Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-28-29 / 200. szám

1993. augusztus 28-29., szombat-vasárnap HÉTVÉGI MAGAZIN HÍRLAP Volt istállóban, pajtában, méhkasok között Remekül szerepeltek a nógrádi kiállítók Hol lesz Sissy végleges helye? Szabadtéren a tájegységi fotószemle Szlovákiában immár nem ti­tok, ami évekig, évtizedekig tabu témaként szerepelt. Már­mint az, hogy hol lehet, hová került Erzsébet királyné mell­szobra, a ma főleg szlovákok ál­tal lakott iparvárosból Pohárról. A szobor előélete ma már is­mert, s hál’ istennek egy pajta mélyéről a szobor is megkerült. Jelenleg restaurátorok dolgoz­nak rajta. Erzsébet Amália Eugénia Magyarország királynéja, Ausztria császárnéja, Ferenc Józsefe, lső felesége volt. Sokan a Sissy című filmből ismerik le­ginkább Romy Schneider kiváló alakításának köszönhetően. Tény, hogy a királynő szívesen időzött Magyarországon.' Pél­dául Budán szülte gyermekét Mária Valéria főhercegnőt, akit később is, mint „magyar leányt” emlegettek. A jószívű, a magya­rokat a kiegyezés kérdésében is támogató királynő tragikus kö­rülmények között hunyt el: 1898. szeptember 10-én Géni­ben és Luscheni nevű olasz anarchista kioltotta életét. Ha­lála után több helyen is szobrot emeltek emlékére. Báró Baratta Alajos poltári nagybirtokos s uradalmi igazga­Sissy egy korabeli festményen tója Krivda Károly kezdemé­nyezésére 1898. december 10-én Pohár és Zelené községek is elhatározták, hogy a megdi- csőült királyné emlékére ők is ligetet létesítenek a városban és egy szobrot emelnek. A liget megvalósításában Ze- lanka Ferenc uradalmi erdész­nek voltak hervadhatatlan ér­demei. A következő év júniu­sára a szobor is a helyére került. Emléktábláján a következő fel­irat díszelgett: „Őfelsége Er­zsébet királyné dicsőült emléke­zetére emelte hazafias lelkese­déssel báró Baratta Alajos - Dragano nagybirtokos, vala­mint Krivda Károly uradalmi igazgató Poltár és Zelené köz­ségek anyagi hozzájárulásával 1899. június hó 29-én.” A monarchia bukása után a „nemzeti vandálok” szinte lik­vidálták a magyar vonatkozású képzőművészeti alkotásokat. A poltári szoborról a huszas évek­ben került le a korona és meg is rongálták. Először egy istállóba menekítették be a helybéliek, majd a helyi közjegyző őrizte a padlásán. Később egy Frantisek Vytriskal nevű műgyűjtő vette pártfogása alá, aki kénytelen volt egy időre a méhkasok közé rejteni a királynő szobrát. Ké­sőbb egy pajtában volt elhe­lyezve alkalmi beton alapzaton. Bár a mai politikai helyzet­ben is sokaknak szálka a sze­mében a monarchiát idéző mű­alkotás, mégis eszmei és törté­nelmi, művészeti értékénél fog­vas döntöttek úgy az illetéke­sek, hogy restaurálják, felújítják a királynő öntvényszobrát. Ma még nem tudni, végül is mi lesz a sorsa, hová kerül majd a szob­rocska. Polgári László Hogy mik voltak... Prince a Wembleyben megrendezte e kiállítást, párját ritkítja. Ez a szemle napjainkra a tájegység kulturális életének is fontos eseménye. Az 1993 évi pályázatra közel száz alkotó 458 művét küldte el. A beküldött alkotások közt szinte nem volt olyan mű, amely nem lett volna bemutat­ható. Ezért csak legkiválóbbak juthattak közönség elé. A tárla­ton 36 fotográfus 92 képe került a paravánokra. Ezen túlmenően 24 szerző 49 diaképe került ve­títésre. A nógrádi alkotók ezúttal is érzékenyen reagáltak környeze­tük eseményeire, a környezet Gárdonyi Géza, az Egri csillagok írója nagyon hall­gatag ember volt. Kortársa mesélte, hogy egyszer Eger­ben járva meglátogatta a re­metét. Az író kivitte a vendé­gét a lugasba. Pipára gyújtott és egy üveg bort tett az asz­talra. Ültek és hallgattak. Néha ittak e svet. k .. | Miután mintSgyji két óra hosszáig üldögéltek, a, vendég búcsúzni kezdett.- Ne menj még kedves öcsém - marasztalta Gárdo­nyi hisz olyan jól elbeszél­gettünk itt. Négyen a nógrádi díjazottak fotósok közül: Herbst Rudolf, Herbst Kinga, F. Csaba Mária, Homoga József. Egerben, a bazilika és a főis­kola közötti téren, árnyas fák alatt nyitották meg a XXIII. észak-magyarországi fotómű­vészeti szemlét. Itt a barokk vá­ros egyik idegenforgalmi gócá­ban várhatóan többtízezren te­kintik meg a tárlatot. A Miskolci Fotóklub 1968-ban meghirdette az Észak-magyar tájak - északma­gyarországi emberek című pá­lyázatot. Ezen a rendező elv az ábrázolt téma volt. Az alkotók hazánk bármely területén élhet­tek. Ezen a kiállításon kezde­ményezte a Nógrád Megyei Fo­tóklub, hogy az észak-magyar­országi képzőművészeti tárla­tokhoz hasonlóan a három me­gye hozza létre fotós alkotóinak fórumát. A kezdeményezés mind az egri, mind a miskolci fotóklubok körében kedvező fogadtatásra talált. A regionális szemle létreho­zását a három megye kulturális vezetése is felkarolta, így 1969 októberében Miskolcon nyílt meg az első fórum. Ekkor meg­fogalmazták, hogy a tájegységi bemutató célja nem a versen­gés, liánom a/, együttes bemu­tatkozás az évről-évre történő számvetés. Az, hogy a három megye- székhely immár 23. alkalom­mal, felváltva, kihagyás nélkül védelmére. Erre jó példa Ho­moga József C02, Buda László Jövőnk, Angyal Barnabás Pihe­nés a mamával című képe. Ki­tűnőek F. Csaba Mária Med- ves-fennsíki tájképei. A tárlat egyik erőssége az emberábrázolás. Említést érde­melnek a fiatal jobbágyi szer­zőnek, Herbst Kingának a ve­lencei karneválról, P. Tóth Lászlónak színházi előadásokról készült fotói. A palóc tájról most is ihletetten vall a salgótar­jáni Környei Gyula. A tárlat erősségét jelentik a női test szépségéről, az ember­ről valló igen magas színvonalú aktfotók, női portrék. Közülük is kiemelhetőek Herbst Rudolf (Jobbágyi) művei. A kiállítás a hagyományok­nak megfelelően az őszi-téli hónapokban vándorútra kél, így Salgótarjánban is látható lesz. A szemlén kimagasló nógrádi sikerek születtek. Az odaítélt tíz díj közül ötöt nógrádi szerzőnek nyújtott át Sebestyén János, a Heves Megyei Művelődési Központ igazgatója. Díjat ka­pott Buda László, F. Csaba Má­ria, Herbst Kinga, Herbst Ru­dolf és Homoga József. Az 1994. évi szemle rende­zője Miskolc lesz, majd a jubi­leumi, 25. tárlatnak ismét Sal­gótarján ad otthont.- veres ­Képek a regionális fotószemlén. Kun Király József felv. Balassa János professzor, a híres sebészprofesszor nem szerette, ha a páciensei sokat beszéltek. Egyszer egy fiatal hölgy kért tőle orvosi tanácsot, de amellett annyit fecsegett, hogy a tudós szóhoz sem tu­dott jutni. Balassa végre közbevág:-Kérem, mutassa a nyel­vét! A hölgy engedelmeskedik: kiölti a nyelvét.- És most tartsa úgy, amíg én is kibeszélem magam. H. J. A 34 éves Prince nagysikerű európai turnéjának egyik állomása a koncert a Wembley stadionban. 72.000 néző volt kiváncsi a showra és énekelte az énekessel együtt a legnépszerűbb számokat. Lelkisegély telefonon Az emberek gyakran kerül­nek olyan krízis helyzetbe, amikor senkivel sem tudják megbeszélni problémájukat. A családdal sem, hiszen gyakran éppen az otthoni életből fakad a kilátástalanság. Ilyenkor for­dulnak elő az öngyilkosságos is. A Lelkisegély Telefonszolgá­lat Egyesület éppen arra szerve­ződött, hogy segítséget nyújtson a bajba jutott embereknek. Az országos hálózat keretében már sok városban működik ez az in­gyenes szolgáltatás. A végső kétségbeesési szeretnék meg­előzni, s egyben erősíteni a hozzájuk fordulók probléma- megoldó készségét. Szeptember 1 -jétől Balassa­gyarmaton is naponta 18-tól reggel .6 óráig lesz hívható a Lelkisegély Telefonszolgálat a 35-313-000 számon. A szolgá­latra 40 különböző képzettségű embert, orvost, pszichológust, pedagógust készítettek fel, akik ingyenesen adnak tanácsot. J on Bon Jovi, New Jersey szülötte, kihagyott két évet, aztán összehozta a banda ötödik, legutóbbi nagylemezét, amely kilenc milliós példány- számban kelt el a nagyvilágban. Összességében negyven millió lemezt adtak el eddig a Bon Jovi márkanév alatt, ami azért nem semmi. Egyébként sem JBJ, sem zenésztársai nem tét­lenkedtek a két év alatt, hisz ez utóbbiak közül David Brian bil­lentyűs filmzene-szerzőként debütált, míg Richie Sombora első szólóalbumát hozta össze. Jovi ezalatt több más zenész­társa segítségével felvette a nagy sikerű vadnyugati film, a „Young Guns II” kísérőzenéjét, amelynek sikerdala, a „Blaze of Glory” (A glória fénye), amel­lett, hogy Golden Globe díjat nyert, ajánlották az Oscar- és a Grammy-díjra is. Ha ez utóbbi kettőt nem is szerezte meg, annyi haszna azért származott a dologból, hogy saját lemezkia­dót tudott alapítani (Jumboo re­cords). Aztán megszületett az 5. LP, amelynek címe: „Keep The Fa­ith” (Tartsd meg a hitet), s min­denki számára egyértelmű lett, Két szupersztár egy csapásra Bon Jovi és Billy Idol Budapesten hogy van visszatérés.- Még ha Elton John lenne a zongoristám, Jeff Beck a gitáro­som és Kenny Aronoff a dobo­som, akkor sem lenne ugyanaz a visszatérés, nem beszélve a srácokról, akik hittek bennem, amikor azt mondtam nekik, hogy vissza fog jönni 1982 (azévben alakultak) - mondta John.- Sok jó zenész nem szük­ségképpen egy jó együttes. Van 50 ezer tőlem jobb énekes és legalább ugyanannyi jobb szö­vegíró, de amikor a mi ötösünk együtt van, az valami varázsla­tos, mert az maga a szórakozás. Mindezeket erősíti az 5. kö­zös nagylemez, amely a legele­jétől elkapja ezt a hangulatot. A zenészek úgy játszanak, ahogy csak azok tudnak, akik egy év­tized alatt csiszolódtak össze. JBJ egy nyilatkozatában el­ismerte, hogy a legutóbbi LP aránylag kényelmes tempójú felvétele lehetővé tette az együt­tes számára, hogy új területeket fedezzenek fel, ahogy ezt ő is megtette a „Dry County” (Szá­raz megye) című dalban, ame­lyet az USA körüli motortúrája ihletett meg.-Az utóbbi két évben ké­nyelmesebbé váltam magam­mal szemben: nem foglalkozta­tott, ki vagyok, hol vagyok, mit gondolok, merrefelé haladok. Egyszerűen szórakoztam és él­tem az életet - vallja Bon Jovi- Olyan dolgokat csináltam, ami­lyeneket soha nem tudtam, mert nem volt rá szükségem. Min­denhol voltam, de repülőtere­ken, szállodai szobákon és aré­nákon kívül semmit sem láttam. Ezért ebből a körből kitörni és végigmotorozni az országon, életem egyik legnagyobb élmé­nye volt. Egy délután leálltam Texasban egy kis benzinkútnál, mert melegem volt. Valami frissítőt kerestem. Egy viharvert öregember sétált elő, és azt mondta, hogy ez egy száraz megye, és szomjunk csillapítá­sára át kell mennünk a határon, így tettünk. New Mexicoban ta­láltunk egy bárt, ahol csatlakoz­tunk a helybeliekhez egy korty tequila és egy kör célbadobós játék erejéig. Másnap reggel megírtam a „Dry Countyt”. JBJ állítása szerint a „Bed of Roses” (Rózsaágyak) a legjel­lemzőbb mai dala. Kreatívan és személyesen szól arról, hogy kiegyezel az élettel, a szere­lemmel, a hírnévvel. A „Keep of Faith” nem tér vissza teljesen a kezdetekig, bár érinti az összes dolgot, amely az együttessel kapcsolatos, amióta a banda első sikerdala - „Ru­naway” (Szökés) - tíz évvel ez­előtt megszólalt a rádióban. En­nek a tíz évnek a tapasztalatait dolgozták fel az 5. albumban, amely felér Bon Jovi független­ségi nyilatkozatával. — A magunk urai vagyunk - mondta Jovi-Öt felnőtt fickó, akik fenntartják és menedzselik magukat. És senki sincs, aki gratuláljon, vagy hibáztasson, csak saját magunk. Jon Bon Jovi szeptember 1-én este vendégszerepei a bu­dapesti MTK-stadionban. „Elő- zenekarként” a rock fenegye­reke, Billy Idol lép a közönség elé. Idolról, akit a ’70-es évek­ben David Bowie fedezett fel számunkra, már zsenge kezdő korában legendák keringtek. A történetek leginkább zajos nőü­gyeit, alkohol- és drogfogyasz­tásának mértéktelenségét, mér­hetetlen sebesség őrületét tag­lalták. Ez utóbbi szenvedélyé­nek köszönhetően egyébként, a közelmúltban épült fel egy mo­torosbalesetéből, amelyben majdnem otthagyta a fogát. De csak majdnem. I dol, aki a mai napig púnknak tartja magát, három évig nem hallatott magáról, aztán egyszercsak ismét ott volt a pia­con, ráadásul egy kiváló, forra­dalmian új hangzású lemezzel (Cyperpunk). Korábbi nagy slágerei mellett erről a korong­ról is hallhatunk jó néhány slá­gert jövő szerdán 20 órai kez­dettel. Vallus Tibor Pista bácsi Tavaly nyár derekán temettük. Másfél hónap, meg egy esztendő hiány­zott hozzá, hogy megérje a kilencven esztendőt. Semmire nem vágyott úgy egész életében, mint hogy művésznek fogadja el a környezete. Beiratko­zott, járt a képzőművé­szeti főiskolára, de egy fél év után lebeszélték róla: azt mondták, csak ronta­nának kiváltságos tehet­ségén, ha tanítani kezde­nék. A körtefát szerette leg­jobban - általában a gyümölcsfát. Meg tudta művelni, ahogyan senki más ebben az országban: belevéste életművét: a bá­nyász-sorozat darabjait, a palócok mindennapjait megörökítő faszobrokat és domborműveket. 1903-ban Cereden szü­letett. Bőna Kovács Ká­rolynál tanult s kiállításai révén megjárta New Yor­kot, a Szovjetuniót, meg­kapta a Kossuth-díjat és az Érdemes művész címet. Tehetsége és szenvedé­lyes szorgalma tette őt halhatatlanná. Idős Szabó István - vagy ahogy Nógrád-szerte hívták: Pista bácsi - élet- műkiállitását vasárnap II órakor Korill Ferenc, a megyei közgyűlés elnöke nyitja meg a Nógrádi Tör­téneti Múzeumban, hgm

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom