Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-06 / 155. szám

2 KÜLFÖLD 1993. július 6., kedd Göncz Árpád hazaérkezett oroszországi körútjáról Vékony jégen, de eredményesen Robbanás Clinton szöuli szállodájában Hosszú várakozás a határokon Nagylaknál 40, Gyulánál 14, Ártándnál pedig 10 órát kellett várriiok az utasoknak a kilépésre hétfő délelőtt — közölte a Határ­őrség illetékese. Csiszár Tamás elmondta, hogy az említett há­rom átkelőnél a kilépő kamio­nok 50-60 órás kényszerpihenő­re számíthatnak. A hét végén egyébként 95 határsértőt fogtak el a határőrök, míg 52-en hami­sított útlevéllel próbáltak belép­ni az országba. Húsembargó: holnap várható végső döntés Az Európai Közösség illeté­kes bizottsága július 7-i ülésén hozza meg végleges döntését a Szabolcs-Szatmár-Bereg megye két településén májusban észlelt sertéspestist követő közösségi in­tézkedésekről — tájékoztatta a Földművelésügyi Minisztérium Állat-egészségügyi Főosztályá­nak illetékese hétfőn az MTI-t. A tárca értesülései szerint a bi­zottság a hússzállítások regioná­lis korlátozása mellett dönt majd. Eszerint Szabolcs-Szat- már-Bereg, Hajdú-Bihar, vala­mint Békés megye kivételével új­ra megindulhat az élő sertés es sertéskészítmények exportja a közösség országaiba. Érvényesül az ENSZ-béketerv Haitiben Raoul Cedras tábornok, a hai­ti katonai kormány vezetője alá­írta a demokrácia helyreállítását célzó ENSZ-béketervet. Az ok­mányt Jean-Bertrand Aristide, a szigetország elűzött elnöke is el­látta kézjegyével. A tízpontos béketerv egyebek között előirá­nyozza Cedras lemondását, Aristide hazatérését október 30- án, közkegyelmet és a Haiti ellen elrendelt ENSZ-szankciók fel­függesztését. Oroszok kivonulása Kubából Az elmúlt hét végén elhagyták Kuba területét annak az orosz ka­tonai kiképződandárnak az utol­só egységei, amely 1962 óta állo­másozott a Karib-tengeri sziget- országban —jelentette az ITAR- TASZSZ hírügynökség. A távo­zó katonák és családtagjaik — mintegy 500 ember — a „Jurij Gagarin” nevű orosz utasszállító hajó fedélzetén hagyták el a ha­vannai kikötőt. A Kubában állo­másozó volt szovjet katonai egy­ségek kivonásáról tavaly szep­temberben állapodott meg az orosz és a kubai vezetés. Kivonják Irakból a leszerelési szakértőket A világszervezet kivonja le­szerelési szakértőit Irakból, mi­után Bagdad nem engedélyezte, hogy két ellenőrző kamerát sze­reljenek fel kísérleti rakétakilövő állomásokra — közölte Nyikita Szmidovics, az ENSZ-ellenőrök vezetője. Az ENSZ szerint a ka­merák feltétlenül szükségesek annak ellenőrzéséhez, hogy Irak bizonyosan leállt a 150 kilomé- , térnél nagyobb hatótávolságú ■ föld-föld rakéták gyártásával. A BT korábban meg nem határo­zott komoly következményeket «'helyezett kilátásba, ha Irak nem i> engedélyezi a kamerák felszere­lését. Göncz Á rpád köztársasági el­nök vasárnap késő este hazaér­kezett kéthetes oroszországi kör­útjáról. — Az Oroszországi Föderáció finnugor köztársaságaiban, illet­ve Baskíriában és Tatárország­ban tett kéthetes körút a nehéz­ségek ellenére nagyon sikeres volt. Bár áttörésről nem lehet be­szélni, mivel a területek többsé­gével Magyarország már külön­féle kapcsolatokat ápolt, a láto­gatás mégis a felfedezés erejével hatott, és személyes élmények­kel gazdagította az elvont isme­reteket. — így vonta meg a vasár­nap véget ért látogatás mérlegét Göncz Árpád. A köztársasági el­nök úton hazafelé, Moszkvában beszélgetett a kíséretében levő újságírókkal. Áz általános tapasztalatok kö­zött Göncz Árpád megemlítette: világossá vált, hogy az egyes köz­társaságok differenciált megkö­zelítést igényelnek. Gazdasági helyzetük, potenciáljuk ugyanis meglehetősen eltérő. Nyilvánva­lóvá vált az is, hogy az egyes régi­ókat nem lehet Moszkvával azo­nosítani: mindegyik más-más problémával küszködik. Miután ilyen bonyolult viszo­A „Hetek” csúcstalálkozójának szakmai jellegét akarják kidom­borítani a japán rendezők, e törek­vésük első szenvedő alanyai alig­hanem a vezető ipari országok ál­lam- és kormányfőinek feleségei lesznek a következő napokban: a japán kultúrával nem sok találko­zójuk lesz a hölgyeknek. Szakmai programokon, gyárlátogatáson vesznek majd részt, többek között egy szemétégető művel ismerked­hetnek meg. Mivel a feleségek közül csak Hillary Clinton és Danielle Mit­terrand számít „karrierfeleség­nek”, ezért valószínű, hogy a többiek, a brit Norma Major, a német Hannalore Kohl és az olasz Franca Ciampi csalódottan veszi majd tudomásul: nincs la­zítás a japán kiruccanás idején, a tokiói csúcs hetében. Feltehető, hogy Hillary és Da­nielle nem találnak majd semmi kivetnivalót a programváltozás­ban. A hét évvel ezelőtti tokiói csúcs idején a japán teaceremó­nia szokásaiba avatták be a höl­gyeket, a virágkötészet fogásai­val ismertették meg őket, ezúttal az államfők feleségei is „értekez­ni” fognak. Igaz, nem a regioná­lis konfliktusokról, vagy a világ- gazdasági konjunktúráról cserél­nek véleményt, hanem a nőkhöz közelebb állónak mondott kör­nyezetvédelmi kérdéseket vitat­ják meg többek között. A japán kormány arra töréke­nyük jellemzik a régiókat, a ma­gyar küldöttség mindvégig „rendkívül vékony jégen” járt. Nagyon kellett vigyáznia arra, hogy orosz belpolitikai kérdések­be ne avatkozzanak be, ne kerül­jön szembe Moszkva gyanakvá­sával, hogy esetleg elszakadásra biztatja a finnugor népeket. Az államfő véleménye szerint ezt az akadályt is sikeresen vette a kül­döttség. Erre utal, hogy a Jelcin elnökkel folytatott megbeszélé­sen nyoma sem volt ilyen aggo­dalomnak. A találkozón Göncz Árpád tolmácsolta az orosz el­nöknek a finnugor népek azon kérését, hogy összehangolt álla­mi politikát igényelnek a kisebb­ségi kérdésben, és szeretnék megteremteni az anyanyelvi ok­tatás feltételeit. Göncz Árpád tudtára adta Jelcin elnöknek azt is, hogy a finnugor köztársasá­gok vezetői potenciális szövetsé­gesei az orosz reformvonalnak. Ami az út gazdasági hozamát illeti, a delegációhoz tartozó üz­letemberek csaknem 250 tárgya­lásra kerítettek sort. Számos ígé­retes üzleti tárgyalás az elkövet­kezendő hónapokban is folyta­tódik. dett, hogy egyszerűbbé tegye a csúcstalálkozót, amelyek az idők során egyre bonyolultabbakká, hosszabbakká és a protokolltól terhessé váltak — ennek a módo­sításnak estek áldozatul a hagyo­mányos női programok is. Töb­bek között ezért is csökkentik az idén a nyitóceremónia formasá­gait, nehogy az három órát ve­gyen igénybe, mint a hét évvel ezelőtti tokiói csúcstalálkozón. A nőknek ajánlott új típusú programból csak Marie Delors, a közös piaci bizottság elnökének felesége marad távol „igazol­tan”, a házaspár ugyanis Delors isiásza miatt nem tud Tokióba utazni. A látnivalókban szűkölködő tokiói rendezvény gyerekeknek végképp nem ajánlott. A Clinton házaspár korábban még úgy ter­vezte, hogy magával viszi Tokió­ba 13 éves lányát, Chelsea-l, sőt a kislány barátait is, az elnök jobbnak látta azonban, ha a csa­lád majd csak a csúcs végeztével Hawaiiban