Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-27 / 199. szám

Ä ,A iíi. KŐBŐR EBEK INGYENEBEDJE - 5. oldal NOGRAD MEGYEI HÍRLAP BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA IV. ÉVFOLYAM 199. SZÁM ÁRA: 13,80 FORINT 1993. AUGUSZTUS 27. PENTEK Már telefonon is előfizethet a Nógrád Megyei Hírlapra! Hívja a (32) 312-542-es telefonszámot! Emelkednek a vasúti tarifák Szeptember elsejétől a belföldi vonalakon átlagosan 3,8 százalék­kal emelkednek a vasúti személyszállítási tarifák. Az áremelést a dí­jak általános forgalmi adókulcsának augusztus elsejei emelése indo­kolja. A MÁV nem tervezi a tarifák további emelését. A jegyárak ugyan az utazóközönség pénztárcájához viszonyítva magasak, messze elmaradnak azonban az önköltségi ártól. Tavaly a jegyértékesítésből valamivel több mint 11 milliárd forintos bevétele származott a társaságnak, és az idei tervek is e körüli bevétellel szá­molnak. Ez a költségeknek csak közel egyharmadát fedezi, bizonyos százalékát az állam árkiegészítésként biztosítja, nagyobb hányadát azonban a vasútnak kell finanszíroznia. Ez pedig a likviditási gon­dokkal küzdő társaság számára egyre nagyobb megterhelést jelent, és bizonytalanná teszi a jelenlegi szolgáltatási színvonal fenntartását is. (MTI) Nincs bizonyíték A Bács-Kiskun Megyei Rend­őr-főkapitányság cáfolja azokat a sajtóhíreket, amelyek szerint a Kiskunsági Nemzeti Parkban ke­letkezett tűzesetről a hatóságok­nak olyan bizonyítékai lenné­nek, hogy szándékos gyújtogatás történt. Ezt Kocsis Attila ezre­des, Bács-Kiskun megyei rend­őrfőkapitány közölte az MTI-vel csütörtökön. Elmondta: a me­gyei rendőri szerveknél nem áll­nak rendelkezésre olyan bizonyí­tékok, illetőleg konkrét adatok, amelyek a szándékos bűncselek­mény gyanúját megalapoznák. Szolidaritás a sztrájkolókkal A Liga tagszervezetei után az Értelmiségi Szakszervezeti Tö­mörülés es a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma is szo­lidaritásáról biztosította a sztráj­koló repülőgép-karbantartók ér­dekképviseletét. Vasi olajmaffia Az olajmaffia tevékenysége Vas megyében is jelentős káro­kat okozott — közölték sajtótájé­koztatón a Vas Megyei Rendőr­főkapitányság illetékesei. Mint elhangzott, több gyanúsítottat helyeztek előzetes letartóztatás­ba, s a szakértők eddig majdnem 40 millió forint kárt fedeztek fel. Miniszterelnöki javaslat A miniszterelnök javaslatot kíván tenni a Magyar Köztársa­ság elnökének arra, hogy dr. Sza- pary Györgyöt a Magyar Nem­zeti Bank alelnökévé nevezze ki. Ezért tegnap kezdeményezte az Országgyűlés elnökénél, hogy a jelöltet az illetékes parlamenti bizottság a javaslat megtétele előtt hallgassa meg. Munkáspárt: újjáépítési program A Munkáspárt az építőipar, a feldolgozóipar, a könnyűipar, valamint a hírközlés és a közle­kedés fejlesztését tartja a legfőbb tennivalónak —jelentette ki Ka­rács Magda elnökségi tag, a párt iparpolitikáját ismertető tegnapi sajtótájékoztatón. A választá­sokra, illetve a Parlamentbe ké­szülve a Munkáspárt 2000-ig szóló rövid távú újjáépítési prog­ramot javasol, amely a vegyes tu­lajdonviszonyok keretei között aktív gazdaságfejlesztő politiká­ra és az állam korszerű gazda­ságépítő szerepére támaszkodna. Két győztes A Pannon GSM és a Matáv- US West nyerte a Közlekedési és Hírközlési Minisztérium mobil rádiótelefon-szolgáltatás kon­cessziós jogára kiírt tenderét. Két győztese van az országos rá­diótelefon-rendszer működteté­sének. Kedvező a devizapozíció Fizetésimérleg-helyzet Júliusban és augusztusban fo­kozatosanjavult a fizetési mérleg helyzete. így várhatóan — ha ez a tendencia a második fél év to­vábbi részében is folytatódik — a fizetési mérleg deficitje nem ha­ladja meg jelentősen az 1,5 milli­árd dollárt az év végén sem — tá­jékoztatta az MTI-t Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alemöke. Elmondotta, hogy július vé­f én a fizetési mérlegben kiala- ult hiány már elérte az 1,5 milli­árd dollárt, ám az augusztusi pénzforgalmi adatok a korábbi nőnapoknál jóval kedvezőbb ké­pet mutatnak. A devizapiacon többé-kevésbé helyreállt az egyensúly, az utolsó két hónap­ban a fizetési mérlegben kiala­kult hiányt fedezte a pénzbeni működőtoke-beáramlás. Az első fél évben mintegy 700 millió dol­lár értékű pénzbeni működőtőke jött az országba. Az év második részében valószínűleg ennél va­lamivel több érkezik, s így ha a fi­zetési mérleg deficitje nem nö­vekszik jelentősen, az ország de­vizapozíciója továbbra is kedve­ző marad. A devizapozícióra jellemző, hogy a tartalékok szintje megha­ladja az 5 milliárd dollárt, míg a múlt év végén ez 4,3 milliárd dol­lár volt. Az év hátralévő részé­ben mintegy 700 millió dolláros törlesztési kötelezettsége van a Magyar Nemzeti Banknak. Erre elegendő fedezetet nyűit a Né­metországban legutóbb kibocsá­tott 1 milliárd márka értékű MNB-kötvény. Jövőre a törlesz­tési kötelezettség 2 milliárd dol­lár körül alakul, amelynek előte­remtése a Magyar Nemzeti Bank számára nem okoz gondot. Angol szerelők... Tegnap délutánig még nem állt munkába az a 18 angol szere­lő, akiket a Malév a repülőgépek karbantartását végző dolgozók munkabeszüntetésének idejére szerződtetett — mondta el Kürti István, a Malév illetékese az MTI kérdésére. A sztrájkot szervező Repülőgép Műszakiak Függet­len Szakszervezetének informá­ciói szerint: az angol karbantar­tók azért nem állhatták munká­ba, mert nem rendelkeznek a Malév Boeing típusú gépeinek szereléséhez szükséges szakszol­gálati engedéllyel. Kürti István ezzel szemben elmondta: a sze­relők munkájára még nem volt szükség, hiszen őket csak kisegí­tőként szerződtették a Malév sa­ját műszaki szolgálata mellé. Az angol karbantartók engedélyei­ről pedig elmondta: többségük megfelel az előírásoknak. A Nógrád Megyei Gyermekvédő Intézet dolgozóinak mintegy harminc fős csoportja tegnap délelőtt a megyeházára „sétált”, ahol átadták levelüket Korill Ferencnek, a megyei közgyűlés elnökének. Miután bírósághoz fordultak, azt kérik a megyei közgyűléstől, hogy a jogi végzésig függessze fel az intézet Salgótarjánból Bátonyterenyére való költöztetését. . Fotó: Rigó Tibor A Balassi Bálint Könyvtárban is a pénz az úr A munkanélküliek többet olyasnak A hazai könyvek átlagárai egy év alatt a kétszeresére emel­kedtek, a gyerekeknek szánt kiadványoknál pedig még ennél is magasabb az árnövekedés. Az új könyvek beszerzése tehát nagy probléma, ezért a a figyelem újra a könyvtárakra terelődik, egy inkább nő a kihasználtságuk.- Ónok milyen módon pró­bálják meg a növekvő igényeket kielégíteni? - kérdeztem Salgó­tarjánban a Balassi Bálint Könyvtár igazgatójától, Oroszné Katona Annától.- A könyvek árai nemcsak az egyéni vásárlók számára emel­kedtek, hanem a könyvtáraknak is jelentős érvágást jelentett. Eddig nagyobb példányszám­ban tudtuk beszerezni a köny­veket, most pedig arra kénysze­rülünk, hogy a különböző mű­vekből maximum hármat vásá­rolhatunk meg. A magasabb ár­kategóriába tartozó kiadvá­nyokból pedig csak egyet- egyet. Válogatás útján arra van lehetőségünk, hogy csak a könyvtár profiljába, tehát a köz- szolgálat, a közművelődés kö­rébe tartozó könyveket vásárol­juk meg. Állandó partnereket keres­tünk, akikkel szerződés útján bizonyos összeget lekötünk és ezért ők folyamatosan 15 száza­lékos kedvezményt adnak a könyvek árából.- Milyen átfutási idővel jut­nak el a legújabb kiadványok az olvasókhoz?-A Könyvtárellátó Vállalat­nak van egy olyan szolgáltatása, amellyel a könyvesboltokba még be nem került könyvekből előrendelést adhatunk le. Ennek az a hátránya, hogy a könyvek­ről csak egy-két mondatos is­mertetőkből tájékozódhatunk, így nagyon nehéz dönteni. Ezek a kiadványok viszonylag gyor­san ideérkeznek. Amiket (Folytatás a 3. oldalon) A Cégér Kiadó gondozásában alternatív történe­lem tankönyv jelent meg középiskolák 1V. osztályai számára. A kiadó az 1914 és 1990 közötti időszak történelmét bemutató könyvet beadja a Művelődé­si és Közoktatási Minisztérium pályázatára, s remé­nyei szerint a tárca hivatalosan is tankönyvnek mi­nősíti a kötetet. Ezt a Cégér Kiadó csütörtöki sajtó- tájékoztatóján jelentették be. A könyv — amelynek megjelenését a Magyar La­jos Alapítvány támogatta — tartalmi részének meg­írásához a kiadó áltál legjobbnak tartott honi szakértőket kérték fel, az elbírálásba pedig a peda­gógusok széles köre is bekapcsolódott. Az ötezres példányban megjelentetett könyvet Benkes Mi­hály, Borsányi György és Kende János szerkesztet­te. A kötetben a tananyag mellett dokumentumok, részletes kronológia és a könyvben szereplő törté­nelmi személyiségek rövid életrajza is megtalálható. A könyv ára — mivel a kiadó nem kap állami támo­gatást — 312 forint plusz áfa, így a kötet árban nem tud versenyezni a tankönyvpiacon jelenlévő más munkákkal. (MTI) Szárszói tábor a magyarság megmaradásáért Gazdaságpolitika és érdekképviselet A gazdaságpolitika és az ér­dekképviselet témakörében folytatta csütörtökön tanácsko­zását a „Szárszói tábor a magyar­ság megmaradásáért” elnevezé­sű találkozó. A mezőgazdaság­gal és a környezetvédelemmel foglalkozó délelőtti programot megnyitó előadásában Szakács Sándor gazdaságtörténész pro­fesszor hangoztatta: Szárszó ép­pen a hiányzó érdekegyeztetés­ben lelheti megjelentőségét, s fi­gyelmeztetett, hogy a magyar mezőgazdaságot védeni kell, mert — mint mondta — a társa­dalmi és az egyéni béke alapfel­tétele az élelmiszer-termelő né­pességgel való jó bánásmód, amelynek példáit Nyugat-Euró- pa országai adják. Somodi István, a Szárszói Ba­ráti Kör elnöke a magyar mező- gazdaság 1990 előtti 45 évét át­tekintő előadásában a parasztság politikai blokkban történő egy­ségesítését szorgalmazta, mert úgy vélte, hogy rétegként nem képes érdekeit megvédeni a pa­rasztság. Podmaniczky Béla a mező- gazdasági vállalkozó szemével elemezte a magyar mezőgazda­ság pillanatnyi állapotát. (MTI) Horn — Pető találkozó Elítélt hangnem A választásig terjedő időszak politikai és gazdasági kérdéseiről tárgyalt egymással tegnap az SZDSZ és az MSZP elnöke, nem volt szó azonban a két párt eset­leges koalíciós együttműködésé­ről. Horn Gyula és Pető Iván a megbeszélést követően közös sajtókonferenciát tartott, ame­lyen elítélték a szárszói találkozó „modernizációellenes hangne­mét”. Horn Gyula elfogadhatatlan­nak nevezte, hogy a Szárszón ösz- szegyűltek egyszerűen kétségbe vonják európai szellemű, liberá­lis pártok létjogosultságát, és szinte háborút indítanak a más nézeteket vallók ellen. Pető Iván ehhez hozzáfűzte: meglepőnek tartja ugyan, hogy Csurka István és Pozsgay Imre hasonlóan véle­kedik, a különösen élesen fogal­mazó egykori minisztert nem tartja azonban olyan súlyos poli­tikai tényezőnek, hogy az SZDSZ-nek nyilatkozatban kel­lene reagálnia szavaira. A privatizációról is folyt esz­mecsere Horn Gyula és Pető Iván között — tudták meg az új­ságírók. Az MSZP elnöke ezzel kapcsolatosan bejelentette: ké­rik a kormányt, hogy tegyen köz­zé jelentést a magánosítás állásá­ról, hogy a Parlament és a közvé­lemény is láthassa, mi történt ezen a területen. A találkozót kezdeményező liberálisok elnöke, Pető Iván az újságírók előtt fontosnak tartot­ta megerősíteni: az SZDSZ to­vábbra is a Fideszt tartja fő szö­vetségesének. A termelők 10-12 százalékos kamattal juthatnak hozzá EBRD-hitel mezőgazdaságunknak A Pénzügyminisztériumban tegnap délelőtt aláírták az Euró­pai újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által finanszíro­zott „Mezőgazdasági szerke­zetátalakítási program” állami garanciavállalási egyezményét és az ehhez kapcsolódó banki hitel- szerződéseket. A kölcsönt magában foglaló programcsomag keretében az EBRD összesen 103 millió dol­lárnak megfelelő hitelt nyújt a programban résztvevő négy ma­gyar kereskedelmi bank — az ÖKHB, az OTP, a Budapest Bank és a Magyar Hitel Bank — részére. A program legfontosabb célja: a kis-és közepes méretű ag­rárvállalkozások támogatása közép- és hosszú lejáratú fejlesz­tési hitelekkel. A program két fő területet kíván elsősorban finan­szírozni. Az első esetben a szö­vetkezeti törvénynek megfelelő­en átalakult, újjászervezett szö­vetkezetek, illetve átalakuló álla­mi vállalatok beruházásainak anyagi támogatásáról van szó, míg a második esetben a családi farmok létrehozásához, illetve a meglévő magánvállalkozások bővítéséhez vehető igénybe ez a forrás. Az EBRD által nyújtott hitel futamideje 10 éves, 3 év türelmi idővel. A hitel főként új fejleszté­sekhez vehető igénybe, ám hasz­nált állóeszközók megvételéhez is felhasználható. Kétféle kamat- konstrukció közül választhatnak a magyar bankárok, egy változó, valamint egy fix kamatláb kö­zött. Az előbbi az a mindenkori LIBOR — londoni bankközi ka­matláb — plusz 1 százalék, míg a fix kamat összegét a folyósítás megkezdésekor állapítják meg. A hitel azért rendkívül jelen­tős a magyar mezőgazdaság szá­mára, mivel az átalakulás kezde­te óta az első hosszú lejáratú for­rás. Az állami preferenciák — a garanciavállalás és a kamatked­vezmények — összesen mintegy 50 százalékos kamattámogatast eredményeznek. A reorganizáci­óhoz igénybe vett pénzeszkö­zöknél ez elérheti a 70 százalé­kos mértéket is. A termelők vár­hatóan 10-12 százalékos kamat­tal juthatnak a hitelhez. Á kereskedelmi bankok háló­zatában a hitel 1-1,5 hónap múl­va igényelhető. A hitelkeretből az OKHB 40 millió dollárt, az MHB 30 millió dollárt, az OTP 25 millió dollárt, míg a Budapest Bank 8 millió dollárt vehet igénybe. Első részletként az egyes bankok hitelszerződései­ben szereplő összeg 35 százaléka hívható íe. A fennmaradó 65 százalék pedig akkor vehető igénybe, ha az első részlet leg­alább 60 százalékát a bankok már kihelyezték. (MTI) Középiskolák IV. osztályai számára Alternatív történelemkönyv Dokumentumok, részletes kronológia, életrajzok

Next

/
Oldalképek
Tartalom