Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-06 / 182. szám

SZABAD SÜRGETNI oldal NOGRAD MEGYEI BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA 1993. AUGUSZTUS 6. PENTEK IV. ÉVFOLYAM 182. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT Már telefonon is előfizethet a Nógrád Megyei Hírlapra! Hívja a (32) 312-542-es telefonszámot! Jelentés a földekről Hárommillió tonnás gabonatermés Az elmúlt hetek esőzése a kalászos gabonák be­takarítását kissé késleltette, ám jótékony hatással volt az őszi betakarításé növényekre, és megköny- nyítette a talaj-előkészítési munkákat is. Ezt álla­pítja meg a a Földművelésügyi Minisztérium leg­frissebb összegzése a szántóföldi növénytermesz­tésről. A kalászos gabonákat július végéig országosan 85-90 százalékban betakarították. A járulékos munkák — szalmabetakarítás, tarlószántas — terü­letenként eltérő mértékben ugyan, de kissé felgyor­sultak. Az őszi búza termésmennyisége és minősé­ge különböző az ország területein. Baranyában és Tolnában hektáronként 5 tonnát meghaladó, 5 ton­nát megközelítő termés várható. A leggyengébb ho­zamok Heves megyében várhatók, átlag 2 tonna hektáronként. Országosan a termés előreláthatóan mintegy 3 tonna lehet. így az országban 3 millió tonna gabonatermésre számíthatnak. A búza minő­sége változó, a hektolitersúly 80 kilogramm körüli, a sikértartalom jó, a minősege viszont gyenge. Az előszerződésen alapuló felvásárlási árak tonnán­ként 8200-8600 forint között változnak, míg a sza­badpiaci árak 9000 és 11.000 forint közöttiek. Az őszi ároa betakarítása az egész országban be­fejeződött. A tavaszi árpa és a rozs terméshozama csapadékhiány miatt alacsony, a becslések szerint hektáronként 2 tonna körüli lesz. Erdélyi diáktalálkozó A Székelyudvarhely melletti Homoródfürdőn csütörtökön nyílt mega IV. Erdélyi Diáktalál­kozó, Európa, valamint Észak- Amerika 17 országából közel másfél ezer résztvevővel. Az au­gusztus 12-ig tartó nemzetközi diáktalálkozó fő szervezője a Kolozsvári Magyar Diákszövet­ség, de az idén egy nemzetközi koordináló bizottság is hozzájá­rult az előkészítéshez. Magyar, amerikai és romániai támogatók adják a rendezvény anyagi fedezetét — valamivel ke­vesebben, mint az elmúlt évben. A rendezők sajnálattal állapítot­ták meg, hogy a Magyarok Világ- szövetsége idén ebben a vonat­kozásban „tartózkodott”. A szervezők elképzelése az, hogy a külföldi diákok minél tel­jesebb és hitelesebb képet nyer­jenek a több nemzet által lakott Erdély múltjáról, jelenéről, a népcsoportok közötti kapcsola­tokról, a múlt rendszer és a naci­onalizmus által szétzilált multi- kulturális társadalom újjáépíté­sének esélyeiről. Megkezdődött a tagszervezés Megkezdődött a pártszervezés és a tagkönyvek kibocsátása az újonnan alakult Magyar Igazság és Élet Pártjánál. Erről Horváth Lajos, a párt megbízott elnöke és frakcióvezetője számolt be az MTI munkatársának a párt bíró­sági bejegyzését és első elnökségi ülését követően. A megbízott elnök elmondta, hogy a napokban országszerte 500 szervezőnek küldik ki a vég­leges formájában most jóváha­gyott tagkönyveket. Az első 500 belépő a Magyar Igazság és Élet Pártja tiszteletbeli alapítójának számít majd. Feldarabolta hitvesét Brutális gyilkosság történt Szolnokon — tájékoztatták az MTI munkatársát a Jász-Nagy- kun-Szolnok Megyei Rendőr- főkapitányságon. A nyolcvankét éves Pető Dezső Tanács úti ottho­nukban több késszúrással meg­ölte 75 éves feleségét. Az idős ember, hogy tettét palástolja, az áldozat holttestét megcsonkítot­ta, végtagjait műanyag zsákba csomagolta, és a lakás egyik be­épített szekrényében homokba ágyazta. A bizonyítékok eltünte­tését azonban ezzel sem találta megbízhatónak, ezért úgy hatá­rozott, hogy a szekrényt befalaz­za. A szomszédoknak azonban feltűnt, hogy Pető Dezső téglát és homokot hord az első emeleti lakásba, ugyanakkor feleségét hosszabb ideje nem látták, s hol­létéről a félj ellentmondó kije­lentéseket tett. Feljelentést tet­tek a rendőrségen. Ezt követően a rendőrök a lakásban megtalál­ták a brutálisan meggyilkolt