Nógrád Megyei Hírlap, 1993. szeptember (4. évfolyam, 203-228. szám)

1993-09-11-12 / 212. szám

1993. szeptember 11-12., szombat-vasárnap BALASSAGYARMAT ES KÖRNYÉKÉ Az élet megy tovább ...- Mindenkit megdöbbentett a hír, olyan hirtelen történt a dolog. Pénteken még együtt ebédeltünk, vasárnap pedig jött a hír: a földjén dolgozva rosszul lett, az orvost már hi­ába hívták. Nándori Ferenc, Bércéi polgármestere meghalt - Várszegi György, a település jegyzője emlékezett így vissza az idestova másfél hónapja történt szomorú esetre. Bercelen talán egy korszak zárult le ezzel, hiszen Nándori Ferenc 1985 óta állt a telepü­lés élén. S hogy tevékenysé­gével mennyire voltak meg­elégedve Bércéi polgárai? Elérkezett az 1990-es év, a választások esztendeje. Nán­dori Ferenc nem veszítette el faluja bizalmát! A település ismét őt akarta vezetőjéül: megválasztották polgármes­ternek. Újult erővel kezdett neki a fordulatok után a tele­pülés felvirágoztatásához. A legfontosabb célok között az idegen forgalom fejlesztése, a kereskedelmi hálózat bővítése, új munkahelyek teremtése sze­repelt. Az elképzelései közül a legtöbb jó úton haladt a meg­valósulás felé, ki ne emlé­kezne például Jákotpuszta új­jászületésére, amelyben a ber- celieknek és Nándori Ferenc­nek is nagy szerepe volt. S a sok harcra, amelyet a nyolc tantermes iskola megépítésé­ért folytatott. Sajnos már nem érhette meg, hogy befejeződ­jön a mű ... A családok, a ro­konok gyászolták, siratta őt az egész falu. Nyolc évig állt Bércéi élén. De az élet megy tovább. Új polgármestert kell választania a településnek, ezért szeptem­ber első hetében megtörténtek az időközi választás előkészü­letei. Újoncokat avatnak határőrökké Balassagyarmaton A próbatételek ideje Időközi választások Bercelen Lesz-e méltó utód? Nándori Ferenc, Bércéi pol­gármesterének hirtelen halála miatt időközi választásokat kell kiírni a településen. A közel­múltban megalakult helyi vá­lasztási bizottság szeptember első hetében tette közzé azt az értesítést, amelyben részletesen leírják, hogy a falu lakossága hogyan és kit (kiket) ajánlhat polgármester-jelöltnek, tudatták a választópolgárokkal, hogy hogyan kerülhet valaki törvé­nyesen a jelöltek listájára. Már az időközi választások időpontját is kitűzték: október 17-én, vasárnap lehet majd sza­vazni, az 1990. 1XIV. törvény 57. paragrafusa alapján reggel 6 órától 18 óráig. Fontos megje­gyezni, hogy a választás csak akkor lesz érvényes, ha a vá­lasztásra jogosult berceli polgá­rok több mint kétötöde az ur­nákhoz járult a kijelölt időben. Polgármester pedig az lesz, aki a legtöbb voksot kapja majd, feltéve, hogy megszerezte az érvényes szavazatok több mint egynegyedét. Kábeltelevízió lesz Herencsényben Megnyílnak az „égi csatornák” sorban a település életével kap­csolatos információkat, riporto­kat, közérdekű felhívásokat su­gároznának. A kábelhálózat megépítését az önkormányzat egymillió fo­rinttal támogatja, így a rend­szerhez való csatlakozás csalá­donként 12 ezer forintba kerül. A rendszer kiépítését a település családjainak több mint fele tá­mogatja. A kábelhálózat üzembehe­lyezését legkésőbb idén kará­csonyig szeretnék megoldani. Kábeltelevízió-hálózatot akarnak építeni Herencsényben. A kezdeményezést nemcsak az indokolta, hogy a faluban na­gyon rosszul lehetett fogni a Magyar Televízió mindkét adá­sát, hanem az is, hogy a műhol­das programok révén