vakációzik együtt. Több mint tízezer újságíró kö­veti majd figyelemmel a csúcsta­lálkozón megjelenő hírességeket — Chelsea Clinton viszont nem szereti, ha a sajtó túlságosan nagy figyelmet fordít rá — indo­kolta meg Clinton, az elnök, mi­ért nem hozza magával a gyere­ket. Marton János Robbanás történt hétfő haj­nalban a szöuli Hyatt szállodá­ban, amely a tervek szerint Bili Clinton amerikai elnök szállás­helyéül szolgált volna a hét vé­gén, szombaton kezdődő kétna­pos dél-koreai látogatása idején. Az első jelentések szerint a földszinti japán étteremben kö­vetkezett be a robbanás, amelyet Katasztrofális volt az előkészítés Áfa-csaták Romániában Az értéknövekedési adó (áfa) bevezetése után pár nappal a bu­karesti sajtó egyértelműen ka­tasztrofálisnak minősítette a meglehetősen kényes pénzügyi művelet előkészítését, amire pe­dig Románia 1,2 millió dollárt kapott a PHARE-program ré­vén. Az értéknövekedési adó beve­zetése ugyanis egybeesett az ár­képzés teljes felszabadításával a kormány részéről, és a vásárlók csak azt érezték, hogy egy min­denre kiterjedő hatalmas arányú drágulás tört rájuk. Számos hely­ről jeleztek eseteket, amikor a vásárlók fenyegető magatartása miatt a kereskedők jobbnak lát­ták bezárni az üzletet. Sajátos módon értelmezték az élelmiszerpiacokon az áfát: a kézzel rótt árcédulákra sokszor 20-30 százalékos árdrágítást ír­tak ki az értékadó fejében. Saját méhei ölték meg a neurológust Saját hobbijának áldozata lett egy világhírű brit neurológus, aki kedvtelésből méhészettel foglal­kozott szabadidejében. Ralph Hudson Johnsont méhraj tá­madta meg vidéki otthonában, az Oxfordtól délkeletre levő Overy faluban. A rendőrség vasárnapi tájé­koztatása szerint a méhecskék valahogy a védőkalap és maszk alá kerültek. Az 59 éves profesz- szor több száz szúrás következté­ben összeesett és meghalt. Johnson, az oxfordi egyetem orvosi továbbképzési igazgatója az idegrendszer kutatásával szer­zett hírnevet magának, és az ala­csony vérnyomás területén az egyik legnagyobb szaktekintély­nek számított. (MTI) valószínűleg gázszivárgás oko­zott. A Fehér Ház munkatársá­nak nyilatkozata szerint „semmi­féle bizonyíték nincs arra, hogy robbanóanyag lett volna”. Ä robbanás három emeleten oko­zott károkat az épületben, és há­rom ember is megsebesült. A szállodai vendégeket — köztük az amerikai elnök szálláscsináló­Grúziának és a szakadár Ab­báziának nagyon gyorsan béke­megállapodást kell aláírnia, kü­lönben a legszigorúbb gazdasági nyomással szembesülnek Moszkva részéről — figyelmez­tetett vasárnap este az államkö­zösségi televízióban Andrej Ko- zirev orosz külügyminiszter. Mint a Reuter jelentette, Ko- zirev elmondta, hogy a moszkvai Jeruzsálemben hétfőn reggel ismeretlenek megkéseltek egy iz­raeli nőt. Az 55 éves asszony sú­lyosan megsebesült, és kórházba szállították. A rendőrség szóvi­vője szerint valószínűleg terro­rista merénylet történt. Az AFP értesülése szerint a merénylők Jeruzsálem nyugati részében, nem messze az óváros falától, három késszúrással sú­lyosan megsebesítették áldoza­tukat, majd elmenekültek. A A dél-afrikai feketék legjelen­tősebb szervezete, az Afrikai Nemzeti Kongresszus ellenzi a kelet-európaiak bevándorlását, mert azok a jobboldali és fajül­döző köröket erősítik, és a feke­ték elől veszik el a munkahelye­ket — jelentette ki a Sunday Star című johannesburgi lapnak adott nyilatkozatában Kari Neu- haus, az ANC vezetőségének egyik tagja. A fekete lakosság ellenérzései a kelet-európai bevándorlók el­len főként azután erősödtek fel, hogy kiderült, a dél-afrikai kom­munista párt főtitkárának április 10-én történt meggyilkolása egy, a fehér jobboldali körökkel szo­ros kapcsolatban álló lengyel be­vándorló lelkén szárad. További it — kiköltöztették, áramtalaní- tották az épületet, és a gázszol­gáltatást is leállították. Washingtonban még nem szü­letett döntés arról, hogy esetleg más szöuli szálláshely után néz­nek a tokiói csúcs után dél-kore­ai látogatásra ide érkező Clinton elnöknek — jelentette a Reu­ter. tárgyalásokon kidolgozták nagy vonalakban egy békekötés felté­teleit, s amelyik fél ezt nem lesz hajlandó aláírni egyikét napon belül, arra Moszkva a legkemé­nyebb gazdasági nyomást fogja gyakorolni. A békeszerződés szigorú ga­ranciákkal szavatolná Abházia autonómiáját, ám Grúzia területi integritásán belül. helyszínre érkező rendőrök több gyanús személyt letartóztat­tak. Múlt hét csütörtökjén a Ha­masz iszlám fundamentalista szervezet három tagja két izraeli nőt ölt meg Kelet-Jeruzsálem- ben. A terroristák először meg­támadtak egy autóbuszt, majd pedig egy tússzal menekülni pró­báltak. Két támadó is életét vesz­tette, a harmadik pedig megse­besült. olajat öntött a tűzre az Afrikaa- ner Ellenállási Mozgalom veze­tőjének közelmúltbeli nyilatko­zata, amely szerint félkatonai szervezetének sorait nem utolsó­sorban a Kelet-Európából érke­zett „hivatásos harcosok” gyara­pítják. Bár a dél-afrikai belügy­minisztérium adatai szerint az el­múlt 7 évben mindössze 4363 személy vándorolt be Kelet-Eu­rópából (a legtöbben, 2044-en Lengyelországból; Magyaror­szágról 347-en), ez csak a gigan­tikus jéghegy csúcsa. A lap sze­rint a hajdani szocialista orszá­gokból, újabban főként a háború dúlta délszláv térségből ezrek és ezrek érkeznek Dél-Afrikába tu­ristaként, majd illegálisan az or­szágban maradnak. (MTI) Nem unatkoznak az asszonyok Tokióban — Teaceremónia helyett gyárlátogatás Hölgyprogram a csúcstalálkozón Ha nincs béke, lesz gazdasági nyomás Kozirev figyelmeztetése Jeruzsálem i merénylet Megkéseltek egy izraeli nőt az iszlám fundamentalisták Ellenzik a bevándorlást a dél-afrikai feketék Nem örülnek a kelet-európaiaknak Zsivkov tudta, hogy rossz a szocialista rendszer A nép boldogulásáért küzdött? Todor Zsivkov hatalmának utolsó két évtizedében fokozatosan meggyőződött arról, hogy alapjaiban rossz a szocialista építési rendszer. Ezt maga az expolitikus ismerte el abban a könyvében, amely a na­pokban jelent meg Bulgáriában egy burgaszi kiadó gondozásában. A 82. életévében járó Zsivkov „Néhány hazugság ellen” cím­mel közel 200 oldalon fejtette ki gondolatait múltról és jelenről, amelyeket nem memoárnak szánt. Könyvének mottójaként azt állította, hogy 1989 novem­ber végéig egész hatalmát a bol­gár nép boldogulása érdekében használta fel. Álláspontja szerint Bulgáriának nem volt más vá­lasztása, mint az adott történel­mi viszonyok között a Szovjet­unióval és a szocialista táborral való szoros együttműködés. En­nek eredményeként könyvelte el, hogy míg 1956. áprilisi hata­lomra kerülésekor országa csak Albániát előzte meg bármiféle fejlettségi mutatót tekintve a szocialista országok között, ad­dig hatalmának utolsó évében Bulgária az NDK és Csehszlová­kia mögött már a harmadik he­lyen állt az egy főre számított nemzeti jövedelmet tekintve, ti­zedszázalékokkal lehetett csak inflációt kimutatni, nem volt munkanélküliség, mindenki szá­mára ingyenes volt az oktatás, a lakásállomány 80 százaléka ma­gántulajdonban volt. Bulgáriá­ban nem voltak olyan esemé­nyek, mint az'56-os magyaror­szágiak, a'68-as csehszlovákiai­ak, vagy a70-es lengyelországi­ak. Emlékeztetett rá, hogy az energiaforrásokban szegény Bulgária évente 11 millió tonna kőolajat kapott a Szovjetuniótól a világpiaci árnál jóval olcsób­ban, a világ első borexportőre és második dohányexportőre volt. Zsivkov könyvében cáfolja, hogy bármikor is kezdeményezte vol­na: országa 16. köztársaságként csatlakozhasson a Szovjetuni­óhoz. Felhívja a figyelmet arra, hogy Bulgáriában nem állomá­soztak szovjet csapatok, s azt állít­ja, hogy szüntelen hadakozott a mindenkori szovjet vezetéssel, Hruscsovval, Brezsnyevvel és kü­lönösen Gorbacsovval, akik nyu­gati „elhajlással” vádolták őt. Zsivkov azt állítja, hogy már a ’70-es években rájött arra, hogy a szocialista rendszer ellentmon­dásai magukban hordozzák a rendszer kudarcát. „Fokozatosan, az idő előreha­ladtával, számomra nem volt kétség: minden elhibázott. Az elméleti megállapítások, a me­chanizmusok. S a hiba nem ben­nük, és nem az adott személyisé­gekben van” — írta. Zsivkov azt állítja, hogy Gor- bacsovhoz írott levelében már 1985 júniusában kifejtette a rend­szerváltásszükségességét. Gorba­csov azonban kiadta a jelszava­kat: „A szocialista fejlődés gyorsí­tása!”, „Több szocializmust!”, s végül „Peresztrojka!”. Éveken és éveken keresztül ment a hírverés, a szövegelés a peresztrojkáról, anélkül, hogy bármi is valóra vált volna. Á rendszer pedig fullado­zott. Gorbacsov meg csak ismé­telgette: peresztrojka. Zsivkov arról elmélkedik, hogy véleménye szerint nemcsak a szocialista rendszer gyökeres megváltoztatása, hanem a világ­rend átalakítása is napirendre ke­rült, s ezt nem értette meg az ak­kori szovjet vezetés. Emlékeztet rá, hogy Bulgária hozzáfogott a rendszer politikai és gazdasági átalakításához, nagyobb teret engedtek a magánszektornak, átadták gazdálkodásra a tulaj­dont dolgozói kollektíváknak, törölték az alkotmányból a párt vezető szerepére vonatkozó pasz- szust. Gorbacsov akkor meg- feddte Zsivkovot, leszögezve, hogy nem létezik peresztrojka a párt nélkül, demokrácia a párt nélkül. Zsivkov emlékeztet rá, hogy a'80-as évek utolsó negye­dében világossá vált előtte, hogy megrendült a szovjet vezetés bi­zalma benne, döntöttek leváltá­sáról, jóllehet, már korábban be­jelentette, hogy'89-90 környé­kén visszavonul. Könyvében cáfolni próbálja azokat a vádakat, hogy 33 évig tartó hatalma okozta azt a gazda­sági katasztrófát, amely jelenleg is komolyan sújtja Bulgáriát, hogy ő lenne az oka azoknak a társadalmi gondoknak, ame­lyekre egyelőre nincs még megol­dás. Leszögezi, hogy soha nem élt vissza a hatalommal, nem léte­zett terror az ő idejében, az őkez­deményezésére zárták be 1962- ben az internálótáborokat, en­gedték szabadon a politikai fog­lyokat. Elegánsan kikerüli azon­ban az 1984-85-os erőszakos bolgárosítási kampányt, amely halálos áldozatokat is követelt a török kisebbség körében, s azt ál­lítja, hogy a pántürkizmus ösz­tönzésére menekült több száz­ezer bulgáriai török Törökor­szágba 1989-ben. Könyvében le­szögezi, hogy Macedóniában nem létezik macedón nemzet, az ott élők többsége bolgár. Cáfolja végül, hogy hatalmas összegeket menekített volna kül­földre, ahol mesés ingatlanokkal is rendelkezik, s felajánlja, hogy amennyiben bárki ilyen vagyo­nára bukkanna, azt osszák szét a bolgárok között. " Keller Tivadar

Next

/
Oldalképek
Tartalom