és feldarabolt asszony holttes­tét. Drágábbak a piacok A legtöbb szántóföldi zöld­ségféle termése elmarad a várttól — ez tűnik ki a Földművelésügyi Minisztérium egyik legfrissebb jelentéséből. A zöldségfélék közül most van az idénye a zöldbabnak, a cseme­gekukoricának, ugyanakkor megkezdődött a dughagymáról termelt vöröshagyma, a szabad­földi paradicsom és paprika sze­dése is. Az uborka növekedése a múlt hónap második felében uralkodó hűvös éjszakák hatásá­ra lelassult. Ezt tükrözi a felvá­sárlási árak emelkedése is. Július végén a 6-9 centiméteres uborka kilogrammjáért 25-30 forintot fizettek, míg a keresett 2-5 centi- méteresekért 80-110 forintot is adtak a felvásárlók. A számlaadási kötelezettség életbe léptetése csak elvétve, s csak átmenetileg okozott zavart a piaci árusításban. A minisztériu­mi tájékoztató utal arra, hogy a tömegkommunikáció jóvoltából országos hírűvé vált zalaegersze­gi piaci demonstráció az ipar­cikk-kereskedők megmozdulása volt. A helyzet azonban rende­ződött, a piacok mindenütt bő­ségesen el vannak látva áruval, és a nyitva tartással sincs gond. To­vábbi stabilizáló tényező lenne — a megyei szakemberek jelzése szerint —, ha szabályoznák az ős­termelői igazolványok kiváltásá­nak rendjét. A múlt hónap végén a piaci árak jellemzően a követ­kezőképpen alakultak: a zöld­paprikáért 30 és 80 forint közötti árat kértek, míg tavaly ugyanek­kor 30 és 50 forint között adták. A paradicsom jelenleg 40-70 fo­rint között kapható. A múlt év­ben 20 és 40 forint volt az ára. Az uborka kilójáért 20-40 forintot kémek, tavaly pedig ugyaneb­ben az időszakban 10-30 forint­ba került. A karfiol 45-60 forint között kapható, a múlt évben az ára 30-50 forint volt. A görög­dinnye kilója 18-25 forint között van, tavaly 15-20 forintos áron volt kapható. A sárgadinnyét 25-50 forintért mérik, míg 1992- ben 30-40 forint volt kilo­grammja. A csemegekukorica darabja 5-10 forint, tavaly pedig 4-8 forint volt. Őszi vetőmagbúza Minőségi ellenőrzés Az aratás végéhez közeledve megkezdődött az őszi vetőmag­búza minőségi ellenőrzése Bara­nyában. A Mezőgazdasági Minősítő Intézet Baranya-Somogy Me­gyei Területi Központjának pécsi laboratóriumában csíráztatott vetőmagok vizsgálata több­irányú. Ellenőrzik egyebek kö­zött a magok tisztaságát, a közé­jük keveredett hulladékok és gyommagok mennyiségét, vala­mint a sérülések arányát. A vizs­gálatok első tapasztalatai alapján az idei vetőmagok minősége megfelelő, végleges eredmény szeptember közepére várható. A balassagyarmati börtön a múlt században épült __ F otó: Gyurkó Péter Ma már a fogva tartottakat sem lehet terrorizálni Dédapáink is kóternak álmodták Ha egy szemfüles videós nem kapja lencsevégre a Markó ut­cából lángvágóval lelépő három rabot, s nem kürtöli világgá a történteket, vajon megtudhattuk volna az igazságot? Lemond-e akkor a budapesti börtön parancsnoka és tartottak volna-e saj­tótájékoztatót a magyar börtönök túlzsúfoltságáról? Palotás Iván ezredes, a balassagyarmati fegyház és börtön parancsnoka nem hatódik meg e költői kérdésektől. Inkább a pincétől a pad­lásig, a magánzárkától az orvosi szobáig, a konditeremtől a ci­pőgyárig végigvezet az épületen. A hajdanvolt megyeháza szomszédságában az 1800-as évek közepén épült börtönt már dédapáink is kóternak álmod­ták. A külső ablakok mindenhol folyosóra nyílnak, a vastag fa­lak közt szorongó cellák az épü­let szívében húzódnak. Az év­százados fifikát kiegészítik még a mai kor vívmányai: a fotocel- lás acélajtók és videókamerás ellenőrzések is. Ahogyan átjutunk a többszö­rös ellenőrző láncon, s hallga­tom a fegyőrök, a folyosói posz­tok parancsnoknak szóló jelen­téseit, egyértelműnek tűnik: biz­tonságos börtön a gyarmati.- Jól látom ezredes úr?- Munkatársaim munkáját valóban a legbiztonságosabb őrzésvédelmi technika segíti. Az utóbbi időben sokat fordítot­tunk ennek korszerűsítésére. De van ennél dolog fontosabb is: ma már a fogva tartottakat sem lehet a fal mellé állítani, terrori­zálni, állandó rettegésbe tartani. Emberként kell bánni velük, hi­szen számukra a bezártság a legkeményebb büntetés. Jó né­hány éve még a „gyűlöld a fogva tartottat” volt a jelszó, ma az európai szintű rabtartás nor­máihoz kell igazodnunk. A ha­tározottságnak a humánummal kell találkoznia.-A büntetés-végrehajtás or­szágos parancsnoka a napok­ban a börtönök zsúfoltságáról beszélt.- Ez így igaz, de nálunk sze­rencsére nem ez a jellemző. Je­lenleg 400 fogva tartottunk van, ebbe beszámítom az előzetes (Folytatás a 3. oldalon) Úszó Eb Névnapi ajándékul: Egerszegi második aranyérme A sheffieldi úszó Európa-baj- nokság harmadik versenynapján öt magyar próbálkozott, így Egerszegi Krisztina is, aki a 400 méter vegyes megnyerése után ezúttal 100 háton szállt vízbe. Deutsch Tamás a 200 férfi háton indult, Szabados Béla és Zubor Attila 100 gyorson állt rajtkőre, Ágh Olivér pedig Deutsch-hoz hasonlóan 200 háton igyekezett meghálálni a bizalmat. Zubor időfutamában 51.49 mp-es új egyéni csúcsot ért el, ez az összesítésben a 17. helyet je­lentette számára. Szabados 51.25-tel 15,-ként még befért a délutáni B-döntőbe. Ágh elma­Tovább gazdagodott Egerszegi Krisztina gyűjteménye. Tegnap újabb aranyérmet szerzett az Európa-bajnokságon radt egyéni legjobbjától, a 2:05.49 perc a 18. helyre jogosí­totta. Annál pompásabb teljesít­ményt nyújtott Deutsch Tamás, aki 2:01.24 perccel futammáso­dikként, az összesítésben pedig a harmadik legjobb idővel került a fináléba. Időfutamában Eger­szegi Krisztina 1:01.05 perc alatt szelte végig a távot, ami alig hét tizeddel gyengébb a világcsúcsá­nál. Legfőbb vetélytársai közül az orosz Nyina Zsivanyevszkaja feltűnően jót, l:01.78-at produ­kált, vagyis tízért korántsem ígér­kezett sétagaloppnak a tegnap délutáni döntő. Egerszegi — a névnapját ün­neplő négyszeres olimpiai baj­noknő — a 100 hát döntőjében a négyes pályán úszott hatalmas versenyt orosz ellenfelével. Tisz­tán lehetett látni, hogy Krisztina ütött elsőként a célba, az elektro­mos időjelző azonban csak per­cek múltán igazolta, hogy 1:00.83-as idővel Sheffieldben második aranyát szerezte a ma­f yar úszónő. Deutsch Tamás a 00 hát fináléjában 1:59.96-os idővel, új országos csúccsal a ne­gyedik lett. Kérdőjelek Hogy lát minket a Bank? Alapos, higgadt, ám végkicsengésében nem túlzottan derűlá­tó bizonyítványt állított ki hazánkról a tekintélyes (igaz, a nem­zetközi sajtóban újabban szinte csak elnök-utódlás Kapcsán em­legetett) EBRD. A londoni székhelyű Újjáépítési és Fejlesztési Bank, amelynek fő feladata épp térségünk gazdaságának fellen­dítése, átfogó elemzést készített Közép- és Kelet-Európáról, s benne a magyarországi kilátásokról. Költségvetési hiány? Felpuhított csődtörvény? Meglódult áremelkedés? Aligha akad honi életünknek olyan rákfenéje, bel­politikánknak olyan tehertétele, amely kikerülte volna a londoni szakértők figyelmét. Hogy azután indokolatlan pesszimizmus diktálta-e mondanivalójukat, vagy még így is rózsásabbnak vélik a közeljövőt a valóságosnál? Az persze nézőpont kérdése. Ám egy dolog kétségtelen: ez az összkép, amelyet egy vezető, s régi­ónk ügyeiben valóban mérvadó nyugati pénzintézet analízisében rólunk kialakul. Vitatkozni lehet a megállapításokkal (ha hazai szakember mond hasonló kritikákat, számíthatna is kemény bí­rálatra a kormányzat oldaláról), de tanácsosabb talán tudomásul venni: ilyenek vagyunk, ilyennek látszunk a számunkra oly fon­tos bank mikroszkópján át (amely talán mégsem azért elemez minket olyan mélyen, mert éppen Németh Miklós volt miniszte­relnök az alelnök). Azonos-e a kritika, a velős elemzés a támadással? Aligha. A londoni bankjelentés sem akar belügyekbe avatkozni, még ak­kor sem, ha a koalíció beszűkült játékteréről, a privatizáció gondjairól vagy az agrárszövetkezetek csődveszélyéről szól. Orülünk-e vagy sem, a tapasztalatok levonása és a külső megíté­lés józan tudomásul vétele tűnik ez esetben a követendő útnak. Reményt keltő, hogy ma hivatalos magyar pénzügyi illetékesek már éreztették: tudják, hogy nem a tükör a hibás abban, amit mutat. Szegő Gábor (Ferenczy-Europress)

Next

/
Oldalképek
Tartalom