Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-26 / 198. szám

1993. augusztus 26., csütörtök SALGÓTARJÁN ÉS KÖRNYÉKE HÍRLAP 5 Vidám vásári számvetés Jöhet a negyedik ... Ma már csak emlék __ T úl a III. salgótarjáni Vidám vásáron, a szervezők megvitat­ták a rendezés legfontosabb ta­nulságait. Ercsényi Ferenc alpolgár­mester abban foglalta össze a mondanivalóját, hogy a lelkes szervezők munkája nélkül nem tudnának eredményről beszélni. Márpedig az idei vásár minő­ségbeli előre lépést is jelentett az előző két vásárhoz viszo­nyítva. S bizonyára azért volt az ötven-hatvan ezer résztvevő ál­tal is tapasztalt hatalmas sikere. Az idei vásárt már majdnem európai színvonalúnak mond­ták. Többen megfogalmazták, hogy tulajdonképpen három nagy újdonsága volt ennek a vá­sárnak: mindenekelőtt a tűzijá­ték, az Amstell sátor működte­tése és Czine Béla állatkertje. Majd mindenkinek a vélemé­nyében megfogalmazódott a résztvevők tömegeinek az óhaja, hogy a jövőben hosszabb legyen a tűzijáték. Nos, ez csu­pán pénz kérdése. ■"Ezért is hangzott elrhogy ér­demes lenne a jövőben más rendezvény rovására több pénzt fordítani erre a felejthetetlen fényjátékra. Egyébként szóba került az is. hogy az egész vásár koreográfi­Fotó: Kun Király József áját át kell gondolni. Logiku- sabban és hasznosabban kellene megtervezni mind a kulturális, mind a sportrendezvényeket. Érdemes lenne a vásárt jobban integrálni az augusztus 20-a kö­rüli rendezvényekbe, ugyanak­kor a vásárba szervesebben le­hetne beilleszteni a közvetlen környék programjait. A vásár túlnőtt a polgári kez­deményezésen, amit a lakosság kezdett az önkormányzat foly­tatta. A salgótarjáni vásárnak tisz­teletre méltó múltja van, de biz­tató a jövője. Éppen ezért kije­lentették, hogy jövőre meg kell rendezni a IV. Vidám vásárt, aminek az előkészületeit már most meg kell kezdeni. Természetesen az öröm hang­jai mellett kritikai észrevételek is megfogalmazódtak. Ponto­sabban kell felmérni a villa­mosenergia igényt, jobb hango­sítást kell produkálni, meg kell oldani a zavarmentesebb gép­jármű közlekedést, javítani kell a*hefyszfrrr tájékoztatást, s rrenn- különben a vásári propagandát. Hadd tegyük hozzá, hogy nem ártana igényesebb, kulturáltabb környezetet is teremteni a szép tervekhez.- p. a. ­Kórustábor a Mátrában A salgótarjáni Kodály Zoltán Általános Iskola két kórusa - mintegy száz gyermek - alkotó táborozáson vett részt a vakáció utolsó hetében Szorospatakon. A Kicsinyek Kórusa és a Nagykórus tanulói ebben a tá­borban alapozták meg idei mű­sortervüket. Amellett, hogy a gyerekek készültek a zenei ta­gozat fennállása 35. évforduló^ jának megünneplésére, s a finn testvériskola gyermekkarának vendéglátására, módjuk nyílt a felüdítő kikapcsolódásra, szó­rakozásra is. A Kórusok Országos Tanácsa egy pályázat eredményeként százezer forinttal támogatta a táborozást. Húszesztendös a salgótarjáni „Lakbér” Európai mintára épült Kevés olyan salgótarjáni csa­ládot találnák, akinek a lakásá­ban ne lenne bútor vagy olyan használati tárgy, ami nem a Lakberendezési Áruházból származna. A város központjá­ban húsz esztendővel ezelőtt felépített áruház az eltelt két év­tized alatt szervesen hozzánőtt Salgótarjánhoz. Az itt lakóknak, - de nemcsak nekik - oly ter­mészetes, hogy van, hogy kapui reggel kilenc órakor kinyílnak a vásárlók előtt. A hetvenes években azonban ez az áruház még csak vágyá­lom volt. Pontosabban szólva, az abban az időben dinamiku­san fejlődő városban égetővé vált egy a kor színvonalának megfelelő áruház megépítése. A mai Centrum őse, más igénye­ket szolgált ki. Kellett egy olyan áruház, amely a tömege­sen épülő lakások, középületek berendezését helyből elégíti ki. Az akkori kereskedelmi szakgárda - a városi és a me­gyei vezetés támogatásával - olyan lakberendezési programot vállalt fel abban az időben, ami az elsők között volt az ország­ban. A salgótarjániak voltak az úttörői a lakberendezési áruház hazai megtervezésének, kivite­lezésének és üzemeltetésének. Azt is kevesen tudják, hogy az áruházat nagy erőfeszítések, szakmai csatározások közepette valósították meg. Hiszen akkor már működött Magyarországon az úgynevezett Domus-prog­ram, s nagy harcokba került, hogy a salgótarjáni áruházat ne olvasszák be ebbe. A salgótarjániak elhatározása győzedelmeskedett s 1969-ben elkezdődhetett a tervezés, 1971 szeptemberének végén letették az alapkövet s 1973 augusztu­sában - az akkori divatnak meg­felelően, határidő előtt - meg­nyitották az áruházat. Az idősebbek emlékeznek rá, hogy csodájára jártak az embe­rek, ezrek fordultak meg benne csak azért, hogy a szemükkel is megsimogassák a korszerű épü­letet. Az európai mintára épült áruházban az akkori kornak megfelelő választékot lehetett találni. Vásároltak is sokan, a kiszolgálók nem győzték a rak­tárakból előhordani a bútorokat, szőnyegeket, a különféle textí­liákat, az üveget és porcelánt. Igaz, akkor még jobban volt miből vásárolniuk is az embe­reknek. Ez megmutatkozott a forgalomban is, amely évről évre emelkedett. A legmaga­sabb szintet - az évi 285 millió forintot - 1989-ben sikerült el­érniük. A 3000 négyzetméter alapterületű „Lakbérben” négy osztály működött és működik ma is. Az áruház üzemeltetését felvállaló Nógrád Megyei Ipar­cikk Kiskereskedelmi Vállalat a legjobb, legtapasztaltabb szak­embergárdát állította a pultok mögé. A kiválasztásban nagy szerepe volt Jóvári Tibor igaz­gatónak, aki már az áruház épí­tése idején megkapta kinevezé­sét, hogy szakértelmével, el­gondolásaival segítse az építők munkáját. Feltétlenül említésre méltóak - a minapi megemlékező ün­nepségen ajándékkal köszöntöt­ték őket - azok a dolgozók, akik már innen vonultak nyugdíjba, illetve az áruház fennállása óta itt dolgoznak. A nyugdíjasok: Csálcváry Jenő, Tolmácsy Já­nos, Zeisler Györgyné, Andó Istvánná, Czikora Istvánná, Gordos Istvánná, Krajcsy Már­tonná, Huram János, Maász Jó­zsef né, s Vincze Kálmánná. Húsz éve itt dolgozik: Kovács Ernő, Krizsán József, Nádasdi Ilona, Ondrék Lászlóné, és Szarvas Istvánná. Az eltelt két évtized során nemcsak a vásárlók jártak cso­dájára az áruháznak, hanem a hazai és a külföldi kereskedelmi szakemberek is. Számos híres­ség, művész, politikus járt a fa­lak között és elismerését fejezte ki a látottakért. A „Lakbér,, sosem állt meg a fejlődésben. Vezetői, szakem­berei állandóan a lakberende­zési kereskedelem újdonságaira figyeltek és az anyagi lehetősé­gekhez mérten igyekeztek itt is meghonosítani. Nagyon sokat pótoltak a hiányzó anyagiakban a lelkes kereskedelmi szakem­berek ötletei. A mai igényeket is kielégítő „Lakbér” minden­napi életünk tartozéka, ízlésünk formálója. Pádár András Megkezdték az évet ~ Noha a szeptember még ar­rébb van, a karancsaljai óvodá­ban már nagyüzem van. Amint ezt Szikszói Alfrádná vezető óvónőtől és helyettesétől, Antal Tibornétól megtudtuk, egy hó­napos szünet után, augusztus 16-án megkezdték a foglalkozá­sokat. Az óvodában jelenleg 47 kisgyerekkel foglalkoznak. Az önkormányzat segítségé­vel jó feltételeket teremtettek a nevelőmunkához, amit olyan eszközök is segítenek, mint a színes televízió, a music-center, a videomagnó. Maguk a gyerekek szülei is jelentős segítséget nyújtanak az óvoda, illetve a környezet csa- ládiasabbá tételéhez. Számvetés a TESZ-fórumon Nemrégiben taggyűlést tar­tott Salgótarjánban a Társa­dalmi Egyesülések Szövetsége acélgyári körzeti népfóruma, ahol a jelentős létszámú lakóte­rület fontos kérdéseit vitatták meg. A megjelentek nyíltan, de­mokratikusan és segítő szán­dékkal tettek szóvá minden egyes problémát. Értékelték a területen történő felújításokat, a víz- és gázbekötéseket s megál­lapították, hogy jelentősek a változások, de gond és prob­léma maradt még bőven. Az is elhangzott, hogy nem minden problémának van anyagi háttere, ám ennek dacára mégis léteznek. Éppen ezért bosszantóak. A törvénysértő, az együtté­lést sértő cselekedetek, maga­tartás helyett, sokkal inkább a békés egymás mellett élést kel­lene elősegíteni, az egyébként is nehéz életkörülmények között élő állampolgároknak. Külön problémaként került terítékre a cigánylakosság lakó­telepi beilleszkedése kapcsán, hogy közülük néhányan nagyon rontják az etnikumról alkotott egyébként sem valami hízelgő képet. Vannak olyan személyek, akiket esetenként a rendőrség­nek kell bekísérni a viselkedése miatt. Nem egyszer előfordul­nak a nyomdafestéket nem tűrő viták, perpatvarok, amelyek za­varják mások nyugalmát. Az is megfogalmazódott a TESZ fórumon, hogy ez nem jellemző a cigányság egészére, s renitenskedő személyek nem­csak a cigányok között vannak. Az a feladat - mondta egy fel­szólaló -, hogy ezeket az embe­reket meg kell változtatni. Nem erőszakkal, hanem neveléssel,s nem akárkinek, hanem részben a szomszédoknak, de elsősor­ban a cigány szervezeteknek. Vitát váltottak ki a kóborló kutyák, s az emiatt fel-fellán­goló problémák. A lakosság örömmel venné, ha az önkor­mányzat segítene a kóbor ku­tyák begyűjtésében, de abban is, ha a Jónás-telepi autóbuszjárat megindulna és bekapcsolódhat­nának a kábeltévé hálózatába. Mindennapi hasznos elfoglaltság az újságolvasás Mizserfai hétköznapok Több mint húsz éve működik Mizserfán a szociális otthon, ahol csaknem százhetven idős ember kap gondos ellátást, em­beri bánásmódot. Az otthon dolgozói igyekeznek minden gondozottjuknak családias kör­nyezetet és légkört teremteni. A szociális otthonban a gon­dozottak rendszeresen olvasnak újságot, könyveket, rádiót hall­gathatnak és televíziót nézhet­nek. Rendelkezésükre áll vide- okészülék is. A hét végén pedig szentmisén gyakorolhatja a val­lását, aki ezt kívánja. Mi jut eszébe Salgótarján és környéke Beiskolázási segély • Vizslás. A községi önkor­mányzat minden 3-6 éves gyermeket egyezer, valamint minden 6-14 éves gyermeket kettőezer forint segélyben ré­szesítette, hogy megkönnyítse a szülőknek a beiskolázást. Értékelés • Kazár. Nagy sikert aratott az idei kazári búcsú mind a köz­ségbeliek, mind a környékbe­liek és a távolabbról érkezett vendégek körében. Az önkor­mányzat értékelése is pozitív, de számot vetettek a hiányossá­gokkal is, amiket a következő években meg kell szűntetni. Biokertészet ® Etes. A kiskert-kultúra fej­lesztése érdekében a helyi álta­lános iskolában bevezetik a bi­okertészeti oktatást. Az önkor­mányzat ehhez területet adott az iskolának, ahol Balázs Nán- dorné biológia tanár vezetésével elsőként a hatodik osztályosok ismerkednek meg a kertészeti biotermékek