Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-17 / 191. szám

KÜLFÖLD 1993. augusztus 17., kedd Egyetlen esélyes jelölt Borítékolható Jacques de La- rosiére EBRD-elnökké választá­sa a héten — ez volt a londoni eu­rópai bank munkatársainak vé­leménye a hét végén. Előzőleg úgy értesültek, hogy az olasz kor­mány visszavonta támogatását Giuliano Amato volt olasz mi­niszterelnöktől, így de Larosiére volt IMF-igazgató, a francia köz­ponti bank mostani kormányzó­ja gyakorlatilag az egyetlen esé­lyesjelölt maradt. De Larosiére-t nemcsak a Közös Piac támogat­ja, hanem személye — IMF-gya- korlata okán — elfogadható az Egyesült Államoknak is, vagyis mögötte áll az EBRD túlnyomó részvénytöbbsége. Nemzetközi mezőgazdasági vásár Nyitrán megnyílt a 20. Agro- komplex nemzetközi mezőgaz­dasági és élelmiszeripari vásár. A rangos vásáron 20 ország közel ezer kiálh'tója vesz rész, köztük számos magyar vállalat is. A po­zsonyi magyar követség kereske­delmi osztálya a Nyitrai Kereske­delmi és Iparkamarával Közösen szerdán a vásár területén ma­gyar-szlovák üzletemberek talál­kozóját rendezi meg. Ezen első­sorban az élelmiszeripari termé­kek feldolgozásával és forgalma­zásával foglalkozó üzletemberek vesznek részt. A találkozó célja, hogy megismerkedjenek a két ország közti kereskedelemi-és befektetési lehetőségekkel. Ismét árháború Az Egyesült Államokban újabb árháború vette kezdetét a légitársaságok között, s jóllehet nem éri el a tavaly nyári hasonló viaskodás hevességét, a játék most is vérre megy. Alighogy a wilmingtoni bíró­ság ítéletet hirdetett a Trans World Airlines csődeljárása ügyében, s jóváhagyta a társaság talpraállításának tervét, a TWA bejelentette, hogy ingyenjegyet ad minden olyan utas kísérőjé­nek, aki teljesárú jegyet vásárol. Az ajánlat nemcsak a belföldi, hanem a nemzetközi járatokra is szól. A többi cég 24 óra leforgása alatt ugyanazokat a feltételeket kínálta, mint a TWA, sőt még meg is toldották: a teljesárú je­gyet is 35 százalékos kedvez­ménnyel kínálják. Új pénz? A szóbeszéd ellenére még a hét végén is a karbovanyec volt a hivatalos nemzeti fizetőeszköz Ukrajnában és a kormány szerint egy ideig még az is marad. A la­kosság — „jól tájékozott forrá­sokra” hagyatkozva — úgy tudta, hogy már a hét végétől bevezetik az új pénzt, a grivnát. Lemberg- ben már az árfolyamot is tudni vélték: ,250 karbovanyec érne egy új grivnát. Etarkovban a fe­kete piacon az elmúlt napokban 7-8 ezer karbovanyecet is adtak egy amerikai dollárért, miköz­ben a hivatalos árfolyam az 5700-as szinten volt. Moszkva garanciákat követel Az orosz csapatok a lehető leggyorsabban el fogják hagyni a balti országok területét, de a ki­vonás nem valósulhat meg jogi, adminisztrációs és más problé­mák megoldása nélkül — mond­ta Stockholmban Andrej Kozi- rev orosz külügyminiszter, aki kétnapos, nem hivatalos látoga­tásra érkezett Svédországba. Kozirev ismételten garanciá­kat követelt az érintett államok­ban élő oroszajkú lakosság szá­mára. Szavaiból kiderült: Moszkva attól tart, hogy Lettor­szág és Észtország megkülön­böztető törvényeket léptet élet­be. Szerinte a baltiak és az oro­szajkú lakosság közötti ellenté­tek az erőszak és a zavargások csíráját hordozzák magukban. Súlyos harcok Mostárnál II. János Pál pápa vasárnap is­mét elítélte a művi terhességmee- szakítás gyakorlatát, s felszólí­totta az amerikai katolikusokat, hogy kövessenek el mindent az élet védelmében. Négynapos amerikai látogatá­sának utolsó napján tartott den- veri szabadtéri miséjén a pápa hangsúlyozta: a katolikusoknak harcolniuk kell a „halál kultúrá­jának” térnyerése ellen, ami kü­lönösen veszélyezteti a családok fennmaradását. A mintegy 350 ezer hívő előtt mondott beszédé­ben II. János Pál elmondta: — Természetesen a társadalom legy- gyengébb tagjai, a meg nem szü­letett csecsemők, a gyermekek, a betegek, az öregek, a szegények, a munkanélküliek és a menekül­tek szenvednek a legtöbbet. Amidőn 1943 augusztus 18- án, röviddel éjfél után a balti-ten­geri Usedom szigetén, Peene­mündében felbőgtek a szirénák, a Wehrmacht hadmérnökei és ra­kétakonstruktőrei mérgelődve foglalták el helyüket a légopin- cékben. Azt hitték, hogy ismét vaklárma a riasztás. Hitler „csodafegyverének” kí­sérleti üzemét azonban ezen az éjszakán a brit királyi légierő (RAF) 600 repülőgépe három egymást követő hullámban rom­bolta porig. 1600 tonna bombát, és csaknem 300 tonnányi gyújtó­bombát szórtak le. Ez a bombázás, valamint az amerikai légierőnek a Regens­burg melletti Messerschmidt re­pülőgépgyár, és a Schweinfurt közelében létesült golyóscsa- págyraktár elleni bombatáma­dása döntő fordulatot jelentett a második világháború meneté­ben. A hadianyaggyártási ver­senyben végleg a szövetségesek kerekedtek felül, hiszen ezt a csapást a német hadiipar már nem tudta kiheverni — állapítja meg visszaemlékezésében a DPA hírügynökség. A brit titkosszolgálat hosszú időn keresztül képtelennek bizo­nyult arra, hogy rábukkanjon a hírhedt és rettegett német csoda- fegyver kíséreleteinek pontos helyére. Az amerikai hírszerzés berni részlegének főnöke, Allan Welsh Dulles — a későbbi külügymi­niszter fivére — volt az első, aki a szövetségesek közül, 1943 nya­rán az osztrák ellenállástól ka­pott fotók révén, pontos értesü­lést szerzett a Peenemündében megépített álcázott kísérleti üze­mekről. Churchill, amint hamarosan értesülést szerzett a rakétaüzem hollétéről, utasította a légierő parancsnokát, Sir Arthur Har- rist, hogy dolgozza ki a légitáma­dás tervét. A normandiai partra­szállás előkészítését megkezdő brit miniszterelnök tisztán látta, hogy rakéták tucatjainak folya­matos becsapódása Angliára mi­lyen végzetes csapást jelenthetne a polgári lakosság kitartására, il­letve a fegyveres erők harci szel­lemére. Hitler 1937-ben adott utasí­tást a Német Fegyveres Erők Ha­diipari Hivatalának arra, hogy Peenemündeben építsék fel a ra­kétaüzemet, majd mérhetetetlen összegeket áldozott a „Nagy Cél” érdekében. Az ott dolgo­zók döntő többségét természete­sen úgy tájékoztatták, hogy a — Cseresznyemag” fedő­névvel ellátott üzemben — egy űrhajó építésén fáradoznak. 1942-ben jutottak a kísérle­tekkel odáig, hogy az elsőször „Mozsár 103” majd később a megtorlófegyver szó német ne­vének kezdőbetűjéből V- 1-re rö­vidített rakétára olcsóbb, egy­szerűbb, acéllemezzel borított repülőtestet sikerült építeniük. Ez a kétségkívül nehezen irá­nyítható szerkezet már egy ton­nányi robbanószerkezetet volt képes a brit-szigetek lakói nya­kára zúdítani. A V-l pusztító ereje minden hibája ellenére is szinte ugyan­olyan hatékony volt, mint a száz­szor magasabb költségeket fel­emésztő 14 méter hosszú 13 ton­nás V-2. Az 5500 km/h sebes­séggel repülő 380 kilométer ha­tótávolságú V-2-ből Hitler kí­vánsága szerint napi 900 darabot kellett volna előállítani. A pusztító bombatámadásban a 12 000 Peenemündében dolgo­zó tudós, mérnök, kényszer- munkás, hadifogoly közül 732 ember lelte halálát. A brit légierő 41 gépet veszített. A hírhedt Luftwaffe már csak megkésve ér­kezett a lángoló üzemcsarnokok fölé. Szarajevó helyzete tovább rosszabbodott A boszniai kormány kétségbe vonta azokat a szerb állításokat, melyek szerint véget ért volna Szarajevó ostroma. Ejup Ganic boszniai alelnök szerint csupán arról van szó, hogy a szerbek ugyan visszavonultak a boszniai fővárost körülvevő magaslatok­ról, azonban a kivont csapatokat más, közelben lévő szerb állások megerősítésére használták fel. A Bosznia-Hercegovinában akkreditált amerikai követtel, Viktor Jakovic-csal folytatott tárgyalásai után Ganic kijelen­tette: Szarajevó helyzete tovább rosszabbodott, mivel a szerbek a fővároshoz közelebb lévő állá­sokba telepítették át a Bjelasni- cáról és az Igmanról kivont harc­kocsik és ágyuk jelentős részét. A nehézfegyverzetek többi ré­szét — állította Ganic — a szer- bek a délnyugat-boszniai muzul­mán település, Konjic térségébe vezényelték át. Jakovic, aki néhány napig Szarajevóban marad, újságírók­nak elmondta, hogy a szerb kivo­nulással nem változott meg je­lentősen a térség helyzete. — A szerb visszavonulás csak annyit jelent, hogy az a helyzet állt visz- sza, amikor a NATO meghozta a légicsapásokra vonatkozó dön­téseit — közölte az amerikai dip­lomata. Súlyos harcok zajlottak a hétvégén a hercegovinál szék­városnál, Mostarnál a muzul­mán és a horvát erők között. A horvátok sok foglyot ejtettek, s táborokba szállították őket. A Vöröskereszt egyik szóvivője el­mondta, hogy a táborokban szörnyű körülmények vannak: sokfelé megölik a foglyokat, szá­mos rabot pedig munkaszolgála­tosként az első vonalban dolgoz­tatnak. Szarajevóban vasárnap 39 se­besültet szállítottak el repülőgé­pekkel: az úgynevezett Irma-ak- ció keretében angol és svéd kór­házakba viszik a helyszínen már mindenképp gyógyíthatatlan se­besülteket, s megpróbálják meg­menteni őket. (Van olyan sebe­sült gyermek, akinek májátülte­tésre van szüksége a túléléshez, s van, akire komplikált szemműtét vár.) ENSZ-tisztségviselők azonban hevesen bírálják az ak­ciót, amely szerintük csupán „a jéghegy csúcsát” érinti. Boszniá­ban legkevesebb négyszázezer emberről kellene gondoskodni, nem néhány tucatról, s az Irma- akció a helyszínen dolgozó se­gélyszervezetek szerint inkább televíziós propaganda-gyakor­lat, mintsem lényegi segítség- nyújtás. A boszniai horvátok az­zalfenyegetőznek, hogy kivonul­nak a genfi tárgyalásokról, és megállítják a Közép-Boszniába tartó segélyszállítmányokat, ha a nemzetközi közösség nem fordít ugyanolyan figyelmet a horvát sebesültek és betegek sorsára, mint a boszniai muzulmánok megmentésére. A Horvát Védelmi Tanács (HVO) Zágrábban közzétett közleménye szerint a boszniai horvátok genfi jelenléte attól függ, hogy a muzulmánok lehe­tővé teszik-e, hogy a közép­boszniai Nova Bilában lévő hor­vát kórházba is eljussanak a se­gélyszállítmányok. Horvát jelen­tések szerint a kórházban több mint száz sebesültet, köztük gyermekeket ápolnak. — Sajnálatos módon, miköz­ben a világ tömegtájékoztatási eszközei és a nemzetközi segély- szervezetek szervezik a muzul­mán ssebsültek és betegek eva­kuálását, egy szó sem szó sem esik a boszniai horvát kórházak­ban uralkodó elviselhetetlen helyzetről — áll a HVO közlemé­nyében. Paraguay új elnöke magyar származású Juan Carlos Wasmosy, Para­guay vasárnap beiktatott elnöke az elnöki palotában hangos „szervusz” köszöntéssel üdvö­zölte Major László nagykövetet, amikor bekonferálták á magyar delegációt. Markó Gabriella, az MTI tudósítója szerint az elnök körül álló politikusok meglepe­téssel figyeltek fel a magyar szó- I ra. Wasmosy apai őse, Vámosy József Magyarországon szüle­tett, és Debrecen környékéről vándorolt ki öccsével együtt Dél- Amerikába 1828-ban. A testvé­rek először Rio de Janeiróban te­lepedtek le, azonban a fiatalabb Vámosy hamarosan visszatért Európába, és Hamburgban álla­podott meg. Vámosy József azonban néhány év alatt sikeres üzletemberré küzdötte fel magát és Paraguay fővárosában Asun- ciónban telepedett le. A családban később volt köl­tő, tázirdássz, ügyvéd és lapkia­dó is. A Vámosy névből — az el­beszélések szerint — egy hivata­los dokumentumba került elírás után lett Wasmosy. Lady Diana fia Harry herceg katonásdit játszik Lady Diana meglátogatta ezredét, amelynek ő a feje Wisdenben, Németországban. Miközben a hercegnő megszemlélte a csapatokat, és elbeszélgetett a katonák feleségeivel, fia, Harry külön utakon járt. Átöltö­zött a részére készült uniformisba. Bemászott egy tankba, belenézett az ágyú csövébe, több párnán ülve látott csak ki a tank tornyából, és integetett a köréje gyűlt bámészkodóknak. A nyolcéves herceg csak egy aprócska hibát kötvetett el, elfelejtett szalutálni az ezred tulajdonosának, felettesének, édesanyjának. (FEBfotó) Jelcin trójai falova Borisz Jelcin a jelek szerint megtalálta az országot megbéní­tó kettős hatalom megszüntetésé­nek módját. Ráadásul — ami a legfontosabb — úgy tűnik, az el­nök nem akar letérni az alkotmá­nyos útról, és nem próbálja meg feloszlatni a törvényhozást, mint ahogy azt harcias hangvételű múlt hét végi beszéde sejtette. Mindez egyelőre persze csak fel- tételezés, de az elnök legutóbbi megnyilatkozásait elemezve kezd kirajzolódni egy egyelőre gondosan titkolt stratégia. Jelcin utóbbi beszédeinek ve­zérszólama az volt, hogy a refor­mok kerékkötője a jelenlegi par­lament, amelyen valahogy túl kell lépni. A legkézenfekvőbb erre a választások kiírása. Ez te­hát Jelcin nem titkolt célja, amelynek elérésére több lehető­ség is van. Az államfő váratlan bejelentését, miszerint ősszel akár maga írja ki a választásokat (ha a parlament erre nem hajlan­dó) a moszkvai elemzők egy ré­sze úgy értékelte, hogy az állam­fő tényleg a törvényhozás felosz­latására gondol. Mások szerint viszont egy újabb fenyegetésről, ha úgy tetszik, Jelcin újabb blöff- jéről van szó, amellyel az elnök megpróbál ráijeszteni a székük­be görcsösen kapaszkodó képvi­selőkre, akiknek van mit veszíte­niük. Napjaink Oroszországá­ban ugyanis „jó üzlet” (néha a szó szoros értelmében is) képvi­selőnek lenni. Moszkvában köz­szájon forognak az „adakozó” vállalkozások „önzetlen” aján­dékaira vonatkozó történetek. (Nercbunda a képviselőfelesé­geknek, külföldi „tanulmányu­tak” stb.) de nem ez a lényeg. Az elnök is tudja, hogy a par­lament szétkergetése alkotmá­nyellenes, és tartózkodik annak megismétlésétől, ami 1991-ben történt. Moszkvai politológusok egyöntetű véleménye szerint Jel­cin ugyanis nem legitim módon jutott hatalomra, mivel a Szovje­tuniót nem az arra egyedül jogo­sult szovjet parlament oszlatta fel, hanem Jelcin. Akkor Jelcin Gorbacsovot akarta kiütni a nye­regből, most pedig a jelenlegi parlament van soron, amely a kezdet kezdetén Jelcin engedel­mes eszköze volt. (Hogy miért romlott meg az elnök és a tör­vényhozás viszonya, az egy kü­lön történet.) Jelcinnek mindenesetre a je­lenleg érvényben levő alkot­mány szerint nincs joga feloszlat­ni a törvényhozást. E nélkül vi­szont idő előtti választásokat sem lehet kiírni. Haszbulatovék- nak még kettő, az elnöknek pe­dig három éve van a választási periódus végéig. Ez tehát patt­helyzet, hogyan akar akkor még­is Jelcin idő előtti választásokat? A magyarázat apetrozavodsz- ki találkozó eredményében kere­sendő. Mi is történt a festői Onye- ga-tó partján fekvő észak-orosz városban? Jelcinnek a jelek szerint sike­rült maga mellé állítani az Orosz- országi Föderációt alkotó köz­társaságok vezetőit, ami lehető­vé teszi egy új hatalmi szerv létre­hozását. A Föderációs Tanács kinyilvánított célja a központ és köztársaságok közötti kapcsola­tokban felmerülő vitás kérdések rendezése. Van viszont a szerve­zetnek egy másik, szélesebb poli­tikai összefüggésben értelmez­hető szerepe is. Nevezetesen Jel­cin „trójai falova” lehet, amely a parlamenttel szembeni legitim ellensúlyt képezhet. Jelcin másik fontos lépésként beleegyezett abba, hogy az elnök által kezdeményezett alkotmá­nyos tanácskozás és a parlamenti alkotmánybizottság közösen vi­tassa meg az új alkotmány terve­zetét, amelyre esetleg így már rá­mondja a törvényhozás az igent. Nem kizárt ennek ellenére, hogy a képviselők mégsem írják alá saját „halálos ítéletüket” , azaz nem fogadják el az új alaptör­vényt, amelyben már kétkama­rás parlament szerepel a még szovjet időkből megmaradt Leg­felsőbb Tanács, illetve a népkép­viselők kongresszusa helyett. Jelcinnek a jelek szerint erre is van megoldása. És itt jön be a „föderációs trójai faló”. Az el­nök ugyanis utalt rá, hogy egy ideiglenes alkotmánytörvényt is elképzelhetőnek tart, amit a Fö­derációs Tanács útján próbál meg esetleg keresztülvinni, a parlament ellenében. Ennek is végső soron az új választások ki­írása lehet az eredménye. Jelcin tehát a nyári hosszas gondolko­dás után lépett a sakkjátszmá­ban, s maradva a sakkhasonlat­nál, a „föderációs trójai falóval” sakkot adott a parlamentnek. így nem túlzás talán azt állítani, hogy néhány lépésen belül eldőlhet a hatalmi sakkjátszma. Köti Lóránt Szabadtéri mise Denverben A pápa ismét elítélte a művi terhességmegszakítást Bár a pápa ismét elítélte az abortuszt, a denveri beszédből ismét kimaradtak az előkészített írásos anyagban még meglévő részek, amelyek borzalmas bűnnek, a Holocausthoz hasonló cselekménynek és az ártatlanok legyilkolásának” nevezik a ter­hességmegszakítást. A pápa két évvel ezelőtti egyik beszédében már egyenlőségjelet tett a zsidók kiirtását célzó második világhá­borús náci törekvések és az abor­tusz között, amiért a zsidó szer­vezetek érzéketlenséggel vádol­ták meg a katolikus egyház veze­tőjét. A nagy hőségben elmondott pápai beszéd alatt az orvosok több mint tízezer hívőt részesí­tettek elsősegélyben. (MTI) Peenemündében felbőgtek a szirénák

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom