Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-18 / 192. szám
2 KÜLFÖLD 1993. augusztus 18., szerda Ekék helyett tankok? „Ha senkinek nem kellenek ekék, jöjjenek újra a tankok,, — ezzel a címmel jelent meg hétfőn a bécsi Kurierban cikk a keleteurópai hadiipar gondjairól. Az írás szerint a nyugati csúcstechnikához szabadda vált út lehetővé teszi a volt VSZ-tagállamok hadiipari üzemeinek, hogy Nyugaton is versenyképes katonai felszereléseket állítsanak elő, s a termékek iránt van is érdeklődés. Most új terveket és fegyvereket kovácsolnak több helyütt, miután leomlottak a nyugati csúcselektronika beszerzését gátló korlátok. így például a cseh gyártók csak látszólag kínálják régi kommunikációs és radarrendszereiket: a készülékek belsejében gyakorlatilag már egyetlenegy Keleti elem sincs. A szabadabb világkereskedelemért Peter Sutherland, az Általános Vámtarifa és Kereskedelemi Egyezmény szervezetének Í GATT) vezérigazgatója hétfőn özvetlenül a világ fogyasztó polgáraihoz fordult, arra kérve őket, hogy gyakoroljanak nyomást kormányaikra a világkereskedelmi tárgyalások mielőbbi befejezése érdekében és azért, hogy a világkereskedelem minél szabadabb legyen, s a fogyasztók érdekét tartsak szem előtt — jelentették a hírügynökségek Géniből. Sutherland szerint a protekcionizmus majdnem mindig a fogyasztót sújtja, hiszen őt kényszerítik rá arra, hogy eltartson illetve dotáljon olyan hazai termelőket, akik akik a külföldinél drágbb árut állítanak elő. Mitterrand nyilatkozata Egy vidéki lapnak adott interjúban Francois Mitterrand francia elnök hangsúlyozta, hogy a monetáris válság idején rendszeres konzultációt folytatott Edouard Balladur miniszterelnökkel, és jóváhagyta a kormány által követett politikát. Ez volt a lehető legkevésbé rossz megoldás — jelentette ki a lebegtetési sáv ki- szélesítéséről. Mitterrand — Bal- ladur-höz hasonlóan — a nemzetközi pénzügyi spekulációt okolta a válságért, kijelentve, hogy nem a francia frank helyzete indokolta a kényszerű döntést. Nyilatkozatában derűlátóan szólt a francia-német együttműködésről. Túltermelés Júliusban 16 dollár alá csökkent az OPEC referencia-ára, és még olcsóbb lehet az olaj, ha az OPEC-tagállamok nem hagynak fel a túltermeléssel — áll a szervezet belső használatú jelentésében, amelyet a Middle East Economic Survey című, Cipruson megjelenő olajipari szaklap tett közzé. A jelentes szerint az OPEC tagállamok kitermelése júliusban csaknem 1-1,2 millió hordóval haladta meg a szervezet által maga számára megszabott hivatalos maximumot. A fegyelem megsértésében Kuvait és Irán járt élen. Kubai hívők éhségsztrájkja Mintegy negyven kubai hívő S tat éhségsztrájkot az Egye- Államok havannai érdek- képviselete előtt. Az ITAR- TÄSZSZ jelentése szerint a csoport így kívánja szolidaritását kifejezni a „Lelkipásztorok a békéért” nevű amerikai vallási szervezettel, amelynek tagjai harmadik hete folytatnak éhségsztrájkot a texasi Laredo városban, mivel az amerikai határőrség nem hajlandó átengedni a Kubának szánt segélycsomagjukat. Az amerikai határszervek ezt azzal indokolják, hogy a segélyszállítmány tartalmát katonai célokra lehet felhasználni. Elfogult alkotmánytanács? — „Nyílt titok, hogy az alkotmánytanácsban vannak politikailag elkötelezett tagok, s ez az elkötelezettség többségüknél nem azonos azzal, amely megfelelne a mai (parlamenti) többségnek” — jelentette ki egy újabb nyilatkozatában Charles Pasqua francia belügyi államminiszter. Pasqua két napon belül két alkalommal is élesen kikelt az alkotmánybíróság szerepét betöltő testület ellen, mert az felülbírálta és alkotmányellenesnek minűsítette a miniszter által kezdeményezett új idegenrendészeti törvény egyes rendelkezéseit. Az elnök feleségének új frizurája Hillary Clinton új hajviselettel lepte meg a polgárokat. Ez azért is meglepő, mert két hónapon belül ez már a második próbálkozása. Az amerikaiak remélik, hogy ez nem fog annyiba kerülni nekik, mint az elnök hajvágása. (FEB fotó) Der Standard: Szlovákia és Magyarország a tűzzel játszik A szlovák-magyar feszültségek kapcsán Európa konfliktusmegelőző közbelépését sürgette a Der Standard című bécsi lap, s az osztrák sajtóban néhány napon belül másodszor arra figyelmeztetett: a kisebbségi vita kicsúszhat az ellenőrzés alól, a hangulat a Bosznia-Hercegovinában két és fél éve tapasztaltakra emlékeztet, szorongatott helyzetében mindkét kormány számára nagy a kísértés, hogy külső ellenségképet teremtsen, és mindkét ország fegyverkezik. Magyarország és Szlovákia között ugyan nincsenek hagyományai a konfliktusok háborús úton történő rendezésének, de a magyarok főleg a kiegyezés után, 1867 és 1918 között a Monarchia rájuk eső részén a balkáninál nem kevésbé hatásos eszközöket alkalmaztak más népek megfe- gyelmezése és asszimilálása érdekében. Ez a politika főként a Felvidéken, a mai Szlovákiában járt sikerrel, míg 1920-ban a trianoni béke meg nem fosztotta Magyarországot területének kétharmadától — írta terjedelmes kommentárjában Josef Kirchengast. A szlovákok asszimilációs traumájának üjraéledését a szerző szerint az első ízben elismert önálló államiság élménye talán érthetővé teszi, különösen ha Magyarországon nacionalista körök egyre nyíltabban követelik a trianoni „békediktátum” revízióját, x a magyar kormány nem túl nély meggyőződéssel utasítja rendre őket. Ugyanakkor a cikk rámutatott: Meciar kormányfő kettős játéka sok tekintetben emlékeztet Karadzic boszniai szerb vezér taktikájára: azzal érte el Szlovákia felvételét az Európa Tanácsba, hogy ígéretet tett a kisebbségi jogok térén támasztott követelmények teljesítésére, ám az azóta történtekből kiviláglik, hogy ezt eleve nem gondolta komolyan. Ezzel Meciar elfogadja, hogy fokozódnak a feszültségek a szlovákiai magyarokkal és a szomszédos Magyarországgal, miközben a marcelnázaihoz hasonló akciók mindkét oldalon olajat önthetnek az uszítok tüzének ítélte a kilátásokat, noha a viszályt vélekedése szerint némi jószándékkal meg lehetne oldani, ha nem szítanák mindkét oldalon belpolitikai okokból. Meciar a sarokba szorult, mert senki nem kívánja koalíciós partnereként felvállalni a kirajzolódó gazdasági katasztrófát, s nem áll sokkal jobban a magyar kormány sem, amelynek népszerűsége elérte eddigi mélypontját, s a Csurka István körül tömörülő soviniszta renegátok további nyomás alá helyezik. Mindkét oldalon egyre nagyobb a kísértés, hogy külső ellenségkép megteremtésével enyhítsék a belső nyomást, s mindkét ország fegyverkezik. Ezalatt pedig Európa — amelynek „kollektív biztonsági rendszere” épE en most vizsgázik ragyogóan a alkánon, megint csak tétlenül szemléli az eseményeket, holott már régen aktívan tennie kellene a konfliktus megelőzése érdekében — úja a bécsi lap. A kommentár igen veszélyesDunai blokád A Csepelt nem sikerült megállítani Barry Frewer — nemkívánatos személy A boszniai alelnök leváltást követel Ejup Ganic boszniai alelnök az ENSZ szarajevói katonai szóvivőjének leváltását követeli, mivel a szóvivő, Barry Frewer Szarajevóról szólva hétfőn nem volt hajlandó az ostrom szót használni, s helyette csak a város körül- zárásáról beszélt. A szóhasználat miatt a kanadai tiszt a nemzetközi segélyszervezetekkel is vitába keveredett, mivel a humanitráius szervezetek szerint a boszniai fővárosban továbbra is tragikus a helyzet, s az ENSZ politikai megfontolásokból igyekszik azt sugallni, hogy véget ért Szarajevó ostroma. A Reuter jelentése szerint Ganic a Butrosz Gáli ENSZ-főtit- kárnak és Jean Cotnak, az egykori Jugoszlávia területén állomásozó ENSZ-erők főparancsnokának címzett levelében kérte Frewer azonnali leváltását. A szarajevói rádió ismertetése szerint az alelnök hangsúlyozta: Frewer azon kijelentése, mely szerint már nem lehet Szarajevó ostromáról beszélni, súlyos hazugság, s egybevág a szerb propagandával — Frewer kijelentésével visszaélt a szarajevóiak vendégszeretetével, és aláásta az ENSZ-iránti bizalmat — hangsúlyozta Ganic. Több mint 800 kórházi helyet ajánlottak már fel 14 ország képviselői a boszniai polgárháború sebesültjeinek — jelentette ki az AFP-nek adott nyilatkozatában Manuel Almeida, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának ( UNHCR) zágrábi szóvivője. A sort Olaszország vezeti, amely eddig 450 kórházi helyet ajánlott fel a boszniai betegeknek. Finnország száz, Franciaország 98, Lengyelország, Törökország és Csehország 40-40, Jordánia és Kanada 20-20 helyet ajánlott fel, s több ország, közöttük az Egyesült Államok, Dánia és Norvégia is bejelentette, hogy •kész fogadni a Boszniából érkező sebesülteket és betegeket. Nemzeti kisebbségek Lengyelországban Az elmúlt öt esztendőben ösz- szesen 59 új nemzeti kisebbségi szervezetet jegyeztek be Lengyel- országban, ezek közül 33 a német etnikumé — írja Aldona Jawlowska professzor, a Lengyel Tudományos Akadémia Filozófiai és Szociológiai Intézetének munkatársa a lengyelországi kulturális és társadalmi változásokról szóló tanulmányában. Becslések szerint Lengyelországban 1,3 millió ember — a lakosság csaknem négy százaléka — tartozik valamely nemzeti kisebbséghez. Lengyel források a legnagyobb etnikum, a németek számát félmillióra teszik, német szervezetek azonban csaknem egymillió német nemzetiségű lengyel állampolgárról beszélnek. A német kulturális és társadalmi szervezetek főként Sziléziában, a balti-tengeri kikötővárosban, Szczecinben, továbbá Warmiában és a Mazuri-tóhát- ság vidékén, Északkelet-Len- gyelországban tevékenykednek. Harminc ukrán kultúrcent- rum is működik az ország különböző részein. Az ukránoknak 40 művészcsoportjuk, saját könyvkiadójuk és újságjaik vannak. Ezenkívül három elemi és egy középiskolában az ukrán családok gyermekei anyanyelvükön tanulhatnak. További 26 elemi és egy középiskolában az ukrán szabadon választható tantárgy. A 20 000 főt számláló litván kisebbségnek hat elemi és egy középiskolája van, 20 művész- csoportot tart fenn, és kiadja a Lituanica című negyedévenként megjelenő folyóiratot. A rendszerváltás óta eltelt időben a cigányok is létrehozták kulturális-társadalmi szervezeteiket. Az 1991/92-es tanévtől kezdve Nowy Sacz vajdaságban négy cigányosztály működik, ahol a nebulók anyanyelvükön tanulhatnak. Nemrégiben nyílt meg a dél-lengyelországi Tar- nówban a Cigány Kultúra Múzeuma. 1990 óta egy cigány folyóirat is megjelenik Lengyelországban- (MTI) Rainer, Monaco nagyhercege költséges hobbinak szenteli minden idejét. Világhírű régi és üj autógyűjteménye van. A rossz nyelvek szerint időnként ő maga „fényesíti” az autókat f FEB fotó) A nagyherceg hobbija A Csepel nevű magyar hajót újabb támadás érte a Dunán: Belgrád felett csónakos emberek próbálták megállítani, de a hajó továbbhaladt. A hajó legénysége rádiótelefonon csak rövid beszámolót tudott küldeni, eszerint a hajó útja nem volt zavartalan, „incidens” történt. A szerb közlekedési minisztérium közben hétfőn kilátásba helyezte, hogy a hajó semmiképp sem juthat ki Jugoszláviából, amíg Magyarország nem teljesíti a humanitárius szállítmányokkal kapcsolatos ultimátumot. A Tanjug jugoszláv hírügynökség beszámolója szerint a Csepel „elszánt kapitánya kalózakciót hajtott végre, s veszélyeztette a csónakos embereket”, akik a Fehér Rózsa szervezet blokádját akarták érvényre juttatni. Á jelentés szerint a Csepelt mintegy húsz bárkával és ötven emberrel próbálták megállítani, de a hajó kapitánya teljes sebességre kapcsolt. Ekkor a csónakos különítmény hozzákötötte a ladikokat a hajóhoz, s az emberek felszálltak a fedélzetre és az uszályokra. A legénység lezárta az ajtókat, s a parancsnoki hidat, s a hajó tovább folytatta az utat, mire a csónakos emberek eltávoztak. A Tanjug hozzáfűzi, hogy nem sebesült meg senki sem, s csupán egy csónak sérült meg. Ä szerb álláspont az, hogy a magyar hajók nem közlekedhetnek a Dunán mindaddig, amíg Magyarország feltartóztatja a Ju- goszláviába irányuló segélyszállítmányokat. Hétfőn Slobodan Jarcevic, az úgynevezett Krajinai Szerb Köztársaság, tehát a horvátországi szerb terület külügyminisztere foglalt állást ezzel kapcsolatban: felszólította a külföldi szerb egyesületeket, hogy tiltakozzanak a szállítmányokkal kapcsolatos magyar magatartás miatt a külföldi politikusoknál és a külföldi magyar képviseleteknél is. Jarcevic szerint Magyarország a legkomolyabban fenyegeti a Krajinai Szerb Köztársaság és a Boszniai Szerb Köztársaság létét, mivel a külföldi szervezetek leállnak az adományok gyűjtésével, ha Magyarország visszatartja a szállítmányokat. Kárpátalja és a népszavazás Ahogy fogynak a napok a szeptember 26-ikára kitűzött népszavazásig, melyen az Ukrán Legfelsőbb Tanács és Leonyid Kravcsuk elnök iránti bizalomról kellene a választóknak véleményt mondaniuk, úgy szaporodnak a referendumot ellenző állásfoglalások. A népszavazás lebonyolítására alakult országos bizottság technikai és jogi okokból nem találta lehetségesnek a Legfelsőbb Tanács által kitűzött napon történő lebonyolítást, ugyanis már jóvá kellett volna hagyni a szavazólapokra kerülő szöveg tartalmát, és augusztus 17-ig bezárólag a helyi választási bizottságokat is meg kellett volna alakítani, ami viszont nem történt meg. Kárpátalján is több szervezet foglalt már állást a referendum kapcsán. A 17 ukrán pártot és politikai szervezetet tömörítő Kárpátaljai Ukrán Néptanács közleményt adott ki, és felhívással is fordult Kárpátalja lakosságához, melyben nemcsak a Legfelsőbb Tanács, hanem a megyei, városi és községi tanácsok meghatalmazását is követeli, mégpedig népszavazás nélkül, mert véleménye szerint ezek okozták az országszerte eluralkodott politikai destabilizációt és gazdasági káoszt. Ha a Legfelsőbb Tanács, mely a napokban tart ülést, mégis úgy dönt, hogy megtartják a referendumot, akkor a Kárpátaljai Ukrán Néptanács arra szólítja fel a lakosságot, hogy valamennyien mondjanak nemet a mostani parlamentnek. Leonyid Kravcsuk ukrán elnök viszont élvezi az ukrán néptanács bizalmát, ez a testület az államfőt a nemzeti egység és politikai stabilitás szimbólumának, a polgári béke garanciájának tekinti. Ezért azt javasolja, hogy hibái ellenére (ezt határozatlanságában és a pártnomenklatúrával folytatott barátkozásban látja a néptanács) fejezzék ki bizalmukat az elnök iránt, ellenkező esetben ugyanis a moszkvai birodalompárti erők az „egységes és oszthatatlan” állam újjáélesztése végett a karabahi helyzethez hasonlót alakíthatnak ki e sokat szenvedett országban. A Kárpátaljai Ukrán Néptanács különben egy másik nyilatkozatában azt is elítéli, hogy az ukrán miniszterelnök aláírta a gazdasági szövetségről szóló moszkvai nyilatkozatot. Még keményebben foglalt állást a népszavazás ellen a megyei szakszervezeti tanács. Nyilatkozatában kifejti, hogy a referendumra szánt 20 milliárd kupont inkább a terménybetakarítás befejezésére, illetve szociális célokra kell fordítani. Ugyanakkor ellenzi, hogy a kárpátaljaiak is részt vegyenek az augusztus 17- ikére meghirdetett tiltakozó akcióban, vagyis, hogy egynapos sztrájkot tartsanak. Még nem dőlt el, hogy lesz-e népszavazás, vagy sem, de úgy tűnik, hogy a kárpátaljaiak nem támogatják a referendum megtartását. (MTI)