előállításával. Többet költöttek • Cered. A helyi önkormány­zati képviselő testület a napok­ban megvitatta az idei költség- vetés első féléves teljesítését. Mivel többet költöttek a terve­zettnél. Az év hátra lévő részé­ben szigorú pénzgazdálkodást folytatnak a községben. Ingyen tankönyvek • Etes. Az önkormányzat szo­ciálpolitikai bizottsága a tanév kezdéséhez az általános isko­lába járó tanulók részére ingyen biztosítja a tankönyveket. A fő­iskolákon, egyetemeken tanu­lók pedig 3000 forint összegű tanévkezdési segélyt kapnak. Pályázat • Vizslás. A községet a 21-es számú főútvonallal összekötő út szakaszos megépítését hatá­rozta el az ön kormányzat. Első ütemként a durva földmunkát végzik el, amire pályázatot ír­nak ki. Holnapi számunkban n és környéke” V összeállítással találkozhat a kedves olvasó Aranylakodalom Augusztus 28-án lesz öt­ven éve, hogy Alberti József és Somoskőv Irén Etesen házasságot kötöttek. A 71 és a 67 éves pár az. etesi köz­ségházán most ismét meg­erősíti a félévszázada ki­mondott igent. A szertartást kővetően Bátonyterenyén emlékeznek meg szűk csa­ládi körben a tiszteletre méltó eseményről. Igazgatóváltás Kazáron A helybéli általános iskola nem az egyedüli, ahol a tanév kezdése együttjár az igazgató személyének változásával is. A kazári iskolában augusztus 24-én délelőtt ült össze a tantes­tület, hogy megbeszélje a napok múlva induló új tanévvel kap­csolatos teendőket. A tantestületi megbeszélésen részt vett dr. Domonkos Imre polgármester is. Azért jött, hogy köszönetét mondjon az egész­ségi állapota miatt távozó Pék Tibornak, az iskola eddigi igaz­gatójának az áldozatos munká­jáért s a tantestület élén hosszú éveken át tisztességgel helyt álló igazgatónak átnyújtsa a Pe­dagógus Szolgálati Emlékér­met. Ezt követően a polgármester köszöntötte Rados Lászlónét, az iskola új igazgatóját és sok si­kert kívánt a tantestület ok­tató-nevelőmunkájához. A Legfőbb Hadúrról?- Legfőbb Hadúr? Ki az? Ja Horthyra gondol. Valaha hal­lottam róla valamit a szüleim­től, meg emlegettük a történe­lemórán. Engem egyébként ez a dolog nem érdekel. Nekem nem a politika a gondom, ha­nem az, hogy a családomnak legyen mit ennie. (Rigó La­josnál- A második világháború. Magyarország hadba lépése,s mindaz, ami ebből következett erre a szerencsétlen országra. (Alberti Árpád)-Vitéz nagybányai Horthy Miklós, aki jó magyar ember volt. Igaz, állítólag nem beszélt helyesen magyarul, de pártját fogta a magyarnak. Az ő kor­mányzása alatt sokat fejlődött a nemzet. (Szöllősi János)- Egy becsületes ember, aki hazánk kormányzója volt a vészterhes időkben. Aki Hitler­rel is szembe mert szállni, s nem rajta múlt, hogy alul ma­radt a németekkel szemben. (Pálinkás Klára)- Ki más jutna az eszembe, mint őfőméltósága Horthy kormányzó úr, aki tűzzel-vas- sal üldözte és börtönbe vettette a baloldali embereket. Aki a kommunizmus esküdt ellen­sége volt. (Várszegi Tibor)- A magyar történelemnek egy jelentős személyisége, aki­nek az országlásáról nagyon megoszlanak a vélemények. Akkor, az adott történelmi kor­szakban azonban nem tehetett többet mint amit tett, hiszen Magyarország nem volt ha­talmi tényező. (Somlói Ilona)- A nyomor, a munkanélkü­liség, a fényes bálok, a főúri garden partyk, Sveinitzer Sombor pribékjei és a kommu­nista akasztások, a Don kanyar és a 2. magyar hadsereg, a ha­tározatlan tenni akarás. Sorol­jam még? (László Aladár)- pádár ­Rendszeres a hét végi ájtatosság. Fotók: Mikuska

Next

/
Oldalképek
Tartalom