Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-10 / 185. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. augusztus 10., kedd t Az aszály évtizede A talaj felső rétegében fuldoklanak a növények A légkör természetes üvegházhatása ma körülbelül harminc fokkal emeli a Föld hőmérsékletét. Ha ez a mechanizmus nem működne, akkor glóbuszunkon vélhetőleg fagyos, élettelen világ lenne. Viszont, ha feltételezzük, hogy ugyanilyen ütemben folytatódik a légkörszennyezés, az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátása, a környezetkárosítás, akkor az átlaghőmérséklet a jövőben évtizedenként átlagosan 0.3 Celsius fokkal emelkedhet. Az elmúlt 10-15 évben hazánkban egyre gyakoribbá vált az aszály, 1983-tól szinte állandósult a szárazság. Nem volt olyan esztendő, amikor ne lett volna az ország valamelyik térségében terméskiesés. Az elmúlt három esztendő azonban a század legszárazabb időszaka volt: a téli-tavaszi szárazságot csapadékmentes nyár követte. Az elmúlt 100 esztendő aszályos időszakaiban csak az egyik évszak - vagy a száraz tavasz, vagy a forró nyár - okozott károkat a mezőgazdaságban. I - Mit jelent ez a változás? - kérdeztük a meteorológustól, Nemes Csabától.- Országosan csökken az októbertől március végéig mért csapadék mennyisége. Az utóbbi 10 évből 5 kifejezetten hószegény tél volt. Országos átlagban a téli időszakok csapadékmennyisége - az elmúlt száz évhez viszonyítva - csökkenő tendenciát mutat. Ráadásul rövidül a hótakaró megjelenése és eltűnése közötti időszak is, s általában egyre kurtábbak a telek.-Milyen gondokat vet fel mindez a mezőgazdaságban?- Az utóbbi évekre jellemző éghajlati sajátosságok egyik következménye, hogy tavasz elejére a termőtalaj felső rétegei rendszerint nem töltődnek fel a kívánt mértékben. A megszokottnál kevesebb téli csapadék azonban nemcsak a felső termőréteg nedvességkészletét csökkenti, hanem a két méter alatti és a talajvízszint közötti szakaszét is. Ennek a folyamatnak hosszú távon kellemetlen következményei lehetnek. A gyümölcsfák és a szőlő gyökérzónája ebben a kiszáradó talajrétegben helyezkedik el, a kevés nedvesség csökkenti a termést. De a természetes vegetációk Befektetési kisszótár befektetési társaság - a nála elhelyezett pénzt saját nevében a befektetők közös számlájára, a kockázatmegosztás elve alapján, értékpapírokba fekteti és a résztulajdonosok jogait igazoló okiratot (befektetési jegy) állít ki bróker - bizományos ügynök, aki megbízásból idegen számlára, saját nevében köt ügyleteket a tőzsdén diszkont — kamatlevonás egy később esedékes követelés megvételekor diszkont - kincstárjegy - névérték alatt kibocsátott, szelvény nélküli rövid lejáratú állampapír, amely lejáratkor a névértéket fizeti vissza. Tudnivalók az állatbiztosításról I Állatbiztosítást a haszonállatok közül a szarvasmarhára, a sertésre, a baromfira, a juhra, a kecskére, a lóra és a nyúlra köthetnek a gazdák. A biztosító a baleset, betegség vagy nehéz el- lés miatt elhullott, illetve kényszervágásnak alávetett állatok után fizet kártérítést, de átvállalja a kórházi kezelés költségeit is, maximum az éves biztosítási díj 20 százalékáig. A biztosítás időtartama változik. Szarvasmarhánál 6 hónapos kortól 8 éves korig köthető, sertésnél, juhnál, kecskénél 3 hónapos kortól - de hízósertésnél csak 6 hónapig érvényes! A lovaknál hat hónapos kortól 12 évig terjedő időszakra vehető igénybe, nyúlnál 1 évre, míg baromfinál 1 hizlalási ciklusra köthető. A biztosítási díj megállapításakor az állatok mindenkori értékének 80 százalékát veszik alapul. A díj nagysága azonban attól is függ, milyen veszélynek van kitéve az állat. Kényszervágás esetén a biztosítási összegnek csupán 60 százalékát fizetik.- az erdő és különösen a fenyvesek - is nehezebben viselik az évek óta tartó szárazságot. A télinél még erőteljesebben csökken a tavasz három hónapjában mért csapadékmennyiség. Ez elsősorban az elmúlt 10-15 év száraz időszakainak a rovására írandó. A nyári hónapok csapadék- mennyisége a télinél és a tavaszinál egyelőre enyhébben csökken, gyakoribbak és kártékonyabbak a felhőszakadások. Ennek viszont az a következménye - ellentétben a csendesen hulló esővel-, hogy a víz nagyobbik hányada elfolyik, nem hasznosul. Másfelől, ha az átlagos havi csapadékmennyiség egy-két nap, vagy néhány óra alatt hullik le, növekedhet a száraz, csapadékmentes időszakok hossza.- Mindez az üvegházhatás következménye ?- ény, hogy éghajlatunk állapotában - regionális léptékben- kimutatható bizonyos változás. Ez a változás, ha közvetlenül nem is bizonyítható, de nem mond ellent a feltételezett felmelegedési tendenciáknak. (újvári) Gyere velünk Budapestre! A Kondor Béla Közösségi Ház (1181 Budapest, Kondor Béla sétány 8.) idén is megrendezi a Gyere velünk Budapestre! című bentlakásos táborát augusztus 16-ától 22-éig általános iskolás korú fiatalok részére. A táborba nógrádi fiatalok részvételére is számítanak. A tábor programjában szerepel az augusztus 20-ai ünnepségeken való részvétel is a Várban. Ezenkívül lesz sok más szórakoztató kirándulás, városnézés. Módosították a földadó befizetésének határidejét Az aszálykárokat figyelembe véve a közelmúltban úgy döntött a kormány, hogy az 1993-ban esedékes földadó első részletét augusztus 15-e helyett november 15-éig fizethetik meg a gazdálkodók. A halasztási lehetőség - tudtuk meg az APEH illetékesétől - a havi, a negyedéves és az éves adóbevallókra is vonatkozik. A halasztást nem kell külön kérelmezni, az automatikusan megilleti a magán- személyeket és a gazdálkodó szervezeteket. Az adóhatóság késedelmi pótlékot november 15-éig nem számít fel. A bevallásban a fizetési kötelezettséget a november 15-ei befizetési kötelezettséggel együtt kell szerepeltetni. (A törvény értelmében a földadót két egyenlő részletben, augusztus illetve november 15-éig kell hivatalosan befizetni.) Ez évtől a földadó megállapításánál a május 31-ei állapotot kell figyelembe venni, tavaly a január 1-jei állapot volt az irányadó. Az adóköteles földterület mértékét kerekítés nélkül kell feltüntetni. Ez is újdonság, hiszen egy évvel korábban még egész hektárra kerekítve kellett szerepeltetni a bevallásban az adatokat. Ez azt jelenti, hogy az idén az átlagos kataszteri tiszta jövedelmet is a töredék-hektárra eső rész figyelembe vételével kell megállapítani. A földadóról szóló törvény értelmében aszálykár esetén - mivel ez elemi csapásnak minősül - adókedvezmény illeti meg a gazdálkodókat. Földadó mérséklésére, elengedésére akkor van lehetőség, ha a kárt szenvedett földterület termése a vártnál 25 százaléknál nagyobb mértékben csökkent. Adómérséklésre, illetve elengedésre a megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal javaslata alapján az adóhatóság jogosult. Akkor is igényelhető a földadó elengedése illetve mérséklése, ha az elemi kár miatt a terméskiesés a 15 százalékot meghaladja. A termést és hozamértékcsökkenést úgy lehet megállapítani, hogy a kárt szenvedett növény egy hektárra jutó hozamát az adott kultúra előző három évi átlagos hozamához kell viszonyítani. Amennyiben az előző három év valamelyikében már volt aszálykár, akkor az az év nem számít viszonyítási alapnak. Amennyiben olyan növény szenved kárt, amelyet a gazdálkodó még nem termelt, akkor a kárbecslő bizottság állapítja meg a hozamkiesést. Az adó- kedvezmény iránti kérelmeket az elemi csapást követő 30 napon belül kell benyújtani. U.G Negyven óra alatt a Föld körül A Párizs - Auckland - Párizs repülés több világcsúcsot is megdöntött: a leghosszabb kereskedelmi út volt, a pilóták 22.30 órát tettek meg leszállás nélkül az Airbus A340 fedélzetén. Az üzemanyag tárolására az utastérből kiemelték a székeket is. FEB Jubileumi találkozó A Mozgásjavító Általános Iskola és Diákotthon, - régi nevén Nyomorék Gyermekek Országos Otthona - 1993-ban ünnepli fennállásának kilencvenedik évfordulóját. A budapesti székhelyű (Mexikói út 60.) intézmény az évforduló alkalmából a szeptember 1-je és december 31-e közötti időszakban ünnepségsorozatot rendez Kilenc évtized a mozgáskorlátozott gyermekek szolgálatában címmel, melynek egyik fontos programpontja a volt tanárok és diákok találkozója lesz. Mivel az intézet országos beiskolázású intézmény, az ország minden részében élnek volt tanítványok és tanárok, akiket Nógrád megyéből is várnak a találkozóra. Magas energiaár - magas életszínvonal? „A megfelelő energiapiachoz olyan ár kell, amely az energia- források bővített újratermelését biztosítja, vagyis fedezi az esetleges erőműépítések költségeit, az energiaimporthoz szükséges exportáruk termelését és a környezetvédelmi beruházásokat" - írja egy, a Levegő Munkacsoport támogatásával készült tanulmány. Ehhez képest Magyarországon még nem történt rendszerváltás az energiaárakban, az állam még mindig aránytalanul nagy mértékben támogatja - közvetett módon - az energiafelhasználást. A támogatás éves mértéke a lakossági villamosenergiánál 95 milliárd, a földgáznál 70 milliárd; a termelői szférában a villamosenergia áránál 44 milliárd, a földgáznál 50 milliárd forint. A tanulmány szerzői szerint a külföldi tapasztalatok azt igazolják, hogy ahol a felhasználók nem közvetlenül fizetik meg az energiát, ott pazarlóan bánnak vele. A Szovjetunióban például a lakásokban ismeretlen volt a gázóra, a lakók csak átalányt fizettek a valóságos felhasználásuk helyett. Ezzel szemben Nyugat-Európában, ahol relatíve magas az energia ára - mert az állam nem támogatja a termelőket, s így a valós piaci árak érvényesülnek - jóval kevesebb energiát használnak fel. Oktatásügyi „krétakör” Harc a tanulókért Kevés az óvónők, a tanítók és a tanárok bére. Ez tény, mint ahogyan az is, hogy Nógrád megyében egyre csökkent a fiatalok száma, a pedagógusoké viszont emelkedik. A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád Megyei Igazgatóságának adatai szerint megyénkben az óvodások létszáma 1980-tól folyamatosan csökken: 1980-ban 10.920, 1992-ben 8532 óvodást tartottak nyilván. Ugyanakkor az eltelt közel 13 év alatt az óvodapedagógusok száma 78-cal növekedett. 1992-ben a tárgyi feltételek alakulását tekintve kiderül, hogy a megye óvodáiban a férőhelyek száma összesen 99-el emelkedett az előző évihez képest, bár ezt a gyermeklétszám nem indokolta - olvasható a KSH Nógrád Megyei Igazgatóságának jelentésében. Hasonló mondható el az általános iskolákról is. Az 1980/81 -es tanévben 26.495 gyerek tanult (akkor 15 gyermek jutott egy pedagógusra). Azonban az 1985/86-os oktatási évre 28.300-ra nőtt a tanulók száma, ennek megfelelően pedagógusok száma 1776-ról 1968-ra emelkedett. Ám ez a létszám megmaradt, pedig azóta egyre csökken a gyermekek száma, s ez a tendencia most is tart: az 1992/93-as tanévben már csak 22.555-en tanultak a megye általános iskoláiban, a pedagógusok száma 1999 volt. Összegezve tehát elmondható: az eltelt 12 év alatt 3945-tel csökkent az általános iskolában tanuló gyerekek száma, a pedagógusoké viszont 223-al növekedett. Komoly gondokat szül, hogy az apadó gyermeklétszám nem vonta maga után a pedagógusok számának csökkenését. Az oktatási intézmények működési költségeinek legnagyobb részét az ott dolgozók bére teszi ki, a finanszírozás pedig állami normatíva alapján, a gyerekek számának függvényében történik. Ez azt jelenti, hogy ha kevesebb a gyermek, kevesebb állami támogatást kap az önkormányzat, kevesebb pénz jut az adott intézmény költségvetésére, kisebb az ott dolgozók fizetése. Másfél milliárd forint kellene Ezeket figyelembe véve érthetőbb, hogy az 1992/93-as tanévben miért volt ennyire alacsony a pedagógusok alapbére: a salgótarjáni óvodákban átlagosan bruttó 14.480, az általános iskolákban 18.853, a középiskolákban 22.100 forint. Balassagyarmaton ennél rosszabb a helyzet, ott az óvodapedagógusoknak 14.440, az általános iskolai tanároknak 16.570, a középiskolában dolgozó tanároknak 19.920 forint a bruttó átlagbérül. Óvatos becslések szerint mintegy másfél- milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy a nógrádi pedagógusok bérét a közalkalmazotti törvényben előírt szintre felhozzák. A csökkenő gyermeklétszám miatt a központi állami normatíva és a tényleges költségek közötti differencia egyre nő, szükséges lenne a jelenlegi rendszer racionalizálására. Az intézményi hálózatok redukálása azonban komoly akadályokba ütközik. Az iskolák ugyanis a demográfiai változásokat új formák bevezetésével próbálják ellensúlyozni: a salgótarjáni Petőfi Általános Iskolában az elsők közt vezették be a tizenkét évfolyamos oktatást, Balassagyarmaton, a Balassi Bálint Gimnázium két éve kezdett hat évfolyamossá bővülni. A középiskolákban most még nem érződik a diákok létszámának csökkenő tendenciája (ez csupán az első évfolyamosok számát befolyásolta). De az általános iskolai tanulók számának további csökkenése jelzés értékű a középfokú intézmények felé: megindult a harc a tanulókért. Érthető, hogy a Balassi gimnázium példáját egyre több intézmény követte: a salgótarjáni Bolyai és a bátony- terenyei Váci gimnázium az 1993/94-es tanévtől indít hetedik osztályt. Hasonlóak a korábban tiszta profilú szakmunkásképzők törekvései is, egyre nagyobb arányban indítanak szakközépiskolai osztályokat. Az újabb és újabb oktatási formák bevezetése a korábbinál nehezebben áttekinthetővé teszik a helyzetet az önkormányzatok számára, amelyek a szakmai érvekkel szemben szinte tehetetlenek. Szakmai érvek „álarcában” A bátonyterenyei képviselő-testület a közelmúltban tárgyalt az oktatási és nevelési intézmények működésének gazdaságossá tételéről. Az elképzelés azonban csakis a „szakmai munka csorbítása nélkül” valósítható meg - olvasható az előterjesztés zárómondataként, amely szinte minden hasonló javaslatban megtalálható. Ezzel viszont egzaktul meg- foghatatlanná teszik a problémát, ami lehetőséget ad a pedagógusoknak arra, hogy szakmai érvek „álarcában” küzdjenek egzisztenciájukért. Nem meglepő, hogy Bátony- terenyén a képviselő-testület meghátrált, jelentős státuszelvonás gyakorlatilag sehol sem történt. Például a Váci Mihály Gimnázium esetén felmerült, a túlóra elvonás ötlete, de kérdéses, hogy ez megvalósulhat-e akkor, amikor hatosztályossá bővül az intézmény. Hasonló gondok jelentkeztek Salgótarjában is, ahol többek között a fogyatékos gyermekeket nevelő Gábor Áron Általános Iskola ügye került terítékre, mert egyre csökkent az ott tanulók száma. „Szakmai szempontból az a nehezen megválaszolható kérdés a probléma lényege, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek szocializációja „normál” iskolákban működő fejlesztő osztályok, vagy pedig önálló fejlesztő iskola ad-e jobb esélyt.” Erre a kérdésre szinte lehetetlen „helyesen” válaszolni. Végül megszületett az önkormányzat salamoni döntése: az iskola egyelőre marad, ám első osztályt nem indítanak. A helyi oktatási-nevelés intézmények racionalizálásának folyamatában azonban a központi rendelkezések is gátat jelenthetnek. 1993. szeptember 1-jétől a tanárok kötelező óraszáma 20-ról 18-ra csökken! Az oktatás státuszszimbólum? Mindezeken túlmenően pedig maguk az önkormányzatok sem állnak ki egyértelműen az oktatási-nevelési intézményhálózat „redukálása” mellett. Salgótarján 1993-as évi költségvetési koncepciójában olvashattuk, hogy a gazdasági szempontokon túlmenően a megyeszékhely funkció érvényesüléséhez szükséges a megfelelő színvonalú oktatást biztosító intézményhálózat is. Úgy tűnik tehát, hogy egyfajta „státuszszimbólum” szerepet kap az oktatás. Erre utal, hogy szinte minden település saját iskolát akar. A megyében Bercelen, Taron, Karancsságon épül új iskola, sok faluban, ahol korábban csak alsó tagozat működött, felső tagozattal egészül ki az intézmény. Értehető az önkormányzatok törekvése. Érthető a pedagógusok - még ha nem is mindig tudatos - összefogása is, amely gyakorlatilag az állásuk megtartására irányul. De úgy tűnik, hogy pontosan ezek azok az erők, amelyek közrejátszanak abban, hogy konzerválódjon a jelenlegi, talán indokolatlanul felduzzasztott apparátussal működő oktatási rendszer. Fenyvesi Ágnes ♦