több szó­rakoztató, ismeretterjesztő mű­sor is eljuthat a herencsényiek- hez. A hálózat megléte ezen kí­vül arra is lehetőséget ad majd, hogy a falu egy saját csatorná­val bővítse a műholdas adások műsorok sorát, amelyen első­Incze Levente Augusztus 26-ika, reggel nyolc óra: a Balassagyarmati Határőr Igazgatóság kapuja be­zárult az utolsó újonc mögött, akik Pest és Nógrád megyéből érkeztek az Ipoly-parti város laktanyájába. Azóta eltelt már néhány nap. A korábbi életükről és az új helyzetükkel kapcsola­tos benyomásaikról kérdeztük a leendő határőröket.- Érettségi után cukrász vég­zettséget szereztem, majd az Orchidea cukrászdában dolgoz­tam. Leszerelés után is ide sze­retnék visszamenni - mondta Incze Levente, Balassagyarmat­ról bevonuló újonc. Lombos Márton, aki szintén Balassagyarmatról érkezett, a Miskolci Bölcsész Egyesület pszichológia szakára nyert fel­vételt, a katona ideje leteltével tehát újra az „iskola pad” várja. De nincs mindenki ilyen sze­rencsés helyzetben. A salgótar­jáni Lipták Csaba munkanélkü­liként vonult be, s egy pozitív gazdasági fordulatban remény­kedik.-Mii éreztek, amikor a be­hívó parancsot kézhez kapták?-Tudtam a bevonulásom időpontját, számítottam rá. Lombos Márton Mégis a parancsot kezemben tartva valami olyat éreztem, mintha a nyakamra került volna a hurok - emlékszik vissza Lombos Márton.-Számítottam én is a behí­vóra - folytatta Incze Levente mégis szinte összeroppantam, mikor megérkezett. Lipták Csaba szavai higgad­tak, tényszerűek:- Sorozáson egyértelműen közölték velünk az időpontot.- Mitől olyan félelmetes a férfiember számára a katona idő? Nagy egyetértésben születik meg a fiúk válasza: a bezártság, a szűk mozgástér, a parancsok ellentmondást nem tűrő végre­hajtása okozza a fenntartásokat. Arra a kérdésre, hogy nem éreznek-e bizonyítani akarást, nem lehetne-e próbatételnek felfogni az előttük álló egy évet, szégyenlős mosoly jelenik meg mindhármuk arcán, mintha azt gondolnák, hogy ez nem jutott eszükbe. Pedig jól áll rajtuk a gyakorló ruha. De vajon jól ér- zik-e magukat benne?- Semmi különöset nem je­lent számunkra, olyan érzés betine, mint egy munkahelyi Lipták Csaba uniformisban - jegyzi meg egyikőjük. A további beszélgetésből az is kiderült, hogy a bevonulásuk óta eltelt idő nem telt hiába. Előadásokat hallgattak a harcá­szat, a határőrizet és a lövészet elméleti kérdései kapcsán. Mindhármuknak pontos elkép­zelései vannak a sorállomány századainak feladatairól.- Úgy tudom, a gyakorlótér sem ismeretlen önöknek.- Nagyon komoly igénybevé­telt jelentett első nekifutásra, úgy is mondhatnánk, borzalmas volt. Nem nagy élvezet lövé­szárkot ásni — mosolyognak egymásra kicsit kényszeredet­ten, majd hozzáfűzik: - Törek­szünk arra, hogy jó teljesítmény mutassunk fel, hiszen ettől függhet a szabadság, az eltávo­zás lehetősége. Az sem utolsó szempont, hogy az elméleti is­meretekből és abból, amit a gyakorló terepen tanultunk, vizsgáznunk kell. A sikeres vizsga pedig feltétele annak, hogy valaki határőr lehessen. A katonai eskü ma délelőtt 11 órakor lesz. Ekkor avatják az újoncokat határőrökké. N. Ocsovai Hilda A „harmadik menet” előtt Balassagyarmat. Tovább húzódik a Madách kollégium vezetője megválasztásának ügye. Mint arról már korábban tudósítottunk, a város képvi- selő-testülete eddig két alka­lommal tárgyalt a téma kap­csán, ám nem tudott dönteni abban a kérdésben, hogy kit ne­vezzenek ki a kérdéses posztra, így módosítva az eddig kiírt pá­lyázat feltételeit, újból meghir­detik az állást. Az elképzelések és a remények szerint jövő ja­nuártól, de legkésőbb 1994 első negyedévében szeretnék kine­vezni a középiskolai diákotthon új igazgatóját. Egy öreg kúria újjászületése Csesztve „Aranykora A legenda szerint Rákóczi György valamelyik kései le­származottja építtette azt a kú­riát, amely Csesztve szívében áll, s a közelmúltban nyerte vissza ismét régi pompáját. Az 1800-as évek derekán épült, sok „vihart” megélt ház új tulajdo­nosa pedig időt, fáradtságot és pénz nem kímélve rendbe ho­zatta az épületet. Markó Károly - a porta jelen­legi gazdája -, különös vargabe­tűvel került erre az apró nógrádi településre. Ipolyvecéről indult, itt nőtt fel, itt gyerekeskedett, és ahogyan az másokkal is gyak­ran előfordul, korán elkerült otthonról: Budapesten kitanulta az épületgépész szakmát, aztán eltelt pár évtized, vállalkozó­ként is megpróbálkozott az ügyeskezű mesterember, s elin­dult a teljes önállóság rögös út­ján. Markó Károlyt később a vendéglátósok néha kíméletlen, néha kellemes, néha könnyű, de sokszor idegzetet próbáló éle­tébe vonzotta a sors. Budapes­ten panziót nyitottak. Ment is a bolt, ám a családnak elege lett a budapesti tömegből, a szmog­ból.- A magunkfajta középkorú- aknak már nem sok újat nyújt a főváros - mondta az újdonsült csesztvei, aki talán a nyugalmát keresve költözött a közelmúlt­ban Madách egykori lakóhe­lyére.- Az egyik nővérem itt lakik a faluban, vele és a sógorommal egyszer arról beszélgettünk, hogy bizony jólesne az ember­nek megpihenni valahol. Talán így kezdődött, talán így bonta­kozott ki az ötlet, végül pedig megvettük ezt a kúriát. Az épület aranysárgára „me­szelt” falai igazi békét sugároz­nak a koraőszi napfényben. „Aranykor - idősek otthona”, hirdeti a tábla a kapuban, s a kovácsoltvas míves cirádái kö­zött bepillantva az épületre, az az érzése támad az embernek, hogy itt csak egy ,jó csapat” verbuválódhat majd össze. Az otthonba belépve, az elő­téren áthaladva egy barátságos hallba jutunk, s a látogató ké­nyelmes fotelba süppedhet. A sarokban egy hangulatos, régi kandalló áll, felidézi bennünk az őszi-téli esték kellemes per­ceit. Most ugyan nem lobog a kandallóban a tűz, mégis, csu­pán a megléte, valami melegsé­get áraszt. A tulajdonostól azt is meg­tudtuk, hogy igénytől függően A felújított kúria Markó Károly 18 vagy húsz idős embernek nyújt bennlakásos otthont a panzió, szakképzett ápolók és egy orvos is segítségükre lesz az ott lakók ápolásában. Szep­tember 15-én szeretnék meg­nyitni az intézményt, amely egyelőre nyolc embernek, - csesztveieknek, szügyieknek, balassagyarmatiaknak - nyújt megélhetést, egyelőre ennyi lesz az intézetben dolgozó al­kalmazottak száma.-További terveink? - zárta beszélgetésünket a panzió tulaj­donosa, majd mint aki végre egy kis megnyugvásra vágyik, sóhajtott egyet:- Nyugodt, megelégedett éle­tet szeretnének élni. Önerős járdaépítés Balassagyarmat. Az önkor­mányzat támogatja a járdaépítés önerős formáját. Mint az a leg­utóbbi képviselő-testületi ülé­sen kiderült, a támogatás szük­séges feltétele, hogy az érintett útszakasz telektulajdonosainak legalább háromnegyede írásban nyilatkozzék arról, hogy részt vesz a megvalósításban. A jár­daépítőknek vállalniuk kell az építés helyszíni munkáit, a tü­körkiemelést, a szükséges