Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)
1993-07-07 / 156. szám
KÜLFÖLD 1993. július 7., szerda Rushdie a gondolat szabadságáért Az üldözött író, Salman Rushdie az e héten Tokióban tárgyaló Hetek csoportjának vezetőihez fordul azzal a kéréssel, hogy gyakoroljanak nyomást Irama. A kiátkozott Salman Rushdie ellen a néhai Khomeini ajatollah mondta ki a „fátvát”, a halálos ítéletet, és tűzött ki a Sátáni versek szerzőjének fejére 2 millió fontos vérdijat. A londoni rejtekhelyen tartózkodó író a gondolatszabadság védelmében is fordul a Hetekhez. Haditechnológiai támogatás Prágának? Az amerikai kormány küldöttsége Prágában megbizonyosodott arról, bogy Csehország — Kelet-Európa más államaival ellentétben — ellenőrizni tudja, hová kerülnek exportált fegyverei, így még haditechnológiai támogatást is kaphat Washingtontól. Mégis vannak olyan amerikai aggodalmak, hogy a csehek nehezen tudják majdmegtartani ígéretüket, miszerint az amerikai embargó alá eső országoknak nem szállítanak: ugyanis előszerződésük van már Iránnal, és az üzletre vágyó cseh cégek eladhatnak fegyvereket Szerbiának is. Kínai — brit tárgyalás Hongkongról Kína és Nagy-Britannia megkezdte a hetedik fordulóját azoknak a tárgyalásoknak, melyeken a Hongkongban 1997-ig tervezettdemokratikus reformokat vitatja mef’. A felek korábban bejelentettek, hogy a brit külügyminiszter, Douglas Hurd — aki július 7. és 9. között Tokióban részt vesz a vezető ipari országok csúcstalálkozóján — a hét közepén Pekingbe is ellátogat. Kína egyébként támadja Hongkong kormányzójának, Chris Pat fennek azon javaslatát, miszerint az ottani polgárok már 1995-ben megválaszthatnák törvényhozó testületük tagjainak többségét. Kanther az új német belügyminiszter Az 54 éves Mandfred Kant- hert, a hesseni CDU főnökét választotta ki Kohl kancellár, egyben a CDU elnöke a belügyminiszter megürült posztjára. Rudolf Seiters (CDU) azért mondott le, mert a hatáskörébe tartozó szervek megengedhetetlen mulasztások, hibák, esetleg bűnök sorozatát követték el két terroristagyanús személy — Birgit Hogefeld és Wolfgang Grams — elfogása közben. Az ellenzéki szociáldemokraták soraiból bírálták Kohl választását, mert Kanthert erősen jobboldali konzervatív politikusnak tartják. Lefoglalt rakétaszállítmány A moldovai hatóságok lefoglaltak egy Oroszországból Románia irányába tartó, föld-föld osztályú rakétákat tartalmazó vonatrakományt — közölte a moldovai védelmi minisztérium szóvivője. A Reuter szerint a szállítmányt néhány nappal előbb fedezték fel egy vasúti teherkocsiban a roman-moldovai határon fekvő Ungheni városában. A helyi rádió közlése szerint a rakéták végcélja valahol az egykori Jugoszlávia területén volt, ám a moldovai védelmi minisztérium bizonyítékok hiányában nem erősítette meg ezt az állítást. ET-felvétel Miért volt borúlátó a szlovák külügyminiszter? Jozef Moravcík szlovák külügyminiszter a keddi Národná Obrodának nyilatkozva fejtette ki, miért volt annyira borúlátó a Szlovákia ET-felvételét megelőző napokban. A diplomata elmondta, hogy borúlátását a magyar politikusokkal folytatott megbeszéléseire alapozta — hiszen a tárgyalások valóban nem adtak okot az optimizmusra. — Ismervén a magyar diplomáciát, tudom, hogy nagyon határozott, azt is mondhatnám: egyes kérdésekben keményfejű, és nem mindig tud tekintettel lenni a szélesebb összefüggésekre — indokolta Moravcík korábbi meggyőződését, mely szerint arra számított, hogy Magyarország végig kitart majd a Szlovákia ET-tagságát akadályozó álláspontja mellett. Hangsúlyozta, hogy az eredmény számára végül is igen kellemes meglepetés volt. Moravcík az interjúban szólt arról, hogy az egész folyamatban látszott: Magyarországnak nincs bizalma Szlovákia iránt, ezzel szemben más országok épp Szlovákia ET-tagságának támogatásával bizonyították bizalmukat. Személyes meggyőződése szerint egyértelműen ez a bizalom volt a döntő. A lap a magyar külügyminiszterrel, Jeszenszky Gézával folytatott „titkos” visegrádi tárgyalás részleteiről is faggatta Jozef Moravcíkot, aki erről csak annyit árult el, hogy mindkét fél újra megismételte a saját érveit. — Igyekeztünk szélesebb összefüggésekbe állítani az egész kérdéskört, különös tekintettel a Szlovákia és Magyarország közti viszony jövőjére. Moravcík a kétoldali bizalom bázisainak megteremtését sürgette, és úgy vélekedett, hogy ez lesz a két ország diplomáciájának a következő évekre szóló elsődleges feladata. — Ez az esély nem elveszett, hanem továbbra is fennálló esély — állapította meg a szlovák diplomácia vezetője a Národná Obrodában. Szamurájok Moszkvában Moszkvában, a Vörös téren a Szent Bazil-katedrális előtt klasz- szikus ruhákba öltözött, klasszikus hajviseletben szamurájok jelentek meg. Ők vezették be Ya- manoto Kansaijapán divattervező bemutatóját. A divatrevüt a moszkvaiak és a japán turisták kitörő tapsvihara köszöntötte. Yamanoto 80 moszkvai zenészszel interpretálta az aláfestő zenét. Harminchat manöken szerepelt, húsz gyermek angyalnak öltözve zárta a programot. (FEB-fotó) Az abháziai helyzet aggasztó A grúz külügyminiszter Párizsban A grúz kormány Franciaország segítségét kéri ahhoz, hogy a Biztonsági Tanács tűzze napirendjére az Abháziában kialakult helyzetet. A kérést Alekszandr Csikvai- dze grúz külügyminiszter teijesz- tette Párizsban francia kollégája, Alain Juppé elé. Tbiliszi megbízottja azt is kérte, hogy a gazdaságilag legfejlettebb hét ország tokiói csúcstalálkozóján az Oroszországnak juttatandó segítség megvitatása során ne feledkezzenek meg az egykori Szovjetunió más köztársaságairól sem. Csikvaidze ismertette kormányának álláspontját az országban kialakult helyzetről, a harcokról, Grúzia és Oroszország viszonyáról. Ez utóbbiról azt mondotta, hogy Tbiliszi „a lehetőséghez képest meg akarja őrizni a jó viszonyt” Moszkvával. Az abháziai helyzetet aggasztónak minősítette. Juppé közölte, hogy a francia kormány maga is nyugtalanítónak tekinti ezt a problémát, és keresi azt a megoldást, amely az Európai Biztonsági Konferencia, vagy az ENSZ közreműködésével lehetővé tenné a válság megszüntetését. ígéretet tett arra, hogy Párizs a tokiói csúcstalálkozón, de másutt is figyelemmel kíséri az emberi jogok tiszteletben tartását, és felhívja erre minden érintett figyelmét. Ózonlyuk Alaptalan volt a pánik? A közelmúltban világszerte szinte pánikhangulatot okozott a tudósok felhívása, hogy kerüljük a napfényt (éppen nyáron!), mert bőrrákot okoz az ózonlyuk. Különösen intettek arra, hogy a gyermekeket óvjuk a napfénytől. Most alaptalan pánikkeltésnek minősítik a dolgot. A brit sugárkutatási intézet a közelmúltban fejezte be öt éve tartó vizsgálatát, amely szerint a sugárzás intenzitásának növekedését nem lehetett észlelni. A környezetvédők azt jósolták, hogy az ózonréteg károsodásának katasztrofális hatása lehet az egészségre, az állat- és növényvilágra. A brit tudósok azonban arra az eredményre jutottak: a napsugárzás intenzitásának emelkedése olyan minimális, hogy még a természetes ingadozás határai között mozog. A szakértők nem tartják kizártnak, hogy a zöldek mozgalmának pesszimistái a felhők és a levegőt szennyező részecskék védő hatását figyelmen kívül hagyták. Dr. Alastair McKinlay sugárzáskutató a pánikkeltőkkel szemben kimutatta, hogy Anglia felett az elmúlt évben a sugárzás intenzitása csökkent. Ferenczy-Europress USA Az első női berepülő pilóta Jacqueline Parkerőmagy, az amerikai légierő pilótája az első női berepülő pilóta. Kollégái röviden csak szuperszonikus madárnak nevezik. Nemcsak teszteli a gépeket, hanem naponta rendes szolgálatot is tart. Jelen volt a kuvaiti háborúban, és most Szomáliában is. (FEB-fotó) Többrétű informálás A német kormány szája és füle A titkok kérészéletűek Bonnban. Otto Lambsdorff, a Liberális Párt tiszteletbeli elnöke zsörtölődött a minap amiatt, hogy a német újságokban másnap még az is megjelenik, amit az ember dolgozószobája hűvösében csak magában gondol. A hírtúlkínálathoz, a papírtúltermeléshez nem kevéssel járul hozzá Németország már-már patinás intézménye: a Szövetségi Sajtó- és Tájékoztatási Hivatal. 1949. szeptember 16-án, azon a napon állították fel, amikor Konrad Adenauer kancellár lett. A hivatal vezetője, egyben a kormány mindenkori szóvivője közvetlenül a kancellár alárendeltje, jobbkeze. Minden döntéshozó ülésen jelen van, s akkor is tudja, hogy a kancellár mit gondol egy ügyről, ha előzőleg nem konzultált vele. Dieter Vogel, a sajtóhivatal 17. főnöke a hibátlan gondolatolvasás példáját legutóbb akkor nyújtotta, amikor megkérdezték tőle: igaz-e, hogy Kohl részt akar venni a normandiai partraszállás 50. évfordulóján rendezendő ünnepségeken. A válasz: a hír nem igaz, „talán el tudja képzelni a kancellárról, hogy olyan rendezvényen akar megjelenni, ahol a németek vereségéről lesz szó?” Nemcsak Dieter Vogel a „kancellár szája és füle”, a több száz munkatársat foglalkoztató hivatalról is elmondják ugyanezt. „Befelé” és „Kifelé” dolgozik. „Befelé” percre készen tájékoztatja az elnököt, a kancellárt, a minisztereket, a parlament tagjait, a kormány csúcstisztviselőit, akár idehaza vannak, akár a külföldet járják. „Kifelé” informálja a német és a külföldi sajtót a kormány munkájáról — a részvétel a heti háromszori szóvivői sajtóértekezleten az itteni tudósító kötelező penzuma, hétfőn és szerdán fél háromkor, pénteken — tekintettel a hosszú hétvégére — fél tizenkettőkor, de a hivatal tájékoztató szolgálatait igénybe veszik a német külképviseletek is, dokumentációs összeállításokkal, kézikönyvekkel, leporellókkal, filmekkel, egyebekkel a nagyközönség szolgálatára is áll. A hivatal látogatószolgálata kör- utakat is szervez a politika iránt fogékonyak számára Bonnba, külön részleg foglalkozik az állandóan itt dolgozó, vagy csak egy-egy állam- és kormányfői vizit alkalmával megforduló tudósítókkal. Az Adenauer-sétányon álló, a csak parabolaantennáival kiemelkedő épület hírelosztó nagyüzem. Naponta több ezer hírügynökségi jelentés fut be a nagyterembe, kerül képernyőre, a felhozatalt gombnyomással szortírozzák. Rendszeresen készítenek hírtükröket, szemléznek lapokat, hallgatják a német rádió- és tévéállomásokat, de a külföldieket is: a legfontosabb orosz és amerikai tévéállomások is foghatók az Adenauer allee-n. A német kommentárokat feldolgozzák, rövidítik, szerkesztik, az előző este elhangzott tirádák másnap reggel nyomtatásban is olvashatók: a füzeteket minden tudósító begyűjtheti a hivatal portáján. Sarkadi Kovács Ferenc Dél-Afrika Zavargások Csaknem 90 fekete vesztette életét Dél-Afrikában az öt nappal ezelőtt kirobbant politikai ösz- szecsapásokban. A Johannesburg közelében lévő Katlehong és Tokoza városában hétfőn 20 embert gyilkoltak meg, közülük ötöt orvlövészek lőttek agyon. Natal tartományban a hétvégi erőszaknak 43 halálos áldozata volt. Az összecsapások az Afrikai Nemzeti Kongresszus és fő ellenlábasa, a konzervatív Inkatha Szabadság Párt hívei közt folynak. A Reuter szerint az országban most szabadult el a legvéresebb erőszakhullám azóta, hogy áprilisban meggyilkolták Chris Ha- nit, a helyi kommunista párt fekete vezetőjét. Bizalmi szavazás Mindössze 87 szavazatot kapott a Balladur-kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítvány a 475 tagú francia nemzet- gyűlésben. Az indítvány mellett csak annak szerzői, a szocialista és a kommunista frakció tagjai, valamint néhány független képviselő szavazott. A bizalmatlansági indítvány elvetésével életbe lépett az új privatizálási törvény, amelyet Balladur miniszterelnök, az alkotmány egy paragrafusa által adott lehetőséggel élve, parlamenti vita és szavazás nélkül elfogadottnak nyilvánított. A törvény 21 állami tulajdonban lévő bank, biztosítóintézet és nagyvállalat magánkézbe adását irányozza elő, köztük olyan vállalatokét, mint az Air France, a francia állami hajózási vállalat, a Renault- autógyár, vagy a SNECMA hajtóműgyár és a Bull elektronikai nagyvállalat. Kérdőjelek KI és mit propagáljon? Minden ország jogos igénye, hogy külföldön hiteles képet formáljanak róla. S ugyanilyen jogos törekvése, hogy a maga eszközeivel befolyásolja ezt a képalkotást. Különösen igaz ez egy olyan ország esetében — mint amilyen hazánk —, amely földrajzi helyzeténél és gazdasági adottságainál fogva ezernyi szállal kapcsolódik a külföldhöz, a külső környezethez. így hát cseppet sem meglepő, hogy egy MDF-es honatya és a kormány — ugyancsak MDF-es — tájékoztatási államtitkára szinte egy időben jutott arra a következtetésre, hogy az országról szóló külföldi információk bővítése érdekében valamit tenni kell. Mi a különbség Csapody Miklós és Katona Tamás elképzelése között? A legalapvetőbb — legalábbis az eddigi ismeretek szerint — az, hogy míg a képviselő egy koordinációs fórum létrehozásával és legalább 190 millió forint hozzáadásával a meglévő tájékoztatási intézmények munkáját „dúsítaná” fel, addig az államtitkár egy önálló nemzetpropaganda-központ létrehozását tartja célszerűnek, ami természetesen jóval nagyobb költségvetési támogatást követel. Lényeges ez a különbség? Bár a témáról szóló vitacikkek szerint nagyon jelentős mindkét elgondolás anyagi vonzata, őszintén szólva nem ez ejti gondolkodóba az embert. Sokkal inkább az a koncepció, amelyet a nemzetpropagandáról szóló kormány- előteijesztés tartalmaz. Mitjelent például az, ami mellett — úgymond — ki kell állnia a propagandának, hogy: „a haza újra magyarrá alakításának törekvéseit kell a világ előtt bemutatni”? S mi az, ami ellen fel kell lépnie: „szemben mindazon eszmékkel, amelyek az európaiság fátyla mögé rejtik a magyar gyökérzet, a hazafiság hiányát?” Kell-e külön propagandaközpont? Az ország viszonylag fejlett tájékoztatási infrastruktúrával rendelkezik, hiszen a külképviseletek, kereskedelmi kirendeltségek, kulturális intézetek, az írott és az elektronikus sajtószervek mind-mind az úgynevezett nemzetpropaganda szolgálatába álh'thatók. Nem lenne-e hatékonyabb és olcsóbb a meglévő intézményrendszer jobb kihasználása, anyagi-technikai ellátottságának javítása, mint újabb szervezet létrehozása? Örvendetes a témában folyó vita, mert ez esélyt ad arra, hogy végül is a legésszerűbb elképzelést valósítsák meg. Mert egyvalami nem vitatható a kormány előterjesztéséből: az ország politikai, gazdasági kapcsolatait segítő, valósághű külföldi propaganda valóban létkérdés. Ferenczy-Europress
