Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-18 / 192. szám
4 HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. augusztus 18., szerda Gazember(ek) Pásztón Homoga József gyűjteményes tárlata „Fényképezni jó . . Homoga József, a Nógrád Megyei Fotóklub vezetője a Salgótarjáni Fotógalériában most látható tárlatán másfél évtizedes fotográfusi alkotó munkájából válogatott. A bemutatott 62 kép - közte 22 színes - egy tudatos alkotó eddigi életművét reprezentálja. Homoga József 1942-ben, Balassagyarmaton született. Közgazdász képesítést szerzett és 1957-ben első fizetéséből vásárolta meg masináját. A fényképezőgépet laborfelszerelés követte. A fiatal amatőrfotós ismereteit ekkor autodidakta módon szaklapokból, szakkönyvekből szerezte. Tudatosabb alkotóvá válását meghatározta az 1978-as év. Ekkor került kapcsolatba a Nógrád Megyei Fotóklubbal. Aktív tagjává vált ennek, a már ezekben az években is rangos alkotóműhelynek. Ezért volt szinte természetes, hogy 1982-ben a klub alapító elnöke, Koós Pál halála után a tagság bizalmat szavazott Homoga Józsefnek és megbízta a klub vezetésével. Homoga József ezt a feladatot felelősség(F’EB) Magyarországon jelenleg többezer menekült él. Az ő ügyükkel, ellátásukkal foglalkozik a Menekültügyi és Emig- rációs Hivatal.- Határozzuk meg pontosabban a fogalmakat - mondja dr. Wessetzky József, a hivatal főosztályvezető helyettese:- Menekültté azt nyilvánítjuk, aki a Genfi Egyezmény alapján a hatósághoz ilyen irányú kérelmet ad be és a hatóság határozatában ezt személyre szólóan elismeri. Másik kategóriába tartoznak azok, akik nem a Genfi Egyezmény szerinti szigorú rend alapján menekültek: az úgynevezett ideiglenes menedéket kérők, vagyis a menedékesek. Ezeknek is kell a hatóságoknál jelentkezniük, de nem kapnak személyi igazolványt és állandó lakhatási lehetőséget, hanem egy ún. menedékes kártyát, amelynek érvényességét időnként meghosszabbítják.- Hogyan kerülnek a beérke- zök kapcsolatba a hatósággal?- Legelőször a határőrséggel találkoznak, s ha azonnal kérik a menekültté nyilvánításukat, akkor a hivatalos kérelem kitöltése után órákon belül, de legrosszabb esetben 24 óra után megkapják az engedélyt. De az teljes gazdasági munkája - az Agrober főkönyvelője, majd napjainkban igazgatója - mellett igen eredményesen végzi. A salgótarjáni alkotóműhely az ő vezetése alatt újabb sikereket ért el. Aranydiplomával, Nógrád megye művészetéért nívódíjjal, majd 1992-ben Kiváló Együttes címmel tüntették ki a Nógrád Megyei Fotóklubot. Homoga József művei is számos bel- és külföldi pályázaton, kiállításon arattak sikert. Művészetszervezői és alkotó munkáját elismerték. Két alkalommal részesült Nógrád megyei művészeti nívódíjában.” Mostani egyéni tárlata már a 21. sorban. Salgótarjánon kívül bemutatkozott már Ausztriában, Szlovákiában, Gyöngyösön, Egerben és másutt is. Homoga József érdeklődése széles körű. A tájképtől az aktig, a fotográfia szinte minden területéről jelentkezett művekkel. Legközelebb azonban a tájkép és az emberábrázolás áll hozzá. Vallja, hogy fényképezni - megörökíteni az elmúlót, megállítani az időt és egy pillanatba is előfordul, hogy a határon turistaként jön be valaki, s azután az egyik önkormányzatnál, vagy rendőrségen kéri a menekültté nyilvánítását.- Van akit visszautasítanak?- Természetesen! Ha kiderül valakiről, hogy egy harmadik országba kíván továbbmenni.- Olyanok nincsenek az országban, akik egyáltalán nem kértek menedékjogot?-Sajnos vannak! Ok hivatalosan magáncélból tartózkodnak nálunk. Kihasználják a vízummentesség adta lehetőséget. E szerint harminc napig tartózkodhatnak az országban vízum és bejelentési kötelezettség nélkül. Az utolsó napon átlépik a határt, 24 óra múlva visszajönnek és újra kezdődik a 30 nap számlálása. Ezek is egyfajta menekültek, de nem kívánják, hogy nyilvántartásba kerüljenek.- Miből és hol élnek?- Ismerősnél, barátnál, kempingben, többnyire fekete munkából tartják el magukat.-Hány helyen működnek jelenleg menekült táborok?- Én szívesebben nevezem ezeket a „táborokat” befogadóállomásnak, mert minőségileg különböznek a táboroktól. De vannak ideiglenes, átmeneti sűríteni a lényeget - jó. A most látható tárlat legértékesebb részének a fekete-fehér tájképeket tartom. A szülőföld, a nógrádi táj, Hollókő magával ragadó ábrázolása a szerző ihletett vallomása. A Felvidék, a Tátra, a szlovák népi építészet bemutatása beavatja a nézőt e ritkán látott szépségekbe. A nógrádi embereket, azok életét ábrázoló művei, portréi az alkotó mélységes humánumáról tanúskodnak. Homoga József kiállításán örömmel üdvözölhető a komor világunkban sokat nélkülözött, igazi humor. Erre igen jó példa, a Frizura című fotó, a két kopaszodó férfi és a fiatal lány hajviseletének ellentéte. Külön kell szólni Homoga József aktjairól. Az e témakörben bemutatott 14 fotó, - közte 4 színes - szintén a szerző humanitását, szépségre való fogékonyságát bizonyítja. Ezek a képek mértéktartók, szigorúan komponáltak és igen szépek. Szívesen látnám szobám falán a Vysna Boca, és a Menedékház című tátrai fotóit is.- veres szállások is, amelyek valóban táborszerűen működnek, nem nyújtják azokat a szolgáltatásokat, mint a befogadóállomások. A jugoszláv válság kezdeti időszakában több mint 50 ilyen működött a szlovén-osztrák- magyar hármas határ mentén. Jelenleg Hajdúszoboszlón, Békéscsabán és Bicskén találhatók ilyenek . Táborainkban jelenleg 3500-án tartózkodnak, családoknál több mint tízezren.-Új fogalommal ismerkedtünk meg a közelmúltban. Neve: hazatelepítési program.- Ezt a programot akkor lehet beindítani, amikor az üldöztetés megszűnik, vagy megszűnőfélben van az anyaországban. Ez történt elsősorban Szlavóniában, de részlegesen folyik Horvátországban is. Mindenki vágyik haza, saját falujába, de a program csak az anyaország fogadóképessége szerint teljesíthető, ha ott stabilizálódott a helyzet és főleg van hová hazaköltözniük a menekülteknek. A szlavóniaiak csaknem mind otthon vannak már, de sok horvát is hazament. A boszniaiak távozásáról természetesen csak akkor beszélhetünk majd, ha elnémulnak a fegyverek. Koós Tamás Többhetes csend után a pásztói ifjúsági zenei klub vendége volt Waszlavik Petőfi velorex stb., az országszerte híres rocksámán. A hosszú előadás nagy sikert aratott, több mint kétszáz jegy elkelt. Nemcsak a tizenévesek, hanem az idősebb korosztály képviselői is végigtombolták a koncertet. A színpadi előadás nem kizárólag a zenére korlátozódott, mert voltak benne tartalmas prózai részek is. A műsor után sikerült beszélgetnünk Waszlavik Gazemberrel és barátnőjével. Zenéjéről, múltjáról és életmódjáról a következőket tudtuk meg. Az ősi