Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)
1993-08-17 / 191. szám
HÍRLAP LÁTÓHATÁR 1993. augusztus 17., kedd A várban a várról m V II« gg-|§| ~:-ZZ 1 ''ISS ’jriwfl wj : Ifi Az elmúlt hét végén a Palóc napok keretében nyitották meg a fü- leki vár Bebek tornyában azt a dokumentációs kiállítást, amely az erődítmény történetét mutatja be. Fotó: Veres Mihály Statisztikai önarckép a nyugdíjasokról (Ferenczy Europress) Milyen napjainkban a nyugdíjasok helyzete, kormegoszlása, hogyan alakul az aktív koron túliak juttatásainak összege? Egyebek közt ezekre a kérdésekre ad választ az az átfogó felmérés, amelyet az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság készített. Az ez év január elsejei statisztikai helyzetképből kitűnik, hogy tovább növekedett a nyugdíjasok tábora s jelenleg összesen 2 millió 767 413-an részesülnek nyugellátásban, járadékban. A növekedési folyamat évtizedekre visszamenően nyomon követhető: 1955-ben még alig több, mint félmillió, 1965-ben körülbelül 1 millió, 1980-ban pedig 2 millió volt a nyugdíjasok száma. Más közelítésben: négy évtizede az eltartottak népességen belüli aránya 5,8 százalék volt - jelenleg 27,1 (!) százalék. A nyugdíjra és egyéb járadékra jogosultak életkor szerinti csoportjai közül legnépesebb a 60-69 év közöttiek tábora: 1 millió 032 234. A sorban utánuk 775 005-tel a 60 év alattiak, majd 632 491-gyei a 70-79 év közöttiek és 327 683-mai a 80-asok, vagy annál idősebbek következnek. Az ellátások összegéről készült statisztikákból meglehetősen lehangoló kép kerekedik ki a nyugdíjas társadalom anyagi viszonyairól. (Még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a január elsejei adatok nem tartalmazzák a későbbi 10 százalékos emelést.) Tavaly az év végén 34 604-en ötezer forintnál, 107 288-an hatezer, 278 417-en hétezer, 560 927-en nyolcezer forintnál kisebb összegű ellátásban részesültek. Együttesen a nyolcezer alattiak „klubjának” taglétszáma tehát meghaladta a 980 000-et! (A múlt év végén egyébként a hivatalos létminimumhatár 10 000 forint közelében volt.) A juttatások felső régióiban az érintettek száma így alakult: 20-25 ezer forint közötti nyugdíjban 33 003-an, 25-30 ezer közöttiben 6 516-an, 30 ezer fölöttiben pedig 1 573-an részesültek. sz. m. Az elmúlt öt esztendőben felére csökkent a hazai búzatermelés. 1990-ben még hektáronként 6,1 millió tonnát takarítottak be az ország búzaföldjeiről, 1991-ben már csak 5.1 millió tonnát, 1992-ben 3.4 milliót, az idén pedig várhatóan alig 3 millió kerül a tárolókba. Tóth István, a Mezőgazdasági Termelők és Szövetkezők Országos Szövetségének (MOSZ) főtanácsosa szerint az idei alacsony terméshozam, az aszály, a vetésterület csökkenése s a nem elégséges ráfordítások (a kevesebb műtrágya és növényvédőszer, a rovarkártevők gombabetegségek elleni hiányos védelem, a jó minőségű, de drágább vetőmagok felhasználásának visszaesése, a nem elégséges talajművelés) együttes következménye. A terméseredményekről szólva elmondta:- A legtragikusabb terméskiesés Szolnok megyében volt. Hagyományosan itt terem az országban a legjobb minőségűnek számító közép Tisza-vidéki búza s egyben ez a térség adja a magyar búzatermes ÍO %-át. Ezen a jó adottságú vidéken most hektáronként csupán 2.4 tonnát takarítottak be. Hasonlóan alacsony - 3 tonna alatti - volt a termés Heves megyében. Békés, Pest, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szat- már-Bereg megyében hektáronként 3 és 4 tonna közötti A termelők aggódnak Ki vet, ki arat? mennyiséget takarítottak be. Kiemelkedő termés volt Baranyában, ahol hektáronként 5 tonnát és Tolnában, ahol hektáronként 4 tonnát regisztráltak.- Az idén learatott 3.1 millió tonna búzából a belföldi közvetlen fogyasztás 1.6-1.7 millió tonna, további egymillió a takarmányszükséglet. Mennyi búza kerülhet végülis exportra?- Ősszel a termeltetők - a bankok, a kereskedők - hitel- nyújtás ellenében exportigér- vényt kaptak, hogy az általuk termeltetett búzát külpiacon értékesíthetik. Ezzel az üzleti céllal finanszírozták meg a vetést. Mintegy 250 ezer tonna búzára adtak ki előzetes exportigérvé- nyeket. Az Agrárpiaci Rendtartás bizottsága most úgy döntött, hogy azok számára, akik valóban termeltettek és hitelt nyújtottak, megadják az exportsegélyeket, de a tervezettnél kisebb meny- nyiségben. Egyébként nincsenek irigylésre méltó helyzetben az exportőrök, mivel a belföldi piacon nagyon magasra szökött a búza ára és nem biztos, hogy ezt az árat külpiacon is érvényesíteni tudják.- Elegendő lesz-e a takarmány az állatállomány számára?- Bizonytalan ma a takarmány-felhasználás. Mivel nagy mértékben csökkent az állatállomány, elképzelhető, hogy a megtermett mennyiség elegendő lesz. A búzából tervezett exportbevételek tavaly az állatállomány értékesítésével „bejöttek”, az idén azonban a búzaexport nagy mértékű visszafogása bevételkiesést okoz s már előre látható, hogy hasonló cipőben járunk majd 1994-ben is.-Milyen intézkedéseket sürget a MOSZ a búzatermesztők érdekeinek védelmében?- Szeretnénk kieszközölni, hogy a kormányzat jogszabályban mondja ki : „aki vet - az arat” pontosabban, hogy aki vetett, az biztosan megkapja a befektetett pénzét. A szövetkezeteknek alig maradt földjük, területeik bizonyos hányadát részaránytulajdonba adták, a többi pedig kárpótlásra van kijelölve. Amennyiben ősszel még a szövetkezet vet, az új tulajdonosnak meg kell térítenie a ráfordítást. Azonban a legtöbb gazdaság úgy gondolkodik, hogy ebben a bizonytalan, pénzhiányos helyzetben nem kockáztat feleslegesen. Nem lehet ugyanis előre tudni, hogy a föld új tulajdonosa megfizeti-e a költségeit, vagy azt sokallni fogja.- De mi történik, ha történetesen kifagy a vetőmag?- A természeti csapások nincsenek belekalkulálva a gazdaságok költségszámításaiba. Az is kevés a talpon maradásukhoz, ha csupán a ráfordított költségeiket kapják vissza s a nyereség más zsebébe vándorol. Szeretnénk elérni az étkezési búza 1994 évi 8500 forintos garantált árának rögzítését. Kevesell- jük a hektáronkénti 2000 forintos támogatást. Az általunk javasolt 5000 forint ténylegesen biztosítaná, hogy a jövő évi gabonánk földbe kerüljön. Végsősoron úgy tűnik, hogy az idén már nem a termelő fog vetni, hanem a bankok és az állam. A termelő még ha akarna, akkor sem tehetné. Nincs rá pénze. Javasoltuk a vagyonadóként működő földadó végleges eltörlését, mert teljesen idegen az adórendszertől. Alapvető hibája, hogy a földminőség függvényében azokat fogja vissza a termeléstől, akik jobb minőségű földön gazdálkodnak - ők többet fizetnek - és azoknak kedvez, akik a gyengébb minőségű földön termelnek. Ha közvetlenül is, az ország jövő évi kenyere ilyen „apróságokon” is múlik. Újvári Gizella Vidám fesztivál Az Országos Versmondó Egyesület és a Nemhivatásos Színházak Szövetsége - hagyományteremtő szándékkal - rendezi meg a Vidám Művek fesztiválját a Vörösmarty Művelődési Házban október 16-án és 17-én. Az érdeklődők a versmondó egyesületnél (1011 Budapest, Corvin tér 8.) jelentkezhetnek. A fesztivál programjának összeállításánál a vidámság fogalmát tág határok között értelmezik: lehet klasszikus vígjáték, vagy abszurd dráma. A versmondóknál pedig különösen fontos feladat annak cáfolata, hogy a versmondó csak világfájdalmat képes közvetíteni. Együd Árpádra emlékeznek Egész napos ünnepséget rendeznek ma Siófokon Együd Árpád emlékére. A kiváló folklorista Perőcsényben született, Balassagyarmaton érettségizett 1942-ben. A Kálmán Imre Múzeumban Molnár Árpád, Siófok polgár- mestere avatja föl Andrássy Kurta János szobrászművész Együd Árpádról készített bronz emléktábláját. Emlékbeszédet mond a Magyar Néprajzi Társaság nevében dr. Dankó Imre egyetemi tanár, majd a siófoki temetőben megkoszorúzzák Együd Árpád sírját. Ellenőrzik az alapítványok működését Számvevőszék előtt a jövő évi költségvetés Kezdetben volt az Állami Számvevőszék. Néhány hónapja dolgozik az Országgyűlés Számvevőszéki Bizottsága, és hamarosan létrejön a Központi Számvevőségi Hivatal is.- Nem lesz egy kicsit sok az ellenőrzésből? - kérdeztük az ÁSZ elnöki titkárságának igazgatóját, dr. Lévai Jánost.- A fejlett demokráciákban a lehető legtermészetesebb, hogy több oldalról figyelemmel kísérik a gazdasági-, pénzügyi- és jogi folyamatokat. Nálunk a rendszerváltást követően átfogó vizsgálatok folytatására csak az Állami Számvevőszék kapott jogosítványt. Egyetlen hivatal - dolgozzék a lehető legfelkészültebb szakemberekkel is - képtelen mindenen rajta tartani a szemét. Ezért természetes, hogy a kormányzat létrehozza a Központi Számvevőségi Hivatalt: feladata a Pénzügyminisztérium szakmai felügyeletével a költségvetésből juttatott pénzek fel- használásának vizsgálata lesz. Vagyis azt ellenőrzik majd, hogy az egyes minisztériumok és kormányzati intézmények megfelelően gazdálkodnak-e a rendelkezésükre álló pénzzel.-Az Állami Számvevőszék is folytat hasonló vizsgálódásokat. Ezentúl kétszer ellenőrzik ugyanazt?- Szó sincs erről, bár elkerülhetetlenül lesznek átfedések. Ettől függetlenül nincs ellentmondás a számvevőségi hivatal és a számvevőszék hatásköre között. Az ÁSZ általában vizsgálja az egyes intézmények működését, működőképességet, a számvevőség viszont a részletekre is kíváncsi lesz, például azt ellenőrzi, hogy az egyes feladatok végrehajtására miért költöttek éppen annyit, amennyit.- És mi lesz az országgyűlés „ legfiatalabb" bizottságának, a számvevőszéki bizottságnak a dolga?- Mielőtt a plenáris ülés elé kerülne az ÁSZ jelentése, azt részletesen megvitatják a számvevőszéki bizottság tagjai. Ez a fajta zsiliprendszer arra is lehetőséget nyújt, hogy az egyes szakmai kérdéseket hozzáértően tisztázzák és amennyiben szükséges, arról is gondoskodnak, hogy a honatyák ismét napirendre tűzzék a vitatott anyagokat.-Most milyen nagyobb horderejű témákon dolgozik az ÁSZ?- A három vaskos kötetbe foglalt 1994. évi költségvetési előterjesztést tanulmányozzák szakembereink. Az egyes fejezetekben természetesen még nem mélyülnek el, most elsősorban arra kíváncsiak a számvevők, hogy a javaslat megfelel-e a törvényes előírásoknak és mennyire megalapozottak az egyes ágazatokkal kapcsolatos elképzelések. Ezzel egyidőben folyik az 1992-es esztendő végső zárszámadásának felülvizsgálata is, ahol az a nagy kérdés: menynyi is volt valójában a központi, illetve a társadalombiztosítási költségvetés tényleges hiánya. A másik komoly feladunk az alapítványok működésének ellenőrzése. Az ÁSZ természetesen nem szólhat bele az egyes kuratóriumok munkájába, de arra mindenképpen fényt kívánunk deríteni, hogy valójában milyen pénzekből tartják fenn magukat. Hazánkban - tudomásom szerint - mintegy hétezer alapítványt jegyeztek be és ezek csekkszámlájára nemcsak magánszemélyek fizetnek be pénzt, hanem komoly támogatást kapnak közintézményektől is. Az Állami Számvevőszéket ez utóbbiak „jótékonykodása” érdekli elsősorban. Parlamenti kulisszatitkok A tévé mindent rögzít (FEB) A parlament VI. kapuja mellett minden ülésszak alkalmával ott áll a közvetítő kocsi és mellette egy kis autóbusz. A közvetítésen többnyire 35-40 ember dolgozik, nem számítva azokat a műszakiakat és archiválással foglalkozókat, akiknek az adással kapcsolatos teendői a tévé központi épületében vannak. A parlamentben négy kamera kapott helyet. Ezek közül három az ülésterembe, a negyedik esetenként a Gobelin-terembe - a sajtótájékoztatók helyszínére - költözik. E kamerákkal a vezetőoperatőr mellett hat operatőr dolgozik felváltva, mert egész napon át senki sem képes a kamerák mögött állni. Az adás három „állásról” készül. A rendezői állás a közvetítő kocsiban van. Itt foglal helyet a rendező, a képvágó, a rögzítő és a gyártásvezető. Itt dolgozik az a műszaki is, aki az adást mikrohullámon a televízió épületébe továbbítja, ahonnan „fellövik” az adóra. A közvetítő kocsi mellett álló kis autóbuszban található többek között az a műszer is amellyel feliratozzák a képeket. A második állás a riporteré. Ebből általában kettő van. Az első az ülésterem egyik páholyában található, a második a Gobelin-teremből közvetíti a sajtótájékoztatókat. Azt, hogy a riporterek hogyan váltják egymást, a nézők az adásban jól láthatják. A harmadik állás a szerkesztői: amelyik a parlament társalgójában kapott helyet, ott, ahol az eseményekről és az esetleges változásokról percnyi pontossággal értesülhetnek a szerkesztők. Itt tartózkodnak a „tartalékos” operatőrök és világosítók is. Innen lehet telefonon összeköttetést teremteni az állásokkal és a televízió központjával. Itt dolgozik az az asszisztens is, aki pontosan feljegyzi, hogy ki, hány óra, hány perctől, meddig beszélt, az anyaga milyen számú videókazettán, annak hányadik méterénél található. A parlamenti tárgyalások minden percét, dokumentum értéke miatt - azt is, amit nem közvetítenek - szalagra rögzítik és így a későbbiek során minden esemény és felszólalás visszakereshető. Az a hír járja, hogy egyesek szeretnék, ha nem közvetítené teljes egészében az üléseket a televízió. Szerintük zavarja, befolyásolja a tárgyalások menetét a közvetítés, mert nem kevés képviselő szavai többnyire a nézőknek és csak kevéssé a tárgyhoz szólnak. Egzisztencia-hitel - kedvezőbb feltételekkel Új fejezetéhez érkezett az 1991-ben életre hívott Egzisztencia-hitel. A kormány még februárban rendeletben módosította a hitelfelvétel feltételeit, s azóta megduplázódott a hitelfolyósítások száma. Ez a bizonyítéka annak, hogy az E-hitel feltételei a rendeletmódosítás nyomán lényegesen kedvezőbbek lettek. A változás lényege a következő: a hitelösszeg visszafizetésének futamideje 15 évre nőtt - korábbi 10 évvel szemben, a hiteltörlesztést a felvételtől számított 3 év után kell megkezdeni s a három éves türelmi idő alatt csak a kamatokat kell fizetni. A kamat is változott. 1991-ben még 20 százalékról indult, s ehhez képest mára 7 százalékra csökkent. Ráadásul a nemrégen alakult Hitelgarancia Rt. készfizető kezességet vállal az E-hitelekre is, ha a bank nem találja elegendőnek a hitelfelvevő által kínált fedezetet. (A kívánt fedezetet minden esetben a bankok állapítják meg. Általában a többi hitelfelvételhez hasonlóan lakatlan ingatlant, illetve saját tulajdonú üzletet, üzletrészt fogadnak el.) A Hitelgarancia Rt. ezért a szolgáltatásért nem számít fel pénzt, vagy kamatot, tehát ez nem terheli újabb összegekkel a kérelmezőt. Változás még, hogy míg eddig csak magánszemélyek, egyéni vállalkozók vehették igénybe az E-hitelt, ettől az évtől jogi személyek, társaságok is kérhetik. A „nyitás” szükségességét már most igazolják a tapasztalatok. Ugyanakkor a szövetkezetek körében eddig mindössze két példa akadt E-hitel felvételére, de az átalakult építőipari-, mezőgazdasági-, beszerző-, fogyasztási-, kistermelői-, kereskedelmi-, értékesítő-, kisipari-, ipari- és kisszövetkezetek körében a közeljövőben várhatóan megnő ez igénylők száma. Mi a különbség Boross Péter között? Nem tudom, önök tudják-e mitől válik magánemberré a belügyminiszter egy volt kormányzó temetésén, én nem tudom. Mondani lehet, csak elfogadni nehéz: attól, hogy a saját kocsiján megy oda, a saját ruhájában, protokolláris kísérete nélkül. Boross Péter magánember rokonai körében, akár ilyen jellegű temetésen is. De képzeljék el, színházba megy a belügyminiszter, és ott (minősíthetetlen módon) fejen üti őt a mögötte ülő. Kit bántalmazott az illető? A színházlátogató magánembert vagy a belügyminisztert? Azt persze nem zárhatom ki, hogy van olyan megoldása ennek a problémának, amiről én nem tudok. Lehet, hogy Boross Péternek mindenből duplán van. Lehet, hogy amikor magánemberként ébred, másfajta fogkrémmel mos fogat, mint arpikor belügyminiszterként végez hasonló tevékenységet. Lehet, hogy oktalanul kötöz- ködöm. Mégiscsak el kellene viszont dönteni, hogy melyik Boross Péter vesz részt Horthy Miklós temetésén (miután valaki egyértelműsíti, hogy mi a különbség a két Boross Péter között). Számomra nem mindegy, hogy az 1920 és 1944 közötti kormányzót a jelenlegi kormány tagja értékeli-e olyan személyiségként, akinek temetésén illőnek tartja a megjelenést, amit párhuzamosnak tekinthetünk azzal, hogy elfogadja Horthy politikai szereplését. Dudellai Ildikó