te­reprendezést, a kavicságykészí- tést és a betonozást. A további tudnivalókról a polgármesteri hivatalban lehet érdeklődni. Balassagyarmat és környéke Emlékezés • Balassagyarmat. Szeptem­ber 14-én, 17 órától a Helytör­téneti Gyűjteményben (Rákóczi u. 107.) tartja következő össze­jövetelét a honismereti kör. Dr. Sántha Kálmán professzorra emlékeznek majd abból az alka­lomból, hogy idén ünnepelné 90. születésnapját. A rendez­vényre meghívták a tudós özve­gyét és leányát, dr. Majerszky Klárát és Sántha Andreát is, akik a Balassagyarmaton töltött időt idézik fel. Felújítás • Csesztve. A körjegyzőség karbantartóbrigádja szeptember első hetében befejezte a telepü­lés óvodájának belső tatarozá­sát. Jelenleg még az épület - amely magába foglalja a pol­gármesteri hivatalt, a könyvtá­rat és egy szolgálati lakást -, külső tatarozása van hátra. A munka, amelynek első szaka­szában az épület tetőszerkezetét újították fel, mintegy másfél millió forintba kerül. Perspektívák • Galgaguta. Az önkormány­zat kibővíttette az orvosi ren­delő épületét. A közelmúltban befejeződő munkálatok nyomán elkészült új helyiség elkészíté­sével az önkormányzat többek között a településen az alap­vető, legfontosabb gyógysze­rekkel való ellátását is meg sze­retnék oldani. Mennyit ér egy lakás? • Balassagyarmat. Elvégezték a Kossuth, a Bástya, a Thököly út valamint az Óváros téri épü­letekben lévő önkormányzati bérlakások forgalmi értékének a becslését. A lakások négyzet­méterenkénti fajlagos forgalmi értékét 5000 illetve 17190 forint között állapították meg. Hétfői számunkban „Salgótarján és környéke” összeállítással találkozhat a kedves olvasó Új tanév - új lehetőségek Galgaguta. A település négy osztályos általános iskolája az 1993/94-es tanévtől önálló in­tézményként működik. A nóg- rádkövesdi intézményről le­válva az idei tanévben négy önálló osztály és egy napközis csoport kezdte meg a működé­sét. A galgagutai iskolában az idei tanévben is folytatódik az idegen nyelvek, a német és a szlovák oktatása, mindkét nyel­vet szakember irányításával sa­játíthatják el a gyerekek. Új­donság viszont a néptánc okta­tás. A településen tanuló kisdi­ákok fele jelentkezett a cso­portba, amelynek Bágyon Zsu­zsa oktató lett a vezetője. Közismert, sokat hangozta­tott tényként szokták megemlí­teni a falusi és a városi gyere­kek közötti esélyegyenlőtlensé­get, amely azonban csak bizo­nyos területeken igaz, vannak szakágak, ahol pont az ellenke­zőjéről lehet beszélni. Annyi azonban bizonyos, hogy egy városban valóban na­gyobb az esélye, hogy zeneisko­lába járhasson egy kisiskolás, és a klasszikus értelemben vett sportolás lehetőségei is bőveb­bek egy nagyobb településen. (Az más kérdés, hogy vidéken pedig a természet közelségéből adódóan szélesebbek a sporto­lás lehetőségei.) A galgagutai gyerekek azon­ban az úszás elsajátítása szem­pontjából sincsenek rossz hely­zetben: a helybeli tanítók és szülők lelkesedése, szervezése nyomán immár harmadik éve járhatnak majd az aszódi Petőfi gimnázium tanuszodájába a galgagutai kisiskolások. És a zenei oktatás sem kerül az utolsó helyre: pályázat útján elnyert pénzből vásárolhatott az iskola egy zongorát. Természetesen a felsorolt le­hetőségek - amelynek listája korántsem teljes -, biztosítása a galgautai önkormányzat segít­sége nélkül nehezen valósulha­tott volna meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom