Nógrád Megyei Hírlap, 1993. augusztus (4. évfolyam, 178-202. szám)

1993-08-16 / 190. szám

4 HÍRLAP _____________________________OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1993. augusztus 16., hétfő „Szeretet nélkül nevelés el sem képzelhető” Fél évszázaddal ezelőtt érettségizett Először: rokkantak napja Balassagyarmaton Az idén májusban, a salgótar­jáni Táncsics Mihály Közgaz­dasági és Kereskedelmi Szak- középiskola ballagásán együtt ünnepeltek a most érettségiző fiatalok és az 50 éve érettségi­zettek. Különleges és megható ballagás volt ez. Keményvári István is ott volt a nemes évfordulót ünneplők között. Szegény család gyerme­keként látta meg a napvilágot, ám tandíjmentességet kapott az iskolától, mivel tanulmányi eredményeivel kitűnt társai kö­zül, így végezte el felsőbb isko­láit. Több mint 40 évi hűséges munka után ment nyugdíjba a Salgótarjáni Síküveggyártól, s ma már boldog nagyapa. Azon­ban még ma is tevékenyen részt vesz a közéletben: a Nyugdíja­sok Érdekvédelmi Szervezeté­nek megbízott elnöke.- Hogyan sikerült az 50 éves érettségi találkozó?- Nagyon jó volt újra együtt lenni a régi társakkal, noha - sajnos - már csak tizennégyen élnek közülünk. S hogy váro­sunkban első ízben együtt ün­nepeltünk a Táncsics Mihály Szakközépiskola Gépíró és Gyorsíró Szakiskola végzős di­ákjaival, a tanári karral és a kedves vendégekkel, ez csak még meghatóbbá, ünnepélye­sebbé tette az emlékezést.-Abban az időben a négy elemi elvégzése után lehetett középiskolába, négy évfolyamú polgári iskolába, vagy a nyolc osztályos gimnáziumba menni. Ön melyikben tanult?- Én a salgótarjáni dr. Chorin Ferenc Gimnázium tanulója let­tem.- Úgy tudom, igen nehezen lehetett gimnáziumba eljutni.-Igen. Az én apám mező- gazdasági cseléd volt, de mint kitűnő tanulót, a községi elöljá­róság ajánlatára felvettek.- A gimnáziumban hittan, Befektetési kisszótár elsődleges piac - a kibo­csátási piac, ahol először el­adják az értékpapírt értékpapír - valamilyen vagyonnal kapcsolatos jo­got megtestesítő, vagy pénzkövetelésre szóló ok­irat. Fő fajtái: kötvény, részvény, váltó, csekk, ál­lampapír, záloglevél, letéti jegy, közraktárjegy. Szólhat bemutatóra, névre, rende­letre. Lehet tőzsdén jegyzett és nem jegyzett. értékpapírhozam - az értékpapír birtoklásából származó összes jövedelem (beleértve az árfolyam-vál­tozásból eredő nyereséget, illetve veszteséget, továbbá a fizetendő adókat is) értékpapír kereskedő - az értékpapírok adásvételét közvetítő kereskedő, aki sa­ját nevében és saját szám­lára is köthet üzleteket értéktőzsde - (tőzsde) értékpapírok kereskedel­mének szabályozott, kon­centrált piaca fix kamatozású érték­papírok - olyan papírok, amelyeknek kamatlábát a kibocsátáskor rögzítik és az a futamidő alatt nem vál­tozhat meg fizetési nap - ekkor kell teljesíteni a megállapodott kamatokat, vagy ekkor kell visszafizetni az alaptőkét magyar nyelv, német nyelv, természettan, mennyiségtan, rajz, testgyakorlás, egészségtan tantárgyakat tanultak a diákok. A nyolc év folyamán végig ezek a tantárgyak voltak?-Én a négy gimnázium el­végzése után ötödikbe már nem mehettem, mert a gimnázium felső osztálya megszűnt. He­lyette felső kereskedelmi kezdte meg működését a városban, az 1939-40-es tanévben, négy éves képzéssel.-Mennyiben változtak itt a fent említett tantárgyak?- Itt már inkább a gyakorlati életre neveltek bennünket: latin helyett franciát tanultunk, új tárgyként pedig belépett a ké­mia, a kereskedelmi számtan, a kereskedelmi levelezés, a könyvvitel, a gép- és gyorsírás.- Általában milyen volt akkor az iskolai élet?-Talán az iskolai évköny­vünkből való idézettel válaszol­hatnék leginkább: „A szeretet a nevelésnek egyik legfőbb esz­köze. Szeretet nélkül nevelés el sem képzelhető. Ehhez szív, lé­lek és türelem kell.”- A tanuláson kívül mi tarkí­totta még az iskolai életet?-Petőfi Sándor önképzőkör, ifjúsági sportkör, sakk-kör, Vasvári Pál cserkészcsapat, gyorsírókor.- Melyik tanára az, akit kü­lönösen szeretett?- Minden tanáromra szívesen emlékszem vissza. Sokat kö­szönhetünk nekik. Sajnos, már csak ketten élnek.-Remélem, még sokáig em­lékezhetnek a régi szép időkre. Én mindenesetre ezt kívánom!- Köszönöm, én is. Hiszen, ahogy Dosztojevszkij mondta: „Az emlékezés az egyedüli pa­radicsom, ahonnan senki sem űzhet ki bennünket.” Kurucz Éva Bp. Arany János Gimnázium Olvasónk hallotta, hogy az Országgyűlés az 1993. július 2-ai ülésnapján elfogadott egy törvényt, amely az illetékek módosításáról szólt. Szeretné tudni, hogy hatályos-e már, s ha igen, mi a változás lényege, és érinti-e azokat is, akik tu­lajdonjog átruházási szerző­dést szeretnének kötni? * * * Az Országgyűlés valóban 1993 július 2-án fogadta el az 1993. évi LXXV. törvényt az il­letékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról. Ennek a módosításnak a lé­nyege, hogy a korábbi illeték- törvény VI. fejezete helyébe új VI. fejezet került, melynek té­mája: „A bírósági eljárási ille­tékek”. A törvény a Magyar Közlöny 1993. évi 99. számában - 1993. július 21-én - jelent meg, és a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba, rendelkezéseit a törvény hatálybalépését köve­tően indult elsőfokú, illetve jogorvoslati eljárásokban kell alkalmazni. A módosítás több oldalt ki­tevő részletes szabályokat tar­talmaz, de én a jelen válaszom­ban csak kivonatosan ismerte­tem, s csak a leggyakrabban előforduló részeket emelem ki. Aki ennél többet szeretne tudni, a konkrét esetben érdeklődjék a bíróságnál, vagy esetleg nálunk, illetőleg ahol jogi ügyeiket inté­zik. Az ingatlanok tulajdonválto­zásával kapcsolatos új módosító törvény még nem jelent meg! 1992. november 6-án alakult meg a Mozgásakorlátozottak Balassagyarmati Egyesülete. Akik akkor megalakítottuk és akik azóta tagjaink lettek, tud­ják, hogy tartoznak valahová, az eddig szervezett rendezvénye­inken is jól érezték magukat. Augusztus 28-án rendezzük meg az új egyesület első Rok­kantak Napját a Mikszáth Kál­mán úti napközis táborban, ahová délután 1 órától szeretet­tel várjuk tagjainkat és azokat is, akik csak most szereztek tu­domást az egyesület létéről. Várjuk a helybelieket és vidéki­eket, fiatalokat és időseket egy­Ha majd megjelenik, akkor az­zal is foglalkozni fogunk. * * * * A bírósági eljárásért tehát az e törvényben megállapított ille­téket kell fizetni 1993. augusz­tus 21. napjától. Az illetéket az eljárást kezdeményező fél az el­járás megindításakor köteles megfizetni, kivéve, ha az illeték megfizetéséről utólag kell hatá­rozni. Az utóbbi esetben az ille­téket az viseli, akit a bíróság erre kötelez. Ha az eljárást nem a jogosult, hanem ennek nevé­ben és érdekében az arra feljo­gosított indítja, a kötelezettség azt terheli, akinek érdekében az eljárás indul. A polgári peres és nemperes eljárásban az illeték alapja - ha a törvény másként nem rendel­kezik - az eljárás tárgyának az eljárás megindításakor fennálló értéke, jogorvoslati eljárásban pedig a vitássá tett követelés vagy követelésrész értéke. Az elsőfokú polgári eljárások illetékének általános mértéke: a) a peres eljárásban 6 %, de legalább 2.000 forint, legfeljebb 750.000 forint; b) a bírósági meghagyás el­leni ellentmondás esetén 3 %, de legalább 1.000 forint, legfel­jebb 300.000 forint, c) egyezségi kísérletre tör­ténő idézés iránti kérelem és aránt. A résztvevőknek disznó­toros falatokban lesz részük. Mivel egyesületünk teljesen nulláról indult, a rendezvény költségeihez fejenként 50 forint részvételi díjat kérünk (hozzá­tartozókat is szeretettel várunk). Eddigi szokásainkat megtartva, aki megteheti, hozhat aprósü­teményt. Jelentkezni lehet augusztus 20-ig személyesen minden ked­den délelőtt 10-től 12 óráig a Rákóczi út 25. szám alatt lévő helyiségben, melyet a polgár- mesteri hivatal biztosított egye­sületünk részére, s ahol fogadó­napot tartunk. Itt tájékozódhat­szóbeli kereset azonnali tárgya­lása iránti kérelem esetén 1 %, de legalább 500 forint, legfel­jebb 10.000 forint, d) fizetési meghagyásos eljá­rásban 3 %, de legalább 500 fo­rint, legfeljebb 300.000 forint, e) végrehajtási eljárásban 3 %, de legalább 500 forint, leg­feljebb 300.000 forint. h) egyéb nemperes eljárásban az eljárás tárgya értékének 3 %- a, de legalább 500 forint, legfel­jebb 100.000 forint. A házassági bontóper előtti meghallgatás illetéke 1.000 fo­rint, a házassági bontóper ille­téke 6.000 forint, amelybe a bontóper előtti meghallgatás il­letéke nem számítható be. A házassági perben érvényesített egyéb igény illetékére konkrét kérdés esetén adunk választ. A közigazgatási határozat bí­rósági felülvizsgálata iránti eljá­rás illetéke - ha a törvény más­ként nem rendelkezik és a hatá­rozat nem adó-, adó jellegű kö­telezettséggel, illeték- vagy vámkötelezettséggel kapcsola­tos - 6.000 forint. A munkaviszonyból, a köz- szolgálati és közalkalmazotti jogviszonyból, más szolgálati viszonyból, valamint a szövet­kezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonyból - tehát a munká­nak az egyesület életéről, vala­mint minden pénteken délután 4-től 6 óráig ugyanitt a klubfog­lalkozásokon, ahol kötetlenül szervezzük a kellemes időtöl­tést. Minden páratlan pénteken a fenti időpontban ingyenes jogi tanácsadással is szolgál egyesü­letünk jogásza. Aki személyesen nem tud je­lentkezni, az szándékát levélben vagy telefonon is bejelentheti az egyesület elnökénél. (Juhász Józsefné, lakik: 2660. Balassa­gyarmat, Szontágh Pál utca 22. szám alatt, vagy munkahelyé­nek, a csecsemőotthonnak a 35­viszonyból - származó munka­ügyi per illetéke - ha az eljárás tárgyának értéke nem állapít­ható meg - 5.000 forint. A jogorvoslat illetéke a pol­gári eljárásban: ítélet elleni fellebbezés ese­tén 6 %, de legalább 3.000 fo­rint, legfeljebb 750.ooo forint. Ha a fellebbezés házassági bontóperben hozott Ítélet ellen irányul, az illeték 3.000 forint. A beavatkozó fellebbezésé­nek illetékére a fél által benyúj­tott fellebbezés illetékére vo­natkozó szabályok az iránya­dók. A csatlakozó fellebbezés ille­téke 3 %, de legalább 1.500 fo­rint, legfeljebb 500.000 forint. Végzés elleni fellebbezés esetén az illeték mértéke 3 %, de legalább 1.500 forint, legfel­jebb 125.000 forint. A közjegyzőnek a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban hozott határozata elleni felleb­bezés illetéke 3.000 forint. Perújítási eljárásban az e tör­vény szerinti illetéket kell fi­zetni, tekintet nélkül az alapel­járásban teljesített illetékfize­tésre. ítélet elleni felülvizsgálat esetén fizetendő illeték 6 %, de legalább 4.000 forint, legfeljebb 2.000.000 forint. A végzés elleni felülvizsgálat 310-844—es telefonján). Kérjük azon olvasók segítsé­gét, akiknek környezetében, ro­konságában mozgáskorlátozott személy él, tájékoztassák őket a lehetőségről Bízva abban, ezzel új tagok is jelentkeznek, akik még nem voltak egyesületi ta­gok, de szeretnének tartozni va­lahová, hogy törődjenek sor­sukkal, ismerjék meg a lehető­ségeket. Bízunk az összetartozásban, egymásban és magunkban. Minden jelentkezőt szeretet­tel vár az egyesület vezetősége. Grozman Pálné elnökhelyettes és a csatlakozó felülvizsgálat il­letéke is 3 %, de legalább 2.000 forint, legfeljebb 1.000.000 fo­rint. Büntető eljárás illetéke: A kizárólag magánvád alap­ján folyó eljárásban a feljelentés illetéke 2.000 forint, a fellebbe­zés illetéke 3.000 forint, a per­újítási kérelem és felülvizsgálati indítvány illetéke 4.000 forint. Nem kell illetéket fizetni az eljárásnak abban a szakaszában, amelyben a vádat az ügyész képviseli. Ha a büntető eljárás során polgári jogi igényt is érvényesí­tenek - a polgári peres eljárásra vonatkozó illetékszabályok sze­rint - , akkor azt a büntető eljá­rás illetékén felül kell megfi­zetni. Illetékkedvezmény a bírósági eljárásban: Nem kötelezhető illeték fize­tésére az, aki a külön jogszabály szerint költségmentességet, vagy e törvény szerinti illeték- mentességet élvez. * * * A csőd- és felszámolási eljá­rás illetékével és a cégbírósági eljárás illetékével, továbbá a vá­lasztott bírósági eljárás illetéké­vel és több tételes illetékkel nem foglalkoztam, de nem tér­tem ki a bírósági eljárási illeték fizetési módjaira es a büntető el­járással kapcsolatos egyes ké­relmek illetékeire sem. Ha olva­sóinkat e válaszom nem elégí­tette ki, konkrét ügyben felte­endő kérdéseikre akár levélben, akár szóban szívesen adunk vá­laszt. Dr. Verebélyi Az emberéletért küzdenek A Nógrád Megyei Hírlap július 27-ei számában megje­lent "Gyógyellátási (kör-)kórkép "című cikket ol­vasva ragadtam tollat. Sajnos, az elmúlt években több alka­lommal is ápoltak kórházban, többek között Balassagyarma­ton, a dr.Kenessey Albert Kórházban. Júliusban az intenzív osz­tályra szállítottak szívinfark­tussal. A betegágyon töltött több mint két hét alatt tapasz­talhattam, hogy az itt dolgozó orvosok és ápolók az első pil­lanattól kezdve figyelmesen és emberszéretően végezték feladataikat. Napokon keresz­tül csak azon fáradoztak, hogy a betegek életét meg­mentsék. A kiszolgáltatott és magatehetetlen embereket gondozzák és ápolják. Olyan figyelmességgel és segítő­készséggel a balassagyarmati kórház más osztályain még nem találkoztam, mint itt, az intenzív osztályon. Köszönöm az orvosoknak és a nővéreknek azt a fárado­zást, amit értem tettek az el­telt hetekben! A cikkben írt negatívumokkal szemben in­kább pozitívumként kell érté­kelni az osztályon dolgozók munkáját, akik a nap 24 órá­jában az emberéletek meg­mentéséért küzdenek Az in­tenzív osztályon szolgálatot teljesítők törekvéseit igazán csak az tudja megérteni, akit betegként kezelnek ezen az osztályon. Rigó Bertalan Nagylóc Magyar módi ’93 Egy a fagyi, egy a számla ... Fotó: Kun Király Mindnyájunk okulására és figyelmeztetésére írom le az alábbi esetet. Augusztus 3-án 13 óra körül az autóbusz pályaudvarra men­tünk a férjemmel és a törpe­tacskónkkal. Előírásnak meg­felelően pórázon vezettük a kis kutyánkat. Békés, nyugodt, délidő volt, figyelmünket a 21 -es útkereszteződésen való áthaladás kötötte le. Nem vet­tük észre, hogy a túloldalról, a DAB söröző felől egy borjú nagyságú németjuhász kutya átrohant, mint a villám. Arra eszméltünk, hogy a kis ku­tyánk üvölt, mert az óriás átha­Kutyatámadás rapta a derekát. A férjem rúgá­sokkal próbálta elűzni a táma­dót, én pedig a mi kis kutyán­kat szerettem volna felvenni, de az óriás fenevadtól félve nem mertem lehajolni. A rúgá­sok hatására ahogy jött, ugyanúgy elviharzott. A mi kis állatunk - hasfala feltépve, be­lei kiomolva - könyörgően né­zett rám. Felkapva a szeren­csétlenjószágot, mielőbb az ál­latkórházba igyekeztünk, s a Rákóczi úton leintettünk egy gépkocsit. Vezetője nagyon készségesen, a lehető leggyor­sabban eljuttatott bennünket a kórházba, ahol azonnal a mű­tőasztalra került a kiskutyánk. A műtét másfél óráig tartott, de - sajnos - csak fél nappal élte túl. A szívélyes gépkocsiveze­tőnek idegességünkben csak futtában mondtunk köszönetét, ezért ez úton is szeretnénk ki­fejezni hálánkat a nagyfokú emberségességéért, mégha ál­latról volt is szó. Napok óla a történtek hatása alatt élünk. Hogyan fordulhat elő, hogy egy ilyen veszélyes állat a városban szabadon ga­rázdálkodhat? Most csak egy kis tacskót mart halálra, de ugyanezt megteheti egy gye­rekkel, vagy felnőttel is. Ho­gyan lehetett szabadon a kutya, miért nem volt rajta szájkosár? És egyáltalán: hol volt a gaz­dája? Emberek, vigyázzatok ma­gatokra, gyerekeitekre, vagy a kis kutyátokra, hiszen sosem lehet tudni, honnan rohan elő fenevad és támad rátok a vá­rosban! Vida Károlyné Salgótarján Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Az illetéktörvény módosításáról

Next

/
Oldalképek
Tartalom