Környezetvédelmi tanár szak Szombathelyen Kömyezetvédew. zakos taná­rokat is képeznek az új tanévtől a szombathelyi Berzsenyi Dániel Ta­nárképző Főiskolán - jelentette be Lorenz Sándor, az intézmény ké­mia tanszékének vezetője. A nö­vénytan és kémia tanszékek kereté­ben működő új szakot a biológiával párban hirdették meg. A hallgatók - az induló évfolyamon tízen van­nak - olyan új tantárgyakat tanul­nak, mint a talaj-, víz- és levegővé­delem, veszélyes anyagok és fel- használásuk, valamint környezet­védelmi jogi ismeretek, s analitikai kémia. Az oklevél birtokában a végzettek eredményesen pályáz­hatnak majd más, ilyen szakirányú végzettséget követelő munkakö­rökbe. (MTI) Az autóklub továbbra Is vállalkozó szellemben működik Színesedik a szolgáltatás palettája A Magyar Autóklub salgótar­jáni szervezetének tagjai szep­tember 20-ai küldöttgyűlésükön ismerik meg, hogy az utóbbi há­rom évben, az alapvetően meg­változott társadalmi, gazdasági körülmények és követelmények között mennyire tudták megtar­tani, illetve gazdagítani korábbi karakterüket, valóra váltani vál­lalkozói, szolgáltatói tevékeny­ségükkel kapcsolatos elképze­léseket, miként tudták bizonyí­tani életképességüket.- Milyen érzéssel áll a tagság elé, hogy tolmácsolja a vezető­ség beszámolóját? - kérdeztem Tordai Györgyöt, a Magyar Au­tóklub salgótarjáni szervezeté­nek elnökét.- Jómagam, de a vezetőség is természetesnek tartja az időn­kénti és ilyenkor szokásos megmérettetést. Erre szükség van, hogy az autóklub társa­dalmi szervezete véleményt tud­jon formálni végzett munkánk­ról. Szívesen tolmácsolom a magunk mögé utasított rövi- debb ciklus eredményeit, annál is inkább, mert ezeket a koráb­binál sokkal nehezebb körül­mények között értük el. Sikerült megtartanunk a szervezet mű­ködőképességét.- Miben nyilvánul ez meg?- A tagdíjemelés kedvezőtlen hatása, a gazdasági környezet erőteljes rosszabbodása ellenére A zöldkártyához szükséges bemérést végzik a salgótarjáni mű­szaki állomáson. -(archív fotó - Rigó felv.)­talpon maradtunk, mert az előző közgyűlésen megfogalmazott célkitűzésünknek megfelelően a vállalkozó és szolgáltató mun­kánk eredményes volt. Ennek érdekében több intéz­kedést tettünk. Ide sorolom a környezetvédelmi vizsgáztatást (zöldkártya), a városi mentő- és segélyszolgálat megszervezé­sét. Megvalósítottuk az alváz­védelmet, felkészültünk a Re­nault gépkocsik garanciális és kötelező javítására. Saját erőből csaknem egymillió forintért vá­sároltuk meg a futómű beállítást szolgáló berendezést. Immár tizedik esztendeje ki­magasló és rangos sportesemé­nye volt a megyének a Mogürt Salgó-Rallay megrendezése, ami jól szolgálja a város és a megye imázsát, növeli országos ismertségét, felkelti a külföl­diek érdeklődését. A romló gazdasági körülmé­nyek ellenére az új és gazdasá­gos vállalkozások bevezetésé­vel, szigorú takarékossággal, árbevételünket évenként folya­matosan emeltük: az 1990 évi 11 millióról 1992 végére 15 millió 800 ezer forintra, miköz­ben tagságunk 7166-ról csak­nem 3000-re csökkent. Az eltá­vozottak nyugdíjasok, kisfizeté- sűek és munkanélküliek, akik nem tudják fizetni a tagdíjat. Közülük igen sokan leállították gépkocsijukat. Bár mindent megtettünk a tagság megmara­dásáért, az előbbiek miatt képte­lenek voltunk megakadályozni kilépésüket.- Az eddigi eredményes szer­vezeti, működési felállást a jö­vőben megkívánják-e tartani, vagy megújítani?- Szervezetünk folyamatosan megújul. Ezt szolgálja az új alapszabály, amely a december 12-ei országos küldöttgyűlé­sünkön kerül majd elfogadásra. Az ezzel kapcsolatos előkészítő munka másfél éve folyik. A do­kumentumba foglaltak szerint jelentősen megnő szervezetünk önállósága és felelőssége, ugyanakkor mozgásterünket többségében mi határozzuk meg. Az elképzelések szerint egy- harmadára csökken az országos vezetőség létszáma, kevesebb tag lesz a mi vezetőségünkben is. Ezzel egyidőben új bizottsá­gok - etikai, likviditási - jönnek létre. A számvizsgáló bizottsá­got a felügyelő bizottság váltja fel. Az átalakulás a társadalmi környezethez igazodva to­vábbra is folyamatos marad.- Miként színesedik vállalko­zói és szolgáltatói palettájuk?-Nemcsak bővítjük, hanem fel is keltjük az új igényeket. Ezért kapcsolódtunk be az or­szágos hívóhálózatba, ami éj­jel-nappal működik és magas európai színvonalat képvisel. Megtartjuk a lakókocsi bérlésé­nek lehetőségét, új szolgáltatás­ként kínáljuk a külföldi üdülés­sel kapcsolatos helyfoglalási te­vékenységünket, jelképes ellen­szolgáltatásért számítógépes útvonaljavaslatot adunk, fel­ajánljuk bel- és külföldi hitelle­vél konstrukciónkat. Ismertségünk növelése céljá­ból részt veszünk a megyeszék­hely rendezvényein, a sajtóban pedig tájékoztatjuk az autós tár­sadalmat az őket érintő kérdé­sekről.- Önök felvállalják a klub­tagság érdekvédelmét is?- Hálátlan feladat, de foglal­kozunk vele, mert az autós tár­sadalmat képviselő legnagyobb szervezet vagyunk, a csaknem 350 ezres tagsággal. Eredmé­nyes akciónak tartjuk az 50 ezer aláírással megtámogatott petí­ciót, ami segített elérni, hogy az illetékesek beszámoljanak: a megemelt benzin árból mennyit használtak fel az útalapba. Egyúttal kértük, hogy az autó­sokra háruló terhek elviselhe­tőbbé váljanak. Többmenetes tárgyalás után sikerült meghiú­sítanunk a Biztosító Szövetség 1991. évi jelentős díjemelési tö­rekvését, 1993-ra pedig jelentős díjcsökkenést értünk el. Klubja­inknak díjmentes jogi szolgálta­tást nyújtunk. Mindezeket fi­gyelembe véve továbbra is fon­tos feladatunknak tartjuk a tag­létszám növelését. Venesz Károly

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom