Nógrád Megyei Hírlap, 1993. július (4. évfolyam, 151-177. szám)

1993-07-05 / 154. szám

4 HÍRLAP OLVASÓKTÓL OLVASÓKNAK 1993. július 5., hétfő Humorral a nehézségek ellen A legkisebb, a hatodik gyermek voltam a családban. Édesapám nehéz fizikai mun­kával biztosította családunk részére a kenyérrevalót. Éde­sanyám - amíg egészsége megengedte - a sok gyerek gondozása mellett részt vett a részes mezőgazdasági mun­kában is. 1944-ben fejeztem be a polgári iskolát Rimaszombat­ban. Tisztviselő lettem. A közgazdasági technikum leve­lező tagozatán érettségiztem. * * * Édesapám javította a disznó­ólát. Egyszer csak elkiáltotta magát:- Józsi, gyere ide! Odamegyek, várok egy óra hosszát, maid félénken megszó­lalok:- Már régóta itt vagyok, mit kell csinálnom? Az apám mond egy kacska- ringósat, aztán azt mondja:- Hát neked már az sem tet­szik, hogy engem nézhetsz? Mi lesz veled, ha megnősülsz? Ki fog akkor neked disznóólát csi­nálni? * * * Én akkor 9 éves voltam, 1938-ban, Feleden, ahol szü­lettem. így neveltek ... * * * Salgótarján, 1993. Egy fiatal riporter a borkóstolóban teszi fel a kérdést:- Ki szegény ember? Erre a következő válaszokat kapta:- Fröccs helyett, szódavizet kér a háromdecis pohárba.- A csirkehús helyett ürge­húst eszik vasárnap.- Disznóhúst akkor eszik, ha felcsap orvvadásznak.-Zsákot húz magára, mert már elkopott a gatyája.- Részletfizetési kedvez­ményt kér a kurtizántól, mert a kurtizánra nem ad kölcsönt az anyukája. * Egy ember a munkanélküli­ség miatt eszét veszti. A bolon­dokházában az a mániája, hogy már dolgozik. Mondja is a láto­gatóinak: Siessetek a mondan­dótokkal, mert nem akarok el­késni a munkából. * * * Közel negyvennégy éves szolgálati idővel mentem nyugdíjba 1989-ben. 1991- ben agyvérzést kaptam. Azóta sokat gyógyultam, de moz­gáskorlátozott maradtam. A gyakori helyhez kötöttség késztetett írásra. A könyvol­vasást, rádiózást, televíziózást már meguntam és elsősorban saját szórakoztatásomra írni kezdtem. * * * Úgy tűnik tovább növekszik az ellátatlan munkanélküliek és kisnyugdíjasok száma. Divatba jön a zsákruha és a bocskor használata. Javaslom, hogy a csődbe jutott gyárakban hozza­nak létre zsákruha és bocskor- gyártó üzemet. * * * Eddig 430 viccet, illetve tré­fás történetet, 50 mesét és gyermekeknek szóló történe­tet írtam. Utóbbit a Móra Fe­renc Ifjúsági Könyvkiadónak ajándékoztam. Legutóbb „Göröngyös életűt” címmel kisregényt írtam. Tréfás történeteimből 1992 szilveszterén kilenc megjelent a Nógrád Megyei Hírlapban. Ezt megelőzően is megjelent három. A fent olvasottak az újabb termésből valók. (Gáka József salgótarjáni nyugdíjas levelét szerkesztette és közreadta Sulyok László.) Megújult az üveghuta Pásztó történelmi negyedében helyreállították az 1992-ben meg­rongált 12. századi üveghutát: Mihály Ferenc és Szebényi Judit restaurátorok munka közben. Beküldte dr. Hír János Köszönet Baglyasaljáról Temető utca Baglyason. Komor ez a helyrajzi név. Meg­szoktuk! Ennek az utcanévnek van hitele. Az utolsó út. Ám száz és száz éve ugyanaz volt. Földút, sár és ragacs. A nyomok a kerítésen, a házak falán, abla­kokon, a járókelők félelme az autósoktól. Egy kicsit a világ vége. Most követ hordtak a sár he­lyére. Teherautók szórták nehéz terheiket, úthenger lapította a talpak alá. Járdaszegélyt is húz­tak, gyalogjárót s jaj el ne felejt­sük az autósok sem szoronga­nak, elzárva a sikátor utcai la­kók ki és bejáratát. A temető előtt van parkoló is! Akik színházhoz, parkokhoz, aszfalthoz szoktak, azok tudják, hogy ez nem új dolog, nekik természetes. Nekünk, itt lakók­nak egy kis megváltás. Rideg logikával azt is mondhatnánk, ez kijár az adófizető polgárnak. Mi mégis hálát érzünk azok iránt, akik ezt Baglyasaján kívül is észrevették, aki evidenciában tartották kérésünket, akik azo­nosulni tudtak velünk. Dolgos, mindennapi emberek alusszák álmukat a mi szerény kis temetőnkben. Messziről hul­lik ide a lélekharang. Nagy halottaink nincsenek. De a szeretteinkért hullatott könny itt is igaz, talán még iga- zabb. A szegény könnyebben osztozik örömben és búban. Ezért a hálánk ha nem is túlá­radó, de őszinte. Köszönjük. A temető utca lakói nevében 28 alírás Segítőkre vár Salgótarjánban Szív a szívért Alapítvány Salgótarján és környéke gyö­nyörű hely - mondják az idelá­togató turisták. Valóban az, ezt csak a helybeliek nem veszik észre, mert befásultak a létért való harcba, az ellehetetlenü­lésbe. Az állandó stressz, fe­szültség, kilátástalanság dep­resszióba sodorta az embereket, s egyre több a súlyos beteg. Ezt a statisztika is alátámasztja, rá­dióban hallhattuk, újságokban olvashattuk, hogy Magyaror­szág a világelső a rákos elhalá­lozások számában és megyénk 50,6 százalékkal „vezet”. Négy éve folytatok radieszté- ziás méréseket, száz fölött van a mért helyek száma. Elszomorító az eredmény: 100 esetből több mint 50 helyen valamilyen ke­mény sugárzást találtam (vízér, Hartmann-, érc- és kőzetsugár­zás). Az ágyaknak mindössze 10 százaléka volt negatív sugá­rázástól mentes helyen. Ez a rossz eredmény adódik a geoló­giai és domborzati viszonyok­ból, a város sajátos elhelyezke­déséből; 70 százaléka dombol­dalra épült, ahol a vízvezetők, kőzet- és ércsugárzások, bánya­járatok kifejtik káros hatásukat. Ezek még fokozódnak az ember által mesterségesen keltett su­gárzásokkal, a rossz helyre épí­tett házakkal. Több helyen ta­lálkoztam közvetlen a nagyfe­szültségű villamos hálózat mel­lett lakókkal, akik súlyos beteg­ségben szenvednek. Sok helyen a hálószobák alá fektették a kommunális csőhá­lózatot és még sorolhatnám az eseteket. Az emberek rosszul érzik magukat a saját lakásuk­ban és nem tudják, hogy miért. Egyre több a fiatalkori rákos megbetegedés Salgótarjánban és környékén. Több tényező együtthatása szükséges ahhoz, hogy elindul­jon egy rosszindulatú megbete­gedés. Sajnos a gyermekeknek egyre gyengébb az immunrend­szerük. A légszennyeződések, vegyszerek, helytelen táplálko­zás, mind kiváltó okok, de leg­főképpen a lelki problémák, amelyek elindítják ezt a folya­matot, míg a káros sugárzások feltranszformálják. Méréseim során ezen esete­ket vizsgálva a beteg fekvőhe­lye mindig erős ingerzónában volt elhelyezve. A legtöbbször a lakások méretei miatt mód sincs rá, hogy az ágyat áthelyezzék. Itt kezdődik a versenyfutás az életért, ami kevés eredménnyel és nagy pénzkiadással jár. S a pénzt egyre nehezebb előterem­teni a családok nagy részének. Meggyőződésem, hogy sok­kal többet kell foglalkoznunk a meggyőződéssel és felvilágosí­tással. Ezt figyelembe véve és a gyermekek egyre súlyosabb megbetegedését látva, létrehoz­tunk egy közérdekű alapítványt „Szív a szívért”, iskolás korú gyermekek részére, amelynek célja a fiatalok megismertetése az egészséges életmóddal, az emberrel és természettel való összhang, a testi lelki és szel­lemi harmónia megteremtése, ezáltal a tökéletes védelem és egészség elérése. Az alapítvány célja, hogy ezt országos mozga­lommá terjessze. Címe: Salgó­tarján, Alsóidegér ut. 1. Ezúton szeretnénk megkérni minden jóérzésű embert, akik e célok létrehozásában bármilyen formában tudnának segíteni, ke­ressék meg alapítványunkat. Minden megyéből várjuk az egészséges életmóddal foglal­kozó egyesületeket, klubokat, radiesztétákat, alternatív gyó­gyászattal foglalkozókat, taná­rokat, akik a helyi iskolákban és közösségekben tudnának segí­teni a „Szív klubok” létrehozá­sában, felvilágosító előadásokat tartanának az iskolásoknak és az érdeklődőknek. Vetélkedő­ket szerveznének az iskolák kö­zött az egészséges életmódról. Minden iskolai év végén meg­rendezésre kerül az alapítvány szervezésében a „Szív napja”, ahol a megyéket képviselő csa­patok és versenyzők mérik ösz- sze az egészséges életmódról szerzett tudásukat. A három helyezett csapat ér­tékes díjakat és jutalomtáboro­zást nyer az alapítvány táborá­ban. Szakács Ferenc radiesztéta Salgótarján Ilyen igazgató nem kell! A „Bujákon arcul csapták a demokráciát” című cikk kissé pontatlan és hiányos, ezért pon­tosítjuk és kiegészítjük - írja kollégái nevében is Nagy Béla, a bujáki Szent-Györgyi Albert Általános Iskola igazgatója. A levél az alábbiak szerint folyta­tódik: Igaz, hogy nagy a felháboro­dás, de már nemcsak a tantestü­letben, hanem a községben is. A tizenöt tantestületi szava­zatot Kovács József nevelő kapta, míg Török István egyet (a felesége is itt tanít). A szak- szervezeti tagok szavazata még ennél is egységesebb volt. Ko­vács József húsz szavazat, Tö­rök István nulla. Török István több mint két évtizede van isko­lánknál és a szavazatok azt mu­tatják, hogy csak a félesége kí­ván együtt dolgozni vele. Ez nagyon sokat mond. Az újságírók előtt a tantestü­let tagjai kijelentették, hogy nem kívánnak vele dolgozni. Vajon kivel fog akkor dol­gozni? Lemondott az igazgató- helyettes, az alsós és a felsős munkaközösség vezetője is. Nem tudjuk elképzelni, hogy az önkormányzat a történtek után valóban megbízást adna Török István nevelőnek. Mi úgy véljük, hogy a rend­szerváltást az önkormányzat nem a volt függetlenített párttit­kárral kívánja megvalósítani. A tantestületet felháborította az is, amit Török István pályá­zatában olvastak. A tantestület­nek „metamorfózisra” van szüksége. Jelentése: átalakulás egyik formából a másikra, át­változás. A tantestület tagjai ezt visszautasították, mondván „nekünk erre nincs szükségünk, de neked igen, és van miért, sőt megjegyeztük, hogy felénk ezt köpönyegforgatásnak nevezik/’ Ekkor felszólítottuk Török Istvánt, hogy a megbízást ne fogadja el, vonja vissza pályá­zatát. Majd folytattuk. Nem vé­letlen a szavazás eredménye.-Mi soha nem leszünk mel­letted, hisz mint párttitkár min­den héten küldted az informá­ciós jelentést a pártbizottság­nak, melyben mi is sokszor sze­repeltünk, de még sokan mások, mi ezt besúgásnak nevezzük. Ilyen igazgatóra pedig nincs szükségünk. Török István válasza annyi volt, amit az újságíró leírt. Az­zal a kiegészítéssel, hogy a tan­testület tagjai előtt nem nyilat­kozik, csak négyszemközt. Úgy véljük, hogy iskolában, ahol a nevelés nélkülözhetetlen (gondolunk itt a vallásos neve­lésre is), ott nincs erkölcsi alapja arra, hogy ott igazgató legyen. Bujáki tantestület Pozitív történet Két nő számtalan sza­tyorral cipekedik a nagy hőségben. Nincs messze már az épület árnyékában álló kis Polski. Csomagok be, a nők is. Indulnának, de az akkumulátor leme­rült az égve hagyott lám­pák miatt! Ilyesmi csak nőkkel tör­ténhet, férfiakkal soha. Ugye? Áz akku le-, a nők idegi­leg kimerültek. Ismeretlen fiatalember segítségét kér­ték és kapták. A saját ak­kumulátor ki, a kölcsön be, indítás, motor jár; gáz; újabb akkucsere, a manőver sikerült. Való­sággal repül a kis Polski. Minden gonosz híresz­teléssel szemben állítom, vannak még segítőkész, jó emberek. Molnár Ilona Országos rendezvény lesz Salgótarjánban Pár évvel ezelőtt az Egyesült Nemzetek Szervezete minden év október elsejét az idősek vi­lágnapjává nyilvánította. A Magyar Nyugdíjasok Egyesületeinek Országos Szö­vetsége Nógrád megyének adta a jogot az idősek világnapja 1993. évi ünnepségének meg­rendezésére. Szervezetünk október 1-jén és 2-án rendezi meg az ünnep­séget, amelyre Budapestről és Olvasónk a hiányos tényál­lásból is kivehető levelében ír­tak szerint lakást szeretett volna vásárolni - vagy talán már el is készítették az adás-vételi szerződést, - ami­kor 150.000 Ft/egyszázötve- nezer forint/ előleget fizetett az eladónak. A vételár fenn­maradó részének kifizetését 1993. junius 15.-re vállalta. Amikor a fizetési határidő elérkezett, az eladó a koráb­ban felvett előleget vissza akarta részére fizetni és a szerződéstől el akart állni. Olvasónk az általa fizetett előleget csak megkétszerezve fogadta volna vissza, amit az­zal indokolt, hogy a vételi ügy­let már eddig is jelentős kia­dást és kárt is okozott neki azáltal, hogy a vételárat „megteremtette” és azzal, hogy több ingóságától áron alul volt kénytelen megválni a valamennyi megyéből várjuk a 250 ezres tagság egyesületeinek küldötteit Salgótarjánba. Rendezványünknek hely­színe a József Attila Művelő­dési Központ, amely városunk­ban a legnagyobb befogadóké­pességű teremmel (620 fő ) ren­delkezik, s melynek igazgatója ígéretet tett arra, hogy az intéz­ményt ingyenesen bocsátja ren­delkezésünkre. Göncz Árpád urat, a Magyar költözés reményében Az eladó arra hivatkozva, hogy a szerződésben előleget és nem foglalót írtak, olva­sónk nem kérheti vissza dup­lán a pénzét! Olvasónk szerint e téren nagy a bizonytalanság, hiszen akiktől választ és tanácsot kért, azok is bizonytalanok, il­letve egyik így, a másik úgy válaszolt. * A foglaló szabályait a több­ször módosított Polgári Tör­vénykönyve (a továbbiakban Ptk. XXIII. fejezetének 243-245. paragrafusai tartal­mazzák. mint a szerződést biz­tosító egyik mellékkötelezett­séget. Ezek szerint a szerződés megkötésekor a kötelezettség­vállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más Köztársaság elnökét kérjük fel a nyugdíjasok, az idősek köszön­tésére. Október 1-jén 17 órai kezdettel gálaműsort rende­zünk, melyre az ország minden részéből meghívunk olyan nyugdíjasokat, akik az előadó­művészet egy-egy ágában kivá­lóak. (Vers, ének, hangszeres zene, stb.) A kétnapos rendez­vénnyel egy időben kiállítást is szervezünk, amelyen a tárgyal­kotásban, képzőművészetben dolgot csak akkor lehet foglaló­nak tekinteni, ha ez a rendelte­tése a szerződésből kétségtele­nül kitűnik. Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellenérté­kébe be kell számítani, ha pedig a foglaló beszámításra nem al­kalmas, vagy a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulásáért felelős személy az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót két­szeresen köteles visszatéríteni! A foglaló visszaköveteléséről való lemondás, illetőleg a fog­laló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következmé­nyei alól nem mentesít; a kárté­rítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. A túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. jeleskedő nyugdíjasok munkáit mutatjuk be, szintén az egész ország területéről. A rendezvénysorozat finan­szírozása a nyugdíjas egyesüle­tek anyagi segítségével, pályá­zatokkal, szponzorok támogatá­sával történik. A rendezvény szervező bi­zottsága már megkezdte fel­elősségteljes munkáját. Nyugdíjasok Nógrád Megyei Érdekvédelmi Szervezete A levélben leírt rövid tényál­lás nem alkalmas a teljeskörű jogi értékelésre, így nem tudni, hogy érvényes-e a korábban megkötött szerződés. Ha a szer­ződés érvényes, akkor felme­rülhet a kérdés, hogy a fentebb hivatkozott fejezetben található, a szerződést biztosító több mel­lékkötelezettségből melyik ér­vényesíthető. Szükség esetén a szerződész- szegést, a szerződésszegésért való felelősséget, valamint a kártérítést és egyéb igényt is - egyezség hiányában - bírósá­gon kérheti kereseti kérelemmel megállapítani. Sajnos az ilyen perek megle­hetősen költségigényesek és a tapasztalatok szerint hosszabb időt vesznek igénybe, de a vég­rehajthatóság érdekében szük­ség van rájuk. Javaslom olvasónknak, hogy forduljon jogi képviselőhöz, vagy bírósági panasznapon kér­jen további részletesebb felvilá­gosítást, ahol a szükséges té­nyállás a kellő mélységig tisz­tázható. Dr. Verebélyi Olvasóink kérdezték - jogászunk válaszol Amit a foglalóról tudni kell!

Next

/
Oldalképek
Tartalom