Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-30 / 201. szám
HÍRLAP OLVASÖKTÖL OLVASÓKNAK 1993.'augusztus 30., hétfő Jó közoktatási törvény született Válasz a Magyarországon „vakációs” közoktatási törvény született című íráséti Ne bánjunk kutyául kutyáinkkal! Magam is megdöbbenéssel olvastam lapjuk augusztus 16—i számában az Olvasókról olvasóknak rovatukban Vida Ká- rolyné Kutyatámadás című írását és esetét. A történteket valóban súlyosnak kell minősíteni, és érthető, hogy Vidáék még sokáig nem tudnak szabadulni a történtek hatása alól. Én is így voltam a leírt esettel, s még az írás megjelenése napján intézkedést hoztam abban, hogy az állatok tartásáról tavaly május 25-én hozott rendeletünk szerint a közterületen felügyelet nélkül hagyott ebek befogását végezzék el. Ugyancsak intézkedésre kértük a közterület-felügyeletet, hogy tevékenységük során helyezzék előtérbe az állattartási rendelet betartásának és végrehajtásának ellenőrzését. A levélíró olvasó által felvetett néhány kérdésre az említett önkormányzati rendeletünk egyértelmű választ ad, misze- rint:„Ebet az eb tulajdonosának elhagyni vagy kóborolni hagyni tilos!” Sőt:„Ebet póráz nélkül, harapós és támadó természetű ebet szájkosár nélkül közterületre vinni tilos!” Ám arra a kérdésre: hol volt a / • gazdája, nem tudunk felelni, de kísérletet teszünk arra, hogy a borjú nagyságú németjuhász kutya gazdáját felderítsük, s ellene szabálysértési eljárást kezdeményezzünk. Erre a kérdésre azonban nem is a jogi megoldás megtalálása az igazi válasz, véleményem szerint sokkal inkább morális kérdésről van itt szó, valóban látva az egyre több elhagyott, kóborló kutyát a városban. Volt gazdájuk elhagyják a kutyájukat, úgymond szélnek eresztik őket felelőtlenül. Ezzel kapcsolatban szeretném a kutyatulajdonosok figyelmét felhívni arra, hogy ne kövessék a kutyákkal szemben sem ezt az embertelen magatartást, hiszen a „megúnt” kutyákra is ad megoldást az önkormányzat rendeleté, amikor is arról szól, hogy „ha az eb tulajdonosa nem szándékozik az ebet tovább tartani, felajánlhatja az erre kijelölt szervezetnek, aki azt átvenni köteles.” Kérem tehát városunk ebtulajdonosait: ne bánjunk kutyául a kutyáinkkal! Dr. Zsély András salgótarjáni polgármester Nyugdíjasok felhívása {Ebben az esetben egyszeri kivételességgel eltekintünk gyakorlatunktól, és közöljük a nógrádi nyugdíjasok tízezreit is érintő felhívást. -A szerk.) A Kalocsa és Vonzáskörzete Nyugdíjasainak Egyesülete kezdeményezésére a Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szövetsége tiltakozást szervez augusztus 30-ra, az Országgyűlés következő első plenáris ülésének napjára. Tiltakozunk az általános forgalmi adó új kulcsaiból fakadó drágulás ellen. Tiltakozunk amiatt, hogy- sem a nyugdíjasok, sem más jövedelmi rétegek körében az ellentételezés nem teljes körű;-az 1 000-1 500 forintnyi „könyöradomány” a megélhetési költségek emelkedéséhez képest jelentéktelen szociális segély, a nyugdíj-karbantartás rendjétől idegen lépés;- az ellentételezések nem épülnek be a nyugdíjösszegbe, és így nem lesznek benne az 1994. évi általános nyugdíjemelések bázisszámaiban;- a családok többségének nincs már eszköze arra, hogy ezt az újabb árszínvonal-emelkedést kivédje, a többletkiadáHiába no, nagy a szerkesztők felelőssége. Jómagam is beleestem már abba a hibába, hogy rosszindulatú, rettentően sokat ártó írásokat közöltem emeletes grafománoktól. Néha hibázunk - mi is emberek vagyunk. A Nógrád Megyei Hírlap augusztus 18-án megjelenő számának 4. oldalán látott napvilágot a Jutalom, de kinek? című írás Cz. Gy. tollából. Az urat ismerjük, időnként csuda okos gondolatokkal ajándékoz meg bennünket. Utóbbi írása szót sem érdemelne, ha a szerzőnek legalább némi fogalma lenne, mennyit árt ezzel a szösszenet- tel. Nekem nem, nem is a Novi- tas-B Kft.-nek, sokkal inkább a határon túli magyaroknak. Sajnos Cz. Gy. úr tájékozatlansága komoly károkat okozott. A Palóc Sajtó Klubot működtető balassagyarmati Novitas-B Kft. eddig szerényen elhallgatta, hogy az elmúlt másfél évben közel kétmillió forinttal támogatta a Szlovákiában megsok fedezetét vásárlásainak, fogyasztásának csökkenéséből előteremtse. Kifejezzük azt a reményürt- ket és követelésünket, hogy a már eldöntött 4 százalékon felül az ősz folyamán olyan mértékű további nyugdíjemelésre kerül sor, amely az éves emelés mértékét hozzáigazítja a tervezettet jelentősen meghaladó inflációhoz, és az aktív keresők nettó keresetének tényleges növekedési üteméhez. Sürgős rendezésre vár az özvegyi nyugdíjak, a mezőgazdasági nyugdíjasok ügye és a régi nyugdíjasok halmozott értékvesztésének fokozatos, évenkénti korrekciója. Most csak elkeseredésünket fejezzük ki védtelenségünk és kiszolgáltatottságunk miatt. Ugyanakkor nyilvánvalóvá tesszük a politika számára: mi - létszámunknál és egységünknél fogva - a választások során képesek vagyunk az egyik legnagyobb erővé válni. Sorstársaink! Barátaink! Augusztus 30-án este 8 órakor minden lakás boruljon három percre sötétségbe. A villanyok kikapcsolásával hozzuk tudomására mindenkinek elkeseredésünket, türelmünk végét. MNyEOSz elnöksége (Az írást egyben vitacikknek is szánjuk. Akinek érdemben mondanivalója van a témához, várjuk hozzászólását. Folyamatosan közölni fogjuk. - A szerk.) Hazai sajtónkat olvasva az a benyomásom, hogy egyes szerkesztőink előszeretettel adnak teret új törvényeink, így az oktatási törvények ellenzőinek. Véleményeiket megismerve egyre inkább igazat adok a nagy tudósnak, Max Plánoknak, aki szerint: „Valamely új igazság nem úgy szokott győzelemre jutni, hogy az ellenfelek meggyőzeinek és kijelentik, hogy megtértek, hanem inkább úgy, hogy az ellenfelek lassanként kihalnak, és a felnövekvő nemzedék már eleve hozzászokik az igazsághoz.” Az oktatási törvényeknél maradva, a megalapozatlan vélemények seregével találkoztam. A baloldali konzervatívok és egyes liberálisok véleménye abban egyezik, hogy védeni kell az elmúlt évtizedekben bevezetett iskolarendszert, de elismerik, hogy bizonyos megreformálása elkerülhetetlen. Véleményünk szerint a világméretekben megbukott társadalmi, gazdasági berendezkedés iskola- rendszerét foltozgatni eredménytelen lenne. Új társadalmunk felépítésének az iskolában kell kezdődnie új alapokon, a kor igényeinek megfelelően. Ezt akarja szolgálni az új közoktatási, szakképzési és felsőoktatási törvény. Nagyon hasznosnak tartanám, ha a médiák az új törvényeket ismertetnék elsősorban, és nem azok véleményét, akik a törvényt ugyan nem ismerik, de bátran mondanak róla elmarasztaló ítéletet. Ilyeneket például: „Az új oktatási törvény is korai , iskola-, illetve pályaválasztásra kén^síeríf,' h'éM'" f éré ffiit; írté g fellelő strukturális feltételeket a hosszabb alapképzéshez.” Ez egyszerűen nem igaz! Az új közoktatási és szakképzési törvény az alapképzést, illetve az általános képzést 16 éves, illet\>e 18-19 éves korig hosszabbítja meg és ennek megfelelően a pályaválasztást is erre a korra halasztja. Csak csodálkozni tudok azon a pedagóguson, aki előtt nem világos, hogy mindenekelőtt az oktatási törvényeknek kell megszületniük, ezekhez igazodik a nemzeti alaptanterv, és csak ezek ismeretében készülhetnek új tankönyvek. A tankönyvek pedig választékot biztosítanak. Ezt is figyelmébe ajánlom azoknak, akik centralizáló közoktatásról beszélnek! Nem az eddigi gyakorlat volt centralizáló? Az egységes tankönyveivel, a kötelező materialista szellemű nevelés előírásaival, ahol a pártállam megrendelte a gyermekek szocialista nevelését és a szülök ehhez szolgáltatták a gyermekeiket a nevelésükre vonatkozó minden jog nélkül. Pedig a természet szerint a szülő a munkaadó, a megrendelő, és az oktatási rendszer, az iskola a nevelő, a szolgáltató. Az új oktatási törvények ezt is lehetővé kívánják tenni. Az oktatási törvényeket nem ismerő, de azokról nyilatkozó igazgatót szeretném megnyugtatni: az új oktatási törvények, miniszteri utasítások semmi olyat nem tartalmaznak, ami elterelné a figyelmet az oktató-nevelő munkáról. Nem kell már az állami gazdaságokban, termelő szövetkezetekben burgonyát, almát, szőlőt stb. betakarítani az iskolásoknak, nem írnak elő párttitkárok semmilyen társadalmi munkát számukra. A padagógusoknak nem kell pótcselekvésekkel felhívni magukra a figyelmet, és elismertetést szerezni. Éppen az általam benyújtott és elfogadott módosító indítékok egyike-biztosítja, hogy a pedagógus joga, hogy nevelői, oktatói tevékenységét elismerjék (19 §/2/i). A megszólaltatott szülő aggóFigyelmes felújítók 1993. augusztus. Hétköznapok szokásos nagy forgalma a belvárosi Rákóczi úton. Járókelők sokasága, hőség, légkalapács zaja. A nagy melegben még az Erzsébet térre kivert, „ottfelejtett”, megúnt kutyák is a bokrok alatt hüsölnek. Aki teheti, árnyékba menekül. Ugyanakkor színes munkaruhás útépítők, javítók a tűző napon törik fel az úttesten az aknafedlapok megsüllyedt környezetburkolatát és a gyalogátkelőhelyek járdarészét. Nyomukban behemót gépek segítségével terítik az új aszfaltréteget. Itt is vannak azonban mindig sietők. Türelmetlen - és figyelmetlen - gyalogosok cipői itt-ott még beleragadnak a friss úttestbe, hogy utánuk - türelmes útépítők lapátokkal simíthassák, tüntethessék el megörökíteni nem kívánt nyomaikat. A munka szervezetten, jól halad, augusztus 20-ra felfestették már a burkolatjeleket is. Az elmúlt hetekben itt végzett munkák időnként okozhattak kisebb-nagyobb közlekedési megtorpanásokat, de elkészülésük megkönnyíti a gépkocsivezetők dolgát, valamint a gyalogátkelőhelyek süllyesztett járdarészével a babakocsit tolók, mankósok, müláhbal és tolókocsival közlekedők járdára való feljutását is. .. Okos, szép gondolat, jó kivitelezés, köszönet érte! Habonyi Zoltán Salgótarján Csak bírjuk gyomorral! jelenő Palóc című magyar nyelvű regionális hetilapot. Minden bizonnyal haszonzerzés céljából. Ha a támogatás elmarad, megszűnik a Palóc. Ezért hoztuk létre a Palóc klubot. A Palóc Sajtóalapítvány számlájára a mi támogatásunkon kívül egyetlen fillér sem érkezett, hiába hirdettük minden létező sajtóorgánumban annak szükségességét. Hol volt Ön akkor kedves Cz. Gy. úr, amikor segíteni kellett? Önzetlenül akár tíz forinttal megtámogatta-e kinti testvéreinket? Persze badarságokat írni sokkal egyszerűbb. A jutalmazási rendszert éppen azért vezettük be, hogy több pénz érkezzen az alapítvány számlájára. Az alapítványt egyébként nyolc köztiszteletben álló kuratóriumi tag képviseli, felügyeli. A klubtagsági díj nyolcezer forint. A belépés önkéntes, senkit nem kell beszervezni. Minden beérkező nyolcezer forintból kétezer forintot azonnal átutalunk a Pa|óc Sajtóalapítvány számlájára. Ötezret jutalom címén visszajuttatunk a tagoknak, marad ezer forint kezelési költségre. Megnyugtatom Önt Cz. Gy., a fenti összeg nem fedezi a kiadásainkat, de sebaj, kipótoljuk. Önnek külön tételes tájékoztatást adunk a részletekről. Nem akarom úntatni a kedves olvasókat a részletekkel, de az eddig belépett klubtagok jelentős része örömmel értesült arról, hogy önzetlensége jutalmaként 10 ezer, illetőleg 50 ezer forinttal lett gazdagabb. Ráadásul hozzájárult a Palóc újság fennmaradásához. Lesznek, kik félmilliót kapnak. Már csak azért szurkolok, nehogy éppen Cz. Gy. úr részesüljön e földi javakban. Sajnos pont nekem nincs semmi esélyem. Azt tanáA rovatban megjelenő írások szerzőik véleményét fejezik ki. Nyilvánosságra hozataluk nem azt jelenti, hogy a szerkesztőség tartalmukkal részlten vagy egészben egyetért. dalma jogos a tankönyvek drágulását illetően. Ennek oka a választék biztosítása, amely azt eredményezi, hogy az így kisebb példányszámban megjelenő tankönyvek fajlagos előállítási költsége növekedik. A költségvetés igyekszik kompenzálni ezeket a terheket. Az pedig a tájékoztatás bűne is lehet, ha vannak olyan szülők, akik azt hiszik, hogy a tandíj is bevezetésre kerül. A törvény szerint ingyenes az óvodai nevelés, a kötelező általános iskola, a szakiskolai nevelés és oktatás, a kollégiumi ellátás, valamint az iskolai nevelést és oktatást kiegészítő szakszolgálatok igénybevétele is (3.§13.). Alaptalan a pedagógus szülő aggodalma is, mely szerint a 9- 10. osztály kiépítéséhez nincs meg a feltétel. A sok feltétel közül csak a következőket említem: az általános iskolai tanulók számának jelentős csökkenése most különösen indokolja és lehetővé teszi az alapképzés bővítését (és ezt a gazdaság is igényli), mivel az iskolákban megteremtődik a férőhely, és a padagógusok sem veszítik el munkahelyüket. „A 9. és 10. osztály tönkreteheti a szakképzést, mert itt szó van szakirányú képzésről, ami mégsem igazán az.” A közoktatási és a szakképzési törvény egyik fő erénye az, hogy elválasztja a közoktatást a szakképzéstől, tehát ez a veszély sem fenyeget. Kedves szülők, pedagógusok, tanulók, kérem ismerjék meg oktatási törvényeinket, mert ezek az önök érdekében és a többség kívánságát figyelembe véve születtek. Meggyőződésem, hogy médiáink is jobban szolgálnák a jövőt, ha törvényeinket és a törvényeket ismerők v^lgméqyft közvetítenék, mert megalkotásukkal az Országgyűlés célja a következő volt: „A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott művelődéshez való jog esélyegyenlőség alapján való gyakorlásának biztosítása, a lelkiismereti meggyőződés szabadságának és a vallásszabadságnak, a hazaszeretetre nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségnek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése.” A törvény megalkotását széles körű, alapos vita előzte meg, meghozatalának körülményei, a közel 800 módosító indítvány is ezt bizonyítja. Aki ezek után is azt állítja, hogy nem volt igazi vita és ez vakációs törvény, talán átaludta az elmúlt hónapokat. Akik kétharmados törvényt követeltek, azoknak sem lehet panaszuk, hiszen a közoktatási törvényt 66,4 %-os többséggel, a szakképzési törvényt pedig még ennél is nagyobb aránnyal fogadta el a Parlament. Véleményt cserélni továbbra is hasznos lehet e törvényekről, csak ne olyan alapon, mint megyénk egyik padagógusa tette marxista oktató korában, idézem: „Elvtársak, a hátralévő öt percben megcáfolom Heisen- bergei” (századunk egyik nagy atomtudósát és gondolkodóját), és ismertetett egy olyan ingatag állítást, amelyet Heisenberg sohasem mondott és írt le, de ezt könnyedén megcáfolta. így is lehet, de minek! Ideje lenne, hogy lomtárba kerüljön az ilyen típusú gondolkodás, az I rendszerrel együtt. KŐVáct"(jábor az Országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke csolom, mindenki figyelmesen olvassa el a működési szabályzatot, akkor világossá válik az érdeklődők számára, hogy minden belépő nyer. Csak a klubot működtető Novitas-B Kft. nem. De nem is ez a cél, sokkal többről van szó. Ezt persze Cz. Gy. kivételével szinte mindenki tudja. Igazán kár, hogy lelkünk nyugalmát ostobaságokkal fölborítják. Egyébként tarjániasan szólva az se semmi, hogy napjainkban bárki papírra vetheti torz gondolatait. Csak bírjuk gyomorral! Ádám Tamás igazgató, Balassagyarmat Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol A lakástörvényről Több olvasónk feltehetően reménykedve várja már korábban feltett kérdésére, lapunk e rovatában megszokott jogi válaszomat, s ma mégis az egyik legutóbb feltett kérdésre kell válaszolnom, hiszen a kételyeket - ha netán másokban is felmerültek volna - mielőbb el kell oszlatnom. Lapunk augusztus 23-iki számában „Az albérlet és az ágybérlet” cím alatt válaszoltam egy rövid kérdésre és az ezekkel kapcsolatos általános tennivalók kiemelése mellett hivatkoztam az 1/1971 ,(II.8.)Kormányrendeletre is. Olvasónk észrevételezte, hogy elkerülte a figyelmemet: már megjelent az új lakástörvény, s én még mindig a régire hivatkozom. * * * Köszönöm a jószándékú észrevételt, de meg kell nyugtatnom a kételkedőt és minden olvasónkat, hogy nem kerülte el az új lakás- törvény a figyelmemet, mert amikor a hivatkozott cikket megírtam, már nekem is birtokomban volt az általa hivatkozott 1993. évi LXXVIII. törvény is, de ismertem és ismerem a törvény 92.§-ának azon rendelkezését is, miszerint: „E törvény 1994. január 1—jén lép hatályba”! Addig a régi lakástörvényt kell alkalmazni! Nem kerülte el a figyelmemet a törvény 93.§./l/ és /2/bekezdése sem, mely szerint az önkormányzat képviselő-testülete úgy köteles rendeletét megalkotni, hogy az 1994. január 1—jén hatályba lépjen, s a miniszter a 87.§./l/ bekezdésében megjelölt lakásokra úgy köteles rendeletét meghozni, hogy az 1994. január 1—jén hatályba lépjen. Én is megerősítem tehát, hogy az Országgyűlés - a lakások és a helyiségek bérletére vonatkozó szabályok egységesítése, valamint egyszerűsítése érdekében, a lakásokkal való ésszerűbb, a piaci viszonyokhoz igazodó gazdálkodás jogi feltételeinek megteremtése, továbbá a bérlakásrendszer ellentmondásainak fokozatos megszüntetése céljából - a polgári jog alapelveit szem előtt tartva, az önkormányzatok bérbeadói jogait erősítve és a bérlők méltányos érdekeinek védelmét érvényesítve - meghozta az 1993. évi LXXVIII. számú új LAKÁS- TÖRVÉNY-t, melynek hatálya 1994. január 1 -je után kiterjed minden lakásra - ideértve a nyugdíjasházban, garzonházban lévő lakást, a szobabérlők házában lévő lakrészt és a szükséglakást is -, továbbá a nem lakás céljára szolgáló helyiségekre. Az új törvényben nem szabályozott kérdésekben továbbra is a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. Lapunk 1993. augusztus 23—i számában megjelent cikkben leírt alapelvek lényegében változatlanok maradnak. A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét albérletbe adhatja. Az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg. Önkormányzati és állami lakás esetén a bérbeadói hozzájárulás feltételeit önkormányzati rendelet határozza meg. Az új lakástörvény IX. fejezetében találhatók az önkormányzatokra és az állami szervekre vonatkozó sajátos rendelkezések is. Az önkormányzatnak rende+ete megalkotása előtt a bérlőlö/és a bérbeadók településen < működő érdekképviseleti szervezetének véleményét is ki kell kérnie. A rendelettervezetről' hirdetményt kell közzétenni Reméljük, hogy a törvény szelleme szerint a bérlők méltányos érdekei ;is megfelelő védelmet kapnak. Dr. Verebélyi