európai népzenéből építkezik, segítségül híva a technika nyújtotta lehetőségeket. Emiatt zenéje nem sorolható egyetlen műfajba sem. Hároméves korától játszik hangszeren és hajdanában ő volt az egyik alapító tagja az A. E. Még lehet pályázni Háromszáznégymillió forinttal gazdálkodhat ’93-ban a Nógrád Megyei Munkaügyi Tanács. Az összeg nagy részét munkahelyteremtő beruházásokra kívánják fordítani, de jelentős részt képvisel a közhasznú foglalkoztatásra szánt pénzmeny- nyiség is. Herczeg Ferenc, a tanács soros elnöke a legutóbbi ülés kapcsán többek közt arról tájékoztatta lapunkat, hogy júniusban ötvenkilenc pályázatot bíráltak el, de tizenegy millió forintot meghagytak a még hátralévő pályamunkákra. A befektetni szándékozóknak azonban minél előbb be kell nyújtaniuk pályázataikat. S jó, ha az ehhez szükséges tudnivalókról a tanács il- . IctékesetnéL tájékozódnak.Utóbbi azért lényeges, hogy az elbírálás, - ami gyorsított menetben fog történni - formai hibák miatt ne szenvedjen késedelmet. Legutóbbi ülésén elfogadta a testület a foglalkoztatásbővítő támogatásra vonatkozó következő javaslatot: a munkabér és az azt terhelő társadalombiztosítási járulék együttes összegének ötven százalékát december 31-éig átvállalja a tanács. Ezt azzal indokolták, hogy a tb-já- rulék száz százalékos átvállalása nem ösztönzi eléggé a vállalkozókat munkanélküliek foglalkoztatására. Szó volt a szakképzési alaphoz benyújtott pályázatokról is az összejövetelen, de ezek teljes körű megtárgyalására szeptemberben térnek vissza. (Mihalik) A rocksámán Kép: M. I. Bizottságnak. Jelenlegi zenéjéImmár közel egy hónapja adták át a harmincezres város legújabb, legszebb, legromanti- kusabb utcáját, az Arany utcácskát rendeltetésének. A tervezőket és a kivitelezőket dicséri, hogy ügyeltek a részletekre is: fő utcáról (Ma- saryk utca) a Jókai utca felé vivő keresztutcácskában száza- deleji lámpa hasonmása ég, van egy díszes bejárati kapu, „modern” macskakövek képezik az utca padlózatát, hangulatos szökőkút díszeleg középen és ott van a Bég torony. A kapualjban és a toronyban is képek, rajzok idézik a múlt századi losonci szokásokat, jellegzetes épületeket és rendezvényeket. A Bég toronyban pedig egy hangulatos kis vendéglő és mintegy százötven vendéget befogadó, romantikus zenével hangosított terasz várja a látogatókat. Nem is beszélve a toronyban található kis sörfőzdéről. De miért is hívják ezt Bég toronynak és hogyan került oda a sör? Évszázadokkal ezelőtt a fü- leki vár helytartója egy török bég volt, aki rendszeresen eljárt Losoncra, mivel az akkor már A volt Jugoszlávia területén dúló háborúban sérült gyerekek magyarországi gyógykezelésére pénzalapot hoz létre a Magyar Vöröskereszt. Az erre a célra történő felajánlásokat a Magyar Kereskedelmi Bank 203-29725-7007. számú, „háborús sérült gyéréhez szintetizátort és számítógépet használ. Egy erdei tanyán él, távol a világ zajától. Nemcsak zenéjében vállalja a hagyományokat, hanem mindennapi életében is, hiszen fát gyűjt, kemencében vagy nyílt tűzön főz és a patakban mos. Ilyen körülmények között eléggé sajátos az alkotás folyamata. Az áramot egy Babetta motor szolgáltatja, ami ventillátorként is funkcionál. De azért őt nem gyötri a magány ... A jó hangulatú koncert negatívuma volt a hallgatóság szuvenírgyűjtő hajlama, melynek „áldozatául esett” az elmaradhatatlan és pótolhatatlan kellékek közül egy ritkaságnak számító, fehér Trabant-kormány és egy lopótök. Sajnálatos, hogy ez az esemény megtörtént, ráadásul itt, Nógrád megyében. Mikuska Péter jelentős kereskedelmi központ volt. A bég az ottani várrom egyik tornyát szemelte ki magának s ezt rendbe is tette. A bég zarándokhelye lett a torony, ahol kellemes estéket, napokat töltött el; Szórakozás közben valamilyen savanykás italt iszogatott - nos, ez volt (lehetett) a sör elődje. A kis utca nemcsak a losonciaknak, a korábban született nosztalgiázóknak - akik még emlékeznek a harmincas évek hangulatos városképeire - lesz bizonyára zarándokhelye, de a külföldi turistáknak is. Tizennyolc üzlet, vendéglátó- és szolgáltató egység várja itt a vendégeket, ügyfeleket. Van itt svéd vendéglő, virág- és könyvüzlet, illatszer és ékszerbolt, pizzéria, gyógyszertár és még sok minden más. A kiegészítő timpanonok, markízok. kandeláberek és más mesterien megalkotott díszítőelemek is hozzájárulnak az Arany utcácska fenséges látványához. Természetesen mindez egyéni megítélés kérdése, véleményt alkotni mindenkinek magának kell. Polgári László kék magyarországi gyógykezelése”- megjelölésű számlára fizethetik be a kezdeményezést támogató cégek, illetve magán- személyek. Erről a lehetőségről lapunkat Kanyó Pálné, a Vöröskereszt Nógrád megyei vezetőségének megbízott titkára tájékoztatta. Van már hazatelepítési program is Nem mindenkinek jár a menekült státusz Arany utcácska Losoncon Sérült gyermekek gyógykezelése Jutalom, de kinek? Sok mindennel becsaptak már minket az utóbbi években. Az ok legtöbbször bennünk, magunkban keresendő, ugyanis naivan hiszékenyek vagyunk. Sokszor ugyanazzal a módszerrel vezetnek orrunknál fogva. A vámszedők kelléktára széles, de nem túl változatos. A kiindulási alap szinte mindig ugyanaz. Az emberek gyors meggazdagodási vágyára alapoznak, hogy aztán ők maguk gyarapodjanak. A leggyakoribb séma az alábbi: „Fizess egy bizonyos összeget, szervezz be másokat is, aztán várj, mert, ha nem szakad meg a lánc, egy idő eltelte után nagyobb összeg üti a markodat”. Sajnos azonban vagyonunk helyett a befizetett összeggel arányosan csupán a bosszúságunk növekszik. Aztán eltelik egy idő . . . Megjelenik az új variáció és a korábban lóvá tettek közül többen újra csatlakoznak. A minap Salgótarján egyik nagy élelmiszer-áruházában jutott a kezembe, az első látásra is csalásnak tűnő - de az emberek érzelmeire ravaszul építő - röpirat. „Csekély" 8000 forintot kellene befizetni egy kft. címére, az ennek töredékét egy alapítványhoz utalja át, amelyiknek célja -- úgymond - a határon túli magyar sajtó támogatása. Az alapítvány képviselőjének nevét ne keressük, mert név az egész röpiratban nem szerepel. Közöl viszont a röpirat „működési szabályzat” -ot, amelyben rögzítik, hogy a befizetett ösz- szegből 1000 forintot kezelési költség címén gondosan levon a kft., a többit pedig visszaforgatja a tagsághoz, jutalom címen. Akár félmilliót is lehet kapni! Ez igen! Ez már szép ösz- szeg! De ne rohanjunk a „tagsági díj" befizetésével, a nagy „jutalom" elnyerésére legfeljebb a kitalálók számíthatnak, ugyanis naiv, hiszékeny emberek mindig /esznek. Cz. Gy. Nem a víz a drága A mezőgazdasági kistermelők öntözési lehetőségei (Ferenczy Europress) Még tart a kánikula, természetes, hogy még mindig csapadék után sóhajtozik a föld és a növényzet. Ha az éghajlat fukar is a vízzel, pótolhatja azt a gazdálkodó. De vajon pótolja-e? Tavaly a Vízügyi Szolgálat kezelésében lévő főművekről 325 millió köbméter vizet használtak fel öntözésre. Az idén - az előzetes szerződések alapján - az öntözővíz használat jelentősen meg fogja haladni a tavalyit. A mezőgazdasági kistermelők öntözési lehetőségeiről kérdeztük Rémai Jánost, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetőjét.-A gazdálkodók választhatnak: vagy a közüzemi ivóhálózatról vételeznek vizet locsolásra, vagy saját vízforrásból öntöznek. De lehetőségük van az öntözővizet szolgáltató vállalattól is vásárolni. Ez azonban inkább a nagygazdaságokra jellemző. A közüzemi ivóvízhálózat nem öntözésre létesült, ezért öntözésre, locsolásra nem is olcsó. A szolgáltatás díját ebben az esetben a vízmérőóra alapján fizeti a fogyasztó. (A közműves ívóvíz ára 19.40 - 79.20 forint között változik köbméterenként.) A legtöbb kistermelő saját vízforrást - kutat - használ öntözésre. Ebben az esetben nem csupán az üzemeltetéssel kapcsolatos költségek terhelik, hanem az úgynevezett vízkészletjárulék is, amelyet minden vízjogi engedéllyel rendelkező vízhasználó köteles megfizetni. A fizetés alól azok a magánkutat használók mentesülnek, akiknek a vízfelhasználása vízjogi engedély szerint nem haladja meg az évi 500 köbmétert. A vízkészletjárulék alapdíja köbméterenként 50 fillér. (Tavaly 40 fillér volt.) Az öntözővizet szolgáltató társaságoktól a vásárolt és öntözőcsatornákon szállított felszíni víz után kétféle díjat kell fizetni: az öntözővíz díját - ennek mértéke a szolgáltató és az igénybevevő közötti megállapodástól függ -, és a vízkészletjárulékot. Ez utóbbit engedte el a minisztérium az aszályra való tekintettel június 5-étől várhatóan augusztus végéig. A kedvezmény kizárólag a víz után fizetendő járulékra vonatkozik! A vízkészletjárulék alapdíja 50 fillér, amit a felhasznált víz fajtájától és a használat céljától függő minőségi szorzóval megállapított járulék növel.-Mennyire élnek a gazdák ma Magyarországon az öntözés adta lehetőségekkel?- Az öntözőkapacitásoknak legfeljebb 50-60 százalékát használjuk ki még a legszárazabb időben is. Pedig az évtizede tartó aszály okán már igazán elgondolkozhatnának a termelők, nem érné-e meg többet öntözni?-Talán drága mulatság az öntözés.. .- Nem az öntözővíz drága, hanem az öntözés működési költsége. Úgy látszik, hogy ez a költség már nem fér bele a termelési kiadásokba, ezért is marad el. Tagadhatatlan azonban, hogy erősen befolyásoló tényezők a piaci viszonyok. A gazdálkodóknak részben nem térül meg az öntözésre befektetett költségük, részben nem tudják az öntözést finanszírozni. Bíznak abban, hogy a csapadék - az a kevés - akkor jön, amikor a legnagyobb szükség van rá.- Milyen beruházást ösztönző támogatásra számíthatnak a kistermelők?- Vízügyi beruházások - az öntözővíz-csatorna korszerűsítése, a takarékos megoldások kialakítása - esetén a beruházás 20 százalékára igényelhetnek a Vízügyi Alapból vissza nem térítendő támogatást. A pályázati kiírás szerint erre a célra az idén is 12 millió forint állt rendelkezésre. Egyébként az öntözésfejlesztési beruházásokat a Földművelésügyi Minisztérium hathatósan támogatja. Újvári G.
