Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-30 / 201. szám

KÜLFÖLD 1993. augusztus 30., hétfő Pangás nélkül az ingatlanpiacon Európában csupán két nagy­város tudta elkerülni, hogy az ál­talános pangás ki ne terjedjen az ingatlanpiacra is: Brüsszel és Budapest — állítja negyedéves jelentésében a Jones Lang Wool- lon ingatlankutató cég belgiumi fiókja. A magyar fővárosban a tanulmány szerint kibontakozó­ban van a befektetői ingatlanpi­ac. Az irodának alkalmas épüle­tek iránti kereslet változatlanul igen magas, az értékesítésből be­folyó haszon pedig általában meghaladja a 10 százalékot. Pilótasztrájk Oslóban Béremelési követeléssel sztrájkba léptek a norvég Braat- hens SA FF légitársaság pilótái— jelentette a Reuter Oslóból. A munkabeszüntetés miatt több­száz járatot kénytelenek törölni, s bizonytalanná vált a charter- forgalom is. A pilóták 11,2 szá­zalékos béremelést sürgetnek, a munkáltatók viszont csak 2,2 százalékosra hajlandók. Balladur bonni látogatása után Kohl engedményt tett Balla- durnak — több francia lap is így értékeli a két kormányfő találko­zóját, a Le Quotidien de Paris pedig egyenesen azt írta, hogy „a (francia) kitartás meghozta gyü­mölcsét”. Egyedül a L’Humani- té, az FKP lapja látja ügy, hogy a francia miniszterelnök „üres kézzel tért haza Bonnból” — bár több más lap is felemlíti, hogy a két főváros közti ellentétet még korántsem sikerült teljesen fel­számolni. „A német kancellár ál­lást foglalt amellett, hogy tár­gyaljanak újra Európa és az Egyesült Államok mezőgazda- sági megállapodásáról. Segély az utcagyerekekért Brazíliának Az Amerikaközi Bank nyolc­millió dollár kölcsönt nyújt Bra­zíliának am, hogy segítsen a Rio de Janeiro-i utcagyerekeken, és megakadályozza irtásukat — je­lentette az AP Washingtonból, a bank székhelyéről. A múlt hó­napban nyolc riói gyermeket lőt­tek agyon a Candelaria széke­segyház tövében, miközben a szabad ég alatt álmukat aludták. A brazil nemzetgyűlés felmérése szerint tavaly naponta átlagosan négy germek életét oltották ki Rióban. Vonat­szerencsétlenség Grúziában Vonatszerencsétlenség történt pénteken Grúziában: kisiklott és felborult egy szerelvény. A Tbili­szitől 100 kilométerre történt baleset során tízen meghaltak, több mint százan megsebesültek, közülük húsz személy állapota válságos. Eduard Sevarnadze grúz államfő és más magasrangú állami tisztségviselők még pénte­ken éjjel felkeresték a baleset helyszínét. Feltételezések szerint a szerencsétlenséget fékhiba okozta — jelentette a Reuter. Repülőszerencsétlenség Tádzsikisztánban Hibás volt a hajtómű Sajnálatosan újra súlyos repü­lőgép-katasztrófa történt a volt Szovjetunió területén — adták hírül szombaton a sajtóügynök­ségek az egész világnak. Röviddel a felszállás után Tá­dzsikisztán déli részén lezuhant egy utasszállító tádzsik repülő­gép. A fedélzetén tartózkodó 40 személy közül 35-en életüket vesztették. Az Interfax orosz hí­rügynökség értesülése szerint a szerencsétlenséget a hajtómű meghibásodása okozta. A Jak-40 típusú gép szomba­ton Horog városában szállt fel, és a főváros, Dusanbe felé tartott. (MTI) Kérdőjelek Miért járt Jelcin a szomszédoknál? Történelmi fordulatnak nevezte varsói útját Borisz Jelcin, aki — lengyelországi vizitje után — Prágába és Pozsonyba is ellá­togatott. Véleményét a kommentárok nyilván saját nézőpont­juknak megfelelően igazolják vagy vitatják majd, ám annyi bizo­nyos: tágabb régiónknak is fordulatot jelenthet az orosz elnök mostani kelet-európai körútja. Kölcsönös adósságok? Rendezetlen problémák a kétoldalú kapcsolatokban ? ígéretes, ám jobbára kihasználatlan gazdasági lehetőségek? Jelcin tárgyalásainak napirendjén kétségkívül bő­ven volt megvitatni való téma; aláírtak jelentős kereskedelmi megállapodásokat és államközi alapszerződést is. A megfigye­lők számára azonban valószínűleg a kelet-európai országok esetleges NATO-tagságával kapcsolatos -Magyarországot is ér­deklő- moszkvai álláspont meglepően gyors változása lehet a legizgalmasabb fejlemény. A hét elején még ugyanis Kozirev orosz külügyminiszter Lengyelország felvételét az atlanti szerve­zetbe a „naftalinszagú ötletek” közé sorolta, saját államfője vi­szont néhány nappal később már homlokegyenest másképp fog­lalt állást. Az elmúlt napokban amerikai forrásokból is újra fel­merült a NATO kibővítésének Moszkva által mindeddig elutasí­tóan kezelt javaslata, az orosz elnök friss nyilatkozatai pedig arra utalnak, hogy egy ilyen lépés már „nem lenne ellentétes” az orosz érdekekkel. Érdekes lesz megtudni: mi rejlik valójában a feltűnő fordulat mögött? A szomszédságunkban lezajlott Jelcin villámlatolgatások számunkra is tanulságos érdemi témája lett 1968 megítélése. El­határolódás a múlt terhes momentumaitól? A cseh és szlovák vi­zit során a hangsúly visszatekintés és a sokak által várt hivatalos orosz bocsánatkérések helyett hangsúlyozottan a jövőre helye­ződött. Miért? Valószínűleg olyan orosz belpolitikai okokból, amelyek például hátráltatják a magyar-orosz alapszerződés rég­óta esedékes moszkvai ratifikálását is. Jelcinnek igencsak sok gondja van otthoni terepen, mégis fontosnak tartotta e kelet-európai körút lebonyolítását. S régi­ónk országainak is húsbavágó, milyen a viszonyuk a tegnapi „nagy szövetségessel”. Ez hazánkra is vonatkozik, bár Budapest ezúttal kimaradt az elnöki látogatássorozat színhelyei közül. (FEB) Bértárgyalás a Malév-náí Megegyezés hiján ismét fenyeget a sztrájk a Ferihegyen (Fotó: Szántó György) Szombaton és vasárnap dél­előtt újabb egyeztető tárgyalást folytattak a Malév, az amerikai Lockheed és az Aeroplex cég ve­zetői a repülőgépszerelők bérkö­veteléséről. Hegedűs Tibor, a szakszerve­zet ügyvivő elnöke az MTI ér­deklődésére elmondta: a szak- szervezet és az Aeroplex vezeté­se hétfőn reggel 8 órakor kezdi meg bértárgyalását. Amennyi­ben az egyeztetésen nem születik megállapodás, a repülőgépszere­lők újra beszüntetik a munkát, amit a sztrájk megkezdése előtt hat órával jelentenek be. Vasár­nap egyébként az Aeroplex cég 300 szerelője dolgozik a TU- és a Boeing-gépeken. (MTI) Shalikashvili apja a Waffen SS-ben szolgált A náciüldöző Simon Wiesent­hal Központ olyan iratokra buk­kant, amelyek azt jelzik, hogy az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének kiszemelt, grúz származású John Shalikashvili tábornok apja a II. világháború vége táján a Waffen SS-ben szolgált őrnagyként. Mind a Fehér Ház, mind a Penta­gon sietett leszögezni: az ügynek semmi köze a tábornok kineve­zéséhez, a bizalom személyi in­tegritása és szakmai képességei iránt továbbra is töretlen. A kompromittáló iratok tulaj­donképpen a néhai Dimitri Sha- ' likashvili eddig nem publikált visszaemlékezésein alapulnak. Az okmányokat özvegye tizen­három évvel ezelőtt adományoz­ta a Stanford Egyetem Hoover Intézetének, azóta ott porosod­tak. Bár az ifjabb Shalikashvili, aki jelenleg a NATO európai fegyveres erőinek főparancsno­ka, már korábban is elismerte, hogy az apja a németek oldalán harcolt, állítólag az a tény őt is meglepte, hogy az SS egyenru­hájában. A Simon Wiesenthal Központ szerint Dimitri Shalikashvili a szövetséges erők normandiai partralépése után a Waffen SS tagjaként az amerikaiak ellen is harcolt. , A Hoover Intézet igazgatóhe­lyettese, Charles Palm ugyanak­kor olyan adalékokkal szolgált a felfedezéshez, amelyek némileg módosítják a képet. — Dimitri Shalikashvili mélyen kommunis­taellenes volt, és ezért belépett a Sztálinnal szembeszálló grúz lé­gióba, amely érthetően a néme­tek pártját fogta. A háború vége felé, a Hitler elleni merényletkí­sérlet után a légiót besorolták a megbízhatónak tartott Waffen SS-be — vagyis Dimitri Shali­kashvili nem önkent jelentkezett oda, hanem adminisztratív úton, egysége tagjaként. A rendelkezésre álló adatok szerint az idősebb Shalikashvili a II. világháború kezdetén a len­gyel hadseregben szolgált, és szembeszállt a németekkel. Fog­ságba esett, ahonnan két év múl­va szabadult, akkor lépett be a grúz légióba. Fia,; John ott szüle­tett Lengyelországban. Olaszok a statisztikák tükrében A magyarországihoz képest hosszú átlagéletkor az utóbbi pár évben nem változott lényegesen: a férfiak esetében 73,5 év, míg a nők átlag 80 évig élnek. Noha az olaszok egyre többet költenek gyógykezelésre, nem sikerült megállítani a rákos megbetege­dések számának emelkedését, sőt 1991-ben újra nőtt a szív- és ér­rendszeri betegségek okozta ha­lálesetek átmenetileg csökkenő száma. Szív és érrendszeri beteg­ségekben 1991-ben 240 ezer olasz hunyt el, 6 ezerrel több, mint 1 évvel korábban. Az 1987 évi 141 ezerrel szemben 1991- ben 150 ezren haltak meg rák­ban. Valamelyest csökkent — 0,7 százalékkal 4038-ra — a „sike­res” öngyilkosságok száma, ám 5,4 százalékkal megugrott — 2474-re — a kísérleteké. A férfi­ak legtöbbször felakasztják, míg a nők a mélybe vetik magukat. Aggasztóan terjed a társada­lomban az erőszak. 1991-ben 3838 ember esett gyilkosság ál­dozatául Olaszországban, 25 százalékkal több, mint egy évvel korábban, s 18 százalékkal 25000-ra emelkedett a testi sér­tések száma. Egy 100 ezer lakosú városra vetítve ez egy év alatt 6,6 gyilkosságot, 47,7 testi sértést és 119,1 egyéb erőszakos bűncse­lekményt jelent. A börtönök zsú­foltak: 1992 végén 47.500 sze­mélyt tartottak lakat alatt, 34 százalékkal többet, mint egy év­vel korábban. Terjed a csalást elkövetők szá­ma is, a csekkhamisítás már a második legelterjedtebb bűncse­lekmény. A munkanélküliek száma 3 millió, közülük fél millióan a kö­zelmúltban veszítették el mun­kahelyüket, 1,37 millióan pedig azok a fiatalok, akiknek még so­ha nem volt munkahelye. Délen háromszor akkora a munkanél­küliség (20 százalék feletti), mint Északon. Míg 1931-ben 100 fiatalra 36 idős jutott, 50 évvel később már 81,2. Az előrejelzések szerint az év végére Olaszország lesz a világ el­ső országa, ahol a nyugdíjak szá­ma felülmúlja a fizetésekét. A 15 millió olasz nyugdíjas különféle jogcímeken 21 millió járandósá­got vesz fel, míg az aktív dolgozók száma, részben a recesszió hatásá­ra, 20,4 millióra csökkent. Az 56,4 millió lakosú ország­ban tavaly 23 957 válás volt, ke­vesebb, mint 1986 óta bármikor. Tíz év alatt 2,95 millió lakás épült az országban, s ezek száma 1991-ben 24,8 millió volt. Pisztoly a tévékészülékben, gránát a zsebben Nem mindennapi bemutatóra hívta meg az ukrán biztonsági szolgálat kárpátaljai megyei főosztályának sajtóközpontja a minap az újságírókat. Lőfegyverek, töltények, gázpisztolyok és spray-k, valamint más fegyverek és katonai műszerek sokaságát volt módjukban megtekinteni a sajtó képviselőinek. A legutóbbi, az idén immár az ötödik fogás eredménye ez a „hadizsákmány”. Munkácson találtak rá az egyik lakásban. Be­jelentés érkezett ugyanis a biz­tonsági szolgálat városi osztályá­hoz miszerint fegyvert ajánlottak neki megvételre nagy tételben. Ennek nyomán rendeltek el ház­kutatást a gyanúsított szemé­lyeknél és az egyiknél meg is ta­lálták a fegyvereket. Igaz, csak hat és fél órás munka után, mert a tulajdonos tagadta, hogy fegy­vereket rejteget és a házkutatási parancs felmutatása után sem volt hajlandó békésen beszolgál­tatni azokat. A fegyverek azonban mégis előkerültek. Előbb a gázsprayt találták meg a fészerben, majd a tőröket, aztán pedig a töltényeket és a géppuskatárat a padláson. Közben a házat megfigyelő rend­őrök észrevették, hogy csoma­gok repülnek ki az ablakon. Ezekben lőfegyverek, gázpiszto­lyok és éjszakai megfigyelésre szolgáló műszervok, amelyektől így próbáltak megszabadulni a ház lakói, illetve népes seregű kaukázusi vendégeik. Mind­egyik fegyver katonai rendelte­tésű, a gázpatronok például, mint azóta a vegyi elemzés során is kiderült, olyan erős hatású mérgező gázt tartalmaznak, amely az amerikai hadseregben is használatos. Feltételezik, hogy a fegyvere­ket — „ezek zöme külföldi gyárt­mányú” — a határon át csem­pészték be Kárpátaljára. A korábbi négy eset viszont közvetlenül a határon történt. Az „első fecskék” orosz turisták voltak, akik németországi láto­gatásuk emlékeként hoztak ma­gukkal kínai gyártmányú puskát. Aztán két krasznodári férfi po­zsonyi turistaútjáról hazatérve próbált átcsempészni a határon egy pisztolyt és 31 gázpisztolyt, gazdag tölténytartalékkal. Nem tudott ellenállni a kísértésnek és pisztolyát is magával hozta Dnyepropetrovszkba történő hazatérése során az az ukrán ka­tona, aki az ENSZ-csapatokban Jugoszláviában teljesített szolgá­latot. Még mohóbb volt az ugyancsak Jugoszláviából a ma­gyar-ukrán határon át hazatérő két orosz ENSZ-katona, akikre Csapon figyeltek fel a vámelle­nőrzés során. A Belgrad és Moszkva között közlekedő gyorsvonaton utazó katonák, a magukkal hozott tévékészülék­ben rejtettek el két pisztolyt, egy gázpisztolyt és 55 töltényt. Hoz­tak kézigránátokat is, de azokat egyszerűen zsebrevágták... A fegyvercsempészek, illetve rejtegetők természetesen a tör­vény előtt felelnek tettükért. Mondhatnánk, az az ő bajuk. De nemcsak az övék, hanem vala­mennyi kárpátaljainak is gondja ez. Lehet, hogy a csempészek szá­mára csupán üzletnek, pénzszer­zési lehetőségnek kínálkozott az egész. De vajon mire használta volna a fegyvert az, akihez kerül? És vajon mennyi van már belőle közkézen? Erre még rágondolni is rossz ebben a bizonytalan, tör­vényt nem tisztelő, puskaporos világban. Szabó Béla Újból fellángolt a vita: KI ölte meg Kennedyt? A nagy kérdés az, hogy ezen anyagok ismeretében végre meg­válaszolható lesz-e a kérdés, amely 30 esztendeje amerikaiak millióit foglalkoztatja: az elnök összeesküvés vagy magányos gyilkos áldozata volt-e? Edward Jay Epstein, aki már három könyvet és egy antológiát írt a dallasi merényletről, úgy véli, hogy nem! Éppen ellenkezőleg: tápanyagot szolgáltat a merény­let-megszállottak újabb generá­ciójának majd azok gyermekei­nek és így tovább — vélekedik Epstein. Hasonlóan vélekedett G. Ro­bert Blakey, annak a parlamenti vizsgálóbizottságnak a jogi tanácsadója, amely 1979-ben a „magányos gyilkos” teóriája mellett tette le a garast. Blakey szerint „azok, akik úgy vélik, hogy összesküvést kell keresni a gyilkosság mögött, találnak mozzanatokat, amelyek meg­erősítik teóriájukat; akik viszont ebben nem hisznek, azok is bizo­nyítva látják majd állításukat. Ismeretes, hogy a Warren Bi­zottság hivatalos állásfoglalása szerint Kennedy elnököt magá­nyos gyilkos, Lee Harvey Os­wald ölte meg. Az összeesküvés teória hívei négy elméletet állítot tak fel: 1. Kennedy nemzetközi összeesküvés tette el láb alól, amelyet vagy a Kreml vagy a ku­bai kormány szervezett; 2. az Egyesült Államokban élő kubai emigránsok bérelték fel Oswal- dot; 3. a szervezett bűnözés állt a háttérben, mert Kennedy táma­dást indított a maffia ellen; 4. a CIA és más titkosszolgálatok ölették meg Kennedyt liberális nézetei miatt és mert úgy talál­ták, hogy „puha” a kommuniz­mussal szemben. Az AP az újból fellángolt vitá­val és az összeesküvés teóriával kapcsolatban arról számolt be, hogy öt nappal a dallasi gyilkos merénylet után a CIA egy tisztvi­selője egy írásos emlékeztetőben valószínűnek ítélte, hogy a Ken- nedy-gyilkosságot a 1®B szer­vezte meg abban az igyekezeté­ben, hogy enyhítse a Nyikita Hruscsovra nehezedő nemzet­közi nyomást. Peter Derjabin, a ClA tisztvi­selő 1963. november 27-i kelte­zésű, nyolc oldalas gépírásos fel­jegyzésében — amely a hétfőn hozzáférhetővé tett okmányok közt szerepel — azt írta, hogy „elnökünk halála... hatékonyan eltereli a szovjetek figyelmét bel­ső problémáikról. Közvetlen érinti Hruscsov hatalmon mara­dásának tartósságát”. A „titkosnak” minősített Der- jabin-emlékeztető nem támaszt­ja alá tényekkel azt a feltétele­zést, hogy a szovjetek álltak az Oswald áltál Dallasban elköve­tett gyilkos merénylet mögött. Derjabin szerint azonban az sem zárható ki, hogy „a KGB Oswal- dot más feladattal küldte az Egyesült Államokba, s ő azután a saját szakállára hajtotta végre a gyilkosságot. Ez azonban — ha igaz is — nem csökkentené a KGB felelősségét, mert Oswald tettének mozgató rugói arra az időre nyúlnak vissza, amikor ki­képzést kapott — más feladatra — a Szovjetunióban”. Kanadában, az Ontario állam­beli Sudburyban a napokban ülésezett az a szimpózium, amely a Kennedy-gyilkosság körülmé­nyeit vizsgálja. Negyvennyolc „esküdt” 15 tanút hallgatott meg — kutatókat és a merénylet szemtanúit. A következő ülést jövőre tartják. A szimpózium szervezője, Don Scott szerint az már az első ülésen eldőlt, hogy Kennedyt összesküvés követ­kezményeként gyilkolták meg. A kérdés most az, hogy kik vol­tak az összeesküvők? Á szimpó­zium szakértői most ezt vizsgál­ják. S ha ezzel is végeztek, akkor — Scott szerint — 1995-ben megtartják a harmadik szimpó­ziumot azzal a céllal,.hogy bíró­ság elé állítsák az összeesküvő­ket. „Nem lesz módunkban bár­kit is vád alá helyezni, de udvari­as levelet fogyni« írni az illetők­nek és fizetjük a portót azoknak, aki közülök még életben vannak és válaszolni óhajtanak” — mon­dotta Sfcott.

Next

/
Oldalképek
Tartalom